Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A kutatók 94, elhízott, keveset mozgó hölgyet vizsgáltak. Véletlenszerû beosztás szerint a csoport fele az általuk kidolgozott, sok fehérjét és szénhidrátot tartalmazó reggelit ette, a másik csoport pedig csak kevés szénhidrátot kapott reggelire. Mindkét étrendben azonosan kevés volt a zsír és a kalória, de erõsen különböztek a szénhidrát tartalom szempontjából.
A "nagy reggelit" 48 hölgy ette és naponta összesen 1240 kalóriát fogyasztottak, benne kevesebb zsiradékot (46 gramm), mint a másik csoport, de több szénhidrátot és fehérjét. Reggelijük 610 kalóriának felelt meg, ám ebédre már kevesebbet kaptak, 395 kalóriát, végül a legszerényebb étkezés - 235 kalória - a vacsora volt.
A szénhidrátszegény koszton lévõk kevesebb kalóriát kaptak, tehát jobban kellett volna fogyniuk. Nekik a reggeli volt a legszegényebb étkezés: 290 kalória, minimális kenyérféle, gyümölcs, tojás vagy hús.
Négy hónap után a két csoport csak abban különbözött, hogy a szénhidrátszegény étrenden lévõk átlag 13 kilót fogytak, a nagy reggelit evõk pedig csak 11 kilóval lettek könnyebbek. Az idõ elõrehaladása azonban alaposan megváltoztatta a helyzetet.
Nyolc hónap után a kevés szénhidrátot fogyasztók átlagosan nyolc kilót visszahíztak, miközben a napjukat gazdag reggelivel kezdõ hölgyek tovább fogytak, átlagosan hét újabb kilót adtak le. Végül a bõségesen reggelizõk testsúlyuknak csaknem 21 százalékát elvesztették, míg a szénhidrátszegény koszton lévõk csak átlag 4,5 százalékot. Jakubovicz szerint a napjukat nagy reggelivel kezdõk ritkán voltak éhesek ebédidõben és nem kívántak szénhidrátot nassolni napközben sem.