rss
  • Oxitocin helyett gránátalma

  • Brit és thai kutatók szerint a gránátalmamagban megtalálható egyik természetes szteroid serkenti a méhösszehúzódásokat.

    A béta-szitoszterol nemcsak a koleszterin bélbõl történõ felszívódását gátolja, de segítségével szülés közben is összehúzódásokra serkenthetjük a méhet. A gránátalma levének számos pozitív hatása ismert a koleszterinszint és a vérnyomás csökkentésétõl az egyes daganatok elleni védelemig, azonban a méhizomzatra gyakorolt hatását eddig nem bizonyították. Sue Wray, a Liverpooli Egyetem Élettani Tanszékének professzora munkatársaival vizsgálatukhoz a méh simaizomzatából származó mintákat használtak fel.

    „A méhizomzat összehúzódásainak serkentésére jelenleg csak az oxitocin áll rendelkezésre, amely mindössze az esetek 50 százalékában hatásos” – mondta el Wray. „Nagyon fontos felderíteni, hogyan mûködik a méh és mi történik a normál összehúzódások során, hogy a szülés közben felmerülõ problémák miatt a nõknek ne egy nagymûtét keretében kelljen világra hozni egészséges gyermeküket.”

    A béta-szitoszterol számos növényben megtalálható, azonban a gránátalma magjában nagy koncentrációban van jelen. A kísérletek során a kivonat megnövelte az állatokból származó simaizomsejtek aktivitását. A kutatók azt feltételezik, hogy a béta-szitoszterol megnöveli az izmok összehúzódásához szükséges kalcium szintjét, melyet hormonok, idegimpulzusok és egyes gyógyszerek befolyásolhatnak.

    Medipress


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • 5 táplálkozási tévhit

    Az egészséges életmód alapja a helyes táplálkozás, valamint a rendszeres mozgás. Utóbbi rendszerint háttérbe szorul, az elõbbivel kapcsolatban pedig még ma is számos tévhit vezethet félre.

    A barna kenyér egészségesebb, mint a fehér

    Sokan hiszik, hogy a barna kenyér minden esetben egészségesebb, mint a fehér. Pedig a lényeg nem színben rejlik. A kenyér barna árnyalatát ugyanis akár karamellszínezéknek is köszönheti.

  • Helyes táplálkozással az allergia ellen

    Ha beköszönt a tavasz, a természet éledezik - de vele együtt sajnos az allergia is... Sokan ismerik a kellemetlen tüneteket, az eldugult orrot, a vörös és könnyezõ szemeket, a sípoló lélegzést és társaikat... Nézzük, mit tehetünk a helyes táplálkozással az allergia ellen!

    Így nem kevesen vannak, akik sorscsapásként, sõt valóságos kálváriaként élik meg ezt a civilizációs betegséget. Hogy ez ne így legyen, most igyekszünk néhány adalékkal bõvíteni az allergiával, annak megelõzésével kapcsolatos ismereteinket.

  • Az aszalt sárgabarack kiváló vasforrás a szervezetünknek

    Az aszalt sárgabarack kiváló vasforrás a szervezetünknekA szárított és aszalt gyümölcs nem csak különleges ízű, de az elpárologtatott víz miatt tápanyag-koncentrációja is jelentős.Ahhoz, hogy a hideg hónapokban pótolhassuk az ásványi anyagok hiányát, avagy kiegyensúlyozhassuk azt, nincs mindig táplálékkiegészítőkre szükségünk! Legtöbbször már az is elegendő, ha étrendünkbe a friss zöldségek és gyümölcsök mellé beiktatjuk a szárított gyümölcsöt is. Miután a száradási folyamat során a gyümölcs tápanyagtartalma megnő, az aszalt gyümölcs valóságos energiabombát jelent szervezetünk számára.

  • Gusztustalan ételek a nagyvilágból

    Polip, ami a torkunkban küzd az életéért, három hónapig rothasztott cápa - mit ne kóstoljunk meg, ha külföldön járunk

    Ezzel az étellel meg kell küzdeni. Szó szerint. Abban nincs semmi különös, hogy egy tengeri herkentyût nyersen eszünk meg - gondoljunk csak a szusira -, ám, hogy étkünk még a torkunkban is az életéért küzdjön, na az azért egy kicsit erõs. Márpedig a Sannakji, ez a dél-koreai ínyencség pont errõl híres. A polipot apró darabkákra vágják, és szezámmagos olajjal tálalják.

  • Csokoládé: az istenek eledele

    Az istenek eledele, ami sok nõ szerint jobb mint a szex, de legalább ugyanolyan élvezetet okoz. Ez a csokoládé, amelybõl húsvét környékén a szokásos bonbonok, táblás csokik és csokoládészeletek mellett szinte végtelen mennyiségben jelennek meg a tojások, a nyulak, a csibék és a bárányok is.

