rss
  • Karácsonyi koszorúk

  • Karácsonykor a legtöbb országban minden pirosba és zöldbe öltözik.

    A zöld az élet folytonosságát és az örök életbe vetett keresztény hitet jelképezi, míg a piros Jézus vérének szimbóluma. A legenda szerint Krisztus koronája magyalból készült, melynek bogyói eredetileg fehérek voltak, ám Jézus vére ragyogó pirosra festette. Az örökzöld koszorú, amelyet a fõbejárati ajtóra erõsítenek karácsonykor, elõször az Egyesült Államokban vált népszerûvé.

    loading...

    Az adventi koszorúnak ezt a változatát skandináv telepesek hozták magukkal az Új Világba. Eredete a karácsony sok más szimbólumához hasonlóan a pogány idõkbe nyúlik vissza.

    A legkedveltebb örökzöldek a magyal vagy Krisztus-tövis, a vadborostyán és a fagyöngy. Mindegyikre jellemzõ, hogy az egyébként terméketlen évszakban, télen hozza termését. A fagyöngy különleges helyet foglal el az örökzöldek között. Az egyház nem nagyon szerette, mert a pogányok egyik nagy kedvence volt. Ezért fõleg az otthoni díszek része. Kedves szokás alatta megcsókolni egymást. Annyi csókot szabad váltani, ahány bogyója van a koszorúnak vagy csokornak. Csókolózás után egyes helyeken a bogyókat eltávolítják.

    Ajtót díszítõ karácsonyi koszorú bármibõl készíthetõ. Eredetileg egyszerû örökzöldbõl kötötték. Ma már anyagának és díszítésének csak a képzelet szab határt. Mivel ez nem igazi adventi koszorú, nem szükséges négy gyertyát tenni rá. Nagyon szép koszorú készíthetõ például olajfa vékony ágaiból. Tobozokkal, arany gombával, bogyós termésekkel, de akár mikulásvirággal is díszíthetõ. Vadborostyánnal körbetekerve, aranyozott levelekkel dekorálva kedves látványt nyújt. Ez a koszorú elõre elkészíthetõ, csak a borostyánt kell az ünnep napján rátekerni.

    A druidák azért akasztottak fagyöngyöt és zöld gallyat az ajtajuk fölé, hogy kiengeszteljék az erdõk szellemeit. Téli napfordulós ünnepeikre örökzöld díszeket készítettek a kelta és a teuton törzsek is. Papjaik szerint a fagyöngy szent és ezért amulettként adták az emberek kezébe. Egy középkori hiedelem szerint pedig a fagyöngy elûzi a boszorkányokat.

    A karácsonyi örökzöld dekorációk általában Szentestétõl Gyertyaszentelõig, február 2-ig maradhatnak a helyükön. Rosszat jelent, ha korábban teszik ki, vagy késõbb távolítják el õket.

    nana


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Mindennapos zöldségeink gyógyhatásai

    Ezek a zöldségfélék nemcsak a legközkedveltebbek, és nem csupán kulináris élvezeteket nyújtanak számunkra, hanem kiváló gyógyhatással is rendelkeznek! Ilyen zöldségfélék a paradicsom, a vöröshagyma, illetve a fokhagyma.

    A vöröshagyma már 6000 éve olyan hírnevet szerzett magának, miszerint meggyógyít vagy megelõz szinte minden betegséget. Az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is nagyra értékelték, úgy gondolták, hogy erõsíti a testet.

  • Naspolya, az õsi gyógyító

    Nevének eredete kétséges, a latin mespila szó elolaszosodott nespula változatából származhat. Népies elnevezése lasponya, és a miszpolya.

    A naspolya Közép-Ázsiából, a Kaukázus déli lejtõirõl származó növény, a Fekete-tenger vidékén vadon is terem. Magyarországra valószínûleg olasz közvetítéssel került. Gyümölcse miatt, de díszfaként is termesztik. Érésének idején más hazai gyümölcs már ritkán található. A naspolya gyümölcse utóérõ, vagyis a fáról leszedve frissen nem fogyasztható.

