rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásai

  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásaiA karácsony a keresztények szent ünnepe. A szokásokban és hiedelmekben az évkezdethez, a téli napfordulóhoz és Jézus születéséhez fűződő hagyományok egyaránt megtalálhatók. A karácsonyt megelőző időszak az advent, a készülődés ideje, amit általában a böjtösebb, szegényesebb ételek jellemeznek. Ez a böjt szenteste ér véget. A karácsonyi ünnepkörhöz hozzátartoznak a bőséges lakomák is, amelyek elemeiben fellelhetők a régi nemzeti hagyományok. Az ünnepek alatt mindenki próbálja a legfinomabb menükkel elkápráztatni szeretteit, hiszen az étkezés a családi és a társadalmi élet egyik szerves alkotója.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    loading...

    Nemzeti hagyományok

    A karácsonyi menüben a legtöbb országban a nemzetre jellemző ünnepi ételek kerülnek az asztalra. Természetesen minden nemzetnek megvannak a maga különleges, hagyományos karácsonyi ételei, de ezek egy része ma már keveredik, illetve egyes ételfélék (pl. desszertek) esetében nagyon sok hasonlóság található, legalábbis ami az alapanyagokat illeti.

    A Magyarországra ma jellemző étkezési kultúra számos hatás eredménye. A karácsonyi vacsorában ötvöződik a böjtös étrend a sokfogásos menüvel.

    Régebben a hús minden esetben disznóhúst jelentett az ünnepi asztalon, ugyanis a sertés előretúr, ami a néphit szerint fejlődést jelentett, a szárnyassal ellentétben, ami hátra kapar, ami rossz előjelnek számított. Ma már ezek a néphagyományok nem igazán érvényesülnek, hiszen a karácsonyi menü sok helyen szárnyasból, pl. pulykából készül, aminek elterjedése elsősorban angolszász hatásnak köszönhető.

    Egyes ételek, élelmiszerek, mint pl. a bab, borsó, lencse, tök, mák, hal a néphit szerint sok pénzt, gazdagságot jelent. A dió, az alma, a fokhagyma sok helyen szintén nélkülözhetetlen élelmiszere az ünnepi asztalnak, ugyanúgy, mint a káposzta, amelyet minden társadalmi réteg fogyaszt. Egyes országokban (Németország, Svédország) nem szokás a december 24-i böjtölés, így náluk a bőséges karácsonyi menü már erre a napra is jellemző.

    A karácsonyi ételsorban a káposzta nemcsak nálunk, hanem más nemzeteknél, pl. a németeknél (vöröskáposzta), a letteknél és az oroszoknál (grúz töltött káposzta) is szerepel. Magyarországon a káposztát karácsonykor elsősorban töltött káposztának készítik el, amihez, főként vidéken a decemberi disznóvágásból származó friss sertéshúst használják fel. A töltött káposzta készítési módja, illetve a töltelék formája és nagysága tájegységenként változó.

    A halak táplálkozás-élettani jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, főként a tengeri halakban és a busában található jelentős mennyiségû, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak miatt. Ezek a zsírsavak nagyon fontosak a szervezet számára, mivel jelentős szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megakadályozásában. Az omega-3 zsírsavakat a szervezet önmaga nem tudja előállítani, vagyis a táplálékkal kell bevinnünk. Ezen kívül nem elhanyagolható a halnak az a tulajdonsága sem, hogy fehérjéje teljes értékû és könnyen emészthető. A szálka nélküli halakat a gyerekek is nyugodtan fogyaszthatják. A halak egyéb előnyei közé tartozik, hogy számtalan módon (pl. leves, rántott, natúr, grill, tepsiben sült stb.) és ízesítéssel (citromos, paradicsomos, sajtos, zöldséges, mustáros stb.) készíthetők el.

    Sajnos Magyarországon a családok nagy részénél a halfogyasztás csak karácsonykor (vagy még akkor sem) jellemző. Mindenképp célszerû lenne heti 1 alkalommal valamilyen (ha lehet, tengeri halból készült) halételt beiktatni étrendünkbe.

