rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A leghatásosabb lúgosító zöldségek

  • A lúgosító étrend lényege, hogy étkezés során túlnyomó többségében lúgos kémhatást kiváltó alapanyagokból készült ételeket fogyasztasz.

    Ezek általában megfelelnek az egészséges táplálkozás kritériumainak, így hozzájárulnak szervezeted egészségének megõrzéséhez.

    A következõkben öt, olyan növénnyel találkozhatsz, mint a zeller, spenót, paradicsom, burgonya, vagy a cukkini. Ezek a finom zöldségek segítenek a lúgosításban.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    loading...

    Zeller
    A zellerben lévõ kálium tisztítja a vesét, vízhajtó hatása révén kiváló méregtelenítõ. Magnéziumtartalmának köszönhetõen stresszoldó, de székrekedés ellen is jó választás. Nyugtató és hangulatjavító hatását már az ókorban is ismerték. A benne lévõ anyagok segítik a gyulladások csökkenését a szervezetben, és hozzájárulnak a kellemetlen lehelet kialakulásánal elkerüléséhez is.

    Spenót
    Folsav tartalmának köszönhetõen árandós nõknek kifejezetten ajánlott. Már 50 gr spenóttal fedezheted napi magnéziumszükségleted, mellyel erõsítheted szíved és érrendszered is. Van benne még kálium, nátrium, foszfor, magnézium, cink és réz, de tartalmaz béta-karotint, C- és E-vitamint is.

    Paradicsom
    A benne lévõ C-vitaminnak köszönhetõen erõsíti az immunrendszert, és az idegrendszerre is jótékony hatással van, ezen kívül pedig segít leküzdeni és enyhíteni a hétköznapi stressz okozta tüneteket. Sok-sok ásványi anyagot és vitamint, nyomelemeket tartalmaz, ennek hála kiváló segítõd lehet egy átmulatott este után: ha kissé másnaposan ébredsz, egy nagy pohár paradicsomlével gyorsan pótolhatod az éjszaka során felszívódott ásványi anyagokat. 100 grammjában mintegy 0,5 gr ásványi anyag található, ezekbõl is a legtöbb a kálium, melynek köszönhetõen kiváló vízhajtó és ezáltal vérnyomáscsökkentõ hatással is bír.

    Burgonya
    Háromnagyede víz, rengeteg ballasztanyagot tartalmaz. Szinte nem tartalmaz zsírt, fehérje pedig mitegy 2%-nyi található benne. Rengeteg vitamint rejt: van benne C-vitamin, béta-karotin, és többféle B-vitamin is. Laktató hatása a benne található keményítõnek köszönhetõ, káliumtartalma miatt pedig kivló vízhajtó hatással bír.

    Cukkini
    100 gramm zöldségben átlagosan 30 kalória, 1,1-1, 5 g fehérje, kevés zsír és 5-6,5 gramm szénhidrát van. Relatíve jelentõs a C-vitamin és a ß-karotin tartalma is, amelyek fontos antioxidáns-források a szervezet számára.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Együnk, hogy jól látók legyünk!

    A látásunk is hatékonyan erõsíthetõ, ha a megfelelõ ételekkel ójuk szemünk egészségét! A látás megõrzésében fontos szerepet játszik számos vitamin, és étel. Ha ezeket fogyasztjuk, akkor szemünk egészségéért és erejéért is teszünk! Igen fontos szerepe van az A vitaminnak, illetve elõanyagának a béta-karotinnak, ami többek között a répában is megtalálható. A répaevés tehát jót tesz a szemünknek, és bõrünk állapotának is.

  • Van jó és van rossz joghurt!?

    A joghurtok legfõbb értéke az élõflóra

    Budapest - A savanyú tejtermékek, így a gyümölcsjoghurtok is, a tejtermékek királynõi - áll a Tej Terméktanács válaszlevelében, melyben a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) közleményére reagál. A Tej Terméktanács álláspontja szerint a joghurtok legfõbb értéke az élõflóra, mely a TVE értékelésében az egyéb szempontok mellett rendkívül alacsony pontszámmal szerepel, holott táplálkozásélettani szempontból ez a meghatározó.

