rss
  • Mindennapi kenyér: a sajt

  • Teve, kecske, juh vagy tehén - Giovanni Migliore szívét megdobogtatja a sajt. A sajtkészítés olasz szakértõje a stuttgarti Hohenheim Egyetem kutatója. A tevesajt kutatását 1995-ben kezdte egy EU-projekt keretében, amely azt tûzte ki céljául, hogy Kenyában nomádoknak új megélhetési forrást találjanak, felmerült a tevesajt elkészítésének ötlete - számolt be Migliore. Eleinte a tevetejet repülõgépen hozatták Kenyából, de hamar túl költségesnek bizonyult és így az olasz szakember más lehetõséget keresett, s a németországi Feketeerdõben találta meg. Ott ugyanis 35 igazi tevét tartanak a Fata Morgana farmon. Az állatok tejelnek, és lovagolni is lehet rajtuk.

    Két legyet sikerült ütni egy csapásra: Migliore olcsón jutott hozzá a kutatásaihoz szükséges tevetejhez, a schwarzwaldi tevefarm pedig hivatalosan is részt vehetett a tej feldolgozásában.

    A kutatatási központban azonban nemcsak tevék kelendõek, mint tejszállítók. A tudósok mindennapi kenyere tulajdonképpen a kecske, juh vagy tehén tejébõl készült sajt. A jó sajt olyan Migliore számára, mint a jó bor: aromája van, simulékony és illatos.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Amit tudnunk kell az ételallergiáról

    A tejallergiásnak hitt gyermekeknek csaknem nyolcvan százalékáról derült ki, hogy valójában nem allergiásak a tejre.

    – Az ételallergiák diagnosztizálása nem egyszerû feladat. Világszerte az emberek közel húsz százaléka túlérzékenynek véli magát valamilyen ételre, ezért diétába kezd. Ugyanakkor az ételallergiák elõfordulási gyakorisága egy és négy százalék közötti, s elsõsorban a hat éven aluliakat érinti – magyarázza dr. Szíjjártó László, aki tizenöt éve praktizál holland klinikákon és már három éve sikeresen alkalmazza az ételallergiák kiszûrésének új módszerét.

  • Mi is az a turbolya

    A turbolya (Anthryscus cerefolium H.) illata kissé az ánizsra emlékeztet, édeskés ízû növény, már a rómaiak is használták. Értékét és érdekes aromáját újabban ismét kezdik felfedezni. Elvadulva akácosokban, cserjésekben, kerítések mentén is megtalálható. A turbolya illó olajat, glikozidát, keserû anyagot tartalmaz. A zöldségleves, húsleves, és a báránysült ízletes fûszere. Kora tavasszal megjelenõ zsenge hajtásaiból salátát lehet készíteni.

    Teája vese, hólyag, légzõszervi és emésztõszervi megbetegedések esetében nagyon hasznos.

  • Steak-et az asztalra - húsimádók számára hasznos!

    Nem mindegy, hogy hogyan készítjük a steakek-et! A steak finom, de a nem megfelelõ elkészítés akár betegséget is okozhat!

    Mi is az a steak? Steaknek nevezünk minden szakszerûen vágott hússzeletet, tehát nem csak vesepecsenyébõl szelt húsokat. Karajból, combból is készíthetünk steaket, sõt egyes csontos hússzeleteket is így nevezünk, mint pl. a porterhouse-steaket.

    A marhasült általában akkor jó, ha belül piros vagy rózsaszín.

  • A világ legerősebb paprikája

    A világ legerősebb paprikájaKözel négy év huzavona után Ed Currie amerikai paprikatermesztő megkapta azt az elismerést, amire a szakmában oly sokan várnak: Ed sokat mondó „Karolinai kaszás” nevű paprikája hivatalosan is bekerült a Guinness-világrekordok könyvébe, mint a legerősebb csilipaprika. A dél-karolinai Fort Millben termesztett brutális erősségű paprika az erősséget mérő Scoville-skálán 1 569 300 értékig ugrott. Ezen a szinten a paprika óvatlan kóstolása már görcsös csuklást és hányást is okozhat.

  • Ilyeneket eszünk - szabálytalanságok az ételláncban

    Ezen a nyáron az élelmiszerlánc egészét ellenõrzik a hatóságok, amelyek olykor keményen büntetnek is. A már feldolgozott vizsgálatok alapján elmondható, hogy szinte minden területen akadtak szabálytalanságok. Az élelmiszer-elõállítás és -forgalmazás területén kiemelt irány a hûtési lánc biztosítása az alapanyagok és a késztermékek kiszállítása és tárolása során, valamint a nyomon követhetõség - ami az élelmiszer-biztonság és a feketegazdaság elleni küzdelem szempontjából egyaránt fontos -, különösen a sertéshúsnál és a sertéshústermékeknél.