    A hal nálunk régebben inkább a böjtös ételekhez tartozott az ünnep idején, de ma már ennek nincs akkora jelentősége, a halétel az ünnep bármelyik napján kínálható. Vannak nemzetek, ahol a különféle halételek, illetve a tenger gyümölcseiből készített fogások ugyancsak elmaradhatatlanok az ünnepi asztalról. A lazac fogyasztása Finnországban jellemző, valamint Oroszországban, ahol a karácsonyi menü egyik fontos étele a lazaccal és kaviárral töltött palacsinta, a blini. A kaviárt a németek is szívesen fogyasztják előételként, pirítóssal.

    A halleves fogyasztása jellemző Lengyelországban, valamint Magyarországon (halászlé formájában). A spanyolok dévérkeszeget, a portugálok sózott, szárított tőkehalat, a svédek vajas-hagymás pácolt pontyot fogyasztanak.

    A tenger gyümölcseit Belgiumban például előételként fogyasztják. Ugyancsak előételként szerepel a németeknél a kagyló- és ráksaláta. Franciaországban tájegységenként változik a menü, egyes helyeken az osztriga szintén a jellemző karácsonyi ételek közé tartozik.

    A szárnyasok közül a pulyka is a karácsony egyik szimbólumának tekinthető. Angliában, az Egyesült Államokban és Kanadában szinte elképzelhetetlen a karácsonyi vacsora pulyka nélkül, de ma már a hagyományok és szokások keveredésének köszönhetően Belgiumban, Franciaországban, sőt Magyarországon is megtalálható egyes családok ünnepi menüjében. Az angolok főként gesztenyével töltve fogyasztják, amitől édes jellegűvé válik, így igazi ínyencségnek számít.

    A szárnyasok közül a pulyka mellett a liba is jellemző karácsonyi étel, főként Franciaországban (gesztenyés liba, libamáj) és Németországban (ropogós libasült vöröskáposztával).

    A sonka nálunk inkább a húsvét egyik jelképe, de egyes országokban karácsonykor is jellemző. Új-Zélandon a hideg sonka, Svédországban a füstölt sonka, Olaszországban pedig a pármai sonka található meg az ünnepi ételek között.

    Természetesen a nemzeti sajátosságokból, hagyományokból adódóan a különböző országok karácsonyi asztalán vannak olyan ételek, amelyek nálunk nem ismertek illetve jellemzőek, sőt talán meglepőek. A nyúl és a vadhúsok elsősorban Olaszországra és Franciaországra jellemző, a kolbász pedig ugyancsak a franciákra, valamint a lettekre.

    Spanyolországban mandulalevest, Finnországban rénszarvashúst, Lengyelországban hideg töltött tojást, Olaszországban raviolit, Belgiumban édes kenyeret is fogyasztanak karácsonykor, de talán a legszokatlanabb számunkra az a grönlandi szokás, hogy karácsonykor a menüben bálnabőrbe tekert bálnazsír és fókabőrbe csomagolt hús is szerepel.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Fontos vitaminokat és tápanyagokat tartalmaz a halhús

    Fontos vitaminokat és tápanyagokat tartalmaz a halhúsA különböző halak már az ősember táplálkozásának is a részét képezték. A halhús egészséges tápanyagforrást jelent kedvező zsírsavösszetétele, teljes értékű fehérjéje, kedvező aminosav összetétele, valamint könnyű emészthetősége miatt. Emellett nélkülözhetetlen tápanyagokat és vitaminokat (A-, D-, K-, B1-, B2-vitaminokat), valamint ásványi anyagokat (Ca, Mg, P, Fe és Cu, a tengeri halak húsában jód is található, mely segíti a pajzsmirigy működését) és többszörösen telítetlen zsírsavakat is tartalmaz.

  • Erre figyeljünk a sonka vásárlásakor

    Erre figyeljünk a sonka vásárlásakorA tojás és a kalács mellett a füstölt sonka a húsvéti ünnepkör elengedhetetlen tápláléka: esszük hidegen, melegen, tormával, retekkel, újhagymával, szóval szeretjük mindenhogyan. Már igen régóta háttérbe szorította az eredetileg szokásos húsvéti báránylakomát. A valódi, falusi, télen levágott sertések sóban pácolt, alaposan megfüstölt - más országokban szabad hegyi levegőn szárított - combja vagy lapockája hűvös kamrában, pincében nem csak húsvétig, de a következő disznóvágásig is kitartott.

