rss
  • A füstölés története

  • Véget ért a disznóvágás, sonkák, oldalasok, szalonnák, kolbászok, májasok, disznósajtok további sorsukra várnak. A mai, mélyhûtõvel ellátott világban nem okoz gondot a húsok eltarthatósága. De vajon amikor még nem volt hûtõszekrény, hogyan tartósították a disznóvágás termékeit. Az egyik legegyszerûbb mód, hogy a húst megsütik, majd olvasztott zsírral leöntik, így a levegõtõl elzárva hónapokig eláll. Ilyen módon lehet a kolbászt is "konzerválni". Sajnos ezzel a módszerrel már nemigen lehet találkozni, de állíthatom, hogy rendkívül finom, ám fogyókúrázni nem lehet vele.

    Egy másik eljárás a sózás, ezzel azonban csak szalonnát szoktak tartósítani. Amirõl ma beszélni szeretnék, az a füstölés, a legrégebbi tartósítási. Ill. ízesítési eljárások egyike.

    A füstölés múltja olyan messzire nyúlik vissza, hogy feltalálójának nevét hiába is keresnénk a lexikonokban. Régészet, ásatások igazolják, hogy a füstölés a - szárítás és a sózás - mellett a legõsibb tartósítási eljárás. Más szavakkal, amióta az emberiség a tüzet ismeri, füstjét húsok és halak konzerválására is használja. Magyarországon nagy hagyománya van a füstölésnek, régebben szinte minden falusi portán volt füstölõ vagy úgynevezett szabadkémény. Egy 1573-ból származó leírás szerint a füstölés hozzátartozott a mindennapi élethez. "Vannak olyanok, akik a sonkákat és a megmaradt húst nem hordókba rakják, hanem egy deszkalapon állni hagyják 10 napig, majd felakasztják egy húsos kamrában, hogy átjárja a tiszta levegõ. Miután egypár napot a levegõn volt, elõször enyhe, majd erõsebb füsttel megfüstölik. A hús igen ízletes lesz, ha a füsttel együtt egy kis levegõ is éri. Ha kezdettõl fogva túl erõs füsttel járatjuk meg, akkor a hús megbüdösödik."

    A füstölésnek három alapvetõ feladata van. A füstölni való kezelése hõvel, melynek célja, hogy a nedvességtartalom lehetõleg egyenletesen csökkenjen, miközben a termék megfüstölõdik. A hús ízletesebbé, étvágygerjesztõbbé tétele, valamint a konzerválás.
    A füstöléssel oly módon gátoljuk meg a baktériumok szaporodását, hogy közben a hús ízesebbé válik és nem veszít tápértékébõl sem.

    Nézzük mit is füstölünk? A válasz egyszerû, tulajdonképpen mindent, ami hús és húskészítmény. Gondoljunk csak a magyar disznótorok termékeire: kolbász, disznósajt, szalámi, májas, sonka, füstölt oldalas. Füstölhetünk halakat - ezzel kapcsolatban van egy gondolatom, egyszer majd itt az Algyõi Halászcsárdában is megpróbáljuk a halfüstölést. Füstölt sajtot már mindenki evett, de hallottak Önök füstölt libamájról vagy füstölt tojásról? A whiskyhez használt malátát is tõzeggel füstölik. Bár ez nem tartozik szorosan ide, de aki már kóstolt barrique bort, ott is elõjön az a bizonyos füst íz.

    A különbözõ országok és vidékek éghajlati sajátosságai alapjaiban befolyásolták a füstölést. Gondoljunk csak arra, mennyire különbözik például a tengerparton fekvõ területek páratartalma a hegyvidéki táj hûvös levegõjétõl, vagy az alföldek száraz idõjárásától. Ezek az éghajlati változatosságok pedig a különféle helyi specialitások létrejöttét is lehetõvé teszik. Mondhatni, ahány ház, annyi sonka.

    A füstöléshez más-más hõmérsékletet választhatunk, ennek megfelelõen létezik hideg - meleg - és forró füstölés. A hideg füstölés 12 és 24 0C közötti hõmérsékleten megy végbe. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy a füstölni való - sonka, kolbász leszárított formában kerüljön a füstölõkamrába. Tehát a hideg füstölést leginkább sonkák tartósítására használjuk. A füstölési idõ több napot vesz igénybe, de egyes esetekben hat hétig is eltarthat.