  • Barackbefőtt készítése

    Barackbefőtt készítéseNincs is annál jobb mint télen a polcról elővenni a saját magunk által elrakott házi barackbefőttet. Íme a folyamat: Először a felöntő levet készítsük el. A cukrot a vízzel felforraljuk, majd félretesszük hogy teljesen hűljön ki. Míg a felöntő lé hűl, előkészítjük a barackokat. Először az áztató léhez hideg vízben oldjuk fel a citromsavat. Ez azért kell, hogy ne színeződjenek el a barackok, hanem szép sárgák maradjanak. Most a barackokat válasszuk félbe, begyük ki a majgjukat és hámozzuk meg őket. A meghámozott barackokat tegyük a citromsavas áztató lébe, míg kihűl a felöntő lé.

  • Ha szomorú vagy, ha ideges: vásárolj?

    Egyikünk számára sem ismeretlen a helyzet: rossz kedvünk van, elegünk van mindenbõl. Ha a nõpopulációt megkérdeznénk, mit csinál annak érdekében, hogy ez megszûnjön, legalább minden ötödik azt felelné: elmegyek vásárolni!

    Néha ez a vágy mindannyiunkra ránktör, és ha van pénzünk, nem is nagyon állunk ellen. De vannak olyan emberek, akiknél a költekezés már kényszeres: õket nevezzük shopoholistáknak.

  • Milyen egy egészséges vacsora?

    Egy kettesben elköltött romantikus vacsoránál általában nem figyelünk arra, hogy a legegészségesebb ételeket fogyasszuk. Ilyenkor könnyû bûnbe esni, ám kis körültekintéssel olyan fogásokat választhatunk, amelyek nem jelentenek plusz kalóriákat, feltéve, hogy mértékkel fogyasztunk belõlük. Csokoládé, vörösbor, tészta, sajtok, húsok - valamennyi szóba jöhet egy romantikus vacsoránál. De mennyire egészségesek?

  • Tényleg mérgezõ és rákkeltõ az édesítõszer?

    Az egyik legelterjedtebb édesítõszer az aszpartám, és kevés kivétellel szinte minden diétás, light vagy cukormentes termékben megtalálható. Káros hatásairól azonban már évtizedek óta vitáznak a szakértõk, aminek, úgy tûnik, már sosem lesz vége.

    Az aszpartám, a népszerû édesítõszer körüli vita még az 1990-es években kezdõdött. Akkoriban ugyanis egyre többen fordultak orvoshoz megmagyarázhatatlan tünetekkel, amelyeket végül az orvosok az édesítõszerrel hoztak összefüggésbe.

  • Eddig nem találtak mérgezett ételeket

    Az elsõ guargumit tartalmazó vizsgálati minták ellenõrzése befejezõdött az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság laboratóriumában, és ez negatív eredményt hozott - írja az MTI-Eco. Süth Miklós országos fõállatorvos mai sajtótájékoztatóján elmondta, eddig 343 magyar vállalkozás tett eleget bejelentési kötelezettségének, hogy használ vagy forgalmaz guargumit is tartalmazó terméket. Az élelmiszerbiztonsági laboratóriumba 17 cég, 57 mintát küldött be vizsgálatra.

  • Erre figyeljünk a sonka vásárlásakor

    Erre figyeljünk a sonka vásárlásakorA tojás és a kalács mellett a füstölt sonka a húsvéti ünnepkör elengedhetetlen tápláléka: esszük hidegen, melegen, tormával, retekkel, újhagymával, szóval szeretjük mindenhogyan. Már igen régóta háttérbe szorította az eredetileg szokásos húsvéti báránylakomát. A valódi, falusi, télen levágott sertések sóban pácolt, alaposan megfüstölt - más országokban szabad hegyi levegőn szárított - combja vagy lapockája hűvös kamrában, pincében nem csak húsvétig, de a következő disznóvágásig is kitartott.

  • A vietnámi konyha

    A vietnámi konyha laktató és változatos.

    Leginkább az különbözteti meg a kínai konyhától, hogy a fogásokat nem öntik nyakon szósszal, hanem a közös tálból pálcikákkal kiküzdött falatot magunknak kell belemártani a külön felszolgált öntetekbe. Minden étkezés levessel (pho) kezdõdik, ezután sertés-, marha-, csirke -és vadhúsból, csigából, halból és tenger gyümölcseibõl választott második fogás jön, zöldségkörettel és rizzsel. Baguette-rajongók örülhetnek, mert a francia gyarmatosítóknak köszönhetõen ez a francia kenyértípus Vietnámban is ismert.

  • Paprika - A magyar konyha egyik alapvetõ zöldség­növénye

    A magyar konyha egyik alapvetõ zöldség­növénye Dél- és Közép-Amerikából származik, a XVI. században került Európába. I. I­za­bel­la s­pa­nyol ki­rálynõ Ko­lom­busz nagy­sza­bá­sú, me­rész ter­vét el­fo­gad­va út­nak in­dí­tot­ta a ha­jóst In­di­a fe­lé. Az "Új Vi­lág­ból" Ko­lom­busz nem a ha­gyo­má­nyos fû­sze­rek­kel, ha­nem - töb­bek kö­zött - egy ad­dig so­ha­sem lá­tott a­ján­dék­kal tért vissza: egy pap­ri­ka nö­vénnyel. Ta­lán nem vé­let­len, hogy a nö­vény­két Ko­lom­busz or­vo­sa (­Chan­ca) gyûj­töt­te, meg­é­rez­het­te, hogy év­szá­za­dok múl­va, a ben­ne rejlõ gyó­gyí­tó erõ is se­gí­ti majd a vi­lág­hír­név fe­lé.

