Fáradtság, láz, fejfájás és megállíthatatlannak tûnõ orrfújás. Ilyenkor sokan a régi, jól bevált népi gyógymódot alkalmazzák: C-vitamin, aszpirin, mézes forró tea, sok alvás és majd elmúlik.
Mossuk ki szervezetünkbõl a mérgezõ anyagokat, illetve fogyasszunk minél több friss gyümölcsöt és zöldséget – ezeket az általános jó tanácsokat mindenképpen fontos szem elõtt tartani. Fõleg olyan vitamintartalmú ételeket fogyasszunk, amelyek baktériumölõ tulajdonságokkal rendelkeznek (például fokhagyma, póréhagyma).
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Ha mégis szipogni kezdenénk, ne nyúljunk azonnal antibiotikumért, próbálkozzunk elõbb természetes gyógymódokkal, házi szerekkel. Fontos tudni, hogy az antibiotikumok csak bakteriális eredetû fertõzések kezelésére alkalmazhatók! Ezek vírusokkal szemben teljesen hatástalanok, mivel ellenük csak megfelelõ védõoltással védekezhetünk.
Különbség a vírus és a baktérium között
A vírus saját anyagcserét nem folytat, önálló életre képtelen, genetikai információt, tehát saját örökítõanyagot hordoz. Csak a saját gazdasejtjeiben, és annak enzimrendszerét felhasználva képes a szaporodásra. Ennek során genetikai anyagát megsokszorozza, és fehérjeburokba zárva kijuttatja a gazdasejtbõl, ami gyakran a sejt pusztulását is jelenti. A vírus minden esetben kórokozó.
Ezzel szemben a baktériumok olyan sejtes, pro- vagy eukarióta (sejtmaggal nem vagy sejtmaggal rendelkezõ) élõlények, amelyek nagy többsége nem kórokozó. A baktériumokat tekintve az emberi szervezet korántsem steril. Beleinkben például számos olyan baktériumfaj él, amelyek jelenléte az egészséges mûködéséhez nélkülözhetetlen. Ezek a szervezettel biológiai egyensúlyt tartanak fenn, aminek megbomlása káros folyamatokat indíthat el. A veszélyekkel szemben viszont hatásos fegyver a célszerûen alkalmazott antibiotikum.
Nézzük, mit ajánlanak azok a szakemberek, akik kevéssé hívei a drasztikus gyógyszerkapkodásnak.
Nagyon jó ilyenkor az inhalálás. Légzõszervei tisztítására készítsünk inhaláló folyadékot: 6 csepp eukaliptuszt, rozmaringot, illetve borsmentát tegyünk bele nagyon forró – de nem forrásban lévõ – vízbe.
A meghûlés gyakori kísérõ tünete a köhögés. Otthon is készíthetünk szirupot ellene: vágjunk félbe egy vöröshagymát, és egyik felét – vágott felszínével lefelé – helyezzük tálkába, amely két evõkanál mézet és fél teáskanál zsályát tartalmaz. Hagyjuk állni reggelig.
Csecsemõknél, kisgyerekeknél különösen sok esetben fordulnak elõ megfázásos, köhögéses tünetek, hiszen immunrendszerük még viszonylag fejletlen. A helyzetet súlyosbítja, hogy a legkisebbek még elmondani sem tudják, mi a baj. A kisiskolások szinte szabad prédái a vírusoknak, nem csoda, ha meghûlés miatt hiányzik néha a fél osztály. A gyerekek ételeibe, amikor csak lehet, tegyünk fokhagymát (javítja az immunrendszert), és a tél folyamán is gondoskodjunk a szervezet C-vitamin-szükségletérõl (kiviben különösen sok van).
A minden évben megújuló járványt egy influenzavírus, az úgynevezett „myxovírus influenzae” okozza. Mint közismert, a betegség lázzal, a felsõ légutak hurutjával, hát és végtagfájdalommal jár, ráadásul fertõzõ. Az influenza elleni védõoltást minden évben meg kell újítani. Az adott évben járványt okozó influenzavírus variánssal szemben ugyanis a már egyszer fertõzésen átesett, vagy védõoltást kapott személy ellenállóvá válik és így ez a variáns többé nem képes újrafertõzni a szervezetét. Ekkor a vírus „mutál”, azaz megváltozik és az újabb variánsát már sem a védõoltás, sem pedig a régivel már egyszer fertõzött ember immunrendszere nem képes „felismerni”. Így újra védekezésképtelenné válhatunk.
nana