  • Meglátni és megszeretni - Szex, szerelem és a hormonok

    Meglátni és megszeretni. Mindezért a kémia is felelõs. Például az oxytocin nevû vegyület, amelyet a kutatók a társas kapcsolatok hormonjának hívnak. Többek között ez is kell az örömteli és szilárd emberi kötõdéshez. Minderrõl Szendi Gábor pszichológus részletesen ír Szex, szerelem, kötõdés címû munkájában. Az oxytocin az anyai szervezetben szüléskor szabadul fel nagy mennyiségben. A hírvivõ molekulából jó nagy adag jut az újszülöttnek. Ez fontos, mert amikor a hormon az agyba jut, erõs vonzalom támad az iránt a személy iránt, aki "kézre esik". Ezért kötõdik a kisbaba az anyához.

  • Egészség: erjesztett ételek!

    Az erjesztett ételek visszatértek! Az erjesztett ételek újabb példái annak, amikor valamilyen régi módszer újra elõtérbe kerül.

    Hagyományosan szinte minden civilizáció rendszeresen elõállított és fogyasztott legalább egy, baktériumtenyészet segítségével létrehozott ételféleséget. Bár a mi generációnk szinte teljesen el is feledkezett az erjesztési eljárásról, az aktív baktériumkultúrákat tartalmazó erjesztett ételek egészségre gyakorolt hatását vizsgáló kutatások nyomán.

  • Fõzni spórolva, idõt megtakarítva

    Két dologgal kell spórolni decemberben: a pénzünkkel, hogy mindenkinek jusson ajándék és finom étel, és az idõnkkel, mert ilyenkor abból is kevés van. Segítünk, hogyan legyen idõ, pénz és étel is. Kész, megkezdõdött, itt a karácsonyi stresszroham ideje. Egyik szempontból persze Advent és várakozás a fényre, gyertyák, forralt bor, másrészrõl vásárláslista, görcsök, halmozódó teendõk, és idegrohamok minden mennyiségben.

  • Hónapos retket minden asztalra

    A friss retekgumó nem csak az elsõ a primõr zöldségek között, hanem szinte kihagyhatatlan vitaminpótló is.

    Nagyon gusztusos és kedvelt a kétszínû, felül piros, alul fehér változat is. Alakja lehet szabályos gömb vagy annak lapított-nyújtott formája, illetve rövidebb-hosszabb hengeres is. A hónapos retek levelei karéjosak, kissé durva szövetûek, de fiatalon ugyancsak felhasználhatóak salátaként. A gumó mérete a nyári és téli retekfélékhez képest viszonylag kicsi, 15-40 gramm tömegû, 2-10 cm átmérõjû.

  • Sikeres volt a borszerda

    A szerdai akcióban csaknem 200 étterem adta féláron a kiváló magyar borokat, ezzel csinálva kedvet az étterembe járáshoz a világbajnokság szünnapján. Idén még három Borszerda lesz, a szervezõk azt remélik, hogy augusztus 25-én még több étterem csatlakozik a mozgalomhoz.

    A szokásosnál nagyobb forgalomról számoltak be a tegnapi Borszerda után az akcióhoz csatlakozó éttermek. „Kifejezetten jól sikerült a tegnapi este – nyilatkozta Niklai Ákos, a Kárpátia étterem tulajdonosa.

  • Boldoggá tesz a csokinyuszi elfogyasztása

    Húsvétkor jelentõs mennyiségû csokit fogyasztunk, az Európai Unió átlagához képest azonban jókora a lemaradásunk: egy uniós polgár kétszer annyi csokit majszol el egy évben, mint egy magyar. Halbritter Mátyás, az Édességgyártók Szövetségének elnöke kérdésünkre elmondta, hogy Magyarországon az éves egy fõre jutó csokifogyasztás - ami tartalmazza a táblás, szeletes, töltött és üreges csokoládékat...

  • Nem mindegy, milyen összetételű ásványvizet fogyasztunk

    Nem mindegy, milyen összetételű ásványvizet fogyasztunk Nem mindegy, milyen ásványvizet fogyasztunk. Alaposan tanulmányoznunk kell a különböző összetevőket ahhoz, hogy valóban jót tegyünk a szervezetünkkel, különösen a nyári időszakban, amikor fokozottabb a folyadékszükséglet. Más víz kedvező például a kisbabáknak, és más a magasvérnyomással küzdő betegeknek, illetve azoknak, akik túl sósan esznek. Ezt a közel három liter folyadékot azért kell nap mint nap bevinni a szervezetbe, mert körülbelül ennyit veszítünk el naponta – kiváltképp nyáron – verejtékkel, vizelettel, széklettel és a légzéskor kibocsájtott párával.