  • Fenyegetõ táplálékallergia

    Az allergia, így a táplálékallergia egyre több embert érint világszerte, már lassan népbetegségnek számít, bár sokan nem fordulnak orvoshoz panaszaikkal.

    Szerencsére az életet veszélyeztetõ reakciók még nem annyira gyakoriak, de az "enyhe" tünetek is megkeseríthetik az ember életét. Az allergiás reakciók a szervezet immunrendszerének eltúlzott mértékû válaszreakciója. Az allergiás reakciókat bizonyos idegen anyagokkal vagy allergénekkel történõ érintkezés váltja ki. Az allergének többnyire fehérjék vagy fehérjékhez kötõdõ idegen anyagok.

  • Fagylalttörténet

    Noha szeretünk azzal hivalkodni, hogy mindent, ami az európai kultúrában megemlítésre méltó, a görögöktõl fogva ismerünk, a fagylalttal kapcsolatban fejet kell hajtanunk a kínaiak elõtt. Ha ugyanis igaz, amit a gasztronómia kutatói állítanak, akkor a kínaiaknak köszönhetjük a fagylaltot. Sõt, ötezer évvel ezelõtti adatok beszélnek arról, hogy tej, víz, jég és ízesítõ adalékanyagok hozzáadásával valami olyasmit készítettek, amit ma már fagylaltnak nevezhetnénk. A gyártásának titka jutott el az ókori Egyiptomba...

  • A lazac különlegesen jó az egészségnek

    A halételek rendszeres fogyasztása kifejezetten szívvédõ hatású, de a lazachús különös színét adó festékanyagról most azt is kimutatták, hogy védi a géneket hordozó DNS-t.

    Sok tapasztalat és számos vizsgálat igazolta, hogy a halhús véd a koszorúér-betegség ellen, és jelentõsen késlelteti az érelmeszesedés kifejlõdését. E kedvezõ hatás titka a halban lévõ többszörösen telítetlen zsírsavakban rejlik. Ilyen szempontból a zsíros tengeri halak fogyasztása a legkedvezõbb.

  • Egészségtelen anyagok a sültekben?

    Azok az ételek - például a hamburger, sült krumpli és más magas hõmérsékleten sütött zsíros étkek -, melyek nagy mennyiségben tartalmaznak cukorbomlási végtermékeket, rövid ideig tartó, ám súlyos érmûködési zavart okoznak, ami hosszú távon akár szívbetegség kialakulásához is vezethet - jelent meg a Diabetes Care c. folyóiratban. "A káros anyagok hatása csak idõleges, azonban idõvel a cukorbeteg és az egészséges emberek ereinek épségét is veszélyezteti" - nyilatkozta Dr. Jaime Uribarri, a Sínai Hegy-i Orvosi Egyetemen zajló kutatás vezetõje.

  • Levédetnék a Yorkshire-pudingot a helyi készítõk

    Európai védettséget kérnek a Yorkshire-puding, az angol konyha lisztbõl, tojásból, tejbõl sütött és marhasültekhez kínált kedvelt körete számára helyi készítõi, de a brüsszeli bizottság illetékese pénteken nem tartotta valószínûnek, hogy próbálkozásukat siker koronázza.

    A vita elõzménye, hogy az Európai Bizottság a múlt hónapban elfogadta a yorkshire-i rebarbara eredetvédelmérõl szóló kérelmet.

  • A szójában gazdag étrend jót tesz az artériáknak

    Javíthatja a szélütésen átesett páciensek artériáinak állapotát az izoflavon, a szójababban, csicseriborsóban, hüvelyesekben megtalálható kémiai anyag - állapították meg hongkongi kutatók.

    Elsõ ízben vizsgálják az izoflavon étrendkiegészítõ hatását a brachiális artériára, mely a kar fõartériája. A kutatók szerint napi 80 milligramm izoflavon 12 héten át tartó szedése után javult a vérkeringés ebben az artériában, ami különösen fontos azoknál a pácienseknél, akik korábban vérrögképzõdés miatt szenvedtek szélütést.

