rss
  • Megvan az elhízás ellenszere

  • Egy évtizeden belül kifejleszthetik azt a gyógyszert, melynek segítségével megakadályozható lesz, hogy akkor is kényszeresen együnk, amikor nem vagyunk éhesek. Erre egy hormon tanulmányozása során jöttek rá tudósok, akik szerint a leptin a felelõs azért, hogy milyen ételeket tartunk kívánatosnak. Egy új kutatás szerint akiknek a szervezetében kevesebb a leptin nevû peptid, minden ételt olyan ínycsiklandónak találnak, mint az átlagember a csokoládét. Ennek eredményeként túl sokat esznek, akkor is, amikor nem éhesek.

    A leptin olyan peptid, amelyet a zsírsejtek termelnek, s amely képes genetikusan kövér patkányokat lefogyasztani. Ez a hormon feltehetõen a hipotalamuszon (fontos agytörzsi struktúra) keresztül fejti ki a hatását, ezenkívül más speciális agyi területeken is vannak receptorai. A leptin gén feltételezett szerepe, pontosabban ezen gén mutációja hozzájárulhat bizonyos esetekben az elhízáshoz. Érdekes megfigyelés ugyanakkor, hogy jelentõsen elhízott egyénekben a leptinkoncentráció a normálisnak akár 300-szorosa is lehet. Valószínû tehát, hogy elhízottakban a leptin - feltehetõen a leptin-rezisztens receptorok miatt - nem tudja hatását kifejteni.

    Bár a leptin közismert arról, hogy befolyásolja az étvágyat, jelezve: milyen a test zsírösszetétele, egy pénteken nyilvánosságra kerülõ tanulmány szerint a minket az ételekhez kötõ érzelmi kapcsolódást is befolyásolja.

    A tanulmány szerint lehetséges lenne kifejleszteni olyan, elhízás elleni gyógyszereket, amelyek az agynak az érzelmeket és örömérzetet befolyásoló központjaira hatnak.

    Az 1994-ben felfedezett leptin akkor hatalmas várakozásokat keltett az elhízás ellen harcolók körében, ám hamar kiderült, hogy az ilyen típusú hormoninjekciók hatástalanok.

    A Science tudományos magazinban pénteken megjelenõ tanulmány azt állítja, hogy azok a gyógyszerek, amelyek hatással lehetnek az étel utáni vágyat befolyásoló, leptin által befolyásolt agyi központokra, alkalmasak lehetnek az elhízás kezelésére.

    A tanulmányt jegyzõ egyik cambridge-i professzor, Dr. Sadaf Farooqi már jelenleg is zajlanak hasonló kutatások, és ha sikerül kifejleszteni a megfelelõ gyógyszert, akkor azzal beavatkozhatnak az agy éhségérzetet szabályozó részének mûködésébe. Ez természetesen nem azt jelentené, hogy a gyógyszer szedõi egyáltalán nem esznek, csak azt, hogy jobban megválogatják a bevitt táplálékot.

    Az Addenbrooke Kórház professzora azt ugyanakkor nem kívánta megjósolni, hogy mikor jelenhetnek meg ezek a gyógyszerek, bár azt valószínûsítette, hogy ez egy évtizeden belül megtörténhet.

    Korábban nagy vihart kavart, amikor a Brit Orvosi Szövetség vezetõje azt találta mondani, hogy a túlsúlyos emberek egyszerûen falánkak, és maguk tehetnek egészségügyi problémájukról.

    "A munkánk kétségbe vonja az ilyen típusú gondolkodást. Megállapításunk, mely szerint az ételek kívánása biológiailag szabályozott, arra kellene, hogy bátorítsa az embereket, hogy forduljanak nagyobb együttérzéssel a súlyproblémákkal küzdõk felé" - mondta Dr. Sadaf Farooqi.

    A hormon hatásának vizsgálata során két, örökletes leptin-hiányos ember agymûködését tanulmányoztak. Kiderült, hogy a leptin hiányában a páciensek rengeteget ettek, élvezetet találtak mindenféle ételben, még a teljesen ízetlenekben is, ami komoly elhízáshoz vezethet.

    Miután leptinnel kezelték õket, csökkent az éhségérzetük, sokkal válogatósabbak lettek és fogyni kezdtek. A tudósok megmérték a páciensek agyi aktivitását a kezelés elõtt és után is, miközben különbözõ ételek képeit mutatták nekik.

    Az agyi jutalom-központjaként is mûködõ nucleus accumbens mûködése az átlagemberek esetében elsõsorban akkor aktív, amikor éhesek vagyunk. A leptinhiányos emberek esetében viszont étkezés után is aktív maradt. A leptines kezelés után viszont az agy reakciója átlagos lett.

