rss
  • A paprika története

  • Láng Görgyöt faggatta egy angol vendége a magyar konyha titkairól. Ezt válaszolta: édes hagyma, nemes paprika, vajpuha szalonna, sûrû tejföl és ezer év tapasztalat. Emeljük ki ezek közül a paprikát, a hazai gasztronómia büszkeségét, amelynek nimbuszát az utóbbi idõben igencsak sikerült megtépázni. Nem lehet véletlen, hogy a paprika lett a legjellegzetesebb magyar fûszer. A paprika a magyar konyhamûvészet számára nemcsak egy fûszer a sok közül, hanem ...

    ... különleges, páratlan aromájával, szép színével elengedhetetlen része.Különös és izgalmas története van annak, hogyan lett a paprikából az idõk során a magyar gasztronómia legfontosabb fûszere.

    Az embernek már-már az az érzése, hogy - akárcsak a jó házasság, - a magyarok és a paprika frigye is az égben köttetet!

    De vajon honnan származik a paprika?

    Feltevésekben igazán nem szûkölködünk. A Himalája lejtõirõl származik, Kolumbusz hozta Európába Amerikából a burgonyával együtt, Közép-Amerikából származik, Indiában termesztették elõször. Az biztos, hogy Krisztus utáni elsõ században Néró háziorvosa, Dioszkioridész "De Materia Medica" címû mûvében leír egy bizonyos "piper longum rotundumot", amely megdöbbentõen emlékeztet a paprikára. Vajon csakugyan a paprika lett volna ez a bizonyos növény, vagy valami más? Biztosat már sosem fogunk tudni, miután több említés nem történik róla, mindaddig, amíg Kolumbusz el nem érte az Új Világ partjait. Az elsõ írásbeli feljegyzés, amelyben a paprika is szerepel abban a formában, ahogyan mi is ismerjük Kolumbusz hajóorvosának, Chanca-nak a tollából származik. Chanca egy levélben, amelyet Hernandez nevû barátjának, Fülöp spanyol király háziorvosának küldött, leírja az Új Világban termõ "indiai borsot", ezt a vonzó látványt nyújtó dísznövényt, amely orvosi szempontból is hasznosnak bizonyulhat. Azt csak mellékesen jegyzi meg, hogy a bennszülöttek ezt a bizonyos "indiai borsot" fûszernek használják. A tizenhatodik század végére az Ibériai-félszigeten már virágzó paprikatermesztés folyt.

    De, hogy ne legyen ilyen egyszerû a dolog, álljon itt Gundel Károly véleménye, aki szerint a spanyol pimiento paprika csakugyan Kolumbusszal érkezett Európába, ám a magyar capsicum paprika Indiából került hozzánk Perzsián keresztül, ahonnan a törökök hozták magukkal a tizenhatodik században. Ezt az elméletet fõként az támasztja alá, hogy évszázadokon keresztül szinte mindenki indiai borsnak nevezte a paprikát.

    A képet még zavarosabbá teszi, hogy a régi idõk botanikusai számára az "indiai" amerikai, vagy közép-amerikai indiánt jelentett. Egy biztos, a paprikát Kolumbusz elõtt nem ismerték Európában. Akkor járunk tehát legjobban, ha úgy tekintjük ezt a pompás növényt, mint Amerika felfedezésének egyik kellemes mellékhatását. Hazánkba a paprika török közvetítéssel, bolgár kertészek által került, és õk ismertették meg termesztésével a magyarokat.

    De, tulajdonképpen mikor paprikát mondunk, mire is gondolunk? Nálunk a paprikának két alapvetõ fortéja létezik, az egyiket arra szánják, hogy frissen, fõzve vagy savanyítva fogyasszák, a másik az ún. fûszerpaprika, amit megõrölnek és fûszerként használnak. Ez a világhíres magyar paprika, a hazai gasztronómia alapfûszere, hungaricum.

    Algyoihalaszcsarda.hu


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A csirke, a hal, a királyrák - és a legjobb magyar éttermek

    Budapest - A körúti Bock Bisztró végzett az elsõ helyen a Dining Guide kiadvány által meghirdetett magyarországi éttermi versenyben, amelynek elsõ tíz helyezettje csütörtök esti bemutatását összekötötték

    A csirke, a hal és a királyrák, a világ elsõ gasztronómiai thrillerének nevezett spanyol dokumentumfilm premierjével.

    Az idei Top 10-ben van francia, olasz és orosz ételeket kínáló vendéglõ is.