    A füstölés 30 és 50 0C közötti hõmérsékletnél, a füstölni valótól függõen 2-tõl 24 óráig terjedõ idõtartam alatt végezhetõ el. Ez az eljárás olyan specialitások elkészítésére alkalmas, melyeket rövid idõn belül, legfeljebb 2-3 hét alatt elfogyasztunk.

    A forró füstöléshez még rövidebb idõ elegendõ, ennek megfelelõen az eltarthatóság idõtartama is csökken.

    A füstölési idõ 50-90 0C közötti hõmérsékletnél 30 perctõl maximum 2 óráig terjedõ idõtartamra korlátozódik, hogy megõrizzük a hús vagy a hal puhaságát. És már el is árultam, ezzel a módszerrel leginkább halakat és szárnyasokat, vagy nyulat füstölhetünk.

    Mivel füstöljünk? Az élelmiszer törvény elõírja, hogy a természetben található fákból frissen nyert füst, élelmiszerek füstölésére általánosan engedélyezett. Ez alatt elsõsorban tölgyet, bükköt, éger és nyírfát értenek, ill. ezek forgácsát. Puhafát lehetõleg ne használjunk, mert ezeknél nagy fokú kormozódásra számíthatunk. Persze ez is ízlés kérdése, Bajorországban, pl. nagyon kedvelik a feketére füstölt húst.

    Itt vetõdik fel a kérdés, mennyire egészséges a füstölt hús? Errõl már sokan sokfélét írtak és beszéltek, sok mindent rosszul magyaráztak. Van egy olyan tévhit, hogy a füstölt hús káros az egészségre. Tudnunk kell, hogy ebben a kérdésben a hogyan a döntõ. Ugyanis ha túl magas a hõmérséklet, vagy alkalmatlan füstölõanyagokkal dolgoznak, valóban olyan anyagok keletkezhetnek, amelyeknek egészségkárosító hatásuk van. Gyakorlati szabály, hogy az égési hõfok, ill. az izzási hõmérséklet semmiképpen sem haladhatja meg az 500 0C-ot. Ez már tudomány, a lényeg, hogy a füstölés a terméknek ízt és színt ad, hiszen ki tudna ellenállni egy szép szelet mangalica sonkának, kolbásznak, vagy egy füstölt csülkös bablevesnek. Nem beszéltem a húsok pácolásáról, ami nélkül nincs füstölés. Ez azonban egy másik elõadás témája lehet.

    Barta László


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Nem sütött krumplit és hamburgert: felmondott a Michelin-csillagos étterem szakácsa

    Felmondott egy Michelin-csillaggal jutalmazot brit étterem fõszakácsa, mert nem akart sült krumplit és hamburgert készíteni. A közép-angliai Oxfordshire-ben lévõ The Goose nevû étterem fõszakácsa, Ryan Simpson vezetésével januárban kapta meg a nagy szakmai elismerésnek számító Michelin-csillagot. Simpson elmondta: "Nagyon boldogok voltunk, hiszen ez nagy teljesítmény. Nem sokkal késõbb azonban a tulajdonos bejelentette, hogy változtat a koncepción, és az éttermet pubbá alakítja, ahol hamburgert és sült krumplit is felszolgálnak majd".

  • New York állam éttermeiben betiltanák a só használatát

    Szokatlan javaslatot terjesztettek be az amerikai New York állam törvényhozásában: teljes tilalmat rendelnének el a só használatára az éttermekben.

    A lakosság egészségi állapotának javítását, egyebek mellett a magas vérnyomásban szenvedõk számának csökkentését célzó tervezet megtiltaná az éttermeknek, hogy sót használjanak az ételek készítéséhez. A beterjesztõ Felix Ortiz demokrata párti brooklyni képviselõ ezer dolláros büntetés szabna ki a tilalmat megsértõ éttermekre.

  • Néhány fûszer csökkentheti a hamburgerek rákkeltõ hatását

    Bár a legtöbb orvos szerint a hamburgerek fogyasztása egészségtelen, a szakemberek arra biztatnak, hogy ha már a grillpartik alkalmával marhahús is kerül a terítékre, használjunk pár fûszert az elkészítéskor, amely bizonyítottan hatékonyan elõzi meg a rákot.