    Dr. Sadaf Farooqi azt mondta: bár még mindig keveset tudunk arról, hogy az ételek íze, kinézete és illata miként befolyásolja az étvágyat, a mostani kutatás egy lépéssel közelebb vitt minket a megoldáshoz.

    Stop.hu


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Veszélyes ásványvizek!

    William Shotyk, aki többféle ásványvizet vizsgált meg, kutatásának eredményeinek tükrében kijelentette, hogy nem szeretne ezentúl ásványvizet inni. A kutató a Heidelbergi Egyetemen elvégzett 2006-os vizsgálatának eredményeit a Royal Society of Chemistry's címû lapban publikálta. Ezek szerint az úgynevezett PET (polietilén tereftalát) -palackokban (az ásványvizek mûanyag palackjáról van szó) antimon nyomokat találtak. Ez a fém mérgezõ hatású: kis mennyiségben levertséget és depressziót, nagyobb mennyiségben pedig akár életveszélyes hányást okozhat, illetve halálhoz is vezethet.

  • Húsvéti praktikák a konyhában

    Húsvéti praktikák a konyhábanA főtt, füstölt sonka eltartásának és főzésének is megvannak a maga titkai, amelyek nem csupán konyhai fortélyok, mivel betartásukat alapvető élelmiszerbiztonsági szabályok és egészségügyi szempontok indokolják. A sonka tárolása attól függ, milyet vásárolt a háziasszony. A hagyományos, nyers, füstölt sonkát hűvös szellős helyen kell tárolni és nem javasolt hűtőszekrénybe tenni. A nyers sonkát alaposan, lassú tűzön kell megfőzni, általában annyi órán keresztül, ahány kilós. Főzés után már hűtve kell tárolni.

  • Ősszel is érdemes minél több brokkolit fogyasztani

    Ősszel is érdemes minél több brokkolit fogyasztaniTartalmaz A-, C-, E- vitamint, vasat, folsavat, kalciumot, foszfort, káliumot, glükozinolátokat, rostot és fehérjét. Kiemelendő a benne lévő tokoferol (E-vitamin), niacin, pantoténsav, B1- és B2-vitamin is. A brokkoli kitűnő folsav- és ß-karotin-forrás. Gazdag növényi flavonoidokban, indolokban és izotiocianátokban. Nagy mennyiségben tartalmaz klorofillt. Fogyaszthatjuk nyersen, párolva, sütve, főzve, töltve, hús mellé köretnek, levesnek, mártásnak. Könnyű emészthetősége miatt érzékenyebb gyomrúak is nyugodtan fogyaszthatják.

  • Mostohagyereknek számít a bioélelmiszer

    Négybõl három magyar fogyasztó egyáltalán nem vásárol bioélelmiszert, s e szokásukon a jövõben sem kívánnak változtatni. A hazai vásárlók a biológiailag ellenõrzött minõséget fõként zöldség- és gyümölcs-, kenyér és ivólevek vásárlásakor tartják szem elõtt. A GfK Hungária legutóbbi felmérésében kutatta a bioélelmiszerek vásárlási gyakoriságát és a fogyasztók által legkedveltebb ökológiai minõségû termékkategóriákat is.

  • Gasztro csoda - A török konyha

    Törökország átmenet a Közép-Kelet és a Balkán között. Régen a török birodalom Belsõ Ázsiától csaknem Bécsig terjedt.

    Török közvetítéssel jutott el hazánkba a paprika, a paradicsom, de török hatásra terjedt el a kávéivás szokása is. Törökország lakosságának kétharmada mohamedán, és ez meghatározza az étkezési szokásokat is. Sertéshúst, sertészsírral készült ételeket nem esznek, bár ezt a rendkívül meleg éghajlat is indokolja. Sok halat fogyasztanak, amit az utcai árusok roston sütve kínálnak.

  • 10 dolog, amit tudni kell a sóról

    A só talán a legismertebb ételízesítõ. Azt viszont már kevesen tudják, hogy ez az ásvány a megfelelõ mennyiségben fogyasztva mennyire hasznos lehet szervezetünk számára.

    10 dolog a sóról, amit érdemes tudni:

    Védi a sejteket, különösen az agysejteket az elsavasodástól. A vesének szüksége van sóra a szervezetben felhalmozódott savak leépítésére és kiválasztására. Ha nincs elég só a szervezetünkben, akkor az könnyen elsavasodik.

  • Salátát kell enni randi elõtt?