  • Articsóka

    Hûsítõnek, vágykeltõnek, gyomortisztítónak és még illatosítónak is használták az idõk során. Szénhidrátban szegény, ugyanakkor fehérjékben, vitaminokban gazdag étel, aminek gyógyhatása is jelentõs. A megfelelõ articsóka megtalálásához, válasszuk a legnagyobb, legfejlettebb, legfrissebb sötétzöld levelû példányokat. Fõzés elõtt hideg vízsugárral nagyon át kell mosni, le kell vágni a szár alsó részét és az alsó leveleket. Azután távolítsunk el 2 cm-t a felsõ részrõl, és egy ollóval a tüskéket. Egy frissen kicsavart citrommal õrizzük meg eredeti színét.

  • Terhesség alatt tilos a mogyoró

    Ha a leendõ anyuka várandóssága alatt sok mogyorót eszik, nagyobb eséllyel alakul ki gyermekénél a mogyoróallergia – állítják amerikai kutatók.

    Scott Sicherer, a New York-i Mount Sinai orvostudományi egyetem munkatársa és kutatócsoportja öt Egyesült Államokbeli helyszínen vizsgált meg 500 gyereket, akiknél az orvosok tej- vagy tojásallergiára gyanakodtak. A szakértõk a 3-15 hónapos babáknál nem gyanakodtak a mogyoróallergiára, már csak azért sem, mert a gyerekek többsége soha nem is evett mogyorót.

  • Az egészséges bioélelmiszer

    Dán kutatók egy tanulmányban különbözõ mûvelési módokból származó termékeket hasonlítottak össze. Az eredmény szerint a biológiai termesztésbõl származó zöldség és gyümölcs nem tartalmaz több tápanyagot és nyomelemet, mint a hagyományosan elõállított. Jóval fontosabb az idõjárás szerepe - írják az élelmiszerkutatók a Journal of the Science of Food and Agriculture címû szaklapban.

    A koppenhágai egyetem kutatója, Susanne Bügel és csapata két éven át termesztett három szomszédos földön sárgarépát, káposztát, borsót, almát és burgonyát.

  • Mérgezett húsok a szupermarketekbõl!

    A szupermarketek húspultjait személve talán meg sem fordul a fejünkben, mi mindenen mennek keresztül a nyersanyagok, mígnem gusztusos külsejû, hetekig eltartható felvágottak, kolbászok, és húsok formájában kosarunkba, majd tányérunkra kerülnek.

    Jóllehet, a tartósítószerek és az egyéb élelmiszeradalékok jelenléte köztudott, veszélyeikkel a vásárlók többsége egyáltalán nincs tisztában.

  • A füge gyógyító ereje

    A füge frissen és szárítva is fontos táplálék- és gyógynövény. Húsos, magas cukortartalmú gyümölcshúsát alkohol, bor és kávéadalék elõállítására is felhasználják. A fügérõl már a Bibliában olvashatunk, Mózes elsõ könyve (3:7) is megemlíti. Köztudott, hogy Ádám és Éva leveleibõl készített "körülkötõket" maguknak, de az Ótestamentum több könyve és az Újtestamentum is hivatkozik rá különbözõ példázatokban. Ézsaiás próféta például fügekalács-pakolással gyógyítja Ezékiás fekélyeit és ez a felhasználás a mai napig fennmaradt, hiszen például szájnyálkahártya-gyulladás esetén a tejben fõzött vagy áztatott fügét kell a gyulladt területre tenni.

  • A mediterrán étrend titkai

    A mediterrán diéta csökkenti a szívinfarktus és a tüdõrák kockázatát, sõt a szellemi képességek idõskori romlásának veszélyét is, és ennek egyik tényezõje a paradicsom piros színét adó festékanyag lehet - írja az Európai Szívgyógyászok Társaságának folyóirata. A Földközi-tenger körüli országok napsütése érlelte paradicsom piros színét a likopin nevû pigment adja. A legújabb vizsgálatok tanúsága szerint ez a festékanyag segíti a szív erejének és a gondolkodás képességének megtartását a korosodás folyamata közben, és akadályozza bizonyos rosszindulatú daganatok kifejlõdését is.