    Így ízletes lesz az étel, és az egészségünkért is tettünk valamit. Tény, hogy a sült marhahús nem a legegészségesebb étel, hiszen nagy mennyiségben megtalálhatóak benne a heterociklikus aminok (HCA), amelyeket a rák kialakulásával hoznak összefüggésbe.

  • Sherrys csirkemáj tojáságyon

    Ha magamba nézek, akkor el kell ismernem, hogy némiképpen vonzódom a bonyolultabb ételek elkészítéséhez, s alapvetõen nem hiszek a hamarlevesekben és a villámvacsorákban. Tõlem függetlenül azonban léteznek ilyenek, s ráadásul nem is feltétlenül az ördögtõl való sötét dolgokról van itt szó. Példának okáért ott a csirkemáj, amely végtelenül sokoldalú, illetve a tojás, amely mindig kéznél van, és közismerten igen gyors tempóban elkészíthetõ, akárcsak a csirkemáj. A kettõ pedig boldog házasságban egyesíthetõ, s megkóstolásukkor a mi boldogságunk sem lesz lebecsülhetõ. A megtisztított, nagyobb darabokra vágott 40 dekányi májat 3-4 perc alatt pirítsuk meg nagy lángon, egy evõkanál vajon.

  • A színdiéta

    A változatos táplálkozás az egészség egyik alapelve - és ez ételeink színeire is igaz. Minden árnyalat különbözõképp hat ránk, nemcsak fizikailag, de érzelmileg, lelkileg és spirituálisan is.
    A színdiéta segít a szervezet harmonikus egyensúlyának megtartásában, ráadásul fõként zöldségeket és gyümölcsöket tartalmaz, amelyek fontos kerekei a méregtelenítésnek is. Mivel minden egyes nap egy azonos színcsoportból választunk ételt, a változatosság is garantált, könnyedén biztosíthatjuk az étrendünkbõl hiányzó tápanyagokat.

  • Melyik gyógyszer mire való?

    Legyen szó akár hosszan fennmaradó állapotról, akár hirtelen fellobbanó, hebeny betegségrõl, mindig kényelmesebb, ha minél elõbb úrrá lehetünk a bajokon. Éppen ezért tartunk otthon szinte mindannyian több-kevesebb gyógyszert. Ez önmagában még nem baj, sõt kifejezetten helyes, de alaposan meg kell gondolni, milyen készítményeket soroljunk be a házi patikánkba. A lábbi cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb szempontokat. Gyakoriak a lázzal, hõemelkedéssel, fájdalommal járó betegségek, például influenza, nátha, vírusés bakteriális fertõzések.

  • Fogyjon így: igyon és ne éhezzen!

    A fogyni vágyónak fel kell rázni az anyagcseréjét. Az evés élvezet. Szenteljen idõt neki: étkezzen terített asztalnál, és élvezze az étel ízét. Napközben nem szabad éhesnek lennie, ezért reggelizzen, ebédeljen, vacsorázzon, lehetõleg mindig ugyanabban az idõben. Legkésõbb 18 órakor vacsorázzon, de az utolsó esti és az elsõ reggeli étkezés között 14 óra legyen, vagyis ha 18 órakor vacsorázik, akkor 8 órakor reggelizzen. Ez alatt az idõ alatt ne egyen gyümölcsöt se, esetleg csak folyadékot.

  • Egy csésze tea

    A tea Kína déli tartományaiban, a Kínai-tengertõl Tibetig húzódó sávban õshonos. A teacserje külsõ megjelenésében a rózsabokorhoz hasonlít, virága pedig a csipkerózsára emlékeztet. A termesztett növényeket megnyesik, azok csúcsát a két felsõ levéllel együtt leszedik, kiszárítják, feltekerik, erjesztik, szárítják.

    A kínaiak a teáról azt tartották: ápolja és meghosszabbítja az életet. Eleinte orvosság gyanánt itták. A kínai bölcsek szerint aki a teát issza, annak szellemi képességei tiszták és frissek lesznek. Európa csupán a 16. században fedezte fel.