  • A csíranövények gyógyhatása

    A friss csíranövények sokkal inkább üdítõek a tabletták, a hívogató, de valójában mesterségesen felpumpált, és széppé varázsolt primõrök helyett, és hamar kifejtik a maguk gyógyhatását is.

    Egy kéthetes csírakúra szinte megújítja Önt. Már az elsõ héten megtisztul a szervezete, felerõsödik az immunrendszere, s mindezek következtében tovaszáll az esetleges fáradtsága, visszatér élet- és munkakedve egyaránt. A csíranövény az egyik legõsibb étek. Az emberiség már az írásos történelem kialakulása elõtt fogyasztott csíráztatott növényeket, s léteztek a csíráztatásnak kialakult, jól bevált módszerei.

  • Nem mindegy, milyen összetételű ásványvizet fogyasztunk

    Nem mindegy, milyen összetételű ásványvizet fogyasztunk Nem mindegy, milyen ásványvizet fogyasztunk. Alaposan tanulmányoznunk kell a különböző összetevőket ahhoz, hogy valóban jót tegyünk a szervezetünkkel, különösen a nyári időszakban, amikor fokozottabb a folyadékszükséglet. Más víz kedvező például a kisbabáknak, és más a magasvérnyomással küzdő betegeknek, illetve azoknak, akik túl sósan esznek. Ezt a közel három liter folyadékot azért kell nap mint nap bevinni a szervezetbe, mert körülbelül ennyit veszítünk el naponta – kiváltképp nyáron – verejtékkel, vizelettel, széklettel és a légzéskor kibocsájtott párával.

  • Hogy bánjunk a tojással?

    Tojásfelhasználás elõtt és után mindig alaposan mossunk kezet melegvízzel és szappannal, s tojásfõzéshez mindig friss tojást használjunk - javasolja a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (MÉBIH). Jó ügyelni a részletekre, mert a koszos tojás konyhába kerülésével tömeges ételmérgezést is szenvedhetnek a család vagy a tágabb közösség tagjai!

    A tojás frissességét vízbe merítéssel könnyen ellenõrizni lehet: a friss tojás lesüllyed, az állott tojás fenn lebeg. Repedt, szennyezett tojások nem alkalmasak tojásfestéshez.

  • A fekete titkai

    Úgy tûnik, hiába sulykolják belénk a reklámok, a dietetikusok, a táplálkozási szakértõk, hogy az egészséges életmód és táplálkozás mennyire fontos, a megkérdezettek többségében még mindig nem tudatosult, hogy megfelelõ élelmiszerek fogyasztásával igenis felvehetjük a harcot a civilizációs ártalmak ellen.

    Azzal sokan tisztában vannak, hogy érdemes olyan, C-vitaminban, szelénben, béta-karotinban és különbözõ polifenolokban gazdag élelmiszereket fogyasztani, mint a piros bogyós gyümölcsök, a sütõtök vagy a paradicsom.

  • Az emberi étrend fõtt és magas tápértékû

    Chicago - Egy amerikai kutató kipróbálta, tudna-e azon a táplálékon élni, amit a csimpánzok esznek Afrikában. Étrendjükbõl szinte mindent megkóstolt.

    "Úgy találtam, nagyon éhes lennék. Az embernek nehéz lenne egy csimpánz étkeivel túlélnie" - számolt be Richard Wrangham, a Harvard Egyetem antropológusa az Amerikai Tudományos Társaságok Szövetsége (AAAS) ülésén, a fõzést nevezve meg az emberi táplálkozás megkülönböztetõ jegyeként.

  • Kínai ételek tálalása

    Kínában hagyományosan külön csészében kapja mindenki a rizst vagy tésztát (sokszor csak az étkezés végén), illetve egy másik csészét kis kanállal a leveshez.

    A többi fogást az asztal közepén helyezik el, ezekbõl mindenki vehet a pálcikájával és azt eheti a rizs mellé, vagy magában. Az éttermekben az ötfõs és annál nagyobb asztalok a legtöbbször kerek alakúak, közepén sokszor forgatható tálcával, hogy mindenki könnyen elérhesse és maga felé fordíthassa azt az ételt amelybõl venni szeretne.

  • Minden ami ételsûrítés

    A gasztronómia világába újonnan csöppenteknek és a kísérletezõkedvûeknek néhány alapvetõ fogalom jelentésével, és az ehhez kapcsolódó fõzési eljárás trükkjeivel mindenképpen tisztában kell lenniük.

