rss
  • Almával megelõzhetõ az asztma kialauklása

  • Holland és skót orvosok által végzett kutatási eredmény szerint, terhesség alatt a rendszeres alma fogyasztás csökkenti a gyermekben az asztma kialakulását. A tanulmányban több mint 1200 gyermeket figyeltek meg. Végigkövették a terhesség alatt az édesanya táplálkozási szokásait, majd kérdõívek segítségével és orvosi vizsgálatokkal ellenõrizték a gyerekek egészségi állapotát. Végül megállapították, hogy azon anyák, akik a várandósság ideje alatt rendszeresen almát fogyasztottak születendõ gyermekükben csökkent az asztma kialakulásának kockázata.

    Egy másik vizsgálatot összegezve, amelyet a Londoni Szív- és Tüdõgyógyász Társaság végzett, arra a felismerésre jutottak, hogy azokban a gyerekekben, akik naponta legalább egyszer ittak 100 százalékos almalevet, 47 százalékkal csökkent az asztmás roham elõfordulása, szemben azokkal, akik 1 hónapban csak egyszer vagy ennél is kevesebbszer fogyasztották azt.

    Ezt az eredményt annak tulajdonították, hogy az almalé magasabb koncentrációban tartalmazza az antioxidánsokat, mint az egész gyümölcs.

    A tanulmány alapján a banán is hasonlóan egészséges, a rendszeres fogyasztása szintén csökkenti az asztma elõfordulását.

    A két tanulmány feltehetõen az alma magas flavonoid tartalmának jótékony hatását tükrözi. A flavonoidok antioxidáns hatású (sejteket károsító oxidációs folyamatok semlegesítésében közremûködnek) növényi anyagok.

    Az almában elõforduló fõ antioxidánsok fõleg az alma héjában vannak jelen: quercetin glycosid, a phloretin glycosid, a chlorogénsav és az epicatechin. A flavonoidok emellett erõsítik az immunrendszert, rákmegelõzõ-, gyulladáscsökkentõ tulajdonsággal bírnak, segítenek a vírusok és baktériumok leküzdésében, májvédõ szerepet is betöltenek. Összességében védik az egészségünket.


    Az alma jótékony hatásai már régóta ismertek. Segíti az emésztést, ami leginkább a rosttartalmának köszönhetõ. Rosttartalmának egyharmadát a pektin adja, mely javítja az anyagcserét, savtartalma pedig a bélmozgást serkentve kedvez az emésztési folyamatoknak. A székrekedés és hasmenés egyaránt orvosolható vele. Megköti a bélben a rákkeltõ (carcinogén) anyagokat, így csökkenti a vastagbél daganatok kialakulásának kockázatát.

    Fontos a koleszterin elleni harcban, és kiváló hatású cukorbetegség esetén is, mivel a vékonybél falát bevonva csökkenti a cukor felszívódását. A légutak tisztításával a gyulladás leküzdésében játszik szerepet.

    Az almában megtalálható vitaminok nem különböznek más gyümölcs vitamintartalmától. Tartalmaz A vitamint, B-komplex vitaminokat. C-vitamin tartalma jóval csekélyebb, mint az egyéb citrusféléké (citrom, narancs), mégis a benne megtalálható ásványi anyagoknak köszönhetõen nagyon jó hatással van az emésztésre.
    Az ásványi anyagok egész garmadáját hordozza magában. A kálium, a kalcium, a cink, a fluor, a jód, a szelén együttesen szükségesek az ellenálló immunrendszer kialakulásához, egészségünk megõrzéséhez.

    Az almát többféleképpen készíthetjük el és fogyaszthatjuk, mivel a benne rejlõ hatóanyagok nagy részét a feldolgozás alatt is megõrzi. Ihatjuk szûrt illetve rostos üdítõ változatát. A szárított almahéjból készíthetünk teát, amit kiváló hatású gyomor és bélbántalmak ellen.

    A háziasszonyok saláták készítéséhez hasznosíthatják almaecet formájában, mely a fogyókúrázók által is közkedvelt, természetes zsírégetõ tulajdonsága miatt.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A legtöbb kenyér csak duzzasztott, élelmiszer hulladék

    A jó kenyér kiválasztásához tudni kell, hogyan készül, és hogyan lehet megkülönböztetni a mesterséges adalékanyagoktól duzzadó társaitól.

