rss
  • A füstölés története

  • Véget ért a disznóvágás, sonkák, oldalasok, szalonnák, kolbászok, májasok, disznósajtok további sorsukra várnak. A mai, mélyhûtõvel ellátott világban nem okoz gondot a húsok eltarthatósága. De vajon amikor még nem volt hûtõszekrény, hogyan tartósították a disznóvágás termékeit. Az egyik legegyszerûbb mód, hogy a húst megsütik, majd olvasztott zsírral leöntik, így a levegõtõl elzárva hónapokig eláll. Ilyen módon lehet a kolbászt is "konzerválni". Sajnos ezzel a módszerrel már nemigen lehet találkozni, de állíthatom, hogy rendkívül finom, ám fogyókúrázni nem lehet vele.

    Egy másik eljárás a sózás, ezzel azonban csak szalonnát szoktak tartósítani. Amirõl ma beszélni szeretnék, az a füstölés, a legrégebbi tartósítási. Ill. ízesítési eljárások egyike.

    A füstölés múltja olyan messzire nyúlik vissza, hogy feltalálójának nevét hiába is keresnénk a lexikonokban. Régészet, ásatások igazolják, hogy a füstölés a - szárítás és a sózás - mellett a legõsibb tartósítási eljárás. Más szavakkal, amióta az emberiség a tüzet ismeri, füstjét húsok és halak konzerválására is használja. Magyarországon nagy hagyománya van a füstölésnek, régebben szinte minden falusi portán volt füstölõ vagy úgynevezett szabadkémény. Egy 1573-ból származó leírás szerint a füstölés hozzátartozott a mindennapi élethez. "Vannak olyanok, akik a sonkákat és a megmaradt húst nem hordókba rakják, hanem egy deszkalapon állni hagyják 10 napig, majd felakasztják egy húsos kamrában, hogy átjárja a tiszta levegõ. Miután egypár napot a levegõn volt, elõször enyhe, majd erõsebb füsttel megfüstölik. A hús igen ízletes lesz, ha a füsttel együtt egy kis levegõ is éri. Ha kezdettõl fogva túl erõs füsttel járatjuk meg, akkor a hús megbüdösödik."

    A füstölésnek három alapvetõ feladata van. A füstölni való kezelése hõvel, melynek célja, hogy a nedvességtartalom lehetõleg egyenletesen csökkenjen, miközben a termék megfüstölõdik. A hús ízletesebbé, étvágygerjesztõbbé tétele, valamint a konzerválás.
    A füstöléssel oly módon gátoljuk meg a baktériumok szaporodását, hogy közben a hús ízesebbé válik és nem veszít tápértékébõl sem.

    Nézzük mit is füstölünk? A válasz egyszerû, tulajdonképpen mindent, ami hús és húskészítmény. Gondoljunk csak a magyar disznótorok termékeire: kolbász, disznósajt, szalámi, májas, sonka, füstölt oldalas. Füstölhetünk halakat - ezzel kapcsolatban van egy gondolatom, egyszer majd itt az Algyõi Halászcsárdában is megpróbáljuk a halfüstölést. Füstölt sajtot már mindenki evett, de hallottak Önök füstölt libamájról vagy füstölt tojásról? A whiskyhez használt malátát is tõzeggel füstölik. Bár ez nem tartozik szorosan ide, de aki már kóstolt barrique bort, ott is elõjön az a bizonyos füst íz.

    A különbözõ országok és vidékek éghajlati sajátosságai alapjaiban befolyásolták a füstölést. Gondoljunk csak arra, mennyire különbözik például a tengerparton fekvõ területek páratartalma a hegyvidéki táj hûvös levegõjétõl, vagy az alföldek száraz idõjárásától. Ezek az éghajlati változatosságok pedig a különféle helyi specialitások létrejöttét is lehetõvé teszik. Mondhatni, ahány ház, annyi sonka.

