rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásai

  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásaiA karácsony a keresztények szent ünnepe. A szokásokban és hiedelmekben az évkezdethez, a téli napfordulóhoz és Jézus születéséhez fűződő hagyományok egyaránt megtalálhatók. A karácsonyt megelőző időszak az advent, a készülődés ideje, amit általában a böjtösebb, szegényesebb ételek jellemeznek. Ez a böjt szenteste ér véget. A karácsonyi ünnepkörhöz hozzátartoznak a bőséges lakomák is, amelyek elemeiben fellelhetők a régi nemzeti hagyományok. Az ünnepek alatt mindenki próbálja a legfinomabb menükkel elkápráztatni szeretteit, hiszen az étkezés a családi és a társadalmi élet egyik szerves alkotója.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    loading...

    Nemzeti hagyományok

    A karácsonyi menüben a legtöbb országban a nemzetre jellemző ünnepi ételek kerülnek az asztalra. Természetesen minden nemzetnek megvannak a maga különleges, hagyományos karácsonyi ételei, de ezek egy része ma már keveredik, illetve egyes ételfélék (pl. desszertek) esetében nagyon sok hasonlóság található, legalábbis ami az alapanyagokat illeti.

    A Magyarországra ma jellemző étkezési kultúra számos hatás eredménye. A karácsonyi vacsorában ötvöződik a böjtös étrend a sokfogásos menüvel.

    Régebben a hús minden esetben disznóhúst jelentett az ünnepi asztalon, ugyanis a sertés előretúr, ami a néphit szerint fejlődést jelentett, a szárnyassal ellentétben, ami hátra kapar, ami rossz előjelnek számított. Ma már ezek a néphagyományok nem igazán érvényesülnek, hiszen a karácsonyi menü sok helyen szárnyasból, pl. pulykából készül, aminek elterjedése elsősorban angolszász hatásnak köszönhető.

    Egyes ételek, élelmiszerek, mint pl. a bab, borsó, lencse, tök, mák, hal a néphit szerint sok pénzt, gazdagságot jelent. A dió, az alma, a fokhagyma sok helyen szintén nélkülözhetetlen élelmiszere az ünnepi asztalnak, ugyanúgy, mint a káposzta, amelyet minden társadalmi réteg fogyaszt. Egyes országokban (Németország, Svédország) nem szokás a december 24-i böjtölés, így náluk a bőséges karácsonyi menü már erre a napra is jellemző.

    A karácsonyi ételsorban a káposzta nemcsak nálunk, hanem más nemzeteknél, pl. a németeknél (vöröskáposzta), a letteknél és az oroszoknál (grúz töltött káposzta) is szerepel. Magyarországon a káposztát karácsonykor elsősorban töltött káposztának készítik el, amihez, főként vidéken a decemberi disznóvágásból származó friss sertéshúst használják fel. A töltött káposzta készítési módja, illetve a töltelék formája és nagysága tájegységenként változó.

    A halak táplálkozás-élettani jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, főként a tengeri halakban és a busában található jelentős mennyiségû, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak miatt. Ezek a zsírsavak nagyon fontosak a szervezet számára, mivel jelentős szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megakadályozásában. Az omega-3 zsírsavakat a szervezet önmaga nem tudja előállítani, vagyis a táplálékkal kell bevinnünk. Ezen kívül nem elhanyagolható a halnak az a tulajdonsága sem, hogy fehérjéje teljes értékû és könnyen emészthető. A szálka nélküli halakat a gyerekek is nyugodtan fogyaszthatják. A halak egyéb előnyei közé tartozik, hogy számtalan módon (pl. leves, rántott, natúr, grill, tepsiben sült stb.) és ízesítéssel (citromos, paradicsomos, sajtos, zöldséges, mustáros stb.) készíthetők el.

    Sajnos Magyarországon a családok nagy részénél a halfogyasztás csak karácsonykor (vagy még akkor sem) jellemző. Mindenképp célszerû lenne heti 1 alkalommal valamilyen (ha lehet, tengeri halból készült) halételt beiktatni étrendünkbe.

