rss
  • Téli ínyencség: a naspolya

  • A naspolya igazi téli gyümölcs, leginkább akkor érik, amikor a nyári-õszi gyümölcsszezonnak már vége. Fogyasztása egy kis változatosságot ígér a téli citrusfélék választéka mellett, egészen karácsonyig is kitarthat.

    A naspolya a melegen termõ vidékeket szereti, a mediterrán térségben, és fõként a Balkán-félszigeten vadon termõ cserje. Kinézetében és felépítésében is az almához, leginkább a birsalmához hasonlít, bár magháza kemény, megenni nem lehet. A naspolya igazi különlegesség a téli gyümölcsök választékában.

    Október-novemberben szedhetjük le, és hûvös helyen tartva akár karácsonyig is érlelhetjük, így igazi ínyencség lehet az ünnepi asztalon. A népi hagyományok szerint a naspolya akkor jó, ha megcsípte a dér. Íze ilyenkor már édes, maga a gyümölcs pedig puha, és fogyasztható. Ha ujjainkkal a héját összenyomjuk, a belsõ, puha gyümölcshús könnyen megehetõ.

    A naspolya igen tápláló, élelmi rostokban, fõként pektinben gazdag, mely emésztésünk hasznára lehet. C-vitamintartalma kiemelkedõ, jellegzetes ízét a benne található cserzõanyagoknak is köszönheti. B-vitaminokban és E-vitaminban is bõvelkedik, antioxidáns hatása is ismert. A benne található kalciumnak köszönhetõen csonterõsítõ hatású, vastartalma miatt pedig vérszegényeknek is ajánlott.


    A naspolyát csakis érett állapotában használjuk fel. Bár kinézete ekkor kissé már bizarr, mert puha, szottyos lesz, élvezeti és beltartalmi értéke ekkor a legjobb. Mivel édes és kissé fanyar ízû, sokféleképpen elkészíthetõ. A leggyakrabban zselét és lekvárt, vagy ivólevet készítenek belõle, hiszen magas pektintartalma miatt könnyen kocsonyásodik.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Viselkedészavart okozó ételadalékok

    Komoly viselkedési és koncentrációs zavarokat okozhatnak gyerekeknél az étellel-itallal elfogyasztott adalékanyagok - ezt mutatta ki a brit Élelmiszer-szabványügyi Hivatal (FSA) számára elvégzett, csütörtökön ismertetett átfogó vizsgálat. A southamptoni egyetem által végrehajtott felmérés során - amelynek eredményét a The Lancet címû tekintélyes brit orvosi folyóirat közölte - 153 hároméves és 144 nyolc-, illetve kilencéves gyermekkel itattak meg olyan...

  • Magvak a táplálkozásban

    A diónak, mandulának, egyéb magvaknak ott a helye az asztalunkon, mert az egészséges táplálkozás részei. Tárolásuk, beszerzésük egyszerû, és nyersen is fogyaszthatók, így nem károsodnak a bennük lévõ hasznos anyagok.

    Telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, ezért védik a szív, érrendszert. Akik hajlamosak ezekre a betegségekre, vagy már szenvednek is valamelyiktõl, azok jól teszik, ha különféle nasik helyett diót vagy mandulát rágcsálnak. A diófélék, a mandula, csökkenti az LDL, vagyis a káros koleszterin szintjét a vérben.

  • A gomba, mint húspotló?!

    Mivel a legfontosabb alkotóeleme összetételét tekintve az állati fehérjéhez hasonló, a gomba akár húspótlóként is számításba jöhet. Ezek az apró élõlények rendkívül sok, az emberi szervezet számára fontos tápanyagot tartalmaznak.

    Az értékes összetevõket azonban emészthetetlen sejtfalak ölelik körül, melyeket az emésztõenzimek nem tudnak megfelelõen lebontani.

  • Valentin nap a konyhában

    Bár a Valentin-napot sokan a magyar kultúrától idegen amerikai hülyeségnek tartják, mégis egyre többen gondolják úgy, hogy ezt az alkalmat felhasználhatják a szerelmük megünneplésére, és egy kicsit feldobhatják a szerelmi életüket.

    Ha azonban a tudományos magyarázatoktól eltekintünk, egyszerûen egy finom vacsora is képes érzéki hangulatot teremteni, fõleg ha egy kevés borral oldjuk is a gátlásokat. A gasztronómiában a megfelelõ hangulat megteremtéséhez a rostonsült, párolt spárgát, az avokádót krémként vagy salátaként, az osztrigát fûszerezve nyersen, vagy párolva, rákokat roston sütve vagy megfõzve ajánlják.

  • Téli vitaminpótlás

    Téli vitaminpótlásA téli hónapokban mindenképpen ajánlatos több vitamint bevinni a szervezetünkbe, hogy elkerülhessük a megbetegedéseket. Vitaminokat nem csak gyümölcsökkel és vitaminpótló tablettákkal, hanem számos más módon is vihetünk be a szervezetünkbe. Mivel télen igencsak sok teát fogyasztunk, a teák ízesítéséhez használjunk friss citromot és mézet. Ezeket csak akkor adjuk hozzá az italhoz, miután kihűlt, mert a túl magas hőmérséklet károsítja a vitamintartalmat és a méz is elveszíti jótékony hatását.