    A füstöléshez más-más hõmérsékletet választhatunk, ennek megfelelõen létezik hideg - meleg - és forró füstölés. A hideg füstölés 12 és 24 0C közötti hõmérsékleten megy végbe. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy a füstölni való - sonka, kolbász leszárított formában kerüljön a füstölõkamrába. Tehát a hideg füstölést leginkább sonkák tartósítására használjuk. A füstölési idõ több napot vesz igénybe, de egyes esetekben hat hétig is eltarthat.

    A füstölés 30 és 50 0C közötti hõmérsékletnél, a füstölni valótól függõen 2-tõl 24 óráig terjedõ idõtartam alatt végezhetõ el. Ez az eljárás olyan specialitások elkészítésére alkalmas, melyeket rövid idõn belül, legfeljebb 2-3 hét alatt elfogyasztunk.

    A forró füstöléshez még rövidebb idõ elegendõ, ennek megfelelõen az eltarthatóság idõtartama is csökken.

    A füstölési idõ 50-90 0C közötti hõmérsékletnél 30 perctõl maximum 2 óráig terjedõ idõtartamra korlátozódik, hogy megõrizzük a hús vagy a hal puhaságát. És már el is árultam, ezzel a módszerrel leginkább halakat és szárnyasokat, vagy nyulat füstölhetünk.

    Mivel füstöljünk? Az élelmiszer törvény elõírja, hogy a természetben található fákból frissen nyert füst, élelmiszerek füstölésére általánosan engedélyezett. Ez alatt elsõsorban tölgyet, bükköt, éger és nyírfát értenek, ill. ezek forgácsát. Puhafát lehetõleg ne használjunk, mert ezeknél nagy fokú kormozódásra számíthatunk. Persze ez is ízlés kérdése, Bajorországban, pl. nagyon kedvelik a feketére füstölt húst.

    Itt vetõdik fel a kérdés, mennyire egészséges a füstölt hús? Errõl már sokan sokfélét írtak és beszéltek, sok mindent rosszul magyaráztak. Van egy olyan tévhit, hogy a füstölt hús káros az egészségre. Tudnunk kell, hogy ebben a kérdésben a hogyan a döntõ. Ugyanis ha túl magas a hõmérséklet, vagy alkalmatlan füstölõanyagokkal dolgoznak, valóban olyan anyagok keletkezhetnek, amelyeknek egészségkárosító hatásuk van. Gyakorlati szabály, hogy az égési hõfok, ill. az izzási hõmérséklet semmiképpen sem haladhatja meg az 500 0C-ot. Ez már tudomány, a lényeg, hogy a füstölés a terméknek ízt és színt ad, hiszen ki tudna ellenállni egy szép szelet mangalica sonkának, kolbásznak, vagy egy füstölt csülkös bablevesnek. Nem beszéltem a húsok pácolásáról, ami nélkül nincs füstölés. Ez azonban egy másik elõadás témája lehet.

    Barta László


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Még hobbi és luxus a bioélelmiszer

    A világ biopiacának forgalma tavaly lépte át elsõ ízben a 40 milliárd amerikai dolláros küszöböt. Folyamatos a növekedés a biotermékek gyártásában, éllovas az Egyesült Államok és Németország.

    Az ágazat legrangosabb nemzetközi bemutatkozását 2009 februárjára tervezik, amikor két tucatnyi magyar cég is szerepel majd Nürnbergben, a BioFach kiállításon.

    A legnagyobb ökológiailag mûvelt földterület Ausztráliában található, ezután Kína, Argentína és az Egyesült Államok következik.

  • Pörkölt, paprikás, tokány - Éljen a magyar konyha!

    A magyar konyha egyik legõsibb ételfélesége a tokány. A kisujjnyi csíkokra vágott hús még annak az emlékét õrzi, amikor a pusztákon vándorló elõdeink a húst hasonló apró darabokra szelték, napon megszárították, majd vízzel, különbözõ õrleményekkel, magokkal felfõzve készítették el.

    A parasztok közt bukkant fel a 18. században a gulyásétel pörkölt elnevezése. A dél-alföldi paprikatermelõ parasztok harmadik nemzedéke az új fûszert, a fûszerpaprikát a „gulyásos húsba” is beletette.

