A súlyfelesleg mértékének meghatározása

A túlsúly és az elhízás meghatározása a testtömegindex -más néven a BMI (Body Mass Index) - alapján történik, amely a kilogrammban kifejezett testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa. Akinek súlyfeleslege van, az testtömegindexe szerint lehet túlsúlyos vagy elhízott: Normális súly: ha a BMI 18,5-24,9 kg/m2
Túlsúly: ha a BMI 25-30 kg/m2 közé esik
Elhízás: ha a BMI meghaladja a 30kg/m2-t

Derék-csípõ arány szintén fontos segít meghatározni az elhízás típusát. A legalsó borda és a csípõízület közötti távolság közepén (a köldök felett kb. 2-3 haránt ujjnyira) mért centiméterben kifejezett derékkörfogat értéke alkalmas arra, hogy az egészségi kockázat mértékére támpontot adjon. Amennyiben a derékkörfogat és a csípõkörfogat elosztásával kapott érték meghaladja nõk esetében a 0,85-öt, férfiak esetében a 0,9-et, akkor centrális típusú elhízásról, és értelemszerûen fokozott kockázatról beszélünk. A pontatlan mérésekbõl azonban jelentõs eltérések származhatnak, ezért minden esetben vessük össze eredményeinket a testtömeindex-értékkel is!

Egyéb módszerek:

A testzsír tömegének meghatározása. Fõként gyermekkorban alkalmazzák például a bõrredõmérést, melynek során rendszerint öt ponton megmérik a bõrredõ vastagságát és megfelelõ tapasztalati képlettel kiszámítják a testzsír mennyiségét.
Emellett ma már vannak oyan ún. multifrekvenciás impedancia mérõk, amelyek tulajdonképpen a test ellenállásával számolva fájdalommentesen adják meg a testzsír mennyiségét.

A testzsír mértékének meghatározása ezen kívül lehetséges például CT (computer-tomográf) vagy MR (mágneses rezonancia) segítségével is.

Gyermekkorban fiúk esetében akkor beszélünk kövérségrõl, ha a testzsír mennyisége 25% feletti, lányok esetében pedig akkor, ha 30% feletti.

Magyarország lakosságának több, mint 20%-a elhízott és 30-40%-a túlsúlyos. Európa lakosságának közel 20%-a tekintehetõ elhízottnak. Sokak szerint a túlsúly idõvel biztosan elhízásba megy át. Ez ismételten rávilágít a megelõzés jelentõségére: ha már az elhízást megelõzõ szakaszban megállítjuk a súlygyarapodást, akkor súlyos kísérõbetegségek kialakulását elõzhetjük meg.

Az elhízás szakaszai

Az elhízás nem egyenletes súlygyarapodás következménye az esetek nagy részében, kialakulása két részre osztható. Az elhízás kialakulásának kezdeti szakaszát súlynyerõ (dinamikus) fázisnak nevezzük, melyet a súlytartó (statikus) fázis követ. A súlygyarapodás megállítása a dinamikus fázisban könnyebb, mint a statikus fázisban a már rögzült, stabilizálódott testsúly csökkentése. Ha már a súlynyerõ szakaszban megállítjuk a súlygyarapodást, akkor a kísérõbetegségek kialakulását és az életminõség romlását is megelõzhetjük.