A levesben lévõ alapanyagokon kívül belefõzött jellemzõ nyersanyag vagy készítmény (pl. tésztafélék, rizs, burgonyagombóc), amely fokozza a leves telítõértékét, energia- és tápanyagtartalmát, növeli élvezeti értékét.
Egyeseket közvetlenül a levesbe fõzünk, például a csipetkét, galuskát, másokat külön fõzünk ki, és csak közvetlenül a tálalás elõtt tesszük a levesbe - daragaluska, májgaluska -, de vannak olyan levesbetétek is, amelyeket külön tálalunk a leveshez, hogy mindenki tetszése szerint vegyen belõle.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Ha több levest fõzünk, pl. húslevest, a betétet csak annyi leszûrt levesbe fõzzük bele, amennyi egyszeri étkezésnél el is fogy, az üres levest ugyanis jobban eltarthatjuk. Azonkívül a tésztafélék állás közben sok levet felszívnak, így a következõ étkezésre a leves túl sûrû lesz.
Ha kevés levesünk van, és dara- vagy májgaluskát, zsemle- vagy egyéb gombócot akarunk fõzni bele, akkor egy-két kanál ételízesítõvel ízesített vízben külön fõzzük ki, és úgy tegyük a levesbe. Fõzõvizét a leves szaporítására vagy valamilyen más étel feleresztésére használhatjuk.
Finommetélt, kocka, eperlevél. Egy egész tojásból és kb. 8-10 dkg lisztbõl (a tojás nagyságától függõen) egy kevés sóval kemény tésztát gyúrunk. Vékonyra nyújtjuk. A tészta olyan kemény, rugalmas legyen, hogy nyújtás közben már ne kelljen lisztezni. A kinyújtott tésztát rövid ideig szikkadni hagyjuk, majd felvágjuk elõbb tenyérnyi csíkokra, ezeket egymásra téve pedig finommetéltre, kockára stb. Ebbõl a tésztából csipetkét is készíthetünk.
Daragaluskához egy tojást habosra keverünk 2 dkg zsírral, megsózzuk, keverünk bele 10 dkg búzadarát (lehet kukoricadarából is készíteni), és egy negyedóra hosszat pihentetjük. Fövõ vízbe vagy levesbe evõkanállal galuskákat szaggatunk, és lassú forralással megfõzzük. Az evõkanalat minden galuska kiszaggatása elõtt mártsuk a forró vízbe vagy levesbe, így nem ragad rá a galuskamassza.
A májgaluska vagy -gombóc úgy készül, hogy egy kis doboz májkonzervet elkeverünk 1 egész tojással, a evõkanál zsemlemorzsával, apróra vágott zöldpetrezselyemmel, ízesítjük sóval, törött borssal, esetleg egy kevés apróra vágott vöröshagymával. Kávéskanállal galuskákat szaggatunk, vagy vizes kézzel kis gombócokat formálunk belõle, és a fövõ levesbe vagy a leveskockával, levesporral ízesített vízbe fõzzük.
Maceszgombóchoz két evõkanál vizet 1 evõkanál zsírral simára keverünk. Beleütünk 2 egész tojást, sózzuk, fûszerezzük törött borssal, egy kevés reszelt szerecsendióval, és annyi darált maceszt (pászkát) keverünk bele, amennyit felvesz (kb. 25 dkg-ot). A tészta ne legyen kemény, mert befõzés elõtt legalább egy óra hosszat kell állnia. Vizes kézzel apró gombócokat formálunk belõle, és a forrásban levõ levesben lassan, kb.egy fél óráig fõzzük. Bõ levesben fõzzük, mert sokat felszív. (Ezért ezt is inkább leveskockából készült levesben fõzzük ki, ha nincs nagyon sok húslevesünk.)
Vajas galuskához 4-5 dkg vajat 1 tojással elkeverünk, megsózzuk, és annyi lisztet keverünk hozzá, hogy galuskatészta keménységû legyen. Kiskanállal galuskákat szaggatunk belõle, és forró levesben megfõzzük.
A pirított zsemlekockához két zsemlét elõbb szeletekre, majd csíkokra, végül kis kockákra vágunk. Egy evõkanál zsírt megforrósítunk, és a zsemlekockákat beleforgatva - gyakran kevergetve - rózsaszínûre pirítjuk. A zsemlekockákat piríthatjuk zsiradék nélkül is, szárazon a sütõben, gyakori forgatás, keverés közben.
Lúdgége-levesbetét. A vékonyra kinyújtott tésztát kb. 2 cm-es kockákra vágják és egy vékony, kúposan hegyes pálcikára csavarják, ezután egy speciális, (sûrûn rovátkolt), un. bordadeszkán hengerítik meg. A pálcáról lehúzva, kis csõformájú lúdgégére, csigára hasonlító tésztát kapunk. Lakodalmi húslevesek tradicionális levesbetétje, de paradicsom levesbe is használják.