  • Túl sok só van a kenyérfélékben

    A legtöbb só, amit az emberek elfogyasztanak, a kenyérfélékbõl származik – állítja a CDC, az amerikai Járványvédelmi és Megelõzési Központ legújabb jelentésében.

    Ugyanis az Egyesült Államokban a só fogyasztása olyan népszerû ételekhez kötõdik, mint a péksütemények, felvágottak, pácolt húsok, pizza, baromfi, levesek, szendvicsek sajt, tészta és a snack-félék, vagyis a perec és a chips. A tanulmány, amely közel hétezer résztvevõvel készült, megállapította, hogy bár a kenyér adagonként nem tartalmaz túl sok sót.

  • Hagyományos húsvéti ételeink

    A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentõséget kapnak az ünnep egyes szakai alatt fogyasztott ételféleségek.

    A hamvazószerdától Húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt már a 7. századtól szokás, sõt 1091-ben II. Orbán pápa még törvénybe is iktatta. A magyarországi katolikusok nem is oly rég sok helyen valóban be is tartották ezt a szigorú böjtöt. A protestánsok csak a nagypénteki böjtöt tartották, de azt nagyon következetesen.

  • Ártalmas a túl sok alvás

    Széles körben ismertek annak a veszélyei, ha valaki túl keveset alszik, azonban egy kaliforniai vizsgálat szerint azoknak is számolniuk kell bizonyos következményekkel, akik túl sokat alszanak.

    Azok, akik napi 9-10 órát alszanak, nehezebben alszanak el, és nem képesek tartósan aludni, ezen kívül más alvászavaraik is lehetnek - állítják a San Diego-i University of California kutatói. Alvászavarnak minõsül az alvajárás, a hajnali felébredés és a visszaalvásra való képtelenség, valamint a napközben tapasztalt fáradtságérzés.

  • A kuszkusz

    A kuszkusz észak-afrikai specialitás, az étel alapját házilag készítik. Kuszkuszt itthon is be tudunk szerezni a nagyobb áruházakban (lisztek, tészták mellett kell keresni), nem kell otthon gyúrogatni. A speciális fõzõedényt nemigen lehet megvásárolni, de megteszi egy nagyobb fazék is.

    A Kuszkusz elkészítése:

    Egyenlõ mennyiségû búzadarát és lisztet gyúrnak-forgatnak-ráznak össze kevés sós vízzel.

  • Az édesburgonya segít stabilizálni a vércukorszintet

    Az édesburgonya segít stabilizálni a vércukorszintetKészíthetünk belőle édességeket, pitéket, megsüthetjük, megfőzhetjük vagy akár párolhatjuk is. Mindegy milyen elkészítési módot választunk, ez a tápláló gumós zöldség mindig finom és laktató lesz. Az „édes\" elnevezés ellenére, nem szerepel a cukorbetegek tiltó listáján, mivel a tanulmányok kimutatták, hogy az édesburgonya valójában segít stabilizálni a vércukor szintet és csökkenti az inzulin ellenállóképességet. Az édesburgonya rendelkezik az egyik legmagasabb A-vitamin tartalommal béta-karotin, vagyis karotinoidok formájában.

  • Rákölõ hatású élelmiszerek a mindennapokban

    Egyes kutatók szerint a rák egy ember élete során legalább néhány alkalommal felbukkan a szervezetben. Az ember soha nem gondolná, hogy a szervezetben mennyi rákos sejtmutáció történik, mert az immunrendszer hamar azonosítja a rosszindulatú daganatsejteket és elpusztítja azokat. Miért hal meg akkor sok ember rákban, míg mások 100 évig is elélnek ilyen probléma nélkül? Miért nem vet soha gyökeret ez a halálos betegség az õ szervezetükben? Természetesen, a genetika jelentõs szerepet játszik. A környezeti hatások, a stressz és a táplálkozás szintén tényezõk.

