rss
  • Karácsonyi menü a legkisebbek örömére is

  • Karácsony napjára a legtöbb háziasszony szépen megterített, csillogó-villogó ünnepi asztalról és káprázatos menürõl álmodozik – közben pedig egy totyogó csimpaszkodik a lábába, hogy anyát játszótársnak kisajátítsa magának. A fõzés gyerek mellett sokszor nem könnyû, mert a munkálatokat gyakran nehezíti egy nyolcvan-kilencven-száztíz centis hátrahúzó erõ. Gyakori jelenség a konyhában tébláboló gyerek, aki anyát követelve folyton kiszökik a játszószobából, mert az izgalmas dolgok ott kinn történnek, a kanálcsilingelõ, robotgépzúgó világban, és nem bent a szobában.

    Ha leleményesek vagyunk, a kisebb totyogósok figyelmét leköthetjük egy mûanyag tálkával, kisebb sütõformával, flakonnal; a nagyobbakat lefoglalhatja egy füzet és zsírkréta, az ovisok pedig befoghatók kiskuktának. Segíthetnek a salátamártás kikeverésében, a dióbél durvára tördelésével egy mozsárban, vagy akár a zöldsaláta rendezgetésében, tépkedésében és a hab felverésében.

    Az ünnepi menü összeállításában figyelembe kell venni a kicsik igényeit is, mert számukra nincs izgalmasabb, mint a felnõttekkel együtt ülni az asztalhoz, és nincs csábítóbb dolog, mint a mama, a papa tányérjából elcsenni egy-egy kisebb falatot.

    Nõk Lapja Cafe


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Õszi gyümölcsök az asztalon

    A legtipikusabb õszi gyümölcs a szõlõ. Ilyenkor van a szüreti idõszak, amit régen - és helyenként most is - szüreti mulatságokkal, bálokkal és különféle népszokásokkal, hagyományokkal kötöttek össze.

    Egyszóval nagy esemény a szõlõszedés, ám nemcsak azért, mert ez a finom gyümölcs ilyenkor kerül az asztalra, hanem elsõsorban a bortermelés miatt. Ám minden ellenkezõ híreszteléssel szemben a szõlõ gyümölcsként is nagyon egészséges, sõt a legegészségesebb gyümölcsök közé tartozik.

  • Kiváló immunerõsítõ: a lime

    A zöld citrom, vagy ahogyan sokan ismerik, a lime, kiváló C-vitaminforrás, így a téli idõszakban bátran használhatjuk immunrendszerünk erõsítésére. A lime leginkább a trópusi és mediterrán területeken található meg. Õshazája az indonéz szigetvilág. Magyarországon csak keveset használjuk, de kellemes íze és egészségre gyakorolt pozitív hatása miatt egyre többek körében örvend népszerûségnek. Magyarul savanyúcitromnak és trópusi citromnak is nevezik. A citromhoz hasonlóan a zöldcitrom is nagymértékben tartalmaz C-vitamint, de található benne B1- és B2-vitamint, foszfor, vas, kalcium és kálium is.

  • Tíz lépés az élet - konkrét tanácsok a dohányzásról való leszokáshoz

    A dohányzás abbahagyása után 24 órával csökken a szívinfarktus közvetlen veszélye, 3 hónap múlva múlik a köhögés, 5 év múlva a mûtéttel nem gyógyítható tüdõrák kockázata a felére csökken. Tíz jó tanács ahhoz, hogyan szabaduljunk meg a dohányzás szenvedélyétõl, s néhány biztató tény arról, mit nyerhetünk vele.

    A dohányosok többsége saját elhatározását, vagyis a dohányzásról való leszokást egyedül is képes sikerre vinni.

  • Karácsonyi menü a legkisebbek örömére is

    Karácsony napjára a legtöbb háziasszony szépen megterített, csillogó-villogó ünnepi asztalról és káprázatos menürõl álmodozik – közben pedig egy totyogó csimpaszkodik a lábába, hogy anyát játszótársnak kisajátítsa magának. A fõzés gyerek mellett sokszor nem könnyû, mert a munkálatokat gyakran nehezíti egy nyolcvan-kilencven-száztíz centis hátrahúzó erõ. Gyakori jelenség a konyhában tébláboló gyerek, aki anyát követelve folyton kiszökik a játszószobából, mert az izgalmas dolgok ott kinn történnek, a kanálcsilingelõ, robotgépzúgó világban, és nem bent a szobában.

  • A gomba, mint húspotló?!

    Mivel a legfontosabb alkotóeleme összetételét tekintve az állati fehérjéhez hasonló, a gomba akár húspótlóként is számításba jöhet. Ezek az apró élõlények rendkívül sok, az emberi szervezet számára fontos tápanyagot tartalmaznak.

    Az értékes összetevõket azonban emészthetetlen sejtfalak ölelik körül, melyeket az emésztõenzimek nem tudnak megfelelõen lebontani.