  • Grapefruit: Különleges citrusfélét az asztalra!

    Kesernyés íze ellenére érdemes kóstolgatni ezt a különleges citrusfélét. Már csak vitamintartalma és fertõtlenítõ hatása miatt is.

    A grapefruitot kesernyés íze miatt sokan egyáltalán nem szeretik, pedig minden egyes részében rejlik valami, ami jótékony hatással van szervezetre.

    A gyümölcs nagy mennyiségben tartalmaz C vitamint, káliumot, kalciumot, és foszfort, de van benne B, E és K vitamin, biotin, inozit és többféle ásványi anyag is.

  • A sima vagy a grillezõs mikrosütõ a jobb?!

    A hagyományos mikrohullámú sütõk melegítenek jobban

    A mikrohullámú sütõk "veleszületett" rendellenességére még nincs gyógymód: nem melegítenek egyenletesen, de a grillezõsök még kevésbé, mint a hagyományosak - állapította meg egy átfogó európai uniós teszt, amelynek során a hagyományos és a grillezõ funkcióval ellátott, kombinált készülékeket egyaránt vizsgálták. A Kosár, a fogyasztók magazinja hétfõn tájékoztatta a recept.zug.hu szerkesztõségét a teszt eredményérõl.

  • Nem biztos, hogy egészségesebbek a drágább bio élelmiszerek

    Nem biztos, hogy egészségesebbek a drágábban beszerzett bio élelmiszerek - derül ki egy friss kutatás eredményébõl. A London School of Hygiene and Tropical Health kutatói szerint nincsen szilárd bizonyíték arra, hogy a vegyszerek, illetve a genetikailag módosított anyagok hozzáadása nélkül elõállított termékek jótékonyabb hatásúak lennének.

    A vizsgálatot végzõ londoni szervezet szerint meglepõen kevés tanulmány foglalkozik a biotermékek és a hagyományos módon elõállított élelmiszerek egészségügyi szempontok alapján történõ összehasonlításával.

  • Vitaminok, ásványi anyagok és a táplálkozás hatása az agyunkra

    A friss gondolatok megõrzéséhez egészséges életmód, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozás szükséges.

    A nehéz, zsíros ételek fogyasztása nem tesz jót a szervezetnek, rövid távon az agy mûködését is hátráltatja. Ilyenkor testünk átcsoportosítja erõforrásait, és minden energiáját az emésztésre összpontosítja. Nem véletlen, hogy a vasárnapi ebéd után elnehezülnek a szempillák. A zsírszövetek az idegpályákon is lerakódnak, védõburkot képezve körülöttük, bágyadtságot okozva.

  • Külsõleg és belsõleg is hasznos szervezetünknek az uborka

    Egyik legegészségesebb zöldségünk az uborka. Nem csak arcpakolásként kiváló, de bõrtisztító hatása miatt is igen közkedvelt növény. Manapság az egészséges táplálkozás fokozatos becsempészése életmódunkba mindenhol vezetõ téma lett - persze joggal. Igaz a mondás, hogy "Azok vagyunk, amit megeszünk", szervezetünk ugyanis a bevitt tápanyagokból építkezik. Mostanra a népbetegségek egyre szélesedõ tárháza miatt egyre többen kezdik felismerni, hogy a tudatos reform táplálkozás elengedhetetlenül szükséges a betegségek elkerülése érdekében.

  • Már az étel látványa is fokozza az étvágyat

    Már a csábító étkek látványa is növeli az étvágyat. Ezt eddig is tapasztalhatta mindenki, tudományos bizonyítást viszont csak most nyert a jelenség.

    A Max Planck Pszichiátriai Intézet (MPI) kutatói hétfõn Münchenben mutatták be vizsgálataik eredményeit, amelyek szerint az étel látványa által keltett éhségérzet a grelin nevû hormontól függ, amely az optikai inger hatására többszörösen termelõdik. Fõ irányítóként a grelin az étkezési szokásokért és az étel felhasználásának testi folyamataiért is felelõs.