  • Téli vitaminpótlás

    Téli vitaminpótlás Ennek eredménye, hogy a tavasz kezdetére néhány kilóval többet nyom a mérleg, sőt még fáradtak, levertek is vagyunk, amit a téli hónapokban kialakult vitaminhiánynak tulajdonítunk. Egy kis odafigyeléssel csökkenthetők a szervezetünket terhelő, évszakhoz kötődő kellemetlenségek. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a helyes életvitel, a megfelelő mennyiségű és intenzitású testmozgás nemcsak nyáron, hanem a hidegebb hónapokban is megvalósítható. A megfelelő vitamin- és ásványi anyag ellátottság télen is kivitelezhető.

  • Nem is gondolnánk, milyen egészséges a banán

    Nem is gondolnánk, milyen egészséges a banánA banán az egyik legtöbbet termesztett és fogyasztott növény, népszerűségét jól mutatja, hogy az amerikaiak több banánt esznek, mint narancsot és almát együttvéve. A kellemes ízen és a praktikusságon kívül a banánnak számos kedvező egészségügyi hatása is van, emellett nagyon tápláló és rengeteg vitamin található benne. Egy közepes banánban (mely nagyjából 125 grammos) 110 kalória és 30 gramm szénhidrát van, emellett jó forrása a B- és C-vitaminnak, a káliumnak, a magnéziumnak és az élelmi rostoknak is.

  • Nem elég csak a csomagoláson lévõ reklámszöveget elolvasni

    Az amerikai élelmiszeráruházakban a vásárlók csak rápillantanak a csomagolásra, és ha az azt állitja, hogy a termék hozzáadott cukrot nem tartalmaz vagy szénhidrátban szegény, egészségesnek és testsúlycsökkentõnek gondolják. A most megjelent tanulmány elõzménye, hogy az Egyesült Államok polgárai, gyerekek és felnõttek egyaránt feltartózhatatlanul híznak. Nagy reklámmal meghirdetett diéták lettek népszerûek, különösen azok, melyek a cukor és általában a szénhidrátok fogyasztásának csökkentését, sõt leállítását hirdették egyedül üdvözítõ megoldásnak.

  • Tojás és mogyoró – Vége az allergiának?

    Az új kutatások reményt adhatnak a tojás-, illetve a mogyoróallergiával küzdõk számára. Ez a két étel a súlyos tüneteket kiváltó élelmiszerekhez tartozik.

    Az orális immunterápia úgy tûnik, segít a tojásallergiával küzdõ gyerekeken. A kutatók szerint a tojásfehérje-kivonattal végzett kezelési eredményeik áttörõek lehetnek. A tojásallergia ugyanis gyerekkorban viszonylag sûrûn elõfordul, és eddig még nem sikerült hatékony gyógymódot kifejleszteni a kezelésére.

  • Enyhébb és szigorúbb változatok a vegetáriánus étkezésben

    A vegetáriánus étkezési szokások sokfélék lehetnek, vannak közöttük sok megszorítást és sok kerülendõ nyersanyagot tartalmazóak, és vannak kevésbé szigorúak. Közös jellemzõjük, hogy vörös húsokat és húskészítményeket nem használnak.

    Egyes vegetáriánus étkezési formák hosszabb-rövidebb idõ után hiánybetegségeket okozhatnak, illetve károsíthatják az egészséget. Ezért dióhéjban következzenek a különbözõ irányzatok.

  • Megfázás ellen curry?

    Ha legközelebb megfázással küzd, felejtse el a paracetamolokat és keressen inkább egy kis curryt a konyhában! Vezetõ táplálkozás-szakértõk állítják, hogy a fenõ grék, vagy más néven görögszéna, ami gyakori összetevõje az indiai konyhának, nemcsak enyhíti a megfázás tüneteit, de megelõzésre is szolgál.

    A kísérlet során egy három hónapos téli idõszakban húsz önkéntes – közülük tízen a megfázás tüneteivel, tízen egészségesen – hetente kétszer fél teáskanálnyi görögszéna-magot fogyasztott.

  • Hogyan hasznosítsuk a ránk maradt élelmiszerhalmokat?

    Súlyos megbetegedést kockáztat, aki szakszerûtlenül tárolja a karácsonykor és szilveszterkor felhalmozott élelmiszereket - figyelmeztet az InfoRádió által megkérdezett szakértõ. Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértõi bizottságának vezetõje szerint az sem mindegy, hogy az egyes ételeket hogyan pakoljuk be a hûtõszekrénybe. Karácsony után napokkal még sok családnál áll halomban a megmaradt ünnepi étel. De mit kezdhetünk ezekkel? És hogyan elõzhetjük meg a különbözõ betegségeket, például a kóli baktérium terjedését a konyhánkban?