rss
  • Erdélyi - örmény ételek

  • Regényes hangulatokat kelt bennünk az örmény népnév: a Kaukázus és az Ararát mesék ködfelhõivel körülvett bérceit, drága kenetekkel, gyönyörûséges szõnyegekkel, izgató fûszerekkel megrakott karavánokat idézi és különös édességeket, mennyei ízük és tömény zamatuk összhangban van azoknak a dobozoknak és kendõknek pompázatos díszítésével, amelyekben hordozzák õket. De, hogy jön a távoli Örményország és az õ gasztronómiai kultúrájuk ide?

    A kulcsszó Erdély, amely befogadott sokféle népet, zsidókat, szászokat, Flandria vihar-dagály által földönfutóvá lett lakóinak százait, vagy a svájci anabaptista üldözötteket.

    Otthont kínált a tizenhetedik században sok örmény menekültnek is. Gyergyóban, Csíkban, Tarján és Besztercén telepedtek meg. Nemcsak megbízható kereskedõk, de kiváló mesteremberek és értelmiségiek kerültek ki közülük, akik mindig azonosították magukat az itt élõ népek ügyeivel, miközben hagyományaikat és eredeti kultúrájuk szellemiségét is ápolták. Ezen belül a mi szempontunkból a legérdekesebb az, hogy legtovább, legelevenebben - mind a mai napig - szakácsmûvészetük hagyományait õrizték meg.

    Sok örmény családban, ahol már nemzedékek óta nem beszélik az örmény nyelvet, és elhagyták a régi szokásokat még mindig, megõrizték a régi konyhát. Szinte azt mondhatnánk, hogy ez a származástudat egyik - leglényegesebb hordozója lett az erdélyi örmények körében. Ebben persze annak is része volt, hogy Erdély lakói, bármilyen nemzetiségûek is voltak, mindig érdeklõdtek az örmény konyha iránt, kedvelték, becsülték. Egyébként említésre méltó, hogy a régi magyar nemesi konyha a fûszerezés és például a méz változatos felhasználásának módjában némi hasonlóságot mutat az örmény konyhával.

    A sokrétû, gazdag kölcsönhatás ténye különben nyilvánvaló: marosvásárhelyi hentesek hajdanában készítettek egy bizonyos édes májast, amit sütve ettek, és amibe a darált hús mellé rizst és mazsolát is tettek. Az örmények a piláfot édesen és mazsolával készítették, valószínûleg örmény mesterektõl lesték el a vásárhelyi hentesek is, kár, hogy ma már kezd feledésbe menni, mert aki csak leírásból és nem tányérból ismeri, képtelen elhinni, hogy mennyire összeilleszthetõk ezek a látszatra összebékíthetetlen ízek.

    Erdély-szerte a mai napig sokfelé sütnek-fõznek örményes ízesítésû ételeket. Egyik legjellegzetesebb ezek közül a churut, ez a megdarált petrezselyemzöldbõl, más zöldségek leveleibõl és különleges módon erjesztett aludttejbõl készült szilárd leveskonzerv. Itt érdemes egy pillanatra elidõznünk. Hogy az örmény konyha olyanná vált amilyen, nemcsak az ínyencségnek van szerepe: korántsem. A sok háború, az örökös utazások, az állandó menekülési készenlét, valamint az éghajlati és gazdasági tényezõk is arra tanították meg az örményeket, hogy kis helyre összetömöríthetõ, nagy kalóriaértékû, mégis ízletes és az elkészítés helyén feldúsítható élelmiszereket állítsanak elõ. Innét a nagy hozzáértés a rendkívül kalóriadús anyagok - méz, dió, mák, mandula - feldolgozásában, a sûrített összetett, kompakt ételféleségek felhasználásában.

    Tulajdonképpen õk már az õsidõkben feltalálták a modern konzervipart, azonban annyival magasabb rendûen, hogy sem ártalmas konzerválószereket, sem fém- vagy üvegdobozokat nem használtak. A churut végeredményben a leveskocka õse. Nemcsak a tejnek és a zöldnemûeknek, de a húsoknak is eredeti konzerválási módjait ismerték. Híres levesükben, az ángádzsaburban - amely egyfajta shuruttá dúsított húsleves, vagdalt hússal töltött derelyéket, "füleket" fõztek - eredetileg a tölteléket szárított húsporból készítették.
    Kevesen gondolnak ma arra, hogy a jellegzetesen közép-európainak tartott diós, mákos patkó-kalács a bejgli, eredetileg az örmények tepsijeiben látta meg a napvilágot - de egy kicsit másképpen. Köri Pálnak, az "Erdélyi lakoma" címû könyvében jó néhány erdélyi örmény étel receptjét találhatjuk. Nevezetesen: Örmény savanyú-káposztaleves, Örmény édesleves, Örmény fülleves, Örmény húsos béles és még sorolhatnám.

