rss
  • Pizza: A legismertebb olasz étel

  • A pizza olasz eredetû étel, ami mára az egész világon elterjedt.

    Alapja egy kelt tésztából készült vékony lepénykenyér, melyet paradicsom vagy tejföl alapú szósszal borítanak, és erre különféle feltétek kerülnek, (a leggyakoribbak a különféle zöldségek, gomba és felvágottak), a tésztát végül reszelt sajttal szórják meg és sütõben megsütik. Jellegzetes fûszerei közé tartozik az oregánó és a pepperoni. A neve eredetileg különféle, kelt tészta alapú ételeket jelentett, valószínûleg a picea szóból ered, mely a latin pincere (összegyúrni) szóból származik.

    loading...

    Bár Olaszország a szülõhazája, de rengeteg olyan változata alakult ki, melyek más tájak konyhamûvészetének jellegzetességeit viselik magukon, ilyen például az ananászos-sonkás hawaii pizza, a kukoricás mexikói, vagy a csípõs, kolbászos magyaros pizza.

    A változatos feltétek nélküli, csak paradicsom szósszal, bazsalikommal és mozzarella sajttal ízesített „alap”-pizzát pizza margheritának hívják. A félbehajtott pizza neve calzone.

    A Pizza története

    A pizza elsõ megjelenése a dél-itáliai görög kolóniák (Magna Graecia) idejére tehetõ, Vergilius Aeneisében említik elõször. Az i. e. 3. században Marcus Porcius Cato a Róma történetérõl írt munkájában említ egy „lapos kelt tésztát, melyet olívaolajjal, fûszerekkel és mézzel édesítenek, és köveken sütnek meg”. Pompeii városában a régészek feltárták a mai modern pizzériák elõdjeit. Az ókori Egyiptomban is megjelent, a fáraók születésnapjára gyógynövényekkel ízesített lapos kenyérkéket sütöttek, Hérodotosz görög történetíró leírása szerint ezek a babiloni receptek nagyon hasonlítottak a mai pizza tésztájára.

    A középkorban, 997-ben is feltûnt a pizza szó, ami akkoriban egyszerûen lepényt jelentett. A pékek arra használták, hogy kenyérsütés elõtt megnézzék, eléggé felhevült-e a kemence. A kenyérsütés befejeztével pedig kihasználták a parázs melegét.

    Az ókori római pizzaféleségek még nagy mértékben különböztek a maiaktól. A 19. századig az úgynevezett fehér pizzák készültek. A pizzatésztát tejföllel, vagy zsírral kenték meg, erre az alapra tették a feltéteket.

    A paradicsomot ekkor Európában még nem ismerték, ahogy az indiai vízibivalyt sem, amelynek tejébõl az igazi mozzarellasajt készül. A paradicsomot eleinte mérgezõnek hitték, és nem használták étkezéshez, a 18. század végére azonban elterjedt, és Nápoly környékén elkezdték ezzel ízesíteni a pizzákat. Az új ételfajta nagy népszerûségre tett szert és helyi nevezetességnek számított.

    A modern pizza feltalálását a nápolyi Raffaele Espositónak tulajdonítják, aki az 1780-ban alapított és ma a Pizzeria Brandi néven még mindig mûködõ Pietro… e basta così sütõdében dolgozott, és 1889-ben a szavojai I. Umberto király és Margherita di Savoia királyné látogatása alkalmából különleges pizzát készített. A pizza az olasz nemzeti színekben készült: zöld (bazsalikom), fehér (mozzarella) és piros (paradicsom), és készítõje a királynéról nevezte el. Ebbõl alakult ki a mai pizza.

    Kb. 1830-ig utcai árusok árulták a pizzát, majd Nápolyban megnyílt az elsõ igazi pizzéria, az Antica Pizzeria, ami még mindig mûködik, a Via Port'Alba 18. szám alatt.

    A 19. században az olasz bevándorlók magukkal vitték a pizzakészítés mesterségét Amerikába, ahonnan az 1950-es években indult világhódító útjára.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Lúgosító finomságok az õszi napokra

    A cékla, a kelbimbó vagy a sütõtök az õszi hónapokban is segít szervezeted lúgosításában és a betegségmegelõzésben.

    Egészséged megõrzése szempontjából rendkívül fontos, hogy a szervezetedben sejtszinten megfelelõen mûködjenek a kémiai folyamatok.
    Ehhez a savak és a lúgok egyensúlyára van szükség. Ha túl sok savasító, állati eredetû táplálékot fogyasztasz, idõvel kellemetlen egészségügyi problémákkal találod szemben magad.