  • Veszélyes élelmiszerek!

    Mindannyian tudjuk, hogy az emésztõrendszerünk megfelelõ mûködése nagy mértékben függ attól, hogy mit fogyasztunk. Ám hogy pontosan melyek azok az ételek, amelyeket kerülnünk kell, abban a legtöbben nem vagyunk biztosak. A jó emésztéshez és a bélbetegségek elkerüléséhez a kulcsszó a rostban gazdag étkezés, mindegyik táplálkozási szakember ezt emeli ki. A növényekben lévõ rostokat a szervezetünk nem tudja hasznosítani, bár az emésztõcsatornában lévõ baktériumok feldolgozzák, melléktermékként ekkor gázok, illetve rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek.

  • A fahéj és az alma segít a plusz kilók legyűrésében

    A fahéj és az alma segít a plusz kilók legyűrésébenBeiktathatunk életünkbe olyan ételeket, melyek segítenek megőrizni a kívánt testsúlyt, illetve leadni a felesleges kilókat. Az alma nagy előnye, hogy egész évben kapható, olcsó, és pektintartalmának köszönhetően mind a székrekedéses, mint a hasmenéses panaszokon segít. A pektin egy úgynevezett heteropoliszacharid - szénhidrátokkal rokon vegyület - , mely az alma sejtfalában található. Vízzel sűrű, kocsonyaszerű tömeggé lesz, ennek köszönhetően segíti a tápanyagok haladását az emésztőrendszerben.

  • Immunrendszerünk erősítésére az egyik leghatékonyabb gyümölcs a szőlő

    Immunrendszerünk erősítésére az egyik leghatékonyabb gyümölcs a szőlőSok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz: A-, B1-, B2-, C-vitamin, kalcium, vas, foszfor, magnézium, szelén és kálium. A kálium vízhajtóként hat, így elősegíti az anyagcseretermékek kiürülését a veséken keresztül. A szelénről tudjuk, hogy antioxidáns, mely nagymértékben támogatja a sejtek öregedése elleni küzdelmet. A szőlőnek nagy a vértisztító és az idegeket erősítő hatása. Magas vas- és folsavtartalma miatt a vérképzésben is fontos szerepet játszik, ezért vérszegénység ellen is hatásos. Remek izomregeneráló.

  • A legfinomabb őszi levesek

    A legfinomabb őszi levesekSütőtökkrémleves tökmaggal és baconnel: A tököt meghámozzuk, magjait, szálkáit eltávolítjuk, és a húsát felkockázzuk. A burgonyát is megtisztítjuk, ezt is felkockázzuk. A szalonnát vékony csíkokra vágjuk. A hagymákat is megtisztítjuk, a vöröset karikákra vágjuk, a fokhagymát pedig majd átnyomjuk. Az olajat megforrósítjuk, egyszerre beledobjuk a szalonnát és a vöröshagymát, megpirítjuk, és szűrőlapáttal kiszedjük. A zsiradékba dobjuk a sütőtököt, burgonyát és az átnyomott fokhagymát. Beleöntjük a bort, élénk tűzön pirítjuk 2 percig.

  • Vigyázz a vízre, spórolj vele!

    A vízbiztonság az élelmiszerbiztonság része

    Sok van belõle, mégsem elég az ivóvíz bolygónkon. Igaz, Földünk 70 százalékát beborítja, valójában viszont ennek mindössze 3 százaléka alkalmas az emberi lét fenntartására. Sokan nélkülözik a fogyasztható, megfelelõ ivóvizet, ami pedig az élet, a táplálkozás alapeleme.

    Mai ismereteink szerint naponta 2-3 liter vizet kellene fogyasztanunk, de a Föld lakosságának egyötöde nem jut ennyi egészséges ivóvízhez.

