rss
  • A zöldségek és gyümölcsök szerepe a táplálkozásban

  • Azokban az országokban, ahol a lakosság nagymértékben fogyaszt gyümölcsöt és zöldséget, csökken a szív-érrendszeri megbetegedések és a krónikus betegségek kockázata

    Magyarországon és a fejlett nyugati országokban a vezetõ halálokot a szív és érrendszeri megbetegedések, valamint a daganatos betegségek adják.

    Korábbi nagy epidemiológiai tanulmányok bizonyították azt, hogy azon országokban, ahol a lakosság nagymértékben fogyaszt gyümölcsöt és zöldséget, csökken a szív-érrendszeri megbetegedések és a krónikus betegségek kockázata.

    Így például csökken a magas vérnyomás, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség. Negatív összefüggést tudtak kimutatni a gyümölcs és zöldségfogyasztás, valamint a szív-érrendszeri betegség és az agyvérzés kialakulása között. A zöldség és gyümölcs pontos biológiai hatása még napjainkban sem ismert, de a hatásuk többszörös lehet. A gyümölcsökben és zöldségekben számos tápanyag és növényi rostok találhatók, ezen kívül ásványi sók, folsav, melyek hozzájárulhatnak a szív-érrendszeri betegség csökkenéséhez. Azon gyümölcsöknek és zöldségeknek, melyeknek cukortartalma alacsony, kicsi az energiatartalmuk és így a teltségérzés fokozásával jelentõs mértékben csökkentik az étvágyat és az elhízás kockázatát. A daganatos betegségek kialakulásában jelentõs szerepe van a táplálkozási, genetikai és a környezeti tényezõknek. A diétás tényezõk a fizikai aktivitás kb. 1/3-ban felelõsek a daganatos betegségek kialakulásáért. Korábbi tanulmányok metaanalízisét elvégezve kimutatták azt, hogy mely diétás tényezõk növelik bizonyos daganatok kialakulását és ennek ismeretében a specifikus diétás tanácsadással csökkenteni lehet a daganatok rizikóját. Korábbi prospektív tanulmányok azt igazolták, hogy a rendszeres fizikai aktivitás és a minimális súlygyarapodás csökkenti a vastagbél és emlõdaganat gyakoriságát. Más tanulmányok arra hívták fel a figyelmet, hogy a zöldségek és gyümölcsök, valamint a teljes õrlésû gabona fogyasztása csökkenti ezen daganatok rizikóját. Szekunder prevenciós vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a mediterrán diéta csökkenti mind a kardiovaszkuláris betegségek és a daganatos betegségek kockázatát. Az elõbb említett bizonyítékok alapján a népbetegségnek számító szív-érrendszeri és daganatos betegségek megelõzése céljából olyan diéta javasolt, mely nagy mennyiségben tartalmaz zöldséget, gyümölcsöt, teljes õrlésû gabonaféléket, hüvelyes-, csonthéjas növényeket, magvakat, illetve alacsony zsírtartalmú tejtermékeket. Franco és mtsai 2006-ban a British Medical Journal-ban megjelent cikkükben a szív-érrendszeri veszélyeztetettség több, mint 75%-os csökkenésével számolnak akkor, ha naponta az úgynevezett "polymeal" étrendet fogyasztanánk, ami napi 150 mg vörösbort, heti 4x114 g halat, naponta 100 g fekete csokoládét, napi 400 g zöldséget vagy gyümölcsöt, napi 2.7 g foghagymát, napi 68 g mandulát tartalmazna. A fentiek is bizonyítják, hogy a számunkra mindennapinak és egyszerûnek tûnõ étkezés nem is olyan egyszerû, hiszen az nagyban meghatározhatja sorsunkat, életkilátásunkat. Ezért a korábban bizonyított diétás szokások bevezetésével jelentõs mértékben javíthatjuk a lakosság egészségi állapotát.

    Dr. Paragh György


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Jönnek a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek

    Brit szakemberek fontolóra vették, hogy a jövõben D-vitaminnal dúsított élelmiszereket dobjanak a piacra, miután egy friss felmérésbõl kiderült: az ország lakosságának 40 százaléka D-vitamin hiányban szenved.