  • A gesztenye - egész évben fogyasztható gyümölcs

    A szelíd gesztenye Svájc D-i részétõl kezdve Olaszországon át hazánkig, fõleg Zala-, Vas-, Sopron-megye egyes részein elterjedt. A gesztenye nyersen nem élvezhetõ ezért általában sütik, de fõzve is tálalható. A nemes gesztenye, a szelíd gesztenye teljesen pótolni tudja a gabonaféléket, a dióféléket, a burgonyát. Egyes vidékeken igazi néptáplálék, még kenyérfélét is sütnek belõle. A külsõ kemény burkolatán kívül el kell távolítani a belsõ bõrt is. Ezeket a héjakat nem kell eldobni, meg kell szárítani, megõrölni. Szilíciumtartalma miatt értékes.

  • Meglepõ, de igaz: nem az amerikaiak eszik a legtöbb hamburgert

    A britek eszik a legtöbb gyorséttermi ételt, õket alig lemaradva követik az amerikaiak - derült ki abból a nemzetközi felmérésbõl, amely az elhízást és az evési szokásokat vizsgálta. Világszerte 13 ország 9000 lakosát kérdezték meg étkezési szokásairól, illetve arról, milyen gyakran ellenõrzi a súlyát. A leghiúbbnak a franciák bizonyultak: õk naponta állnak mérlegre. A legritkábban viszont a szingapúriak mérik a testsúlyukat. Az emberek világszerte egyre kövérebbek - ez alól csak az Ázsia bizonyos részein élõk jelentenek kivételt.

  • A paradicsom sokszínû felhasználása

    A burgonyafélék családjába tartozó kultúrnövényt elõször a Dél-Amerikai indiánok termesztették. Európába való bekerülésekor, érett piros színe miatt azt gondolták, hogy mérgezõ. A paradicsom Magyarország egyetlen veteményes kertjébõl sem hiányozhat. Hõ- fény- és vízigényes, ültetése és gondozása idõigényes folyamat. A termés mérgezõ glükoalkaloidokat tartalmaz, de ezek érés közben lebomlanak, így a pirosan ragyogó gyümölcs már fogyasztásra alkalmas. Több mint 1000 különbözõ fitokemikáliát tartalmaz, mint például C-, A- vitamin, likopin, nyomelemek, ásványi sók, flavonoidok, cukor.

  • A leveszöldségeket is eltehetjük télire

    A leveszöldségeket is eltehetjük télireA leveszöldség eltevése azért hasznos, mert télen sokkal drágább minden, mint nyáron. Ezért, amennyiben van helyünk a hűtőszekrény mélyhűtő részében, vagy van mélyhűtőnk, érdemes elgondolkodni azon, hogy elteszünk télre néhány adag levesbe való zöldséget. A leveszöldségeket két módon lehet tartósítani: mélyhűtőben, megtisztítva, adagokban zacskókba téve vagy pincében homokban, egészben, mosatlanul. Íme egy módja, hogyan tudjuk elrakni a leveszöldségeket a fagyasztóba úgy, hogy télen is feltudjuk őket használni.

  • Almával megelõzhetõ az asztma kialauklása

    Holland és skót orvosok által végzett kutatási eredmény szerint, terhesség alatt a rendszeres alma fogyasztás csökkenti a gyermekben az asztma kialakulását. A tanulmányban több mint 1200 gyermeket figyeltek meg. Végigkövették a terhesség alatt az édesanya táplálkozási szokásait, majd kérdõívek segítségével és orvosi vizsgálatokkal ellenõrizték a gyerekek egészségi állapotát. Végül megállapították, hogy azon anyák, akik a várandósság ideje alatt rendszeresen almát fogyasztottak születendõ gyermekükben csökkent az asztma kialakulásának kockázata.

  • Étrendtõl függ a férfiasság?

    Azt már tudjuk, hogy azok vagyunk, amit megeszünk. Azt is, hogy az a miénk, amit megeszünk. Az viszont újdonság lehet, hogy a férfierõ mennyire függ az elfogyasztott ételek mennyiségétõl és minõségétõl...

    A férfiak tesztoszteronszintjét (a Klinikai Endokrinológia és Metabolizmus címû amerikai folyóirat szerint) az egészségtelen étkezés negatívan befolyásolja. A kutatók több mint 1600 férfi életét követték figyelemmel, csaknem 17 éven keresztül. Nézték mit esznek, mennyit mozognak, dolgoznak, mi a rendszeres otthoni programjuk.