    A hal nálunk régebben inkább a böjtös ételekhez tartozott az ünnep idején, de ma már ennek nincs akkora jelentősége, a halétel az ünnep bármelyik napján kínálható. Vannak nemzetek, ahol a különféle halételek, illetve a tenger gyümölcseiből készített fogások ugyancsak elmaradhatatlanok az ünnepi asztalról. A lazac fogyasztása Finnországban jellemző, valamint Oroszországban, ahol a karácsonyi menü egyik fontos étele a lazaccal és kaviárral töltött palacsinta, a blini. A kaviárt a németek is szívesen fogyasztják előételként, pirítóssal.

    A halleves fogyasztása jellemző Lengyelországban, valamint Magyarországon (halászlé formájában). A spanyolok dévérkeszeget, a portugálok sózott, szárított tőkehalat, a svédek vajas-hagymás pácolt pontyot fogyasztanak.

    A tenger gyümölcseit Belgiumban például előételként fogyasztják. Ugyancsak előételként szerepel a németeknél a kagyló- és ráksaláta. Franciaországban tájegységenként változik a menü, egyes helyeken az osztriga szintén a jellemző karácsonyi ételek közé tartozik.

    A szárnyasok közül a pulyka is a karácsony egyik szimbólumának tekinthető. Angliában, az Egyesült Államokban és Kanadában szinte elképzelhetetlen a karácsonyi vacsora pulyka nélkül, de ma már a hagyományok és szokások keveredésének köszönhetően Belgiumban, Franciaországban, sőt Magyarországon is megtalálható egyes családok ünnepi menüjében. Az angolok főként gesztenyével töltve fogyasztják, amitől édes jellegűvé válik, így igazi ínyencségnek számít.

    A szárnyasok közül a pulyka mellett a liba is jellemző karácsonyi étel, főként Franciaországban (gesztenyés liba, libamáj) és Németországban (ropogós libasült vöröskáposztával).

    A sonka nálunk inkább a húsvét egyik jelképe, de egyes országokban karácsonykor is jellemző. Új-Zélandon a hideg sonka, Svédországban a füstölt sonka, Olaszországban pedig a pármai sonka található meg az ünnepi ételek között.

    Természetesen a nemzeti sajátosságokból, hagyományokból adódóan a különböző országok karácsonyi asztalán vannak olyan ételek, amelyek nálunk nem ismertek illetve jellemzőek, sőt talán meglepőek. A nyúl és a vadhúsok elsősorban Olaszországra és Franciaországra jellemző, a kolbász pedig ugyancsak a franciákra, valamint a lettekre.

    Spanyolországban mandulalevest, Finnországban rénszarvashúst, Lengyelországban hideg töltött tojást, Olaszországban raviolit, Belgiumban édes kenyeret is fogyasztanak karácsonykor, de talán a legszokatlanabb számunkra az a grönlandi szokás, hogy karácsonykor a menüben bálnabőrbe tekert bálnazsír és fókabőrbe csomagolt hús is szerepel.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A daganatos betegségek ellen a vitaminokkal és a rostokkal

    A mediterrán országok lakossága kétszer annyit fogyaszt a gyümölcs- és zöldségfélékbõl, mint amennyi a hazai étrendbe kerül, ez is hozzájárul ahhoz, hogy náluk sokkal kisebb a keringési és a tumoros betegségek miatt bekövetkezõ halálozás. Már hazánkban is kezdenek az emberek egyre nagyobb hangsúlyt helyezni az egészséges táplálkozásra, de még mindig nagyon elmaradunk a mediterrán országokhoz képest.

  • Szilva: A mi gyümölcsünk

    Hogyan dolgozták fel hagyományosan a szilvát? A népi konyha igen leleményes módszereket és eszközöket hagyott ránk.

    A szilva legõsibb és legtermészetesebb tartósítási eljárása az aszalás. A tûzrakás feltalálása óta az õsember ezzel a módszerrel tette a téli tárolásra alkalmassá a datolyát, a fügét és a szõlõt is. Kezdetben a Nap melegével aszaltak, késõbb egyszerû aszalókat építettek, a múlt századbeli konyhában a tûzhely sütõjében távolították el a felesleges víztartalmat a friss szilvából.