    A vitamint a jövõben számtalan élelmiszerhez hozzáadhatják, például a tejhez, hogy megóvják az emberek egészségét. Mivel a britek majdnem felének szervezetében annyira alacsony a D-vitamin szint, hogy az már az egészségükre is veszélyes lehet, a tudósok úgy gondolták, fontolóra veszik, hogy a jövõben vitaminnal dúsított termékeket dobjanak a piacra.

  • Kalciumforrás vagy allergén?

    A tejivást ellenzõk és pártolók tábora továbbra sem jut egyetértésre. Lássuk, melyek a legfontosabb kérdések. Szükségünk van egyáltalán tejre? A tej elsõrangú kalciumforrás. Fél liter fedezi egy felnõtt napi kalciumszükségletének felét. Aki lemond a tejrõl és a tejtermékekrõl, annak sok brokkolit, káposztát, fügét, mandulát és szezámmagot kell fogyasztania. Ám azzal számolni kell, hogy a növényi táplálékokban található kalcium nem olyan tökéletesen szívódik fel, mint a tejben lévõ. Valóban gyakran vált ki allergiás reakciót a tej?

  • Földközi-tengeri diétával a kilók ellen

    Nemzetközi tanulmányok szerint a Földközi-tenger vidékének lakói - mindenek elõtt a Kréta szigetén élõk - számíthatnak a leghosszabb élettartamra.

    Táplálkozási szakértõk összeállítottak egy egészséges, a Földközi-tenger mellékére jellemzõ élelmiszerekbõl álló diétát: zöldségek, hal és kevés hús, mindezek mellé olívaolaj, fokhagyma, kenyér és némi vörösbor. Ez az étrend nem pusztán védi a szívet és az ereket a zsírok lerakódásától (érelmeszesedés), hanem vonalainknak is jót tesz, szemben a zsíros ételekkel.

  • Legyen fitt õsszel is!

    Az õszi hónapokban, amikor a levegõ egyre hûvösebb, és megkezdõdik a fûtésszezon is, könnyebben megfázunk, megbetegszünk. Van, aki egész télen nem heveri ki õsszel megkezdõdött nátháját, és nemritkán tavaszig állandó köhögés kínozza. Pedig ha idõben elkezdjük trenírozni immunrendszerünket, mindez elkerülhetõ. Még javában tart a szõlõszezon, érdemes hát szõlõnapokat vagy akár egy egész hét gyümölcsdiétát is beiktatni. Ilyenkor napi 1,5-2 kg szõlõt, esetleg más gyümölcsöt is több egyenlõ részre elosztva kell elfogyasztani.

  • Soha többet: virsli, szalonna és sonka

    A sonka, a virsli, a szalonna és más feldolgozott hústermékek napi rendszerességgel való fogyasztása növelheti egy esetleges szívprobléma, vagy a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

    Amerikai kutatások, amelyek a rendszeres húskészítmény-fogyasztás és a belekben kialakuló rák közötti összefüggést vizsgálták, arra mutattak rá, hogy a vizsgált személyeknél 42%-al nagyobb volt a szívbetegségek és 19%-al a kettes típusú diabétesz elõfordulása. Ez a jelenség a napi legalább 50 g húskészítményt fogyasztóknál volt kimutatható.

  • Mit együnk ha Londonba utazunk?

    Egy hagyományos vasárnapi ebéd Angliában, az angol konyha legjavát vonultathatja fel: kitûnõ alapanyagokból egyszerû, de ízletesen elkészített ételeket.

    A sült hús (rendszerint bárány vagy marha) a hozzávalókkal (a bárányhoz mentamártás, vagy ribizli zselé, a marhához mustár vagy tormaszósz) az étkezés fénypontja. A pompás házi puding, majd a finom angol sajtok a"kötelezõ" folytatás. A vasárnapi ebéd még mindig valóságos intézmény a londoniak számára.

  • Szeretjük a gesztenyepürét és a gesztenyét

    Szeretjük a gesztenyepürét és a gesztenyét A téli évszak slágere a sült gesztenye és gesztenyepüré, mely nagyon szeretni való csemege. Utóbbit hungarikumnak is tekintjük, talán azért, mert más formában ritkán kerül a tüskés bundájú téli gyümölcs az asztalra. Pedig micsoda lehetőségek rejlenek benne – a sós és édes kóstolni valókra mindinkább oda figyelhetünk. Együk a gesztenyét, a gesztenyepürét magányunkban, szerelmünkkel, ebéd utáni desszertként vagy esti csemege gyanánt. A gesztenyepüré, jókora tejszínhab dombocskákkal, sokunknak ellenállhatatlan csemege.