  • Lisztérzékenységben is az önkontroll a kulcs?

    A chicagói Rush Egyetem Orvosi Karának gasztroenterológusai elvégeztek egy tanulmányt, mely azt vizsgálta, az agy-, illetve a testkontroll valóban segítséget jelent-e a diéta betartásában. A lisztérzékenység (orvosi szóval: cöliákia) egy gyermekekben és felnõttekben elõforduló, élethosszig tartó emésztési rendellenesség. A cöliákiás betegek szervezete nem tolerálja a glutént, mely szinte minden élelmiszerben, valamint egyes gyógyszerekben, vitaminokban és ajakzsírokban megtalálható. A glutén hatására gyulladás alakul ki a vékonybélben, és csökken az elsimuló bélbolyhok felszívó készsége.

  • Ciprus ízei

    Ciprus három kontinens találkozásánál fekszik, és már ez is elég magyarázat arra, hogy miért érte olyan sokféle hatás a ciprusi konyhát, azonban ha vetünk egy pillantást a történelmére,akkor azonnal kiderül hogy hány hódító fordult meg a szigeten. Akik erre jártak, azok hozták magukkal a receptjeiket is. A ciprusi konyha leginkább a göröghöz hasonlít, de felfedezhetjük a török, örmény, arab, olasz, francia és angol hatást is. Ezeknek az ízeknek a kombinációját élvezhetjük a mai ciprusi konyha remekmûveit ízlelgetve. A ciprusi konyha nagyon különleges.

  • Hogyan rendezzünk gyerekzsúrt

    Vagy inkább bulit?

    Hatéves kor felett, fõleg ha fiú csapat jön össze valamelyik barát születésnapján, kizárt, hogy a zsúr szó kicsússzon a szájukon. Ahogy az is kizárt, hogy lányokat is meghívjanak. Már az is ront egy kicsit a hangulaton, ha az ünnepeltnek történetesen van egy húga, aki képes otthon tartózkodni, amikor a "nagyfiúk" játszanak.

  • A csábító eper

    Az eper egészségmegõrzõ szerepe bizonyított; azoknak, akik rendszeresen fogyasztanak epret, erõsebb az immunrendszerük. Magas rost-, és víztartalma miatt csökkenti az étvágyat, így a diétás étrendbe is jól illeszkedik. C-vitamin és mangán forrásként pedig mindenki számára elõnyös a fogyasztása.

    Szinte a világon mindenhol ismerik és szeretik ezt a vidám, illatos gyümölcsöt. Már az ókori rómaiaknak is nagy kedvencük volt, késõbb Európában is elterjedt, bár sokáig luxuscikknek számított, és csak a kiváltságosak kényeztethették érzékeiket a zamatos gyümölccsel.

  • Teázzunk vagy kávézzunk?

    Ha a reggeli ébredéshez koffeinre van szükségünk, a teában és kávéban egyaránt megtaláljuk, ám közel sem mindegy, melyiket fogyasztjuk. A két népszerû ital nagyon különbözõ hatásairól meglepõ felfedezéseket tettek amerikai tudósok.

    A fekete és zöld tea, valamint a kakaó is tartalmaz az élénkítõ hatóanyagból, s emiatt a statisztikák tanulsága szerint egyre inkább kiszorítja a reggeli asztalról a feketekávét. Hogy melyik is a jobb választás: kávé, tea vagy kakaó? A kutatók tudományos módszerekkel segítenek eldönteni a kérdést.

  • Egészséges és finom téli alapanyagok

    Egészséges és finom téli alapanyagokTélen sokkal kevesebb szezonális zöldség és gyümölcs áll rendelkezésünkre, ezért szervezetünk természetes tápanyagokkal és vitaminokkal való ellátása nehezebb, de egyáltalán nem reménytelen feladat. Bár a téli időszak friss termésekben kissé mostoha velünk, jónéhány alapanyag akad ilyenkor is, amelyekből ízletes, téli ételeket lehet készíteni, és nem utolsósorban megfelelő tápanyaggal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal is ellátni szervezetünket. Ilyenek például az alma, gesztenye, sütőtök stb.

  • Fogyaszthatnak az aromákkal felturbózott ételek?!