    „A jó kenyérnek azt tartjuk, melly domború, héjja se nem igen lágy, se nem felette kemény; sárga vagy barna, de nem felette égett; nincs elválva a belétõl; a béle szívós, és nem morzsálódik; ha a bélét benyomják, ismét felduzzad magától; inkább apró sûrû, mint igen lyukacsos; jó ízû, s még több napok múlva sem savanyú; a tejet felissza, mint a spongia; ha a fenekét megütik ököllel, az egész kenyér egyaránt megrendül.”

  • Az emberi étrend fõtt és magas tápértékû

    Chicago - Egy amerikai kutató kipróbálta, tudna-e azon a táplálékon élni, amit a csimpánzok esznek Afrikában. Étrendjükbõl szinte mindent megkóstolt.

    "Úgy találtam, nagyon éhes lennék. Az embernek nehéz lenne egy csimpánz étkeivel túlélnie" - számolt be Richard Wrangham, a Harvard Egyetem antropológusa az Amerikai Tudományos Társaságok Szövetsége (AAAS) ülésén, a fõzést nevezve meg az emberi táplálkozás megkülönböztetõ jegyeként.

  • Fitten tart és számos betegségtől megvéd a banán

    Fitten tart és számos betegségtől megvéd a banánA banán három természetesen előforduló cukorfajta – a répacukor, a szőlőcukor és a gyümölcscukor – mellett rostokat tartalmaz, melynek köszönhetően azonnali, hosszan tartó energiát képes biztosítani a szervezet számára. Szakemberek megállapították, hogy mindössze két banán 90 percnyi testedzéshez elegendő energiát juttat a szervezetbe, nem csoda hát, hogy az élsportolók körében is igen kedvelt ez a gyümölcs. Ám nem ez az egyetlen jótékony hatása: amellett ugyanis, hogy kellő energiával lát el, még fitten is tart és számos betegségtől megvéd.

  • Egészséges, mégis hizlaló ételek

    Egészséges, mégis hizlaló ételekSokan tévedésen azt hiszik, hogy az egészséges ételek segítenek megőrizni a karcsúságot is, de ez nem minden esetben mondható el. Vannak ételek melyek egészségesek, mégis hizlalnak. Ilyenek például az aszalt gyümölcsök vagy bizonyos saláták. Az aszalt gyümölcsök nyolcszor annyi kalóriát tartalmaznak, mint friss társaik. Például míg egy csészényi szőlő esetében 60 kalóriával számolhatunk, addig ugyanennyi mazsola 460 kalóriát tartalmaz. Így ajánlatosabb friss gyümölcsöt fogyasztani aszalt társaikkal szemben.

  • Kalciumforrás vagy allergén?

    A tejivást ellenzõk és pártolók tábora továbbra sem jut egyetértésre. Lássuk, melyek a legfontosabb kérdések. Szükségünk van egyáltalán tejre? A tej elsõrangú kalciumforrás. Fél liter fedezi egy felnõtt napi kalciumszükségletének felét. Aki lemond a tejrõl és a tejtermékekrõl, annak sok brokkolit, káposztát, fügét, mandulát és szezámmagot kell fogyasztania. Ám azzal számolni kell, hogy a növényi táplálékokban található kalcium nem olyan tökéletesen szívódik fel, mint a tejben lévõ. Valóban gyakran vált ki allergiás reakciót a tej?

  • Sült rovar és dzsungellikõr a thai asztalokon

    A thai ételek csípõsek, minél északabbra haladunk, annál erõsebb fogásokkal fogunk találkozni. A rizs mellett mindenféle étel kerül az asztalra, amibõl lehet válogatni. Kanalat a jobb kézben, villát a balban tartsuk, de ha nem kapunk evõeszközt, a jobbunkkal nyugodtan tunkolhatunk is. Akinek pedig van gusztusa, akár a sült rovarlárvát is megkóstolhatja. A thai konyha a világ minden pontján ismert, minden nagyvárosban lehet találni egy rakás thai éttermet, más kérdés, hogy itt valóban autentikus ételeket kapunk-e.

  • A fahéj nem csak kellemes ízt ad, de csökkenti a cukorbetegség kockázatát is

    Ha egy kanálnyi fahéjat szórunk a reggelinkre, azzal a kellemes íz mellett drámai mértékben csökkenthetjük vércukorszintünket, ezáltal pedig a cukorbetegség kockázatát is.

    Jo Carol Chezem kimutatta, hogy amikor egészséges testsúlyú és elhízott felnõttek 6 gramm fahéjjal fogyasztották reggeli gabonapelyhüket, a következõ két órában 25 százalékkal csökkent a vércukorszintjük azokhoz a kísérleti alanyokhoz viszonyítva, akik nem ettek a fûszerbõl.

  • Mikor nem ajánlott az étkezés utáni kávézás?