  • Õszi méregtelenítõ gyümölcsdiéta

    Ha gyakran kellemetlen teltségérzetet tapasztalsz, emellett pedig fáradt és ingerlékeny is vagy, éppen itt az ideje egy méregtelenítésnek!

    A tisztítókúrát nem szabad túl sûrûn alkalmazni, azonban négyhavonta nem árt, ha kihasználsz egy hetet a megtisztulásra! A hét napos intenzív gyümölcsös-zöldséges méregtelenítõ kúrát idõzítsd úgy, hogy a kezdeti fáradtság ne legyen rossz hatással mindennapjaidra, és a következõ hetet már újult erõvel, egészségesen, és akár 4 kilóval karcsúbban kezdheted.

  • Fura ételek a kínai éttermekben

    A kínai büfék sláger-fogásait tesztelte a Kosár magazin csapata. Három olyan ételt választottak ki a kínálatból, amely minden kínai büfében megtalálható, és egyben népszerû fogásnak is számít. A pontozásnál az állományt, a színt, az ízeket és az illatot is figyelték.

    Túlságosan olajosak az ételek - ez okozta a legnagyobb problémát a Kosár magazin csapatának, amikor népszerû kínai ételeket teszteltek a fõváros több kerületében. Fõleg a tavaszi tekercsnél, de nem egyszer a pirított tésztáknál is ezt tapasztalták.

  • A mediterrán étrend/diéta

    A mediterrán étrend/diétaA mediterrán étrendet előnyben részesítők kevesebb rejtett és látható zsiradékot fogyasztanak. A többszörösen telítetlen zsírsavak segítenek a koleszterinszint csökkentésében, szerepük van az érelmeszesedés szövődményeinek megelőzésében. A többszörösen és egyszeresen telítetlen zsírsavak nem emelik a vér koleszterinszintjét, inkább csökkentik. A görög, olasz, stb. konyha ételei körülbelül 7 % telített zsírt, míg a magyar konyha ínyencségei 22 energiaszázalék telített zsírt tartalmaznak. Egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmaz: oliva-, repceolaj, dió, mandula, mák.

  • Stangli álomdiéta módra

    A stanglinak számtalan változata létezik: köményes, diós, sajtos, mézes, és még sorolhatnám... lehet próbálkozni, új ízekkel kísérletezni!

    Nyugodtan elkészíthetõ elõre is, és egész héten eszegethetünk belõle. Nálunk még aznap el szokott fogyni, mivel isteni finom, és elég nehézkes abbahagyni.

    Jó étvágyat kívánok az egészséghez:
    Dr. Csábi Bettina

  • A frissen fogyasztott körte jó hatással van az agyműködésre

    A frissen fogyasztott körte jó hatással van az agyműködésreA körte nem tartalmaz kiemelkedő mennyiségű ásványi sót vagy vitamint. Tartalma azonban olyan összetételű, amelyet számos betegség gyógyítására felhasználhatunk. A gyomorbajosok és a vese bajosok számára a legjobb. A körtét általában gyulladásos betegségek gyógyítására használják, illetve az emésztési rendszerre és a légutak gyógyítására. Ez nem zárja ki azt, hogy a körte hasson az egész testre. Az átlagosnál nagyobb mennyiségű benne a boron, ami a csontok és az izmok állapotára jótékonyan hat.

  • Ízisz szent növénye, a hagyma

    A vöröshagyma egyike a legõsibb termesztett növényeknek, hiszen már Egyiptomban is ismerték. Az egyiptomi hieroglifákon a termékenység és a növekedés szimbólumaként szerepel.
    Használata a 17-18. században terjedt el.
    A hagyma számtalan legenda ihletõje, valamint évszázadok óta gyógyszernek tekintik, mára a hagyma jótékony hatását tudományosan is bizonyították.

  • Mely ételek tartalmazzák a legtöbb antioxidánst?

    Ételeink kiválasztásakor számos szempontot vehetünk figyelembe: legyen finom, tápláló, egészséges vagy éppen alacsony kalóriatartalmú. Ajánlatos azonban az antioxidáns-tartalomra is figyelni, amelyet az ORAC érték segítségével adhatunk meg. Egy táplálék antioxidáns-tartalmát, ORAC-mutató (oxygen radical absorbance capacity, szabadgyök-megkötõ kapacitás) adja meg. Az ORAC értékeket feltüntetõ táblázatot 2007-ben hozta nyilvánosságra az Egyesült Államok Mezõgazdasági Minisztériuma, a táblázatban 277 élelmiszer szerepel.

