A kefir jótékony hatása a szervezetre

A savanyított tejtermékek évszázadok óta ismert és elõszeretettel fogyasztott táplálékok.

Felfedezésük a hûtési eljárások hiányának köszönhetõ: a kifejt tej hûtés nélkül megsavanyodott, ezáltal õseink felfedezték, hogy az így keletkezett étel fogyasztható, ráadásul jóval tovább eltartható, mint a tej. A kefirt a Kaukázusban az õsidõktõl fogva ismerték. Amellett, hogy vitaminokban (B-vitamin, folsav, niacin, és biotin) gazdag, immunrendszer-erõsítõ, elõsegíti az emésztést, gyomorregeneráló, csökkenti a vér koleszterinszintjét és a vérnyomást. Rendszeres fogyasztása jó közérzetet biztosít és gátolja a rákkeltõ anyagok képzõdését. Könnyen emészthetõ, jótékony hatással van a különbözõ gyomor- és bélbetegségekre, mint például a gyomor- és bélhurut, a székrekedés, a gyomorsav-elválasztásának zavarai, valamint a gyomor- és nyombélfekély.

A kefirben több hasznos baktérium is található, melyek nagyban hozzájárulnak emésztõrendszerünk megerõsítéséhez, ezért fogyasztása – az életmód helyes megválasztása mellett – kifejezetten hasznos bélflóránk egészségének megõrzése érdekében. Helytelen táplálkozás, antibiotikumos kezelés, mozgásszegény életmód vagy stresszes élethelyzet hatására az egészséges bélflóra egyensúlya könnyen felborulhat, ilyenkor kifejezetten ajánlott kefirt inni.

Fontos szerepe van a csontritkulás megelõzésében, hiszen az egyik legjobb kalciumforrás; ráadásul a kalcium felszívódása is kedvezõ belõle. Kifejezetten gazdag ugyanis D-vitaminban, mely növeli a kalcium-felszívódás hatékonyságát a belekbõl, segíti a csontokba való beépülését, ugyanakkor csökkenti a szervezet kalcium ürítését.

Alacsony zsírtartalmának köszönhetõen ideális kiegészítõje a fogyókúrának, diétának; ráadásul egy evõkanál búzakorpával keverve csillapítja az éhséget és megszünteti a székrekedést, javítja az anyagcserét. Kalóriatartalma alacsony, egy deciliter mindössze 50 kalóriát tartalmaz, ezért sütés-fõzéshez vagy saláták készítéséhez használhatjuk bátran a zsírosabb tejföl vagy akár a majonéz helyett. Egyszerûen készíthetünk például könnyû salátaöntetet kefir és fûszerek keverékébõl, vagy leveseket, fõzelékeket, mártásokat dúsíthatunk vele.

Nemcsak finom és egészséges, de az egyik legjobb házi kozmetikum. Vitamin- és ásványi anyag tartalmánál fogva ápolja és frissíti a bõrt, ezért arcpakolás és bõrradír alapanyagként kiváló, sõt, akár fürödhetünk is benne.

- Készítsünk bõrnyugtató-bõrfeszesítõ hatású fürdõt! Langyos vízbe öntve a kefir savas vegyhatása és ásványi anyagai nyugtatják a bõrt. Válasszunk kaukázusi kefirt, hiszen szénsav- és alkoholtartalmának következtében kifejezetten frissítõ a bõr számára. A relaxáló fürdés-élmény érdekében egy-két csepp levendula olajat is cseppenthetünk a vízbe.

- Egy kevés zabkorpával elegyítve bõrradírozásra is kiváló. A savó segít leoldani az elhalt hámsejteket, a zabkorpával pedig ledörzsöljük õket a bõr felszínérõl, így arcunk puha és sima lesz.

- Bõr-, vagy ízületi gyulladás esetén tegyünk gézlapba helyezett kefirt az érintett felületre és legalább negyed óráig hagyjuk hatni. A borogatás csökkenti az ízületi gyulladás és a reuma okozta fájdalmakat, enyhíti a bõrpírt és gyorsabban gyógyul tõle bármilyen seb, sérülés.

- A legjobb óvni bõrünket a nap káros sugaraitól, ám ha mégis megtörtént a baj, kenjük be a leégett részt kefirrel. Enyhíti a gyulladást, hûsít, és segíti a bõr regenerálódását.