  • Tényleg finomabb a bio étel?

    Friss kutatások szerint az élelmiszereken található 'bio' felirat elég az emberek számára ahhoz, hogy elhiggyék: az asztalukra kerülõ ételek egészségesek és ízletesek.

    A kísérletek rámutatnak, mekkora hatást gyakorolnak a lakosságra az élelmiszer-ipari termékeken található feliratok.

    A vizsgálatban 144 önkéntes vett részt, akiket arra kértek, hogy hasonlítsanak össze különféle süteményeket, joghurtokat és chipseket.

  • Már az õsemberek is tudták, hogy milyen gabonát kell enni

    Sokat vitatott író Szendi Gábor, akinek nagy vihart kavart könyve, a Paleolit táplálkozás megosztja a szakértõ és laikus közönséget egyaránt.

    Véleményem szerint elméletének vitatható pontjai többek között, hogy a gabonafélék a rozs kivételével káros táplálékok, szintúgy a hüvelyesek, amelyek „áteresztõvé teszik a bélfalat”.

    Ha a gabonához nem tudtunk volna alkalmazkodni (ahogy az író feltételezi), akkor egész egyszerûen már kihaltunk volna.

  • Cukorbetegség ellen vércukorszint csökkentő ételek is bevethetők!

    Cukorbetegség ellen vércukorszint csökkentő ételek is bevethetők!Egészségtelen táplálkozás, mozgásban szegény, stresszben gazdag élet, zsír, csoki, kóla, édesség, koffein... \"egy percre nem figyelsz\" és felborul az anyagcsere, kialakul a cukorbetegség... Sajnos a cukorbetegség népbetegség! A vércukorszintünkkel kapcsolatos problémáknak oka lehet az étrend összeállításával kapcsolatos figyelmetlenség, de lehet idegi alapja, külső hatásra is jelentkezhetnek gondok. A cukorbetegeknek állandóan oda kell figyelniük vércukorszintjükre, következzen néhány étel, mellyel kordában tarthatjuk vércukorszintünket!

  • Több kalóriaigény, hideg idõben

    Hideg idõben a szervezet több energiát igényel, ezt érezhetjük az étvágyunk növekedésén, illetve a megkívánt ételek fajtáján is. Ám a zsíros húsok és édességek helyett érdemes megpróbálkozni a melegítõ hatású élelmiszerekkel. Gyomor- és májproblémákkal küzdõknek azonban nem ajánlottak a túlzottan erõs, csípõs, karakteres ízek.

    A gabonák szinte belülrõl fûtenek, különösen a szezámmag és az olaj alkalmas erre, de érdemes gyakran fogyasztani a kölest, a hajdinát, a szóját és a szárazbabot is.

  • Az elhízás mozgásterápiája

    Dr. Jákó Péter

    Az elhízás kialakulásában számos tényezõ játszhat szerepet (genetikai hajlam, hypothalamikus szindrómák, endokrinológiai betegségek, gyógyszerek hatása, stb.), azonban az esetek döntõ többségében mégis az étrend szerepével, valamint a rendszeres testedzés hiányával magyarázható, hogy az obesitas prevalenciája világszerte növekvõ tendenciát mutat.

  • A liszt, és amit tudni kell róla

    Ne õrlõdjünk azon, ha nem lett elég kemény a nokedli, laza a gombóc, tartós a házi kenyér. Ugyanis minden ételhez a megfelelõ liszt dukál, amiket jól megválasztva egyúttal az egészségünket is szolgálhatják.

    Hazánkban az élelmiszer-vásárláskor, így a kenyér esetében is a minõség a legfontosabb szempont – ez derült ki a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérésébõl. A vevõk csaknem azonos mértékben tartják szem elõtt, hogy az adott termék tartósítószerektõl, mesterséges ízesítõktõl és színezékektõl mentes legyen.

  • Mivel mérgezi magát a legegészségtelenebb nemzet?