  • Az élvezeti cikkek hatása a szívünkre

    Édes-keserû összefüggések

    A tea és a csokoládé fogyasztása kifejezetten ajánlott, naponta egy-két deci bor is egészségvédõ hatású, s a mértéktartó kávézás megengedhetõ. Így foglaltak állást a világ vezetõ szívgyógyászai, akik csaknem 10 ezer elõadás tervezetét "harmadolva" állították össze müncheni nemzetközi kongresszusuk ötnapos programját. Nyitányként az élvezeti cikknek minõsülõ élelmiszerek, italok egészségünkre gyakorolt hatását elemzõ elõadásokat választották.

  • Csapvíz, vagy ásványvíz?

    Elsõ számú élelmiszerünk, legfontosabb italunk, testünk legtömegesebb összetevõje, legjobb mosó- és oldószerünk: a víz. Annyira fontos és annyit beszélnek róla, hogy már nem tudunk kiigazodni az információkon, milyen vizet is kellene innunk.

    A naponta megivott víz nélkül nem tudna szervezetünk megszabadulni a fölösleges mennyiségû szervetlen sótól és a táplálkozáskor keletkezõ salakanyagoktól, az élvezeti cikkekkel vagy élelmiszerrel óhatatlanul bevitt mérgektõl, tartósítószerektõl, gyógyszermaradványoktól.

  • Az ételkiegészítõ nem pótolhatja a friss zöldséget

    Ha szeretné a brokkoli jótékony hatásait hasznosítani, akkor el kell kezdenie enni (és elfelejteni a ételkiegészítõ fajtáját) és továbbá az is fontos, hogy jól fõzzük meg. Kimutatták, hogy a kiegészítõk, amelyek egyes zöldségeket vagy gyümölcsöket akarnak helyettesíteni nagyon kevés hasonlóságot mutatnak az igazi gyümölccsel összehasonlítva.

    A kutatók úgy találták, hogy a myrosinase nevû enzim hiányzik a brokkoli kiegészítõkbõl, amely nem közvetlen módon, de csökkentheti a prosztata-, mell-, tüdõ- és vastagbél rák kockázatát.

  • Méregtelenítés zöldségekkel és gyümölcsökkel

    Méregtelenítés zöldségekkel és gyümölcsökkelA gyümölcs- és zöldségnap kevés előkészületet igényel, bárki bármikor nekifoghat. Mivel sokkal kevésbé terheli meg a szervezetet, mint az elhúzódó böjt - a megvonási tünetek gyakorlatilag észrevétlenek maradnak, vagy teljesen elmaradnak. Nyugodtan lehet mellette dolgozni, csak legyen nálunk mindig az étel. A szervezet megkapja a létfenntartásához szükséges anyagokat, mi jóllakhatunk, az emésztőrendszer működése ezzel szemben lelassulhat, mivel elegendő hogy teljes kapacitása törtrészét vesse latba. Ezáltal megpihenhet és regenerálódhat.

  • Több gyümölcs, kevesebb cukorbaj

    Budapest - Zöldségek és gyümölcsök bõségesebb, rendszeres fogyasztásával csökkenthetõ a felnõttekre jellemzõ 2. típusú cukorbetegség megjelenésének kockázata. A csaknem két évtizedes megfigyelések eredményeit a Diabetes Care szakfolyóirat közölte.

    A felnõttkori cukorbetegség az egész világon szinte járványos gyorsasággal terjed. Az orvostudomány minden eszközt igyekszik fölhasználni a betegség megelõzésére és ennek egyik legésszerûbb és legegyszerûbb módszere a táplálkozás befolyásolása.

  • Mérgezett húsok a szupermarketekbõl!

    A szupermarketek húspultjait személve talán meg sem fordul a fejünkben, mi mindenen mennek keresztül a nyersanyagok, mígnem gusztusos külsejû, hetekig eltartható felvágottak, kolbászok, és húsok formájában kosarunkba, majd tányérunkra kerülnek.

    Jóllehet, a tartósítószerek és az egyéb élelmiszeradalékok jelenléte köztudott, veszélyeikkel a vásárlók többsége egyáltalán nincs tisztában.