    A fõzés egyik alapja a különbözõ ételek sûrítési módszereinek elsajátítása.

    Ételeink sûrítésére többféle módszer is alkalmazhatunk: habarást, rántást, tojássárgájával való sûrítést, beforralást, liszt nélküli sûrítést vagy staubolást.

  • Mit együnk és igyunk a hõségben?

    Tévhit, hogy a hideg ételek és italok hûtik a szervezetet a nagy melegben.

    A rekkenõ hõségben forrásvízzel, forró mentateával vagy hozzáadott cukor nélkül készült gyümölcslével oltsuk a szomjunkat. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal fõigazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy kánikula idején fokozottabban kell ügyelnünk az élelmiszerek tárolására. Nagyon fontos, hogy milyen ételeket fogyasztunk hõségben. Az orvosok szerint a hideg ital inkább gyomorgörcsöt okoz, fõleg ha valaki gyorsan issza azokat.

  • Hallal az egészségért

    A halaknak alapvetõen három csoportja van:édesvizi, tengeri és vándorló.

    A halak osztályozása szempontjából a fehér húsú halak gyengébb, a barna húsúak erõsebb fûszerezést kívánnak.

    A hal az egészség forrása A halban levõ eszenciális zsírsavak:Omega 3 és Omega 6. A hal ásványianyagokban: kalciumban, foszforban, szelénben,vasban, cinkben, és jódban, gazdag, valamint B-vitaminokat is tartalmaz.

  • A zöldség- és gyümölcsleveknek fontos szerepük van a táplálkozásban

    A zöldség- és gyümölcsleveknek fontos szerepük van a táplálkozásbanNapjainkban óriási a választék dobozos gyümölcslevekből. Ám sokan egészségtudatosságból az adalékanyagoktól és tartósítószerektől mentes, száz százalékos termékeket részesítik előnyben. Manapság frissen préseltnek nevezzük azokat a leveket is, amelyeket nem gyümölcspréssel, hanem gyümölcscentrifugával állítunk elő. A zöldség- és gyümölcsleveknek fontos szerepük van a táplálkozásban, de napi egy-két pohárnál többet nem érdemes fogyasztani belőlük, hiszen energiatartalmuk magas. A szomjat továbbra is inkább vízzel kell oltani.

  • Finom és remek immunerősítő a pomelo

    Finom és remek immunerősítő a pomeloA grépfrút rokona is lehetne ez a hozzá igen hasonló déligyümölcs - ugyancsak vastag héjú, szivacsos citrusgyümölcs, utóbbiak között méretét tekintve a legnagyobb fajta. Hazánkban nem honos, de jótékony hatásai miatt érdemes kipróbálni. A pomelo esetében sem mindegy, milyen állapotában fogyasztjuk. Éretten sárgás, halványzöldes színe van, a húsa rózsaszíntől kezdve mélyvörösig is terjedhet. A már kifejezetten sárga héjút érdemes megvenni, mert az a legédesebb. Illata fanyar, ízre is a grépfrúthoz hasonló ez a mutatós citrusgyümölcs.

  • Cukorbetegeknek is jó egy kis bor

    Cukorbetegek vércukrát értékelhetõen javítja egy pohár bor. Alkoholt soha nem fogyasztó cukorbetegek vércukra értékelhetõen javul, ha a fõétkezések alkalmával egy-egy pohár bort is megisznak az étel mellé - mutatta ki egy Izraelben végzett tanulmány. A Ben Gurion Egyetem munkatársai által végzett vizsgálatban 109 személy vett részt, életkorúk 40-75 év volt. Az önként jelentkezõket két csoportba osztották: az egyik csoport tagjai ebéd közben egy pohár vörös-, vagy fehér bort ihattak, a másik csoportban lévõk alkoholmentes sört kaptak.

  • A cukrozott ételek és italok emelik a vérnyomást

    A sok gyümölcscukrot tartalmazó élelmiszerek rendszeres fogyasztása jelentõsen növeli a magas vérnyomás kockázatát. Az üdítõitalgyártók már az elsõ tudományos adatok ismertetésekor idegesen vitatták a vizsgálat eredményeit. Fontos, hogy ismerjük a táplálkozás, életmód és egészség összefüggéseit. Az Egyesült Államokban ennek vizsgálatára indították el a NHANES programot. Az ország lakosságát jellemzõ csoport ötezer gyermekbõl és felnõttbõl áll, akik évente nemcsak részletes táplálkozási és életmódbeli kérdõívet adnak be, de orvosi, fogorvosi és laboratóriumi vizsgálatban is részt vesznek.