    A koffeinfogyasztás csökkentése javíthat a leggyakoribb, 2-es típusú (felnõttkori) diabétesszel élõk állapotán - állítják amerikai kutatók. Különösen az étkezés utáni kávézás koffeinje emelte meg egész napra a vizsgálatban résztvevõk vércukorszintjét - állapították meg az észak-karolinai Duke University orvosi fakultásának kutatói. "Úgy tûnik, a koffein úgy avatkozik bele a szervezet glükózlebontásába, hogy az ártalmas a 2-es típushoz tartozó cukorbetegek számára" - jelentette ki James Lane, a kutatás vezetõje.

  • Életmódról és életkorról is árulkodnak az ujjlenyomatok

    Brit kutatók szerint az ujjlenyomatokból nemcsak az ember személyére, hanem életkorra és életmódra is lehet következtetni. Az ujjlenyomatok nem csak azonosításra szolgálnak, hanem életkorra vagy életmódra vonatkozó információk is kiolvashatók belõlük - állítják brit kutatók. A digitalizált ujjlenyomatok sokat segíthetnek a rendõrségnek abban, hogy leszûküljön a gyanúsítottak köre, ugyanis azok a bûntett helyszínén nyomot hagyó bûnözõ életmódjáról is szolgáltatnak információt.

  • Nem biztos, hogy egészségesebbek a drágább bio élelmiszerek

    Nem biztos, hogy egészségesebbek a drágábban beszerzett bio élelmiszerek - derül ki egy friss kutatás eredményébõl. A London School of Hygiene and Tropical Health kutatói szerint nincsen szilárd bizonyíték arra, hogy a vegyszerek, illetve a genetikailag módosított anyagok hozzáadása nélkül elõállított termékek jótékonyabb hatásúak lennének.

    A vizsgálatot végzõ londoni szervezet szerint meglepõen kevés tanulmány foglalkozik a biotermékek és a hagyományos módon elõállított élelmiszerek egészségügyi szempontok alapján történõ összehasonlításával.

  • A serrano sonka diadalútja

    Aki nem ismeri, nem kóstolta még a hajszálvékonyra szeletelt, ízletes és mutatós serrano sonkakölteményt, az feltétlenül pótolja a mulasztást, igazi gasztronómiai élményben lesz része. Igaz, a jót meg kell fizetni, vagyis borsos áron kínálják a fogadások, partik elmaradhatatlan csemegéjét. Közönséges, családi asztalra jobbára csak jeles ünnepeken, kivételes alkalmakkor kerül. Nem csoda, ha sokan nem is sejtik, honnan származik ez a híres, kedvelt sonkaféleség. Pedig nem másról van szó, mint a magyar õshonos mangalica húsából készült csemegérõl.

  • Szokatlan, de egészséges zöldség: az édesburgonya

    Az édesburgonyának számos olyan egészségmegõrzõ hatása van, amelyet nem is gondoltunk volna. Ismerjük meg még jobban ezt a rendkívüli zöldséget! Az édesburgonya húsos, gumószerûen megvastagodott gyökere szénhidrátban és (különösen a sárga húsú fajta) béta-karotinban gazdag. C-vitamin-tartalma 15-30 mg/100 g, de tartalmaz B1, B2, B6, és E vitaminokat is. A többi zöldségféléhez képest sok, 1,5-2 g/100 g fehérje található benne, amelynek összetétele a tojáséhoz hasonló. Délkelet-Ázsiában a zsenge leveleit, hajtásait is fogyasztják, ezekben a gyökerénél is több a C-vitamin és a béta-karotin.

  • Mennyire egészségesek az almás ételek?

    Azt gondolnánk, hogy az almás ételekben, például az almaszószban ugyanannyi az egészséges, antioxidáns hatású vegyület, mint a nyers almában.

    Vigyázat, ez tévedés! A cukor nélkül készült almaszósz nemcsak finom, hanem egészséges is: kicsi a kalóriatartalma, és hasznos antioxidánsokat juttathatunk be vele a szervezetünkbe. Az elsõ veszteségek a hámozáskor következnek be, de a fõzés sem tesz jót az antioxidáns-tartalomnak.

  • Mit egyen egy tini és mit egyen egy idõs?

    Ön édesszájú? Esetleg él-hal a kovászos uborkáért? A világ minden kincséért sem mondana le a kávéjáról? Elgondolkodott már azon, hogy minek köszönheti ízlését?