  • A joghurt csökkenti az ínybetegségek kockázatát

    A joghurtok és más, tejsavat tartalmazó ételek jótékony hatással vannak a szájra, és csökkenti az ínybetegségek kockázatát - mutatták ki japán kutatók. A japán szakemberek szerint míg a joghurt és más, tejsavat tartalmazó italok fogyasztása jobb szájhigiéniát eredményez, a tej és a sajt nem ilyen jótékony hatású a szájra nézve. Korábbi kutatásokkal már kimutatták, hogy a periodontális (fog körüli) betegségek ritkábban fordulnak elõ azoknál, akik nagy mennyiségben fogyasztanak tejtermékeket, de azt nem derítették fel, hogy pontosan mely tejtermékek a legjobbak ebbõl a szempontból.

  • Must mustra - hogyan és mibõl készül a must?

    Mi is az a must?! A must a szõlõ bogyójából kipréselt lé, a bor alapanyaga. A fajtaborok készítéséhez a szõlõ fajta szerint osztályozzák. Íze mézédes, forrása az egészséget adó természet, sokak kedvence.

    Mikor megérik a szõlõ, jön a várva várt szüret. A mustelválasztás elsõ lépése a színmust és a szõlõcefre (gyakorlatilag a bogyók és a kocsány) különválasztása, evégett meggyorsul a présmust kinyerése, a színmust tisztább lesz, a színmustban kevesebb üledék képzõdik.

  • Ízisz szent növénye, a hagyma

    A vöröshagyma egyike a legõsibb termesztett növényeknek, hiszen már Egyiptomban is ismerték. Az egyiptomi hieroglifákon a termékenység és a növekedés szimbólumaként szerepel.
    Használata a 17-18. században terjedt el.
    A hagyma számtalan legenda ihletõje, valamint évszázadok óta gyógyszernek tekintik, mára a hagyma jótékony hatását tudományosan is bizonyították.

  • Az egészségre és a szépségre is jó hatással van a füge

    Az egészségre és a szépségre is jó hatással van a fügeA füge tápértékét elsősorban káliumtartalma adja, de B-vitaminban és cinkben is gazdag. A benne lévő káliumnak köszönhetően elősegíti a vér tisztulását. A B-vitaminok az emésztést és a táplálék felszívódását segítik elő, a cink pedig prosztataproblémák esetén nyújthat enyhülést. Hűsít, és jó hatással van a légzőszervekre is. Gyógyítja a gyulladásos megbetegedéseket, csökkenti a vérzékenységet. Kiváló idegnyugtató tulajdonsága is ismert. Ha tehetjük, elsősorban friss formában fogyasszuk, szárítva pedig édesítésre használhatjuk.

  • Fűszerekkel és zöldségekkel az egészségért

    Fűszerekkel és zöldségekkel az egészségértA fűszerek nemcsak nagyszerűen megízesítik az ételeinket, de kedvező hatásaik vannak az egészségre is. A fűszereket és bizonyos zöldségeket hosszú ideje használják gyógyításra, az egészségi állapot javítására. A hagyomány és a népi tapasztalatok mellett az elmúlt évtizedekben már kutatások is bizonyították a kedvező hatásokat: a fokhagymáról, a vöröshagymáról és a gyömbérről is kiderült, hogy igen pozitívan befolyásolják a megfázás és az influenza lefolyását (sőt rendszeres fogyasztásukkal megerősíthetjük az immunrendszerünket, így az még ellenállóbb lesz a betegségekkel szemben).

  • A gyógyító zsálya

    A zsályát sokrétûen használhatjuk. Leggyakrabban torokfájás, mandula- vagy fogínygyulladás esetén alkalmazzák, de ételek ízesítésére is kiváló.

    A sokféle zsályafaj közül gyógyításra az orvosi zsálya a legalkalmasabb. A levelek erõs aromája a szárítással fokozódik. A több száz éves tapasztalat mellett a tudományos vizsgálat is kimutatta, hogy a zsálya jelentõsen mérsékli az izzadékonyságot. Teája elfogyasztása után a legerõsebb hatását két-három óra múlva fejti ki, és akár három napig is tart.

  • A legegészségesebb élelmiszerek

    A legegészségesebb élelmiszerekEgy táplálkozástudományi szakértő összeállította a tíz legegészségesebb élelmiszert, melyek szervezetünk számára nélkülözhetetlenek. Tojás: Amilyen kicsi, olyan egészséges. A tyúktojás lecitint, koleszterint és alapvető zsírsavakat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, talán mindent, amire szervezetünknek szüksége van. Tej: Valóságos kalciumbomba, mely segít megvédeni csontozatunkat és elkerülni a csontritkulást, azonkívül van benne tejfehérje, tejzsír, tejcukor, víz, sok vitamin, ásványi anyag és nyomelem.

  • Készüljön fel a fröccs nyelvvizsgára

    A cikk tudnivalókat tartalmaz az alap-, közép-, és felsõfokú fröccs nyelvvizsgához.

    A bor és a víz keverése az ókori Rómában és Görögországban elterjedt volt. Az akkori borok jóval különböztek a ma fogyasztottaktól. Nem szûrték õket, hamarabb megromlottak, ezért keverték õket mézzel, fûszerekkel, tengervízzel, sóval.