  • Az ideális sajtos szendvics képlete

    London - Az ideális sajtos szendvics képletét kísérletezték ki brit tudósok.

    A Bristoli Egyetem kutatói által kidolgozott formula kilenc változóval számol. E képlet segítségével milliméterre pontosan ki lehet számítani a két kenyérszelet vastagságát, amely közé az ominózus sajt, a Cheddar kerül. Ami az utóbbit illeti, az ideális szendvics másfajta sajtokkal is elkészíthetõ, ám mindegyik esetében más és más az ajánlott szeletvastagság.

  • Karácsonyi menü a legkisebbek örömére is

    Karácsony napjára a legtöbb háziasszony szépen megterített, csillogó-villogó ünnepi asztalról és káprázatos menürõl álmodozik – közben pedig egy totyogó csimpaszkodik a lábába, hogy anyát játszótársnak kisajátítsa magának. A fõzés gyerek mellett sokszor nem könnyû, mert a munkálatokat gyakran nehezíti egy nyolcvan-kilencven-száztíz centis hátrahúzó erõ. Gyakori jelenség a konyhában tébláboló gyerek, aki anyát követelve folyton kiszökik a játszószobából, mert az izgalmas dolgok ott kinn történnek, a kanálcsilingelõ, robotgépzúgó világban, és nem bent a szobában.

  • Ne csak húsvétkor fogyasszunk tormát

    Ne csak húsvétkor fogyasszunk tormátCsípőssége miatt lehet imádni vagy éppen mellőzni a tormát, ennek a gyógy- és fűszernövénynek azonban számos jótékony hatása van. Leginkább fűszerként használjuk, de így is hatékony gyógyító. Erős, jellegzetes illatát intenzív illóolaj-tartalma biztosítja - az illóolaj belélegzése tisztítja a légutakat. Bronchitis-re (hörghurut) érdemes bevetni, ha pedig a felső légutak hurutja áll fenn, a tormát keverjük össze mézzel, és így fogyasszuk! A torma hatóanyagai a mustárolaj, a szinigrin és a glukonnaszturcin nevű glikozidok. C-vitamint és káliumot is tartalmaz.

  • A sushi a japánok hosszú életének titka

    Japán kutatók szerint a tradicionális alacsony zsírtartalmú halas diéta jóval egészségesebb, mint az amerikai étrend. A szigetország Tohoku Egyetemén három hétig folyt a kutatás nyolc egéren kísérletezve. Az élelmezéstudományi kutatók kétféle étrendet állítottak össze 21 jellegzetes amerikai, illetve japán ételekbõl, melyeket fagyasztási eljárással alakítottak porrá. Az USA-menüben hamburger, sült csirke, míg a japánban sashimi, azaz hal és rizskása volt – olvasható a NewsMaxon.

  • Földközi-tengeri diétával a kilók ellen

    Nemzetközi tanulmányok szerint a Földközi-tenger vidékének lakói - mindenek elõtt a Kréta szigetén élõk - számíthatnak a leghosszabb élettartamra.

    Táplálkozási szakértõk összeállítottak egy egészséges, a Földközi-tenger mellékére jellemzõ élelmiszerekbõl álló diétát: zöldségek, hal és kevés hús, mindezek mellé olívaolaj, fokhagyma, kenyér és némi vörösbor. Ez az étrend nem pusztán védi a szívet és az ereket a zsírok lerakódásától (érelmeszesedés), hanem vonalainknak is jót tesz, szemben a zsíros ételekkel.

  • Miért kell rostokat enni?

    A rostban gazdag táplálkozás jótékony hatásáról már Hipokratész is beszámolt. Mégis csak az 1950-es években kezdtek el komolyabban foglalkozni vele.

    Ugyanis ekkor kerültek nyilvánosságra olyan megfigyelések, melyek összefüggést mutattak ki a rostbevitel és a krónikus nem fertõzõ megbetegedések között. A gyümölcsök közül a legtöbb rosttartalommal a málna és a piros ribizli rendelkezik, ezt követi a körte, a szilva és a szõlõ. A zöldségek közül a legrostosabbak a száraz hüvelyesek, a bab és a lencse. Ma már köztudott, hogy a rostok növelik a bélmozgást, elõsegítik a jó bélmûködést.

loading...