    Ez a szakácsmûvészet, ha nem is külön világrésze az egyetemes gasztronómiának, de önálló eredeti szubkontinense. Amit például török édességként ismer a világ, azt mind a konstantinápolyi - sztambuli - örmény cukrászok mûhelyében találták fel! A törökméz, halva, bahlava, a sörbetek, vagy ahogy ma mondjuk elegánsan, szorbék, mind-mind örmény eredetûek.

    Hogy az örmény szakácsmûvészet szelleme mennyire átjárja az örmények egész életét, arra példaként álljon itt néhány étellel, elkészítéssel kapcsolatos közmondás: "Embertársadat csak akkor ismered meg igazán, ha elfogyasztottál vele hét kemence kenyeret. Beszéddel nem készül el a piláf, vaj és rizs kell hozzá. Mikor étvágyam volt, nem volt piláfom, most van piláfom nincs étvágyam."

    Barta László - Algyoihalaszcsarda.hu


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A kuszkusz

    A kuszkusz észak-afrikai specialitás, az étel alapját házilag készítik. Kuszkuszt itthon is be tudunk szerezni a nagyobb áruházakban (lisztek, tészták mellett kell keresni), nem kell otthon gyúrogatni. A speciális fõzõedényt nemigen lehet megvásárolni, de megteszi egy nagyobb fazék is.

    A Kuszkusz elkészítése:

    Egyenlõ mennyiségû búzadarát és lisztet gyúrnak-forgatnak-ráznak össze kevés sós vízzel.

  • Az óegyiptomi papok igen egészségtelenül étkeztek

    Az óegyiptomi isteneknek felajánlott étkek nem a hallhatatlanságot, hanem a korai halált eredményezték - derült ki egy angliai kutatásnak köszönhetõen, amelynek eredményeit a Lancet brit orvosi hetilapban közölték. A szentélyek falán olvasható feliratok legújabb fordításából megtudható, hogy a templomokban napjában háromszor pazar lakomát szolgáltak fel az isteneknek. És hogy az istenek által "meghagyott" étkek ne vesszenek kárba, a takarékos papok hazavitték a "maradékot", hogy családjuk körében fogyasszák el õket - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.

  • Fõzni spórolva, idõt megtakarítva

    Két dologgal kell spórolni decemberben: a pénzünkkel, hogy mindenkinek jusson ajándék és finom étel, és az idõnkkel, mert ilyenkor abból is kevés van. Segítünk, hogyan legyen idõ, pénz és étel is. Kész, megkezdõdött, itt a karácsonyi stresszroham ideje. Egyik szempontból persze Advent és várakozás a fényre, gyertyák, forralt bor, másrészrõl vásárláslista, görcsök, halmozódó teendõk, és idegrohamok minden mennyiségben.

  • Agyfagyást okoznak a hideg ételek, italok

    Az „agyfagyás” tényére 1967-ben jöttek rá, amikor is feltalálták a jégkását, amit ha valaki gyorsan iszik, fájdalmat tapasztal.

    Akár hiszitek, akár nem, az agyfagyás valóban létezik, tudományos nevén sphenopalatine ganglioneuralgia – ként emlegetik (próbáld meg kimondani). Ha valaki valami nagyon hideget fogyaszt, akkor a szájpadlásodban a vérerek összehúzódnak. Ez az idegeket arra készteti, hogy jelet küldjön az agynak, hogy nyissa meg õket. Ez a folyamat okoz fájdalmat, ami általában 30 - 60 másodpercig tart, ugyanis ennyi idõbe telik, amíg a vérerek ismét kitágulnak.

  • Új brit ünnepi szokások

    Egzotikus újdonságokkal gyarapszik az idén a karácsonyi menü Nagy-Britanniában: a hagyományos pulyka mellett a szupermarketekben olyan, eddig ismeretlen kelet-európai ünnepi ételek is megjelentek, mint a ponty és a magyar szaloncukor. Nagy-Britannia a legnagyobb olyan régi EU-tagállam, amely a 2004-es bõvítés után korlátozás nélkül megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország elõtt. Az évi 5-13 ezer keleti betelepülõvel számoló elõzetes...

  • Egy csésze tea

    A tea Kína déli tartományaiban, a Kínai-tengertõl Tibetig húzódó sávban õshonos. A teacserje külsõ megjelenésében a rózsabokorhoz hasonlít, virága pedig a csipkerózsára emlékeztet. A termesztett növényeket megnyesik, azok csúcsát a két felsõ levéllel együtt leszedik, kiszárítják, feltekerik, erjesztik, szárítják.