  • Konyakos meggy, vajkrém, macskanyelv, Dobos-torta - patinás cukrászdák édes találmányai

    A 19. század végén, a kiegyezés után fellendült a gazdasági élet és azon belül a szolgáltatóipar és a vendéglátás is.

    Francia cukrászok és szakácsok érkeztek Magyarországra és a magyarok is útra keltek, hogy világot lássanak majd itthon fellendítsék a cukrászipart. "Találmányaik" segítették elõ a patinás kávéházak és cukrászdák akkori sikerét, és alapozták meg a ma is élõ legendákat.

  • Megjelent a szupergyümölcs: jóval több benne a C-vitamin

    Az Egyesült Királyság piacain árulni kezdtek egy olyan afrikai gyümölcsöt, mely háromszor annyi C-vitamint tartalmaz, mint a narancs, és kétszer annyi kalciumot, mint a tej.

    A baobab nevû gyümölcsöt Afrikában már évezredek óta nagy becsben tartják egészségügyi hatásai miatt. Az Európai Unió szabályozása pedig most elsõ ízben tette lehetõvé, hogy a gyümölcs pépjét importjálják az Egyesült Királyságba. A brit gyártók már megkezdték a termékek gyártását ebbõl az alapanyagból.

  • Gyulladáscsökkentõ citrusfélék

    A gyulladásokra bizonyos élelmiszerek gyulladáscsökkentõ gyógyszerként hatnak. Megfelelõ táplálkozással gyulladás esetén tehát segíthetünk a szervezetünknek.

    A gyulladás szervezetünk normális reakciója a sérülésekre. Annak ellenére azonban, hogy természetes védelmi mechanizmusnak számít, krónikussá válása esetén betegségek kialakulásához is vezethet. A birminghami Alabama Egyetem kutatói szerint a gyulladás egyik ellenszere a megfelelõ táplálkozás lehet. Az elhízásról is kimutatták, hogy gyulladást okoz.

  • Az állandó rohanás és a stressz

    Egy kutatás szerint a felgyorsult élettel járó stressz az egyik legaggasztóbb tényezõ a mai emberek életében. Az emberek gyakran az idõ szûkére hivatkozva mellõzik életükbõl a testmozgást. A mozgásszegény életmód, a túlhajszoltság, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a stressz a mai kor vezetõ egészségkárosító tényezõi, és errõl az érintettek is tudnak. Egy több ezer ember megkérdezésével végzett angliai felmérés szerint a válaszoló nõk kétharmada, míg a férfiak 58 %-a válaszolta azt, hogy az elmúlt három hónapban aggodalommal töltötte el egészségtelen és stressze életmódja.

  • Ha nem hámozzuk meg a gyümölcsöt, több jótékony anyaghoz jut szervezetünk

    A gyümölcsökben jóval több - egészen pontosan ötször annyi - található azokból az anyagokból, amelyek egészségünkre pozitívan hatnak, mint azt korábban évekig feltételezték, és a legjobb hatást kiváltók közvetlenül a héj alatt találhatók.

    Mint az köztudott, a friss gyümölcs telis-tele van különbözõ vitaminokkal, amelyek hathatós védettséget nyújthatnak a betegségek ellen. Ám emellett számos olyan anyag is megtalálható bennük – így például a polifenol is –, amelyek szintén erõs pozitív hatással bírnak egészségünkre.

  • A böjt és a diéta nem fogyókúra!

    Abban az esetben, ha hajlandóak vagyunk feladni rossz szokásainkat és van akaraterõnk, kipróbálhatjuk a böjtöt, de NE keverjük össze a valódi fogyókúrával.

    A böjt nem fogyókúra. Néhány kilóval könnyebbek lehetünk ugyan a böjtölés után, de ha kizárólag fogyni szeretnénk, inkább táplálkozzunk egészségesen és mozogjunk. Az életmód váltást nem éppen böjttel érdemes kezdeni, sõt. A böjtölõknek számolniuk kell azzal, hogy gyors eredményt érhetnek el ugyan, de készüljenek fel: az eltávozott kilók nagy része a böjt után vissza fog térni.