    Európába Kolumbusz Kristóf hozta magával az elsõ zsák kakaóbabot, ajándékul pártfogójának, a spanyol királyi párnak. Európa azonban csak lassan fedezte fel magának a csokoládét: az elsõ kereskedelmi szállítmány 1585-ben érkezett Sevilla kikötõjébe.

  • Mitõl pálinka és mitõl hungarikum?

    Az õsz nemcsak a szüret idõszaka, de a pálinkafesztiválok ideje is. Október elején a fõvárosban a Vigadó téren a Pálinka Promenádot rendezték meg, október 10. és 12. között pedig a Budai Várban a Pálinka- és Kolbászfesztivál csalogatja a vendégeket. De mikor neveznek pálinkának egy szeszesitalt és mitõl lesz az hungarikum?

    Kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes- és vadgyümölcs, szõlõ és aszúszõlõ- törköly használható fel pálinka készítéséhez.

  • A történelmi banán

    Valószínûleg Napóleon volt az elsõ Európában, aki megkóstolta a banánt, mármint azt, amelyik szerencsésen átvészelte a Martinique-tól Európáig tartó hoszszú út viszontagságait.

    A gyümölcsöt egyébként feleségének, Joséphine-nek az anyja küldte a császárnak. De ha ekkor még nem is, számûzetésében, Szent Ilona szigetén, biztosan fogyasztott banánt. E rumban sütött gyümölcs az egyik kedvence volt. A banán õshazája Délkelet-Ázsia lehetett, ahol már 4000 évvel ezelõtt ismerték.

  • Borok forrón

    Úgy tûnik idén végre lesz igazi tél hóval, szánkóval, piros orrokkal, ezért egy pohár forralt bornak nagyon fogunk örülni, ha végre letopoghatjuk csizmánkról a havat. Íme három különbözõ ízesítésû. Nem kérdéses, hogy a tél beálltával - végre van tél és talán hó is lesz - nincs jobb ital mint a forralt, fûszeres bor. A hagyományos tél-képünkhöz ugyanúgy hozzátartozik, mint a hógolyózás, szánkózás, a sülgesztenye, és persze a síelés és a snowboard. Amikor az ember teljesen áthûlve...

  • A leghatásosabb lúgosító zöldségek

    A lúgosító étrend lényege, hogy étkezés során túlnyomó többségében lúgos kémhatást kiváltó alapanyagokból készült ételeket fogyasztasz.

    Ezek általában megfelelnek az egészséges táplálkozás kritériumainak, így hozzájárulnak szervezeted egészségének megõrzéséhez.

    A következõkben öt, olyan növénnyel találkozhatsz, mint a zeller, spenót, paradicsom, burgonya, vagy a cukkini. Ezek a finom zöldségek segítenek a lúgosításban.

  • Az élvezeti cikkek hatása a szívünkre

    Édes-keserû összefüggések

    A tea és a csokoládé fogyasztása kifejezetten ajánlott, naponta egy-két deci bor is egészségvédõ hatású, s a mértéktartó kávézás megengedhetõ. Így foglaltak állást a világ vezetõ szívgyógyászai, akik csaknem 10 ezer elõadás tervezetét "harmadolva" állították össze müncheni nemzetközi kongresszusuk ötnapos programját. Nyitányként az élvezeti cikknek minõsülõ élelmiszerek, italok egészségünkre gyakorolt hatását elemzõ elõadásokat választották.

  • A daganatos betegségek ellen a vitaminokkal és a rostokkal

    A mediterrán országok lakossága kétszer annyit fogyaszt a gyümölcs- és zöldségfélékbõl, mint amennyi a hazai étrendbe kerül, ez is hozzájárul ahhoz, hogy náluk sokkal kisebb a keringési és a tumoros betegségek miatt bekövetkezõ halálozás. Már hazánkban is kezdenek az emberek egyre nagyobb hangsúlyt helyezni az egészséges táplálkozásra, de még mindig nagyon elmaradunk a mediterrán országokhoz képest.

  • Királyi fõszakács reneszánsz konyhája

    Esznek szörnyen, mint a faddiak. A mondás Faddi Varga János királyi fõszakács Duna menti szülõfalujáról szól, talán nem véletlen, hogy 16 fogásos menüt kínál Mátyás korából.

    A reneszánsz ízek 62 éves mestere, aki sióagárdi pincéjében családi vállalkozást épített és szakácsdinasztiát alapított a reneszánsz konyhára, legközelebb november 21-én, Bonyhádon kínálja Mátyás király lakomáját.

    - Mit eszik egy királyi fõszakács hétköznap?

  • Francia kaviár szibériai tokhalból

    Szibériai tokhalnak köszönhetõen visszakerül a francia éttermi kínálatba a francia kaviár. Bordeaux környékén, a Gironde-folyóban tenyészõ közönséges, vagy atlanti tokhal (Acipenser sturio) 1982-ben a túlhalászás és a vízszennyezés miatt csaknem kihalt, ezért védetté nyilvánították. Oroszországban és Iránban, a két fõ kaviártermelõ országban a túlhalászás és az orvhalászat miatt igencsak csökkent a tokállomány, így korlátozták az exportot. A kaviárkedvelõk segítségére végül a lénai tok, az Acipenser baerii "sietett" - jelenleg a halat négy francia cég tenyészti.

