Kappan leves, roston sült hal, fahéjas-mézes sült alma, pölöskei muskotályos bor - ezt ehette, ihatta Mária Terézia és népes családja 1764. augusztusi váci látogatása idején - állítja levéltári kutatásaira hivatkozva a Vendégvárók Váci Egyesületének elnöke. Fónagy István munkája nyomán vette étlapjára a Pest megyei város Barlang Étverme (mivel a kétszintes vendéglátó egység alsó szinte a pincébe került, étterem helyett „értelemszerûen” az étverem nevet viseli) a nemrég megrendezett Váci Világi Vigalom idején az úgynevezett fõúri barokk menüt, amelyet igen méltányos áron bárki „végigehetett”. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A legenda szerint Mária Terézia, valamint férje: Lotaringiai Ferenc és dédelgetett lányuk: Mária Krisztina hercegnõ eredetileg 2 éjszakát akart a Duna parti városban tölteni, de olyan jól érezték magukat, hogy 5 éjszakára maradtak - mesélte a bor-és pálinkaszakértõként is ismert egyesületi elnök. Kutatásai szerint a vendéglátó Migazzi bíboros és a királyi családot kiszolgálók teljes mértékben tiszteletben tartották a francia konyhát, illetve a halat, zöldséget és gyümölcsöt igen kedvelõ Mária Terézia, valamint hozzátartozói ízlését a menü összeállításakor. Az egyes fogások a pénteki nagyböjthöz is igazodtak, vagyis az asztalra semmiképp se kerülhetett zsíros, nehéz étel.
A barokk jegyében rendezett idei Váci Világi Vigalom három napján – a szervezõk és Fónagy úr reményei szerint – a gasztronómia és a történelem kedvelõi valóban az uralkodói pár és gyermeke egykori menüjét kóstolhatta végig. Az elsõ fogás Mária Terézia kedvenc kappan levese volt. Az öreg kakasból készített leves állítólag a 3-4 órás fõzéstõl lesz ízletes és egészséges – ecsetelte a vendégvárók egyesületének elnöke, aki szerint Lotaringiai Ferenc ízlését sem volt nehéz „megidézni”, hisz a roston sült hal sokak kedvence. Mivel az uralkodó annak idején valószínûleg olyan barna húsú csukát fogyasztott, amilyen jelenleg is úszkál a Dunában, az étverem szakácsai viszonylag könnyûszerrel „prezentálták” 2010 nyarán is a porhanyós roston halat.
Mária Krisztina kedvenc fûszeres sült almájához is megvolt minden hozzávaló, amitõl az ember szájában összefut a nyál: finom alma, fahéj és méz. A fahéjba és mézbe göngyölt gyümölcsöt roston megsütötték, majd hûtve, felszeletelve tálalták. 1764-ben is, most is…
Az ételeket egy pohárka ingyen kínált muskotályos borral „koronázták meg” - tette hozzá Fónagy István. Kutatásai szerint e téren is a hagyományt követték, ugyanis a régi korokban a bíboros – tanítványaival - fehér szõlõvel ültette be a környék hegyoldalait, így a város vendéglõiben ingyen szolgálhatták fel a nagy mennyiségben és jó minõségben elõállított váci bort.
Az írásos emlékek arról is tanúskodnak, hogy Mária Terézia bõkezû adományokat juttatott Vác városának, nem véletlenül emelték tiszteletére épp itt az ország egyetlen diadalívét, az úgynevezett Kõkaput. A mítosz szerint azonban sohasem haladt át alatta, mert egy jóslat azt súgta neki, hogy mihelyt ezt megteszi, ledõl a kapu. Így hát õ és kísérete inkább megkerülte a diadalívet, úgy haladt tovább a barokk város fõtere felé, hogy fogadja a helyi polgárok éljenzését, s részt vegyen a napokig tartó ünneplésen.