    Washington - A túlsúlyos emberek jó néhány kilótól megszabadulhatnak, amennyiben speciális fûszerekkel és édesítõszerekkel "turbózzák fel" ételeiket - derítették ki amerikai kutatók.

    Az ötlet Alan Hirsch, a chicagói székhelyû Smell and Taste Treatment and Research Foundation (Illat- és ízkezelési és kutatási alapítvány) alapítója és ideggyógyász fõorvosa agyából pattant ki, õ ugyanis megfigyelte, hogy az íz- és illatérzékeléséért felelõs agyközpontok sérülése után a betegek testsúlya 10-20 fonttal (4,5-9 kilóval) gyarapodott.

  • Indiai különlegesség az asztalunkon

    Az indiai konyhamûvészet egy teljesen speciális alapja a csonsz (chons), amely pár perc alatt elkészül, fûszeres intenzitása révén mégis ez az ájurvédikus ételek "lelke". Ha igazi, autentikus indiai fogásra vágysz, ki ne hagyd a csonszot!

    A csonsz általában a legjobb gheebõl, vagyis tisztított vajból elkészíteni, de lehet olajból (olaszos ételeknél olívaolajból), de tulajdonképpen bármilyen más zsiradék is megfelel, amiben sütni lehet. Az eljárás lényege, hogy a fölforralt gheebe tesszük bele az étel ízeit meghatározó alapfûszereket.

  • Tévhitek a burgonyachips-rõl - nem védjük a chips-t

    Budapest - Az ünnepek közeledtével gyakrabban kerül burgonya chips az asztalunkra. A chips-rõl több alaptalan tévhit forog közszájon. Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács most bebizonyítja, hogy mindez pusztán hiedelem.

    Nem igaz, hogy hízunk tõle! A burgonyachips valóban az energiadús élelmiszerek közé tartozik, ám egy magyar fogyasztó évente még 500 g chips-et sem eszik meg, miközben egy angol 12-13-szor ennyit. A hazai fogyasztó az energiabevitelének csak 0,25%-át fedezi chips-bõl, azaz a chips szinte egyáltalán nem tehetõ felelõssé az elhízásért.

  • Kreatív halloweeni sütemények

    Kreatív halloweeni süteményekNéhány éve itthon is egyre népszerűbb Halloweent ünnepelni, töklámpást készíteni, mindenféle kísérteties, beöltözős összejöveteleket szervezni és élvezni az együttlétet, amikről persze az ijesztő sütik sem maradhatnak el! Ilyenkor a legegyszerűbb süteményeknek is lidércessé, rémisztővé változik a megjelenésük és a megszokott formák helyett csontvázak, szellemek, koponyák, boszorkányok és múmiák kerülnek a tányérra. Elkészítésüket a frappáns kinézet miatt, a gyerekek is nagyon élvezik, így őket is be lehet vonni a munkába :)

  • Ehetõ rovarokat tenyésztenek a tudósok Costa Ricán

    Nincs már messze a nap, amikor fokhagymás szöcskét vagy nyársra húzott bogárlárvákat szolgálnak fel a Costa Rica-i éttermek, miután helyi tudósok emberi fogyasztásra alkalmas rovarok tenyésztésébe fogtak. Manuel Zumbado rovartudóst az inspirálta az alternatív élelemforrásokkal kapcsolatos a kutatásokra, hogy Afrikában már nagy múltja van az étrend rovarokkal való kiegészítésének. Az esõerdõkkel borított Costa Rica pedig annyiféle - köztük rengeteg fajilag még be sem sorolt - rovarféle otthonául szolgál, hogy keresve sem lehetett volna jobb helyszínt találni egy ilyen kísérlethez.

  • Egyre népszerûbb étel a gyros

    A görög konyha remeke a Gyros.

    A függõlegesen forgó nyársra rátûzött hússzeletek egész nap forognak és egy nagy karddal szelik le belõle mindig azt a réteget, amely már szép pirosra sült. A hasábburgonya alakú húscsíkoknak a négy közül az egyik oldala ropogós, a másik három pedig puha. Nyelvi összefüggés: a görög gyro, gyros forgást jelent. A hasonló égövi, de teljesen más alapokon nyugvó kultúrájú török konyha "döner kebab"-nak nevezi.

  • Laktató vega ételek! Van ilyen?

    A lakto vegetáriánus táplálkozás egy fajtája a vegetáriánus táplálkozásnak. Ismerjük meg mit is tartalmazz ez az egészséges életmód.