    Nagy-Britannia már évtizedek óta a kulináris szemét országa a világ szemében. A szigetország ennek ellenére a televíziós fõzõmûsorok õshazája és éllovasa, mégis úgy tûnik, saját nemzetüket nem sikerült tartalmas ételek fogyasztására ösztönözni. Az angolok nem szívesen álldogálnak a tûzhely mellett, és fõznek. Kiderült ugyanis, hogy a szigetország lakói eszik a legtöbb készételt egész Európában. Olyanokat, amelyeket a bolt polcairól levéve csak ki kell csomagolni, és be kell tenni a mikrohullámú sütõbe.

  • Rákölõ hatású élelmiszerek a mindennapokban

    Egyes kutatók szerint a rák egy ember élete során legalább néhány alkalommal felbukkan a szervezetben. Az ember soha nem gondolná, hogy a szervezetben mennyi rákos sejtmutáció történik, mert az immunrendszer hamar azonosítja a rosszindulatú daganatsejteket és elpusztítja azokat. Miért hal meg akkor sok ember rákban, míg mások 100 évig is elélnek ilyen probléma nélkül? Miért nem vet soha gyökeret ez a halálos betegség az õ szervezetükben? Természetesen, a genetika jelentõs szerepet játszik. A környezeti hatások, a stressz és a táplálkozás szintén tényezõk.

  • Hasznos eszközök és tanácsok a sütéshez

    Ha végre van egy kis idõnk arra, hogy süssünk valami finomat, akkor jól jön, ha van néhány eszköz a segítségünkre. Ezekrõl semmiképpen ne mondjunk le, mert hasznosak lehetnek és megkönnyíthetik a munkánk, hogy a végén jól sikerüljön a sütink.

    Igazi konyhatündérekké válhatunk, ha megfelelõ felszereléssel rendelkezünk a konyhában és tudjuk hogyan hasznosíthatjuk egy sütemény elkészítésénél vagy díszítésénél, és persze arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy hamarabb leszünk vele készen! Vágjunk is bele!

  • Szederből és nektarinból is készíthetünk befőttet

    Szederből és nektarinból is készíthetünk befőttetA nyári időszakban fontos szerep jut a befőzésnek: kedvenc gyümölcseinkből lekvárt és befőttet is készíthetünk. A hagyományos eper, kajszi és szilva mellett érdemes nektarinból és szederből főzött téli csemegékkel is megtölteni a kamra polcait. Nektarinlekvár: Olyan gyümölcsöket válasszunk, amelyek értettek, de még kemények és könnyen leválnak a magról. Miután meghámoztuk, félbe vágtuk és kimagoztuk őket, kockákra vágjuk. Amennyiben nagyobb mennyiséggel dolgozunk, vagy biztosan nem szeretnénk gyümölcsdarabokat hagyni a lekvárban, le is darálhatjuk.

  • Van olyan, hogy hamburgerfüggõség?

    Egy a 80-as években megjelent cikk szerint a kokain használata nem okoz nagyobb függõséget, mint a sültkrumpli élvezete.

    Akkoriban sokat támadták ezt a nézetet, ám most szinte ugyanez a téma került az újságok címoldalára, csak épp fordítva: a zsíros ételek ugyanúgy függõséget okoznak, mint a heroin vagy a kokain. A Daily News-ban megjelent cikk állításait alátámasztani látszik az a tény, hogy az amerikaiak egyre kövérebbek, a felnõttek kétharmada elhízottnak tekinthetõ.

  • Halak elõkészítése fõzéshez és sütéshez

    HALAK BONTÁSA, TISZTÍTÁSA

    Az élõ halakat feldolgozás elõtt a tarkójukra (fejükre) mért erõs csapással kábítják el. A következõ lépés az esetleges pikkelyek eltávolítása. Ehhez az állatot az oldalára fektetjük, az egyik kezünkkel megfogjuk a farkát, s egy éles, hegyes késsel a farkától a feje felé haladva lefejtjük a pikkelyeket. Ennek során a kést a bõr és a pikkelyek közé csúsztatva "lepattintjuk", illetve lekaparjuk a lemezkéket, lehetõleg úgy, hogy ne kaszaboljuk össze az állat bõrét.

