

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A strapaæka szó egyébként a korallgombák bizonyos fajainak népies neve is. Az elnevezés alapja mind az ételnél, mind a gombánál a ’borzas, kócos’ (szlovákul strapatý) kinézet. Amikor a galuskatészta a forró vízbe ér, akkor kisebb-nagyobb kinövésekkel szilárdul meg. A jó galuskát egy deszka szélérõl késsel szaggatják le, így alakja sokkal szabálytalanabb, mint a reszelõszerû galuskaszaggatókkal készülõké.
A sztrapacska csak a magyar használatban kapta a jelenlegi jelentését a bryndzové strapaèky ’juhtúrós sztrapacska’ kifejezésbõl. A sztapaæka a szlovák nyelvterület nagy részén a halu¹ka szinonímája: a különféleképp elkészített galuskaszerû tésztáknak helyrõl-helyre eltérõ nevei vannak (vö. magyar galuska, nokedli, csipetke). Északi szomszédaink fülében a strapaæky elsõsorban krumplival készült galuskát jelent, szemben a nokedlevel, amelyben nincs burgonya, a halu¹kyn pedig inkább vastagmetélt vagy egyéb ilyesféle tészta értendõ.
Ha Szlovákiában sztrapacskát rendelünk, akkor általában savanyú káposztás galuskát kapunk, ami úgyszintén finom, viszont mégsem az, amire gondoltunk. Az halu¹ky s bryndzou az étlapon. Szupermarketekben zacskós készítményként is kapható immár, aki tehát itthon szeretné megkóstolni, a hozzávalókat sloven¹ké halu¹ky o prá¹ku feliratú tasakban szerezze be, hozzá a juhtúrót a Danone Tvaroh (bez tuku) jelzetû dobozában találja.
A tátrai öregek a sztrapacskát krumplis tésztából készítik, vagyis belereszelik a nyers krumplit a tésztába, majd lobogó sós vízbe szaggatják. Leszûrve összekeverik kiolvasztott szalonna zsírjával, majd juhtúróval, amíg az el nem olvad a forró galuskán, és a tányéron megszórják töpörtyûvel.