  • Mozogni kell, de nem mindegy, mit eszünk utána

    A jó egészséghez szükséges a rendszeres testmozgás, de a kedvezõ hatás akkor érvényesül, ha táplálkozásunk minden alkalommal megfelelõ.

    A közhit általában azt tartja, hogy akkor vagyunk fittek, ha állandó, rendszeres edzést végzünk. Jeffrey F. Horowitz professzor és munkacsoportja új vizsgálatával azt igazolta, hogy amikor edzés vagy verseny után leülünk enni, az akkor elfogyasztott étel szervezetünk szempontjából fontosabb, mint a hónapok óta folytatott testedzés.

  • Árulkodó az ételek színe

    A különbözõ színû ételek különbözõ tápanyagokat, egészséghez szükséges vitaminokat tartalmaznak. Ha a zöldségekbõl, gyümölcsökbõl, zsírokból, fehérjékbõl, húsokból éppen az egészséges táplálkozáshoz szükséges mennyiséget visszük be szervezetünkbe, akkor minden színbõl nagyjából ugyanannyit fogyasztunk. Vörös és sárga ételek ösztönzik tested mûködését, energiát adnak erõsítik fizikumod, állóképességed. Hatással vannak a hangulatra, javítják a közérzetet. A legtöbbször az egészséggel párosítjuk õket.

  • A mikrohullámú sütõ a legjobb konyhai sterilizátor

    Mire jó a mikrohullámú sütõnk ételeink melegítésén túl? El sem hinnénk, hogy ez a modern háztartási eszköz az egyik legjobb konyhai sterilizátor. A konyhában használatos szivacsok a kórokozók melegágyai, hiszen a meleg, nedves helyen kiválóan szaporodhatnak. Hihetetlen, de egy szivacsban átlag 7.2 milliárd kórokozó található Ezek elpusztításában sajnos az sem segít sokat, ha a szivacsokat kellõen kiöblítjük minden egyes használat után. Ráadásul a konyhapult vagy asztal letörölgetésével mi magunk járulunk hozzá a fertõzések terjesztésében.

  • A diétás, szénsavas üdítõk megnövelik a szívroham kialakulásának esélyét

    A cukormentes, szénsavas üdítõktõl karcsúbb lehet derekunk, azonban azok, akik minden nap ezt isszák, nagyobb eséllyel kaphatnak szívrohamot, vagy stroke-ot egy új amerikai tanulmány szerint.

    A kutatók arra jöttek rá, hogy az idõsebb felnõttek, akik minden nap ilyen italokat ittak, 44 százalékkal nagyobb eséllyel kaptak szívrohamot. A kutatás arról nem számolt be, hogy a cukormentes, de nem szénsavas üdítõknek is hasonló hatásuk volna-e. A kutatócsapat 2,564, 69 éves vagy annál idõsebb new york-i felnõttet követett nyomon.

  • Nem biztos, hogy egészségesebbek a drágább bio élelmiszerek

    Nem biztos, hogy egészségesebbek a drágábban beszerzett bio élelmiszerek - derül ki egy friss kutatás eredményébõl. A London School of Hygiene and Tropical Health kutatói szerint nincsen szilárd bizonyíték arra, hogy a vegyszerek, illetve a genetikailag módosított anyagok hozzáadása nélkül elõállított termékek jótékonyabb hatásúak lennének.

    A vizsgálatot végzõ londoni szervezet szerint meglepõen kevés tanulmány foglalkozik a biotermékek és a hagyományos módon elõállított élelmiszerek egészségügyi szempontok alapján történõ összehasonlításával.

  • Újév: szerencsefõzés lencsével!

    A karácsonyi ünnepek alatt többszörösét ettük meg annak a kajamennyiségnek, mely egészségesen jól eshetne. Volt túlevés, gyomorrontás, túlzott süti, káposzta, husi bevitel. Teljesen lemérgeztük magunkat a jobbnál jobb finomságokkal...