  • Alma a négyzeten

    Régebben még illatáért is becsülték, a lakószoba szekrényének peremére azért sorakoztatták fel, hogy élvezzék levegõfrissítõ hatását. Az almával készült ételek - elõételek, fõételek, saláták, sütemények - az õszi konyha igaz vendégei. Az alma hazai népszerûsége az elmúlt évtizedekben hullámzott, érdekes módon, amíg egyik legnépszerûbb exporttermékünk volt, itthon is többen fogyasztották, amikor a nyugat-európai zöldalmák divatja a mi almáink külpiaci kelendõségét csökkentették, a magyar vásárló sem tudott ellenállni a divatnak.

  • Egy kivi egy ember napi C-vitamin adagját fedezi

    A kivi kiemelkedik C-vitamin-tartalmával, egy nagyobb gyümölcs egy felnõtt ember napi szükségletét fedezi.

    Kálium tartalma kedvezõen hat a vérnyomásra, és segíti a normális szívmûködést. A sok ásványi anyag jó az izomfogyás megelõzésére. A K-vitamin tartalma a vér olvadékonyságágát biztosítja. A vesékre is jó hatással van. A csontozatot is erõsíti. Fáradékonyságot,és a stresszet megelõzi. Gyümölcssalátákhoz, süteményekhez, szörp, bólé és sorbet készítéséhez is kiváló. A C-vitamin könnyen bomlik, ezért a kivit fõleg nyersen érdemes fogyasztani.

  • Lúgosító finomságok az õszi napokra

    A cékla, a kelbimbó vagy a sütõtök az õszi hónapokban is segít szervezeted lúgosításában és a betegségmegelõzésben.

    Egészséged megõrzése szempontjából rendkívül fontos, hogy a szervezetedben sejtszinten megfelelõen mûködjenek a kémiai folyamatok.
    Ehhez a savak és a lúgok egyensúlyára van szükség. Ha túl sok savasító, állati eredetû táplálékot fogyasztasz, idõvel kellemetlen egészségügyi problémákkal találod szemben magad.

  • A füstölés története

    Véget ért a disznóvágás, sonkák, oldalasok, szalonnák, kolbászok, májasok, disznósajtok további sorsukra várnak. A mai, mélyhûtõvel ellátott világban nem okoz gondot a húsok eltarthatósága. De vajon amikor még nem volt hûtõszekrény, hogyan tartósították a disznóvágás termékeit. Az egyik legegyszerûbb mód, hogy a húst megsütik, majd olvasztott zsírral leöntik, így a levegõtõl elzárva hónapokig eláll. Ilyen módon lehet a kolbászt is "konzerválni". Sajnos ezzel a módszerrel már nemigen lehet találkozni, de állíthatom, hogy rendkívül finom, ám fogyókúrázni nem lehet vele.

  • Az alváshiány éhessé tesz

    A komoly alváshiánytól érzékenyebbek az emberek az ételek látványával szemben, éhesebbé teszi õket, mint amilyenek valójában – idézte amerikai kutatók megállapítását a Scientific American címû ismeretterjesztõ portál.

    Vizsgálataikban tizenkét normál testsúlyú felnõtt férfi agyát szkennelték orvosi képalkotó berendezéssel, miközben az önkéntesek ételfotókat néztek. A tesztet normál éjszakai alvás és egy ébren töltött éjszaka után is elvégezték.

  • Itt az allergiaszezon - mire jó figyelni

    A kései kitavaszodásnak köszönhetõen kissé eltolódott az évrõl évre ismétlõdõ allergiaszezon kezdete. Most azonban már sorra virágoznak a lakosságnak mintegy egynegyedét pollenjükkel megbetegítõ fák, bokrok, fûfélék, és ez a szezon eltart majd egészen október közepéig, végéig. Az ÁNTSZ Pest Megyei Intézetének allergológus szakfelügyelõ fõorvosa, dr. Kósa Lajos arra hívja fel a figyelmet, hogy mostanában elsõsorban a mogyoró, az éger, a nyír- és nyárfa, valamint a kõris virágpollenje okozhat légúti allergiás megbetegedéseket, súlyosabb esetben asztmát.

bohócdoktor vizit szja 1%

loading...