Az asztali etikett szabályai

Ha az étkezésrõl esik szó, az emberek általában az ételekre és a hozzá kapcsolódó különbözõ receptekre, fõzési tippekre gondolnak. Pedig ehhez a témakörhöz hozzátartozik az is, hogy az etikettrõl beszéljünk. Mit és hogyan illik elkészíteni, ha vendégeket hívunk, illetve hogy az asztali etikett alapszabályai mit is tartalmaznak. Kerekes Gábor protokollszakértõ a Pantene Szép­ség­hétvégén tartott elõadásában elmondta: ha vendéget hívunk, mindenképpen érdemes idõben tisztázni, hányan fogadták el a meghívásunkat. Ez azért is fontos, nehogy kevesebb vagy sokkal több fõre készítsünk enni- és innivalót, mint ahányan a vendégek lesznek.

Érdemes megtudakolni – ha korábban nem ismertük a vendégeket –, hogy nincs-e a meghívottak közül valakinek speciális étkezési szokása, így például hogy vegetáriánus, cukorbeteg-e, illetve, hogy van-e olyan húsfajta, amelyet nem szeret.

Az ételeket úgy érdemes elõ-, illetve elkészíteni, hogy a háziasszonynak a vendégek érkezése elõtt jusson ideje a felfrissülésre (zuhanyozás, átöltözés, sminkelés). Így nagy vendéglétszám esetén nem érdemes frissensülttel készülni, jobb ötlet vendégváró falatkákat és készételeket tálalni. Fon­tos, hogy a menüt friss alapanyagokból (minél kevesebb félkész vagy késztermék felhasználásával), lehetõség szerint magunk állítsuk elõ. Elsõsorban a szezonális zöldségeket, gyümölcsöket használjuk fel.

Terítésnél a tányérokat középre helyezzük el, kivéve a salátástányért, amely a teríték bal oldalára kell hogy kerüljön az etikett szerint. A villa a tányér bal oldalára kerül, míg a kés és a kanál a jobb oldalra. Ha papírszalvétát használunk, annak a villa alá kell kerülnie. Ha díszhajtogatást (kúp, legyezõ) alkalmazunk (damasztszalvéta esetén is), a szalvéta kerülhet az alaptányér helyére (vagy magába a tányérba), valamint a terítéktõl balra. A poharaknak a kés fölött a helyük, míg ha van desszert­evõeszköz, annak a teríték fölött a helye.

Az étkezés alatt a következõ illemszabályokra figyeljünk: ha textilszalvéta van az asztalon, azt az ölünkbe illik tenni. Az étkezés befejeztével a szalvétát nem kell összehajtogatva az asztalon hagyni, de gombóccá gyûrni sem illik. Ha papírszalvéta van az asztalon, azt az étkezés alatt ott kell hagyni.

Ha levest eszünk (vagy fõzeléket) a kanalat csak háromnegyedig merítsük. Ne mi hajoljunk az ételbe, hanem a kanállal közelítsünk a szánk felé. Ha a levest csészében tálalták, a kanalat a csészealjra helyezzük az evés befejeztével. A levesescsészébe nem tilos beleinni. Ezt azonban csak akkor tegyük, ha a levesbetétet már kikanalaztuk belõle.

A villa és a kés használatánál se feledkezzünk meg néhány alapvetõ dologról. Így például arról, hogy az egy villával elfogyasztható ételeket (pl. rizottó, spagetti) jobb kézben lévõ villával fogyasztjuk (balkezesek fordítva). A kés és villa együttes használata esetén a kés van a jobb kézben (balkezeseknél fordítva).

A kést ne „tollszárfogásban” fogjuk, és igyekezzünk minél „magasabban” tartani (a mutatóujj minél kevésbé kússzon a penge hátoldalára). Mindig apró falatokat tegyünk a szánkba, hogy gyorsan tudjunk válaszolni, ha étkezés közben megszólítanak. Ha az étkezés folyamán italt kortyolunk, a kést és a villát ne „evezõszerûen” támasszuk a tányér szélére. Az étkezést a párhuzamosan a tányér szélére tett kés és villa jelzi. A kés pengéje ilyenkor felénk kell hogy nézzen.

Ha bort iszunk az étkezéshez, a boroskelyhet a száránál tartsuk. A koccintás nem kötelezõ. Nagyobb asztaltársaság esetén legfeljebb a közvetlenül mellettünk ülõkkel koccintsunk, a többiek felé csak megemeljük a poharat. A boroskelyhet maximum kétharmadig töltsük. A borivással kapcsolatban tévhit, hogy a borra nem illik rátölteni.

A desszertek fogyasztására több szabály is érvényes. Családi vendéglátás esetén az arra alkalmas süteményeket kézzel is el lehet fogyasztani. A desszertevõeszközök közül a villa a leg­általánosabban használatos. Ha a desszert habos, krémes, akkor kanállal is ehetõ. Villa és kanál együttes alkalmazása esetén a kanál van a jobb kézben.

Metro