  • Ne dobja ki, hanem foggyon vele: Az alma héja

    Az almát eddig is a legegészségesebb gyümölcsök közé sorolták, most azonban kiderült, hogy a héja igazi csodaszer.

    A Iowa Egyetem kutatói ugyanis felfedezték, hogy egy különleges vegyület, az úgynevezett urzolsav található ennek az amúgyis egészséges gyümölcsnek a héjában, ami nemcsak csökkenti a koleszterin- és inzulinszintet, hanem gátolja az izomsorvadást, és elõsegíti az izmok növekedését.

  • Nincsen farsang fánk nélkül

    Vízkereszttõl - január 6-tól - egészen a negyvennapos böjt kezdetéig tart a a farsangi, báli szezon. A magyar farsang hagyományos tésztája a fánk, ismerkedjünk meg a történetével, receptjével. A legenda szerint a fánk története Bécsben kezdõdõtt. Amikor egy Krapfen nevû pék meghalt, a felesége vette át a pékmûhely vezetését. A pékség híres volt finom kenyerérõl, a város végébõl is elzarándokoltak az emberek, hogy megvegyék. Egyik nap a kenyér nem készült el idejében.

  • Hagyományos húsvéti ételeink

    A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentõséget kapnak az ünnep egyes szakai alatt fogyasztott ételféleségek.

    A hamvazószerdától Húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt már a 7. századtól szokás, sõt 1091-ben II. Orbán pápa még törvénybe is iktatta. A magyarországi katolikusok nem is oly rég sok helyen valóban be is tartották ezt a szigorú böjtöt. A protestánsok csak a nagypénteki böjtöt tartották, de azt nagyon következetesen.

  • Csapvíz, vagy ásványvíz?

    Elsõ számú élelmiszerünk, legfontosabb italunk, testünk legtömegesebb összetevõje, legjobb mosó- és oldószerünk: a víz. Annyira fontos és annyit beszélnek róla, hogy már nem tudunk kiigazodni az információkon, milyen vizet is kellene innunk.

    A naponta megivott víz nélkül nem tudna szervezetünk megszabadulni a fölösleges mennyiségû szervetlen sótól és a táplálkozáskor keletkezõ salakanyagoktól, az élvezeti cikkekkel vagy élelmiszerrel óhatatlanul bevitt mérgektõl, tartósítószerektõl, gyógyszermaradványoktól.

  • Veszélyes a kumarin tartalmú fahéjas termékek fogyasztása

    A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal az Európai Unió Gyors Veszély Jelzési Rendszerén keresztül értesült arról, hogy Németországból származó ropogós, fahéj ízû falatkák kumarin tartalma meghaladja a jogszabályban megengedett határértéket. A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal hatósági jogkörrel nem rendelkezik, ezért a riasztást intézkedésre továbbította az élelmiszerellenõrzõ hatóságokhoz. A jogszabályban megengedett határérték élelmiszerekre 2 mg/kg.

  • Az étcsokoládé jótékony hatása

    A fekete csokoládé újabb gyógyhatását mutatta ki egy nemzetközi tanulmány: a szívelégtelenség kezelését is segíti a kedvelt édesség.
    Az étcsokoládé a legõsibb gyógyszerek közé tartozik, és az utóbbi években kiterjedt vizsgálatok megerõsítették vérnyomáscsökkentõ hatását idõsebb felnõtteken és köhögés elleni tulajdonságát gyermekeken is. Andreas J. Flammer svájci kutató vezette azt a 15-tagú nemzetközi munkacsoportot, amelyik a keringési elégtelenségben szenvedõ betegek gyógyítására használta a fekete csokoládét.

  • Melyik csokoládéhoz melyik bor illik? - Íz-szüret és egészség

    A csokoládétól régen sem állt messze az alkohol - elég ha csak a konyakos meggyre vagy a vodkás bonbonra gondol az ember - de újabban a borokat "házasítják" össze vele a gasztronómusok. Hogy melyik borhoz milyen csokoládé való és fordítva, azt fõleg a kakaótartalom mennyisége és az ízesítés dönti el - hangzott el a csütörtöki, Íz-szüret elnevezésû sajtótájékoztatón.

    A csokoládét és a bort együtt kóstolva azt tapasztalhatjuk, hogy a társítás eredménye egy meglepõen izgalmas, új ízharmónia.

  • Hússal, vagy hús nélkül egészségesebb az élet?

    Egészséges a hús megvonása? Teljesen le kell róla mondani vagy elég, ha idõnként tisztítókúrát tartunk? Mennyire veszélyesek a radikális tisztítókúrák?

    A vegetáriánus étrend és a hosszabb-rövidebb ideig tartó böjtök egészségre gyakorolt hatásai körül sok vita alakult ki. Kutatások szerint a húsmentes táplálkozással több betegség – így a cukorbetegség, szívpanaszok és elhízás – kialakulásának kockázata csökkenthetõ, emellett a daganatos megbetegedések elõfordulása is visszaszorítható.