  • Fagylalttörténet

    Noha szeretünk azzal hivalkodni, hogy mindent, ami az európai kultúrában megemlítésre méltó, a görögöktõl fogva ismerünk, a fagylalttal kapcsolatban fejet kell hajtanunk a kínaiak elõtt. Ha ugyanis igaz, amit a gasztronómia kutatói állítanak, akkor a kínaiaknak köszönhetjük a fagylaltot. Sõt, ötezer évvel ezelõtti adatok beszélnek arról, hogy tej, víz, jég és ízesítõ adalékanyagok hozzáadásával valami olyasmit készítettek, amit ma már fagylaltnak nevezhetnénk. A gyártásának titka jutott el az ókori Egyiptomba...

  • Õszi gyümölcsök az asztalon

    A legtipikusabb õszi gyümölcs a szõlõ. Ilyenkor van a szüreti idõszak, amit régen - és helyenként most is - szüreti mulatságokkal, bálokkal és különféle népszokásokkal, hagyományokkal kötöttek össze.

    Egyszóval nagy esemény a szõlõszedés, ám nemcsak azért, mert ez a finom gyümölcs ilyenkor kerül az asztalra, hanem elsõsorban a bortermelés miatt. Ám minden ellenkezõ híreszteléssel szemben a szõlõ gyümölcsként is nagyon egészséges, sõt a legegészségesebb gyümölcsök közé tartozik.

  • Már az utolsó vacsora is supersize volt

    Az emberiség bizony már ezer éve túleszi magát, legalábbis erre következtetnek kutatók, akik az utolsó vacsorát ábrázoló több mint ötven festményt tanulmányozva mutattak rá arra, hogy már a híres vacsora is "supersize" volt.

    Az érdekes kutatást a Cornell Egyetem tudósa, és annak fivére - egy presbiteriánus miniszter, egyben a vallási tanulmányok professzora a virginiai Wesleyan Fõiskolán - végezte. Az eredmények azt mutatják, hogy az utóbbi ezer évben az utolsó vacsora ábrázolásain 23-69 százalékkal nõtt a tányérok és az adagok mérete.

  • Vége az evés utáni haspuffadásnak!

    Bele szeretne férni a nadrágjába?

    Táplálkozáskor figyeljen a szénhidrátokra! - tanácsolja Jacqueline Wolf, a Harvard Orvosi Egyetem tanára, egyben az Útmutató az egészséges gyomorhoz nõknek címû könyv szerzõje.

    A gyümölcscukor, a tejcukor, a keményítõ, az alkoholban található cukor és a gallaktán mind nehezen emészthetõek, és valamelyik biztosan megtalálható a legtöbb magas szénhidráttartalmú ételben. Hogy megelõzzük a kellemetlen tüneteket, érdemes megfogadni az alábbi tanácsokat:

  • A cukros italok fokozzák a hasnyálmirigyrák kockázatát

    Az édességek fokozzák a hasnyálmirigyrák kockázatát – állapította csaknem egy évtizedes kutatása alapján a svéd Karolinska Intézet, s ezzel elsõ ízben talált összefüggést az édes élelmiszerek és a ritka, de nagyon súlyos betegség között. Azoknál, akik naponta legalább kétszer, édesített gyümölcslé-koncentrátumból nyert italt fogyasztottak, 90 százalékkal magasabb volt a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatának kockázata, mint azoknál, akik nem ittak ilyesmit.

  • Régi hajdúsági ételek

    A hajdúsági háztartás két fõ tényezõje a kenyérnek való és a zsírozó. A szegény ember a kenyérnekvalót iletnek nevezte. A zsírozó: a szalonna és a zsír, böjtben az olaj. A debreceni cívis családoknál ennek megfelelõen két kamra volt: az egyik az iletes­, a másik a szalonnáskamra. Ezekkel a kamrákkal a gazda nem sokat törõdött. A debreceni asszony bent a házban kitûnõ gazdasszony, a házon kívül pompás árus volt. A tiszántúli ember elsõsorban levesevõ. Úgy tartja a nép, hogy nem is ebéd az, ha leves nincs.