    A kínaiak a teáról azt tartották: ápolja és meghosszabbítja az életet. Eleinte orvosság gyanánt itták. A kínai bölcsek szerint aki a teát issza, annak szellemi képességei tiszták és frissek lesznek. Európa csupán a 16. században fedezte fel.

  • Mediterrán étrenddel csökkenthetõ a krónikus betegségek kockázata

    Róma - A zöldségben, gyümölcsökben gazdag mediterrán étrend tényleges védelmet biztosít a daganatok, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint más krónikus kórképek ellen - jelentették be olasz kutatók.

    Francesco Sofi, a Firenzei Egyetem táplálkozástudományi szakértõje és kollégái 12 nagyszabású nemzetközi követéses vizsgálat anyagát elemezték. A kutatásokban 1,5 millió ember vett részt, akiknek sorsát 3-18 éven át követték nyomon.

  • Hizlal a mesterséges édesítõ?

    A Behavioral Neuroscience-ben nemrég megjelent egy közlemény, mely szerint az alacsony kalóriatartalmú édesítõszerrel készült ételek fogyasztása nem segíti elõ a fogyást, sõt, éppen ellentétes hatást fejt ki. Egyelõre csak állatkísérletekben bizonyították, hogy a kalóriamentes édesítõszerek megnehezítik a táplálékbevitel kontrollálását és így a testtömeg csökkentését. A Purdue Egyetem Táplálkozási Magatartást Kutató Központjának pszichológusai glükózzal (melynek kalóriatartalma az asztali cukorral megegyezõen 15 kalória teáskanalanként), illetve kalóriamentes szaharinnal édesített joghurtot etettek patkányokkal.

  • Milyen a jó húsvéti sonka?

    Nincs húsvét fõtt füstölt sonka nélkül. A húsvéti sonka tagadhatatlan elõnye, hogy egyszerû megfõzni (bár idõbe telik), finom, az ünnep napján nincs is vele dolgunk, csak tálalni kell. Nagyon sokoldalúan felhasználható, ezért ne aggódjunk, ha marad belõle valamennyi az ünnepek után is. A húsvéti sonkához szükséges füstölt sonka beszerzéséhez és elkészítéséhez azonban jól jöhet néhány húsvéti sonka tipp. A füstölt sonka vásárlásánál gondoljuk végig, hány fõre (napra) készülünk, ennek megfelelõen válasszuk ki a sonka méretét (persze vegyünk inkább nagyobbat, húsvét után is változatosan felhasználhatjuk).

  • Jobb a fagyasztott gyümölcs mint a friss?

    Általánosan elterjedt nézet az, hogy a friss gyümölcs és zöldség sokkal táplálóbb, mint a fagyasztott vagy konzerv. Attól függ.

    Sokat írnak az antioxidánsok fontos szerepérõl, az állandóan ismételt szöveg az, hogy együnk minél több friss zöldséget és gyümölcsöt, hallgatólagosan beleértve, hogy a fagyasztott gyümölcs másodrendû.

    A valóság ezzel szemben az, hogy a fagyasztott éppen olyan jó lehet, mint a friss.

  • Még sem egészségtelen a burgonya?

    A szõlõlé a magas cukortartalma miatt lehet elrettentõ. Annyira azért mégse ijedjünk meg tõle, hiszen az édes gyümölcslé fogyasztása csökkentheti a koleszterin szintet és a vérnyomásunkat is.

    A burgonyát legyen akár sütve, vagy vajasan, szinte kivétel nélkül mindenki szereti. Az olajos gyorséttermi hasábburgonya azonban nem kimondottan fér bele egy egészséges étrendbe. De ha eltüntetjük az extra zsírt, a fõtt krumpli például rendkívül egészséges, C és B6 vitaminokban, magnéziumban és kalciumban gazdag táplálék lehet.

  • Mérgezõ mártogatós ételek

    A szennyezett salsa és guacamole mártogatók gyakran okoznak ételmérgezést az éttermekben, ezért az élelmiszer-biztonsági szakembereknek fokozottabb figyelmet kell erre fordítaniuk - állítják egészségügyi szakemberek.

    Állításuk szerint az 1998 és 2008 közötti étellel kapcsolatos megbetegedések közül majdnem minden 25. kezdõdött valamelyik mártogatóval, melyek általában nyers, felkockázott hagymát, paradicsomot, paprikát, avokádót és fûszereket tartalmaznak.

  • Fenyegetõ táplálékallergia

    Az allergia, így a táplálékallergia egyre több embert érint világszerte, már lassan népbetegségnek számít, bár sokan nem fordulnak orvoshoz panaszaikkal.

    Szerencsére az életet veszélyeztetõ reakciók még nem annyira gyakoriak, de az "enyhe" tünetek is megkeseríthetik az ember életét. Az allergiás reakciók a szervezet immunrendszerének eltúlzott mértékû válaszreakciója. Az allergiás reakciókat bizonyos idegen anyagokkal vagy allergénekkel történõ érintkezés váltja ki. Az allergének többnyire fehérjék vagy fehérjékhez kötõdõ idegen anyagok.