    Célszerû volt hígítani õket, hiszen így lágyabb ízeket kaptak, lassabb volt a lerészegedés, és nagyobb mennyiséget lehetett fogyasztani.

  • A szőlő fogyasztása segíti az emésztést is

    A szőlő fogyasztása segíti az emésztést isA szőlőben olyan anyagok vannak, amelyek jótékonyan hatnak szervezetünkre, sőt bizonyos betegségektől is megóvhatnak. A magnézium segíti az izom- és szívműködést, a mangán a pajzsmirigy és az idegrendszer működésében, valamint a csontok anyagcseréjében játszik fontos szerepet. Jótékonyan hat az immunrendszerre, héjának ballasztanyag-tartalma segíti az emésztést, a bélműködést, magjának olaja csökkenti a vér koleszterinszintjét. Sok vitamin, ásványi anyag és nyomelem található benne.

  • Apáik vétkeit viselik a fiúk

    A lemenõ férfiág tagjait veszélyeztetheti, ha az apa vagy nagyapa életmódja egészségtelen - állítja két nemrégiben befejezett vizsgálatsor összegzése. Azok a férfiak, akik fiatalon, kamaszkoruk környékén helytelenül táplálkoznak, dohányoznak, fiaik és fiúunokáik egészségében tehetnek kárt. Az állítás nem olyan meglepõ, ha figyelembe vesszük, hogy az öröklõdési állományunkra gyakorolt környezeti, géneken kívüli hatásokról már régóta tudunk. Ezeket a befolyásoló körülményeket epigenetikai tényezõknek nevezték el a tudósok. A bennünket körülvevõ valós környezeten kívül például a sejtmag környezete, a sejtplazma is ilyen epigenetikai tényezõ.

  • Gazdag galambleves

    Egy finom, zöldségekben gazdag húsleves megfelel az egészséges táplálkozás kívánalmainak, mivel elegendõ energiát szolgáltat és tartalmazza a legfontosabb tápanyagféléket, mint a fehérjét (hús), szénhidrátot (tészta, burgonya), rostot (zöldségek), ásványi anyagokat és vitaminokat, melyek a levesben feloldódva könnyebben felszívódnak.

    A húsleves a vasárnapi ebédek elmaradhatatlan fogása, amely sokféle húsból készülhet.

  • Reggelizési szokások Magyarországon

    A magyar felnõtt lakosság 30 százaléka csak rendszertelenül, vagy egyáltalán nem szokott reggelizni.

    A felmérés adatai azt mutatják, hogy a magyarok 80 százaléka reggelente otthon eszik, s a megkérdezettek 30 százaléka nem minden nap, vagy egyáltalán nem szokott reggelizni. A 18-29 éves fiatalok közel fele, míg a 30-39 és 40-49 évesek harmada hetente legalább egyszer házon kívül reggelizik, átlagosan 320-340 forint értékben.

  • Étkezési zavart okoz a túlzott egészséges táplálkozás

    Azoknál, akik túlzottan megszállottá válnak az egészséges táplálkozás terén, könnyen kialakulhat az ortorexia nervosa nevû étkezési zavar. Az ezzel küzdõk gyakran egész táplálékcsoportokat számûznek az étrendjükbõl abban a hitben, hogy ezáltal egészségesebbé válnak.

    A szakértõk szerint azonban ez a fajta diéta igen veszélyes, és akár halállal is végzõdhet. Az ortorexia nervosát nemrég azonosították, de már a férfiak közül is minden huszadikat érinti. A betegek alapvetõ tápanyagokat és vitaminokat vonnak meg a szervezetüktõl, és emellett sokszor túlerõltetik magukat testmozgás terén is.

  • Ne együnk almát este!

    Táplálkozás, néhány betegség, egyes gyógyszerek, de akár az ellenõrizetlen uszoda vizének hatására is károsodhat a fogainkat takaró zománc.

    A fogerózió igazi civilizációs betegség: a fogszuvasodáshoz hasonlóan ma már egyre gyakoribb jelenség. Ám míg ez utóbbi kialakulásában baktériumok is szerepet játszanak, addig az eróziót az a savas környezet váltja ki, ami például bizonyos ételek fogyasztása után alakul ki a szájban. A savanykás gyümölcsök – citrom, narancs, grépfrút, kivi, alma – is károsíthatják a fogzománcot.

  • Az éltetõ víz

    Éhezni akár egy hónapig is lehet, de szomjazni legfeljebb egy hétig. Ebbõl a ténybõl kiindulva igen elszomorítóak azok az elõrejelzések, miszerint századunk legnagyobb kihívása a Föld ivóvízkészletének megmentése, megõrzése lesz.

    A tiszta víz életre és egészségre gyakorolt hatását (i. e. 460-377) a görög Hippokratész terjedelmes mûben taglalta: "Az ivóvíznek nedvesítõ és lehûtõ tulajdonsága van, mert nedvességet ad a testnek. A legjobb vizek, amelyek magas vidékrõl és földes dombokról folynak. Ezek édesek, tiszták, télen melegek, nyáron hidegek.