  • Gabonaevés a hosszú élet titka

    Azok a cukorbeteg nõk élnek a legtovább, akik a legtöbb teljes õrlésû gabonából készült ételt fogyasztják.

    Az Egyesült Államokban 1976-ban kezdõdött az a hosszú távú vizsgálat, amelyben 121 700 ápolónõ adta beleegyezését ahhoz, hogy adatait személytelenül, de tudományos célra összegyûjtve fölhasználják. Meian He és munkacsoportja most 7822, felnõttkori cukorbetegségben szenvedõ ápolónõ 26 éves megfigyelésének eredményeit összegezte.

  • Karácsonyi koszorúk

    Karácsonykor a legtöbb országban minden pirosba és zöldbe öltözik.

    A zöld az élet folytonosságát és az örök életbe vetett keresztény hitet jelképezi, míg a piros Jézus vérének szimbóluma. A legenda szerint Krisztus koronája magyalból készült, melynek bogyói eredetileg fehérek voltak, ám Jézus vére ragyogó pirosra festette. Az örökzöld koszorú, amelyet a fõbejárati ajtóra erõsítenek karácsonykor, elõször az Egyesült Államokban vált népszerûvé.

  • Hal és hagyma a fogaink védelmében!

    Sokan talán nem tudják, de már a rágás is tisztítja a fogsor felületét. Ha répát, vagy teljes kiõrlésû kenyeret eszünk, az hasonlóképp tisztít, mint a fogmosás. A nyál, a test fogkrémje pedig segít a kalcium és fluorid beépülésében is. Összeállításunkból megtudhatja, milyen ételekkel õrizheti meg fogsora egészségét.

    A cukor a fogak ellensége, de arról már kevesebbet tudunk, hogy a ketchup, a majonéz, a mustár, de még a gabonapehely is tartalmaz cukrot.

  • A kefír gyógyító ereje

    Ki ne ismerné a kefirt, ezt a hazánkban is népszerû savanyított tejterméket? Egészségre gyakorolt kedvezõ hatása már eddig is köztudott volt, most viszont újabb erényei láttak napvilágot. Tajvani kutatók szerint a kefir jótékony hatásai közé tartozik az is, hogy meggátolja a különbözõ ételallergiák kialakulását, mivel az allergiák ellen hatásos immunglobulint tartalmaz. Erre a felismerésre azt követõen jutottak, hogy a kefirrel itatott kísérleti egereknél az úgynevezett ovalbumin-specifikus immunglobulin harmadára csökkent.

  • A lárvák és a termeszek lehetnek a jövõ étlapjainak sztárjai

    Lárvák, kukacok, tücskök - a legtöbb nyugati embernek az állatvilág apró képviselõire gondolva nem egy ínycsiklandozó vacsora jut eszébe. Az ENSZ Mezõgazdasági és Élelmezési Szervezete, a FAO azonban olyan kampányt készít elõ, amellyel az ehetõ rovarok fogyasztására igyekszik ösztönözni a fejlett és fejlõdõ országok lakosait is.

    Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában, fõleg azokon a területeken, ahol ritkaságszámba megy a hús és a hal, számtalan ember számára hozzátartozik a mindennapi táplálkozáshoz a rovarok fogyasztása is.

  • Kína kedvence a tészta

    Az egyik legnépszerûbb kínai étel a tészta, amelyet általában csípõs húslevessel, friss zöldségekkel fogyasztanak.

    A fõzés elõtt mindig frissen gyúrják rizslisztbõl, búzalisztbõl, vízbõl és egy különleges kínai fûszerbõl, a lamiancsibõl. (A tészta állítólag kínai találmány, amelyet Marco Polo hozott el nekünk Európába.) A különféle metéltek, gõzölt cipócskák, töltött batyuk és tekercsek mindennaposak a kínaiak asztalán és a reggel kivételével a nap minden szakában találkozhatunk velük.

bohócdoktor vizit szja 1%

loading...