    Napjainkban egyre többet tudunk az egyéni ételválasztás hátterérõl. A nutrigenomika tudományának alapelve, hogy igényeink genetikailag kódolt tulajdonságainknak, életkorunknak, életmódunknak, illetve számos környezeti hatásnak - mint például a minket érõ napsugárzás, méreganyagok, allergének - köszönhetõen eltérõek.

  • Fogyókúra receptekkel nem lehet fogyni

    A fejlett országokban a lakosság elzsírosodásának egyik fõ oka az egészségtelen táplálkozás. A gyûjtõszóval junk foodnak (tükörfordításban: szemét étel) nevezett hamburger, pizza, hot dog és társaik, valamint a különféle agyonédesített üdítõitalok mindinkább kiszorítják az emberek étrendjébõl az egészséges ételeket és italokat. Az Egészségügyi Világszervezet(WHO) 2005-ös, éves közgyûlésén az egyik fõ téma volt az egészséges táplálkozás és a testmozgás népszerûsítésére irányuló világméretû stratégia.

  • Az élvezeti cikkek hatása a szívünkre

    Édes-keserû összefüggések

    A tea és a csokoládé fogyasztása kifejezetten ajánlott, naponta egy-két deci bor is egészségvédõ hatású, s a mértéktartó kávézás megengedhetõ. Így foglaltak állást a világ vezetõ szívgyógyászai, akik csaknem 10 ezer elõadás tervezetét "harmadolva" állították össze müncheni nemzetközi kongresszusuk ötnapos programját. Nyitányként az élvezeti cikknek minõsülõ élelmiszerek, italok egészségünkre gyakorolt hatását elemzõ elõadásokat választották.

  • A növényekben gazdag étrend csökkentheti a mellrák kockázatát

    A zöldségben, gyümölcsben, szójában dús étrend akár 30 százalékkal is csökkentheti az emlõrák kialakulásának kockázatát - állítják amerikai kutatók. Lesley M. Butler, a Coloradói Állami Egyetem munkatársa és csapata 34 ezer kínai nõ adatainak felhasználásával készítette el tanulmányát, amelynek eredménye szerint a növekvõ zöldség-gyümölcs-szója bevitellel csökken a mellrák kockázata. Butler úgy véli, megállapításaik az amerikai nõkre is érvényesek, noha õk a Szingapúrban élõ kínai nõk étrendjét és egészségi állapotát vizsgálták a Singapore Chinese Health Study alapján.

  • Tévhitek a fogyással kapcsolatban

    Milyen elképesztõ tévhitek terjengnek a köztudatban a fogyókúrával kapcsolatosan?

    Az olyan tanácsok, mint a: „Ha le akarsz fogyni, akkor egyél minél kevesebbet! Más szóval kezdj el koplalni. Vagy, használd valamelyik turbó diétát! De még olyat is hallani, hogy tudósok fejlesztettek ki, 2 hetes fogyókúrát, amivel 18 kilót lehet fogyni.” Egyiket sem kívánom megcáfolni, mert elméletben és gyakorlatban mûködnek, mivel anno én is ezekkel a módszerekkel fogytam le. A statisztikák mégis azt mutatják, hogy a gyakorlatban keveseknek sikerül. Erre a legjobb példa az ismerõseim, akiknek már nem sikerült.

  • New York állam éttermeiben betiltanák a só használatát

    Szokatlan javaslatot terjesztettek be az amerikai New York állam törvényhozásában: teljes tilalmat rendelnének el a só használatára az éttermekben.

    A lakosság egészségi állapotának javítását, egyebek mellett a magas vérnyomásban szenvedõk számának csökkentését célzó tervezet megtiltaná az éttermeknek, hogy sót használjanak az ételek készítéséhez. A beterjesztõ Felix Ortiz demokrata párti brooklyni képviselõ ezer dolláros büntetés szabna ki a tilalmat megsértõ éttermekre.

  • A keveset mozgó fiatal nõk hamarabb lesznek cukorbetegek

    Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint az elkövetkezõ negyedszázadban duplájára - akár 366 millióra - is emelkedhet a Földön a cukorbetegek száma. A Nemzeti Cukorbeteg Alapítvány úgy látja, mindehhez azok a keveset mozgó fiatal nõk is hozzájárulhatnak, akik a majdani terhesség után jó eséllyel lesznek 2-es típusú cukorbetegek. Az amerikai Harvard Egyetem kutatói és a Brigham Kórház orvosai több, mint egy évtizedes, húszezernél is több fiatal nõt vizsgáló programjuk végén megállapították, hogy az intenzíven sportoló nõk esetében 30-40 százalékkal kisebb a terhesség utáni cukorbetegség kialakulásának az esélye, mint lusta kortársaiknál.