    A lakto vegetáriánus táplálkozás egy arany középút, hiszen a vegetáriánus táplálkozásnak egy olyan formája ahol a zöldségeken és a gyümölcsökön kívül tejet és különbözõ tejtermékeket is fogyasztanak. Így az állati eredetû élelmiszerek nincsenek teljesen kizárva, épp ezért sokkal egészségesebb, mint a teljes vegetáriánus táplálkozás ahol csak növényi eredetû élelmiszerek fogyaszthatók.

  • A cukrozott élelmiszerek növelik a szívbetegségek kockázatát

    A cukrozott élelmiszerek, a sok édesség nemcsak az elhízás valószínûségét növelik, hanem fokozzák a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is, miután "közremûködésükkel" megszaporodnak a vérben a trigliceridek, és csökken a "jó koleszterin", a HDL (magas sûrûségû lipoprotein) szintje - derült ki egy amerikai kutatásból. A vizsgálat eredményeit az Amerikai Orvosi Szövetség publikálta. A tanulmány révén fokozódhat az amerikai élelmiszeriparra nehezedõ nyomás annak érdekében, hogy egészségesebb termékeket állítsanak elõ.

  • Mit nézzünk az új élelmiszercimkéken?

    Július elsejétõl megváltoztak az élelmiszerek fogyaszthatósági, továbbá minõség megõrzési határidejének feltüntetésére vonatkozó elõírások- közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) az MTI-vel.

    A közlemény szerint korábban a fogyaszthatóság, valamint a minõségmegõrzés idõpontja kétféle módon is feltüntethetõ volt, akár az év-hó-nap, akár a nap-hó-év sorrenddel. A vásárló számára azonban mindkét esetben egyértelmûnek kellett lennie a jelölésnek, ha szükséges volt, akkor zárójelben utalni kellett a dátumjelölés sorrendjére.

  • Sportolás, korhatár nélkül

    A test mozgásigénye nem függ a kortól. Sõt! A test gyorsabban öregszik, ha nem tornáztatjuk és nincs állandó edzésben. Nem túlzás azt állítani, hogy egy aktív negyvenévesnek lehet a teste olyan, akár egy 30 évesé. Függetlenül attól, hány évesek is vagyunk, a biológiai óra lelassításához a kulcs mindig ugyanaz marad: a rendszeres testmozgás. Nagy buzgalmunkban azért éveink számát sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert életvitelünk és testünk igénye változik.

  • Zsiradékok a konyhában

    A gazdagság jelképe évezredekig a zsíros ételekkel megrakott asztal volt. Ma épp az ellenkezõje igaz, a sovány húst tartjuk nagy becsben, és a zsírszegény táplálkozást részesítjük elõnyben. Ennyire károsak a zsírok? A kérdésre dietetikusok felelnek. Az állati eredetû zsiradékok tudvalevõen jelentõs mennyiségben tartalmaznak koleszterint és telített zsírsavakat, amelyek - ha étrendünk nem kiegyensúlyozott, életmódunk nem kellõen egészséges - évek alatt növelhetik bizonyos egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát.

  • Ha sok halat fogyasztunk, egészségesek maradunk?

    A halak húsa laza szövetszerkezetû, könnyen emészthetõ, magas víztartalma miatt azonban gyorsan romló táplálék. Kedvezõ energia- és zsír-, valamint átlag 15-20%-os fehérjetartalma révén - megfelelõ konyhatechnológia alkalmazása mellett - a testtömeg-csökkentõ étrendekbe is jól beilleszthetõ.

    Zsírértéke alapján megkülönböztetünk zsírosabb (pl. ponty, harcsa, tonhal, makréla, lazac, hering) és szárazabb húsú (pl. fehér busa, amur, süllõ, tõkehal, heck) halféleségeket.

  • A hosszú élet titka a sok folyadék?

    Napi két-három liter folyadék a helyes táplálkozás egyik parancsolata. A folyadék ugyanis sok mindenért felelõs.

    A víz befolyásolja a vér összetételét, szabályozza a vérnyomást. Részt vesz a tápanyagok, a salakanyagok oldásában, szállításában. A folyadékfelvétel és leadás egyensúlyi állapotát az iváson kívül több tényezõ befolyásolhatja. Ilyen az aktív sport, a fizikai munka, a külsõ hõmérséklet, a sírás, a láz, a hasmenés vagy a hányás. Ha a vízháztartás egyensúlya megbomlik, a szervezet kiszárad.

loading...