    Ha egy férfi randira hív egy nõt, és elviszi vacsorázni, a nõ legtöbbször salátát rendel. A kutatók megpróbálták megfejteni, mi ennek az oka. Meredith Young pszichológus és csoportja 500 hallgató étkezési szokásait vizsgálta.

    Az ontarioi McMaster University szakemberei arra jöttek rá: a nõk az elsõ néhány randin többnyire alacsony kalóriatartalmú ételt választanak az étlapról. Még azok is, akik igazából nem nagyon rajonganak a salátáért.

  • A hibiszkusz teaként vérnyomást csökkent?!

    A hibiszkusztea csökkenti a vérnyomást

    Ha valaki hat héten keresztül naponta három csésze hibiszkuszteát megiszik, emelkedõben lévõ vérnyomása mérhetõen csökken. A kellemes italt kedvelõk számára kedvezõ eredményt az Amerikai Szív Szövetség kongresszusán ismertették. Valamennyi iparilag fejlett országban a felnõtt lakosság egynegyedét-egyharmadát érinti a magasvérnyomás-betegség, amely a szélütés vagy a szívinfarktus komoly kockázati tényezõje.

  • Az ár miatt nem veszünk bioterméket?

    Bioterméket minden nyolcadik magyar fogyasztó (13 százalék) szokott vásárolni, míg Európában átlagosan minden harmadik (35 százalék).

    A vásárlók zömének fõ motívuma, hogy az ökotermékeket egészségesebbnek tartják. A vásárlástól való elzárkózást azonban a legtöbben azzal magyarázzák (hazánkban és másutt is), hogy túl drágák a biotermékek. Többek között ezt tárta fel a Nielsen piackutató vállalat 54 országban, köztük Magyarországon is elvégzett felmérése. A megkérdezett magyar bio-vásárlók 84 százalékának véleménye szerint a biotermékek egészségesebbek.

  • A korszerû táplálkozás

    Minden élõlény, így az ember létfenntartásának az alapja a környezetével folytatott szüntelen anyagcsere, melynek során a szervezet különbözõ anyagokat vesz fel, azokat átalakítja, a szükségteleneket pedig a környezetébe visszajuttatja. Az anyagcsere folyamatok legfontosabbika a táplálkozás, amikor a szervezet a test ellátása, mûködtetése, fejlesztése, növelése érdekében táplálékot fogyaszt. A szükséges anyagokat felhasználja, a salakanyagot pedig kiválasztja a szervezetbõl.

  • Ha nem hámozzuk meg a gyümölcsöt, több jótékony anyaghoz jut szervezetünk

    A gyümölcsökben jóval több - egészen pontosan ötször annyi - található azokból az anyagokból, amelyek egészségünkre pozitívan hatnak, mint azt korábban évekig feltételezték, és a legjobb hatást kiváltók közvetlenül a héj alatt találhatók.

    Mint az köztudott, a friss gyümölcs telis-tele van különbözõ vitaminokkal, amelyek hathatós védettséget nyújthatnak a betegségek ellen. Ám emellett számos olyan anyag is megtalálható bennük – így például a polifenol is –, amelyek szintén erõs pozitív hatással bírnak egészségünkre.

  • Megszületett a legcsipõsebb étel?

    Erõpróba: a világ legcsípõsebb mártása

    London - A legcsípõsebb curry - indiai mártás - kategóriában Guinness-rekordra pályázó fogást szolgáltak fel egy londoni étteremben.

    A bárányhúsalapú Bollywood Burner a Cinnamon Club specialitása, ott kóstolhatták meg elõször a vendégek. "Nem csak erõs, finom is. Külön-külön érezni a fûszerek ízét" - mondta az elsõ merész próbálkozó, a 19 éves Toby Steel.

  • Valentin napi datolyás tortavariációk

    Valentin nap közeledtével párunkat nemcsak tárgyi ajándékokkal, hanem különleges desszerttel is meglephetjük.

    Egyes kultúrák gasztronómiájában a datolyát erotikus gyümölcsként tartják számon. A datolya egy õsi kultúrnövény, amirõl már a Biblia is említést tett. A zsidó nép a datolyához az igazságosság és a szépség fogalmait társította. Friss és aszalt változatban egyaránt fogyasztható, de magas cukortartalma miatt jobb kevesebbet fogyasztani belõle.

  • Régi hajdúsági ételek

    A hajdúsági háztartás két fõ tényezõje a kenyérnek való és a zsírozó. A szegény ember a kenyérnekvalót iletnek nevezte. A zsírozó: a szalonna és a zsír, böjtben az olaj. A debreceni cívis családoknál ennek megfelelõen két kamra volt: az egyik az iletes­, a másik a szalonnáskamra. Ezekkel a kamrákkal a gazda nem sokat törõdött. A debreceni asszony bent a házban kitûnõ gazdasszony, a házon kívül pompás árus volt. A tiszántúli ember elsõsorban levesevõ. Úgy tartja a nép, hogy nem is ebéd az, ha leves nincs.