  • Készüljön fel a fröccs nyelvvizsgára

    A cikk tudnivalókat tartalmaz az alap-, közép-, és felsõfokú fröccs nyelvvizsgához.

    A bor és a víz keverése az ókori Rómában és Görögországban elterjedt volt. Az akkori borok jóval különböztek a ma fogyasztottaktól. Nem szûrték õket, hamarabb megromlottak, ezért keverték õket mézzel, fûszerekkel, tengervízzel, sóval.

    Célszerû volt hígítani õket, hiszen így lágyabb ízeket kaptak, lassabb volt a lerészegedés, és nagyobb mennyiséget lehetett fogyasztani.

  • A vietnámi konyha

    A vietnámi konyha laktató és változatos.

    Leginkább az különbözteti meg a kínai konyhától, hogy a fogásokat nem öntik nyakon szósszal, hanem a közös tálból pálcikákkal kiküzdött falatot magunknak kell belemártani a külön felszolgált öntetekbe. Minden étkezés levessel (pho) kezdõdik, ezután sertés-, marha-, csirke -és vadhúsból, csigából, halból és tenger gyümölcseibõl választott második fogás jön, zöldségkörettel és rizzsel. Baguette-rajongók örülhetnek, mert a francia gyarmatosítóknak köszönhetõen ez a francia kenyértípus Vietnámban is ismert.

  • A kisgyerek és az egészéges táplálkozás

    Egészséges, tápláló étkeket adni kisgyerekünknek egyszerû, de ne feledjük, ami jó a felnõtteknek, nem feltétlenül jó a kisgyereknek is. Az egy éves kisgyerek már egy asztalnál eszik a felnõttekkel. A különbség az lehet, hogy bármit, amit eszünk, általában pürésítsük a gyereknek. Kerüljük a túlzottan sós vagy fûszeres ételeket, mert a fûszeres ételeket például még nem emészti meg olyan könnyen a gyomra, mint a felnõtteké. Amint kicsit nõnek, fokozatosan bevezethetjük a texturáltabb étkeket, amik rostosabbak, két éves korában pedig már ugyanazt az ételt ehetik, amit mi.

  • Gyümölcsök, melyekkel évekkel tovább élhet!

    Sok kávé, dohányzás, fékész, egészségtelen ételek? Ezek mind-mind komoly károkat okoznak a szervezetünkben, amelyek hosszú távú hatásai ellen csak úgy harcolhatunk, ha változtatunk az életmódunkon! De hogyan is tehetjük meg ezt? Az egyik fontos lépés a sport, hiszen mozgás nélkül sokkal korábban ér el minket mindenféle betegség! A következõ teendõ: a káros, rákokozó anyagok elhagyása, lásd cigaretta, túl sok koffein stb. És végül: együnk minél több egészséges élelmiszert, gabonát, gyümölcsöt, zöldséget!

  • Mit jó tudni kajarendelés elõtt?!

    Élelmiszerbiztonsági tanácsok ételrendelésnél

    A pizza, a bolognai spagetti, a csirkemájjal töltött sertésborda vagy más étel rendelésekor érdemes figyelni a részletekre: nem mindegy, hogyan, mivel, milyen hõfokon érkezik meg az ebéd - figyelmeztetnek a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal (MÉBIH) szakemberei.
    Ma már egyre többen rendelnek interneten ételt. Míg egy étterem sok mindent elárul a hely színvonaláról és tisztaságáról, addig ezt nem ellenõrizheti senki a házhozszállításnál.

  • Egyre több gyerek alszik el az iskolában

    Az Egyesült Államokban egyre több a kialvatlan gyerek: 28 százalékuk legalább hetente egyszer elalszik az órán, 22 százalék elszundít a házi feladat írása közben, 14 százalékuk pedig elkésik az iskolából, mert nem bír felkelni reggel idõben. Szakértõk az éjszakai életmódot, a televíziót és a számítógépet okolják. Az amerikai Országos Alvás Alapítvány felmérése szerint a 11 évesek átlagosan 8,4 órát alszanak hét közben, a 17 éveseknek azonban már csak 6,9 óra jut egy átlagos iskolai napon.

  • A németek bírják legtovább a sörözést

    Gondoltad volna, hogy a németek bírják legtovább? És azt, hogy a magyarok a legudvariasabbak? Pedig igaz! A SABMiller, a Dreher Sörgyárak Zrt. anyavállalata átfogó felmérést készített Európa országainak sörözési szokásairól. A kutatásból kiderül, hogy egy átlagos hétköznap este a németek söröznek a legtovább. Német barátaink esténként közel 11-ig ülnek a korsók mellett. Ezzel szemben, mi magyarok már fél tízkor abbahagyjuk az aranyló nedû kortyolgatását. Európa legrendszeresebb sörivói a spanyolok, õk átlagosan 163-szor söröznek egy évben, azaz minden másnap lecsúszik egy korsó, habzó nedû a torkukon.