  • Szokatlan, de egészséges zöldség: az édesburgonya

    Az édesburgonyának számos olyan egészségmegõrzõ hatása van, amelyet nem is gondoltunk volna. Ismerjük meg még jobban ezt a rendkívüli zöldséget! Az édesburgonya húsos, gumószerûen megvastagodott gyökere szénhidrátban és (különösen a sárga húsú fajta) béta-karotinban gazdag. C-vitamin-tartalma 15-30 mg/100 g, de tartalmaz B1, B2, B6, és E vitaminokat is. A többi zöldségféléhez képest sok, 1,5-2 g/100 g fehérje található benne, amelynek összetétele a tojáséhoz hasonló. Délkelet-Ázsiában a zsenge leveleit, hajtásait is fogyasztják, ezekben a gyökerénél is több a C-vitamin és a béta-karotin.

  • Húsvéti sonkavizit

    Húsvéti sonkavizitA minõségi és mennyiségi dömpingben való eligazodást segítik szakértõk a Teszt plussz magazin húsvéti sonkákról szóló összeállításában. A szakemberek szerint a sonka azok közé az élelmiszerek közé tartozik, amelyeknél az ár eligazítja a fogyasztót. Ha egy termék kilóját alig félezer forintért kínálják, az nem véletlen, hiszen kevesebb húst, és több hozzáadott anyagot tartalmaz. A hagyományos magyar sonkák hozzávetõleg kétszer annyiba kerülnek, mint a gyorspácoltak. Sonkája kizárólag a sertésnek van. Ez az állat hátsó combja, vagyis a hátsó láb felsõ része.

  • Amit a Fröccsrõl tudni kell

    Egy mondás szerint, aki a borba vizet tölt az egyéb galádságokra is képes. Ennek ellenére kis hazánkban komoly hagyománya van a fröccsözésnek. Dédszüleink a nyári hõség idején még vermelt jéggel hûtött spriccert ittak. A millennium után az elõzõ századfordulón kezdõdött a divatja a fröccsnek ivásban és a vendéglátóhelyi kínálatban egyaránt. A köznyelv és az irodalmi mûvek is hamar megkedvelték a "fröccs", "fröccsözni" szót, amely Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Bródy Sándor...

  • A gesztenye - egész évben fogyasztható gyümölcs

    A szelíd gesztenye Svájc D-i részétõl kezdve Olaszországon át hazánkig, fõleg Zala-, Vas-, Sopron-megye egyes részein elterjedt. A gesztenye nyersen nem élvezhetõ ezért általában sütik, de fõzve is tálalható. A nemes gesztenye, a szelíd gesztenye teljesen pótolni tudja a gabonaféléket, a dióféléket, a burgonyát. Egyes vidékeken igazi néptáplálék, még kenyérfélét is sütnek belõle. A külsõ kemény burkolatán kívül el kell távolítani a belsõ bõrt is. Ezeket a héjakat nem kell eldobni, meg kell szárítani, megõrölni. Szilíciumtartalma miatt értékes.

  • Zsírosabbak a magyar gyorsétteremek

    Az elvileg egyenételeket kínáló nemzetközi gyorséttermeink is zsírosabbak - a magyar konyha mellett - a többinél. Legalábbis ezt állapította meg az a dán kutatás, amely szerint akár 40 százalékkal zsírosabb lehet a nálunk kínált csirkeszárny, mint ugyanazon cég terméke más országban. Mint az egy nemzetközi vizsgálatból kiderült, a hagyományosan zsíros magyar konyha mellett a világon mindenütt elvileg egyenételeket kínáló gyorséttermeink is egészségtelenebbek a nemzetközi átlagnál.

  • Mivel mérgezi magát a legegészségtelenebb nemzet?

    Nagy-Britannia már évtizedek óta a kulináris szemét országa a világ szemében. A szigetország ennek ellenére a televíziós fõzõmûsorok õshazája és éllovasa, mégis úgy tûnik, saját nemzetüket nem sikerült tartalmas ételek fogyasztására ösztönözni. Az angolok nem szívesen álldogálnak a tûzhely mellett, és fõznek. Kiderült ugyanis, hogy a szigetország lakói eszik a legtöbb készételt egész Európában. Olyanokat, amelyeket a bolt polcairól levéve csak ki kell csomagolni, és be kell tenni a mikrohullámú sütõbe.