  • A sajt lehet penészes, szagos mégis szeretjük

    A sajtokról az elsõ írásbeli megemlékezés a suméroktól és a Bibliából származik. Feltehetõ, hogy készítését más-más idõkben és helyeken a különbözõ népek egymástól függetlenül találták fel. Az antik népeknél a kifejt tejet az elejtett állatok kitisztított gyomrában tárolták. Ez a tejalvasztási mód a kaukázusi népeknél még ma is megtalálható. Ez az alvadt "tej" tekinthetõ a sajt õsének. A gyomorban való tárolást az ember fejlõdésével felváltották a cserépedények, ebben azonban nem aludt meg a tej. Felfedezték azonban, hogy ha a tejbe az oltógyomor egy darabkáját belelógatják, akkor a tej megalszik.

  • 3 dolog, amit nem tudtunk az alkoholról

    A társasági élet összetartó ereje vagy családokat szétrobbantó vegyszer? Halálos méreg vagy az egészséges táplálkozás része?

    Az alkohol és az alkoholizmus megítélése Magyarországon, de talán az egész világon érdekesen kettõs. Inni férfias, belevaló dolog, társaságban egyenesen muszáj. A részegek viccesek, jópofa helyzeteket idéznek elõ: senkit nem botránkoztatnak meg – legalábbis ha fiatal és fõleg férfi az illetõ. Ha idõsebb férfi, de különösen nõ jelenik meg ittasan az kínos, botrányos, esetleg egyenesen sajnálatra méltó.

  • A varázslatos tea

    A teabokor fermentált leveleibõl nyert esszencia kívánság szerint élénkít vagy nyugtat. Fontos, hogy a víz forrásban legyen, amikor a teára öntjük és elõzõleg kb. 2 percig forrjon, mivel így csalogatjuk ki a legjobban a tealevelekbõl az aromát. Ha élénkítõ hatást szeretnénk elérni, a finom teát csak 2 percig hagyjuk állni, a durvábbat egy perccel tovább. Nyugtató hatása akkor lesz, ha kb. kétszer ilyen hosszú ideig hagyjuk állni. Ha azonban még ennél is hosszabb ideig áll, keserû lesz.

  • Lassítja az öregedést a sárgarépa

    A friss répa az egyik legfinomabb zöldségcsemege. Nemcsak változatosságot jelent az étkezésben, de szemünk és gyomrunk védelmezõje is.

    A répában A-, B-, C-vitamin, és értékes ásványi anyagok, például vas, kalcium és kálium található. Ezért aki fáradtnak vagy leromlott állapotúnak érzi magát, fogyassza rendszeresen. Nagy lelki megterhelés és stressz után segít regenerálódni. Vastartalma segít leküzdeni a vérszegénységet, ezért a nõk semmiképp ne feledkezzenek meg róla. Ráadásul az öregedést is lassítja.

  • Cseresznye: az istenek csemegéje

    Az úton levõ ókori katonák egyik legkedveltebb szomjoltója a cseresznye volt, méltán, hiszen 78-82%-a víz. 100 grammjának, egy marék cseresznyének az energiatartalma 65-70 kcal, mintegy 264-295 kJ. Alig van benne zsír (0,3 g) és fehérje, viszont 13 grammnyi szénhidrát, 1,3 g növényi rost van benne.

    Természetesen gyümölcscukor tartalma attól is függ, mennyire érett cseresznyével van dolgunk. Kifejezetten sok A-vitamin, valamint B1-, B2-, B6-vitamin van benne, továbbá fólsav, pantoténsav, niacin, biotin és riboflavin.

  • Hormonjaink miatt kívánjuk a hízlaló ételeket?

    Ha valaki diétázik, tisztában van azzal, hogy távol kell tartania magát a zsíros, hizlaló ételektõl.

    Sokan ilyenkor mégis ellenállhatatlan vágyat éreznek egy tábla csoki után, és azt kívánják, bár létezne egy olyan pirula, amely megszüntethetné ezt a kínzó vágyat. A tudósok szerint ez a csodaszer egy napon valóban segíthet a kívánósság legyõzésében: felfedezték ugyanis, hogy az 'éhséghormon' nagy szerepet játszik abban, hogy milyen ételekre vágyunk. A szóban forgó hormon a ghrelin, amelyrõl már régóta tudják, hogy szerepe van az éhség szabályozásában.