  • Zsírforradalom az Egyesült Államokban

    Az Egyesült Államokban felfedezik a zsírsertést, valóságos zsírforradalom kezdõdik - idézte a legbefolyásosabb amerikai üzleti lap, a The Wall Street Journal Heath Putnamet, a világhírû magyar sertésfajtát, a mangalicát tenyésztõ Wooly Pigs cég vezetõjét.

    A washingtoni Wooly Pigs az elsõ olyan amerikai vállalat, amelyik mangalica sertést importál. A cég a göndör szõrû magyar sertésfajtát már saját telepein tenyészti osztrák módszerek alkalmazásával. A Wooly Pigs vezetõje szerint a mangalicából készült ételeket sok étterem fel akarja venni kínálatába.

  • Szarvasgomba

    Az ehetõ szarvasgombák között a nyári szarvasgomba kevésbé értékes faj.

    Többé-kevésbé gömbölyû termõtestét piramis alakú fekete szemölcsök fedik, átlagosan dió nagyságú, azonban mogyoró-ökölnagyságú, sõt néha még nagyobb is lehet. A gomba belsejében a kemény szürkésbarna hús fehérrel erezett. Jellegzetes illata a fõtt kukoricára emlékeztet, finom dióízû. Bükk- és tölgyfák alatt élõ faj. Széles körben elterjedt Közép- és Dél-Európában, valamint Skandinávia déli részén. Általában 10-30 centiméterre a föld alatt él, ezért nem könnyû megtalálni.

  • Túl sok só van a kenyérfélékben

    A legtöbb só, amit az emberek elfogyasztanak, a kenyérfélékbõl származik – állítja a CDC, az amerikai Járványvédelmi és Megelõzési Központ legújabb jelentésében.

    Ugyanis az Egyesült Államokban a só fogyasztása olyan népszerû ételekhez kötõdik, mint a péksütemények, felvágottak, pácolt húsok, pizza, baromfi, levesek, szendvicsek sajt, tészta és a snack-félék, vagyis a perec és a chips. A tanulmány, amely közel hétezer résztvevõvel készült, megállapította, hogy bár a kenyér adagonként nem tartalmaz túl sok sót.

  • A bibliai idõk étrendje távolról sem volt egészséges

    London - Az ókori Izrael távolról sem volt az a tejjel-mézzel folyó Kánaán, amilyennek hisszük, az emberek táplálkozása hiányos volt - állítja egy brit teológus.

    Nathan MacDonald, a St. Andrews Egyetem ószövetség-szakértõje, aki a Szentírás szövegeit elemezte, s régészeti leleteket, valamint emberi csontvázakat vizsgált, végkövetkeztetéseit a Mivel táplálkoztak az izraeliek az ókorban? A bibliai idõk étrendje címû mûvében foglalta össze.

  • Ezért ne igyunk energiaitalt

    Az energia italok piacát jelenleg olyan termékek uralják, amelyek elsõsorban koffeint, cukrot és még számtalan káros anyagot tartalmaznak.

    Rövid idõre felpörgetnek, hatásuk elmúltával pedig még alacsonyabb energiaszintre esünk vissza. Mindemellett károsítják a szervezetet, és többnyire hizlalnak. A hagyományos energiaitalok, hasonlóan egyébként a kávéban található koffeinhez is, a valódi energetizálás helyett egyszerûen csak "pörgetik" a szervezetet, a szükséges tápanyag utánpótlás nélkül.

  • A bennünk rejlõ boldogság

    A szakember szerint a boldogság elsõsorban képesség kérdése. És a képesség fejleszthetõ. "Boldogság, gyere haza, késõ van, gyere haza" - énekelte híres dalában Cserháti Zsuzsa. A szöveg banális, valamire azonban figyelmeztet: a boldogságra szükségünk van. De mit jelent a fogalom? "Többféle boldogság létezik" - mondja a pszichológus. "Az egyéni boldogságot akkor éljük át, amikor pályánkon sikeresek vagyunk" - fejtegeti Rusz Edit. Az önmegvalósítással azzá válhatunk, akinek, aminek születtünk. A hivatástudat aktívvá tesz, és az állandóság érzetével együtt a megújulás lehetõségét adja.

  • "Természetellenes" a bébiétel

    "Természetellenes és szükségtelen" pürésített étellel etetni a csecsemõket - állítják az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF szakértõi. Szerintük a babákat hathónapos korig kizárólag anyatejjel, illetve tápszerrel, utána pedig azonnal szilárd táplálékkel kell etetni. Gill Rapley, az UNICEF szakértõje azt állítja, hogy a pürésített ételek a késõbbiekben egészségügyi problémákat okozhatnak a gyerekeknek. Szerinte a több milliárd dolláros forgalmú bébiétel-gyártók sulykolják a szülõkbe, hogy pürével etessék a gyerekekt.