  • A zöldborsó a táplálkozásunk egyik alappillére

    Nem csak a sokoldalú felhasználhatósága, hanem az egyszerû termesztése miatt is.Cukor is, zöld is, hüvelyes is és legalább úgy ragaszkodunk hozzá, mint a borsó a héjához. Valamennyi család étrendjének alapja a zöldborsó.

    A hüvelyben megbújó zsenge szemeket akár nyersen is fogyaszthatjuk - ahogyan azt eleinte is tették -, de csupán a képzeletünk szabhat határt a felhasználási módoknak. Egyszerre készíthetünk belõle elõ- és fõételt, esetleg salátát.

  • Ételek, amelyek fejfájást okoznak

    Ahelyett, hogy a legújabb és leggyorsabban ható fájdalomcsillapítókkal tömjük magunkat, a végére is járhatunk annak, hogy mitõl fáj a fejünk. Gyakran egy-egy étel felelõs a problémánkért.

    A fejfájások 60 százaléka, leszámítva a migrént, amiatt alakul ki, hogy túl érzékenyek vagyunk valamilyen élelmiszerben található anyagra. Ez lehet a koffein, az alkohol, a vörösborban, sörben, egyes sajtokban vagy csokoládéban található tiramin, vagy az almában, szederben, kávéban, teában, csokoládéban és a vörösborban található tannin.

  • Már az utolsó vacsora is supersize volt

    Az emberiség bizony már ezer éve túleszi magát, legalábbis erre következtetnek kutatók, akik az utolsó vacsorát ábrázoló több mint ötven festményt tanulmányozva mutattak rá arra, hogy már a híres vacsora is "supersize" volt.

    Az érdekes kutatást a Cornell Egyetem tudósa, és annak fivére - egy presbiteriánus miniszter, egyben a vallási tanulmányok professzora a virginiai Wesleyan Fõiskolán - végezte. Az eredmények azt mutatják, hogy az utóbbi ezer évben az utolsó vacsora ábrázolásain 23-69 százalékkal nõtt a tányérok és az adagok mérete.

  • Borban az igazság

    Kutatók már régen felfedezték, hogy egy egészséges felnõtt ember esetében a mérsékelt borfogyasztás csökkenti bizonyos betegségek kialakulásának esélyét, erõsíti a testet és a lelket.

    A kulcsszó a mértékletesség: a nõk napi egy, a férfiak pedig két pohár bort ihatnak meg nemhogy büntetlenül, de kifejezetten saját egészségük érdekében. A mérsékelt borfogyasztás ugyanis serkenti az úgynevezett jó koleszterin, a HDL termelõdését, és lassítja az érfali lerakódások kialakulását.

  • A nyári ételfertõzéseket jobb megelõzni!

    Nyaranta jelentõsen megugrik az életmérgezések, ételfertõzések száma, és nem csak a hírhedt szalmonella állhat a háttérben.

    A nagy melegben nem is kell különösebben nagy hanyagság ahhoz, hogy romlott, fertõzött élelmiszert fogyasszunk, éppen ezért még fokozottabban kell ügyelnünk a konyhai higiéniára.

    Íme egy-két jó tanács, hogyan tudod elkerülni a kellemetlen nyári betegséget!

  • Desszertdivat - minden ami csípõs, savanyú vagy keserû

    Céklafagyi, korianderes habcsók, mangóravioli, curryszirup és epergazpacho - az új amerikai desszertdivat lényege, hogy a klasszikus harmadik fogás ne hasonlítson arra, amit eddig gondoltunk az ételsort lezáró édességrõl.

    A desszert kapjon fõszerepet! - állítja az egyik magyar gasztronómiai magazin. A cukrászok ugyanis megelégelték, hogy a séfek mögött kullogjanak, és azt szeretnék, ha a hagyományos "édesség" fogalma végképp eltûnne.

  • Így készítsd el kedvenc teádat!

    A hideg téli napokon semmi sem képes jobban felmelegíteni az ember testét, mint egy fi nom, valódi gyümölcsökbõl, esetleg szálas teafûbõl készült tea. A különféle forró italok különféleképpen hatnak szervezetünkre. Sõt az sem mindegy, milyen teát mivel ízesítünk. A teák szerelmesei nem sajnálják rászánni az idõt arra, hogy ellátogatva a teaházakba, a legkülönfélébb tájakról származó teafüvekbõl válogassanak. Az igazi ínyencek szinte egyáltalán nem fogyasztanak fi lteres teát, mivel ezeknek szerintük nem sok közük van az igazi teákhoz.