Az indiai háziasszonyok leírhatatlanul sokfajta zöldségbõl válogathatnak a piacon. Óriási a választék.
A nálunk ismeretes zöldségek - paprika, paradicsom, káposzta, sárgarépa, paszternák, spenót, saláta, fehér és piros retek, cékla, krumpli, karfiol, csemege kukorica padlizsán, zeller, karalábé, uborka, zöldborsó, sárgaborsó, lencse, csicsóka, sokféle bab és tök - mind kapható. A számtalan ismeretlen zöldség közül talán a legkedveltebb a hölgyujj, melynek sokféle elkészítési módját ismerik. Noha a hölgyujj speciális ízû, megpróbálhatjuk helyettesíteni spárgával, de nem adja vissza az eredeti ízt.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Hüvelyesekbõl is van sokféle, ugyanis a vegetáriusok protein-szükségletüket elsõsorban ezekbõl az ételekbõl, a dálokból nyerik. A rizsfogásokat különféle hüvelyesekbõl (babok, borsók, lencsefélék stb.) készült ételekkel egészítik ki. Az urad, a mung és a masszúr hüvelyesekrõl már az árja irodalom is említést tesz. A fekete színû urad és a zöld mung dálról úgy tartják, hogy Indiában õshonos. A fekete színû uradot magas foszfortartalma miatt használják fel szívesen, lisztté õrölve többféle tésztát, többek között a ropogós, fûszeres ostyaféle pápadokat, a fánkhoz hasonló vadákat, a gõzben fõtt idliket készítik belõle, de egészben is, önálló dál fogásként is fogyasztják. A zöld mung bab arról nevezetes, hogy az összes hüvelyes közül ez okozza a legkisebb felfúvódást. A mung babból nemcsak finom dált készítenek, de nyersen is kitûnõ saláta alapanyag. A nálunk ismert lencse rokona, a maszúr az egyik legrégibb termesztett hüvelyes, Törökországban és Perzsiában már az i.e. 6-7 században ismerték.
Az urad és a mung rokonai a sutari (rizsbab), a matki (borsóbab) és a lobia (tehén bab). További hüvelyesek a lóbab (kulthi), a jácintbab (sem), a kardbab (badá-sem) és a galamb bab (thuvar). A csanát más néven bengáli dált, ami nem más mint a csicseriborsó, Kisázsiából, illetve a Kaukázus térségébõl eredeztetik. Az indiai változata kisebb mint az európai, viszont sokkal gyorsabban érik. Az indiai apró csana magokat vagy egészben fõzik meg, vagy lisztté õrölve sokféle édességbe, csatnikba használják, de a legfinomabb rántott zöldségek, panírok is csicseriborsó-lisztes masszából készülnek. (A csicseriborsó lisztet helyettesíthetjük sárgaborsó liszttel.) A sok-sok hüvelyes mellett sokféle zöldborsós és sárga felesborsós étellel is kiegészítik étrendjüket.
Indiában a gyümölcskínálat egyszerûen ámulatba ejtõ. Rengeteg fajta banánból, mangóból, szõlõbõl, narancsból, mandarinból, ananászból lehet szemelgetni. Van cseresznye, sárgabarack, szilva, dinnye, körte, datolya, füge, kókuszdió és kapható hatalmasra növõ Jack-Fruit azaz Jancsi-gyümölcs, guava, papaja, jujube, csiku, licsi, gránátalma stb. A piacokon többnyire tucatszámra adják a narancsot, banánt, kilóra mérik pl. a mangót, a papáját
A banánt fogyasztják nyersen, salátának, snack-nek, desszertnek, de fõznek belõle lekvárt is. A fõzõbanánt zöldségként fõzve vagy sütve készítik el. Az illatos, savanyú, vékony héjú, bõ levû citromot és a tamarindot ételek savanyítására használják. Dél-Indiában tamarind, szezámmag és cukor elegyébõl dresszinget készítenek. A mangó, papaja, guava nemcsak frissen hanem salátaként, lekvárként és hûsítõ italként is kedvelt. A kókuszból hûsítõ ital és desszert készül, a kókusztejet karis ételekhez adják, kókuszolajjal pedig egyaránt sütnek és fõznek.
Az olajos magvakból, csonthéjas gyümölcsökbõl szintén nagy a választék. Sok diót termelnek. A kesudiót nemcsak önmagában ropogtatják, hanem megdarálva panírozásra, karis ételekhez adagolva vagy desszertek díszítésére használják. A pörkölt, sózott vagy maszalás bundában sült földimogyoró szinte mindenhol kapható.