  • Az olasz konyha két fõ étkezéssel

    Az olaszok két fõ étkezése az ebéd és a vacsora. Az üzemek, hivatalok, iskolák, üzletek bezárnak déli 1 és 2 óra között, a család az ebédasztalnál találkozik. Egy átlag család ebédje a következõbõl áll: elsõ fogás: valamilyen tésztaféle (spagetti, lasagne, csõtészta) az ízletes mártások egyikével, esetleg rizs második fogás: húsféle vagy hal, zöldségkörettel vagy salátával édesség, majd az évszaknak megfelelõ gyümölcs. Este nyolc óra felé vacsoráznak, zöldség vagy húslevest, majd különféle sajtokat, tojást, felvágottat, friss gyümölcsöt.

  • A vietnámi konyha

    A vietnámi konyha laktató és változatos.

    Leginkább az különbözteti meg a kínai konyhától, hogy a fogásokat nem öntik nyakon szósszal, hanem a közös tálból pálcikákkal kiküzdött falatot magunknak kell belemártani a külön felszolgált öntetekbe. Minden étkezés levessel (pho) kezdõdik, ezután sertés-, marha-, csirke -és vadhúsból, csigából, halból és tenger gyümölcseibõl választott második fogás jön, zöldségkörettel és rizzsel. Baguette-rajongók örülhetnek, mert a francia gyarmatosítóknak köszönhetõen ez a francia kenyértípus Vietnámban is ismert.

  • Soha többet: virsli, szalonna és sonka

    A sonka, a virsli, a szalonna és más feldolgozott hústermékek napi rendszerességgel való fogyasztása növelheti egy esetleges szívprobléma, vagy a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

    Amerikai kutatások, amelyek a rendszeres húskészítmény-fogyasztás és a belekben kialakuló rák közötti összefüggést vizsgálták, arra mutattak rá, hogy a vizsgált személyeknél 42%-al nagyobb volt a szívbetegségek és 19%-al a kettes típusú diabétesz elõfordulása. Ez a jelenség a napi legalább 50 g húskészítményt fogyasztóknál volt kimutatható.

  • Az év fagylaltja

    Kiss Attiláné és Váradi Gáborné közremûködésével a rábapatonai Tutti Élelmiszeripari nyerte az "Év fagylaltja" versenyt, amelyet idén kilencedszer rendezett meg a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete. A hétfõi megmérettetésen Kiss Attiláné eperfagylaltja nyerte a legszebben díszített kompozíció díját és övé lett az összesített eredmények alapján a Vándorkupa is, amelyet egy éven keresztül "birtokolhat". Az ezüstérmet Szabó Csaba Fahéjas almafagylaltjával és a Bisquit Kft Bécsi mandulafagylaltjával érdemelte ki, míg a bronz Barabás Gábornak (Csipke/hecsedli/ fagylalt) és a Milano-Ker Kft.-nek (Cuzto-csokoládéfagylalt) jutott.

  • A leveszöldségeket is eltehetjük télire

    A leveszöldségeket is eltehetjük télireA leveszöldség eltevése azért hasznos, mert télen sokkal drágább minden, mint nyáron. Ezért, amennyiben van helyünk a hűtőszekrény mélyhűtő részében, vagy van mélyhűtőnk, érdemes elgondolkodni azon, hogy elteszünk télre néhány adag levesbe való zöldséget. A leveszöldségeket két módon lehet tartósítani: mélyhűtőben, megtisztítva, adagokban zacskókba téve vagy pincében homokban, egészben, mosatlanul. Íme egy módja, hogyan tudjuk elrakni a leveszöldségeket a fagyasztóba úgy, hogy télen is feltudjuk őket használni.

  • Az adalékanyagok miatt 6 hónap alatt sem romlik meg a hamburger?

    Sally Davis manhattani fotómûvész vásárolt egy adag sültkrumplit és egy hamburgert a legközelebbi gyorsétteremben és hat hónapon keresztül minden nap lefotózta. A mûvész arra számított, hogy hamarosan penészgombák és rohadás jelei mutatkoznak majd az ételen, de nem így történt.

    Az amerikai fotós áprilisban vásárolta meg a kísérletre szánt menüt, az elsõ meglepetés két nappal késõbb érte, amikor észrevette, hogy az ételnek egyáltalán nincs szaga, annyira sem, hogy a kutyája figyelmét felkeltse.

bohócdoktor vizit szja 1%

loading...