    Mit együnk az újév elsõ napjaiban? Kifejezetten üdítõ, hogy a kötelezõ újévi ételek java része sós. A hagyomány szerint az óév búcsúztatása után lencsés, pikkelyes ételeket kell magunkhoz venni, hogy egész évre biztosítsuk magunk számára a szerencsét.

  • Cukorbetegség kialakulásához vezethet a tejfogyasztás

    A tejrõl azt gondolnánk, hogy magas kalciumtartalma véd a csontritkulás ellen, valamint magas vitamintartalma révén óvja egészségünket.

    A legújabb kutatások szerint azonban a tejfogyasztásnak több hátránya van, mint elõnye: cukorbetegség kialakulásához vezethet, növeli a csontritkulás kialakulásának kockázatát, és súlyos gyomorpanaszokat okozhat! A dús, frissen fejt tejben ugyanis számos olyan kórokozó található, ami súlyos bélgyulladást okozhat.

  • Dejó, a dió sokmindenre jó!

    3-5 szem dió a magas vérnyomás és a szívroham ellen

    Otsu - Az alfa-linolénsavat tartalmazó olajok, növények, mint például a dió, csökkentik a vérnyomást és a szívinfarktus kockázatát. Csaknem egyidõben közölték a tudományos folyóiratok egy japán és egy amerikai vizsgálat egybevágó eredményeit.

    Japánban a Shiga Egyetem kutatói csaknem ötezer, önként jelentkezõ felnõttet vizsgáltak.

  • A szervezet méregtelenítése nyírfacukorral

    A szervezet méregtelenítése nyírfacukorralA lerakódott méreganyagoktól való megszabadulás befolyásolja közérzetünket, elősegíti egészségünk és fiatalságunk megőrzését. Méreganyagok meglehetősen széles spektruma található meg a szervezetünkben és nincs olyan kúra, amely mindet egyszerre hatékonyan fel tudná dolgozni. Más-más kúra szükséges az egyes szerveink méregtelenítéséhez, más a zsírszöveteinkben elraktározódott toxikus anyagoktól való megszabadulásra és más az emésztőrendszerünkben kialakult lerakódásokra is.

  • Hot dog - Amit tudni kell róla és egy kis történelem!

    A hot dog egy virslibõl és úgynevezett hot dog kiflibõl álló, melegen felszolgált étel. A fõtt virslit puha, félbevágott hot dog kiflibe helyezik és általában mustárt tesznek a tetejére.

    Mustár helyett sokféle szószt (majonéz, ketchup, csiliszósz) vagy felvágott zöldségeket, savanyúságot is tehetnek a virsli mellé a kiflibe. Az idõ múlásával több variáció is kialakult, és van, amely saját néven kezdett el terjedni. Ilyen a wimpi. A hot dog eredete vitatott, többféle elmélet is létezik a származását tekintve.

  • Minden tizedik magyar túlsúlyosnak érzi magát - egyél rendeset!

    A magyarok úgy érzik, a közepesnél kissé jobb egészségnek örvendenek, és többé-kevésbé tesznek is azért, hogy egészséges életmódot éljenek - derül ki a Szonda Ipsos Csoport 13 országot felölelõ kutatásából. A felmérésben ezer magyart kérdeztek meg errõl a témáról.

    A magyarok egyharmada elégedett a testsúlyával, minden második úgy gondolja, súlyfelesleggel rendelkezik. A lakosság egytizede egyenesen elhízottnak tartja magát és mindössze néhány százalékos azok aránya, akik túl soványnak találják magukat.

  • A sushi a japánok hosszú életének titka

    Japán kutatók szerint a tradicionális alacsony zsírtartalmú halas diéta jóval egészségesebb, mint az amerikai étrend. A szigetország Tohoku Egyetemén három hétig folyt a kutatás nyolc egéren kísérletezve. Az élelmezéstudományi kutatók kétféle étrendet állítottak össze 21 jellegzetes amerikai, illetve japán ételekbõl, melyeket fagyasztási eljárással alakítottak porrá. Az USA-menüben hamburger, sült csirke, míg a japánban sashimi, azaz hal és rizskása volt – olvasható a NewsMaxon.