rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A füstölés története

  • Véget ért a disznóvágás, sonkák, oldalasok, szalonnák, kolbászok, májasok, disznósajtok további sorsukra várnak. A mai, mélyhûtõvel ellátott világban nem okoz gondot a húsok eltarthatósága. De vajon amikor még nem volt hûtõszekrény, hogyan tartósították a disznóvágás termékeit. Az egyik legegyszerûbb mód, hogy a húst megsütik, majd olvasztott zsírral leöntik, így a levegõtõl elzárva hónapokig eláll. Ilyen módon lehet a kolbászt is "konzerválni". Sajnos ezzel a módszerrel már nemigen lehet találkozni, de állíthatom, hogy rendkívül finom, ám fogyókúrázni nem lehet vele.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    loading...

    Egy másik eljárás a sózás, ezzel azonban csak szalonnát szoktak tartósítani. Amirõl ma beszélni szeretnék, az a füstölés, a legrégebbi tartósítási. Ill. ízesítési eljárások egyike.

    A füstölés múltja olyan messzire nyúlik vissza, hogy feltalálójának nevét hiába is keresnénk a lexikonokban. Régészet, ásatások igazolják, hogy a füstölés a - szárítás és a sózás - mellett a legõsibb tartósítási eljárás. Más szavakkal, amióta az emberiség a tüzet ismeri, füstjét húsok és halak konzerválására is használja. Magyarországon nagy hagyománya van a füstölésnek, régebben szinte minden falusi portán volt füstölõ vagy úgynevezett szabadkémény. Egy 1573-ból származó leírás szerint a füstölés hozzátartozott a mindennapi élethez. "Vannak olyanok, akik a sonkákat és a megmaradt húst nem hordókba rakják, hanem egy deszkalapon állni hagyják 10 napig, majd felakasztják egy húsos kamrában, hogy átjárja a tiszta levegõ. Miután egypár napot a levegõn volt, elõször enyhe, majd erõsebb füsttel megfüstölik. A hús igen ízletes lesz, ha a füsttel együtt egy kis levegõ is éri. Ha kezdettõl fogva túl erõs füsttel járatjuk meg, akkor a hús megbüdösödik."

    A füstölésnek három alapvetõ feladata van. A füstölni való kezelése hõvel, melynek célja, hogy a nedvességtartalom lehetõleg egyenletesen csökkenjen, miközben a termék megfüstölõdik. A hús ízletesebbé, étvágygerjesztõbbé tétele, valamint a konzerválás.
    A füstöléssel oly módon gátoljuk meg a baktériumok szaporodását, hogy közben a hús ízesebbé válik és nem veszít tápértékébõl sem.

    Nézzük mit is füstölünk? A válasz egyszerû, tulajdonképpen mindent, ami hús és húskészítmény. Gondoljunk csak a magyar disznótorok termékeire: kolbász, disznósajt, szalámi, májas, sonka, füstölt oldalas. Füstölhetünk halakat - ezzel kapcsolatban van egy gondolatom, egyszer majd itt az Algyõi Halászcsárdában is megpróbáljuk a halfüstölést. Füstölt sajtot már mindenki evett, de hallottak Önök füstölt libamájról vagy füstölt tojásról? A whiskyhez használt malátát is tõzeggel füstölik. Bár ez nem tartozik szorosan ide, de aki már kóstolt barrique bort, ott is elõjön az a bizonyos füst íz.

    A különbözõ országok és vidékek éghajlati sajátosságai alapjaiban befolyásolták a füstölést. Gondoljunk csak arra, mennyire különbözik például a tengerparton fekvõ területek páratartalma a hegyvidéki táj hûvös levegõjétõl, vagy az alföldek száraz idõjárásától. Ezek az éghajlati változatosságok pedig a különféle helyi specialitások létrejöttét is lehetõvé teszik. Mondhatni, ahány ház, annyi sonka.

    A füstöléshez más-más hõmérsékletet választhatunk, ennek megfelelõen létezik hideg - meleg - és forró füstölés. A hideg füstölés 12 és 24 0C közötti hõmérsékleten megy végbe. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy a füstölni való - sonka, kolbász leszárított formában kerüljön a füstölõkamrába. Tehát a hideg füstölést leginkább sonkák tartósítására használjuk. A füstölési idõ több napot vesz igénybe, de egyes esetekben hat hétig is eltarthat.

    A füstölés 30 és 50 0C közötti hõmérsékletnél, a füstölni valótól függõen 2-tõl 24 óráig terjedõ idõtartam alatt végezhetõ el. Ez az eljárás olyan specialitások elkészítésére alkalmas, melyeket rövid idõn belül, legfeljebb 2-3 hét alatt elfogyasztunk.

    A forró füstöléshez még rövidebb idõ elegendõ, ennek megfelelõen az eltarthatóság idõtartama is csökken.

    A füstölési idõ 50-90 0C közötti hõmérsékletnél 30 perctõl maximum 2 óráig terjedõ idõtartamra korlátozódik, hogy megõrizzük a hús vagy a hal puhaságát. És már el is árultam, ezzel a módszerrel leginkább halakat és szárnyasokat, vagy nyulat füstölhetünk.

    Mivel füstöljünk? Az élelmiszer törvény elõírja, hogy a természetben található fákból frissen nyert füst, élelmiszerek füstölésére általánosan engedélyezett. Ez alatt elsõsorban tölgyet, bükköt, éger és nyírfát értenek, ill. ezek forgácsát. Puhafát lehetõleg ne használjunk, mert ezeknél nagy fokú kormozódásra számíthatunk. Persze ez is ízlés kérdése, Bajorországban, pl. nagyon kedvelik a feketére füstölt húst.

    Itt vetõdik fel a kérdés, mennyire egészséges a füstölt hús? Errõl már sokan sokfélét írtak és beszéltek, sok mindent rosszul magyaráztak. Van egy olyan tévhit, hogy a füstölt hús káros az egészségre. Tudnunk kell, hogy ebben a kérdésben a hogyan a döntõ. Ugyanis ha túl magas a hõmérséklet, vagy alkalmatlan füstölõanyagokkal dolgoznak, valóban olyan anyagok keletkezhetnek, amelyeknek egészségkárosító hatásuk van. Gyakorlati szabály, hogy az égési hõfok, ill. az izzási hõmérséklet semmiképpen sem haladhatja meg az 500 0C-ot. Ez már tudomány, a lényeg, hogy a füstölés a terméknek ízt és színt ad, hiszen ki tudna ellenállni egy szép szelet mangalica sonkának, kolbásznak, vagy egy füstölt csülkös bablevesnek. Nem beszéltem a húsok pácolásáról, ami nélkül nincs füstölés. Ez azonban egy másik elõadás témája lehet.

    Barta László


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tandori csirkecomb, currys párolt karfiollal álomdiéta módra

    Tradícionálisan cserépedényben készül, de ha nincs, sütõben, tepsiben is elkészíthetõ, csak figyeljünk arra, hogy alufóliával takarjuk le.

    Az álomdiétában elsõsorban az alacsonyabb zsír-és szénhidráttartalmú ételeket preferáljuk, ezért választottam ezt a pikáns ízvilágot eredményezõ, nagyon finom és egészséges fogást.

    Jó étvágyat az egészséghez!

  • Az egyik legértékesebb gyógynövény: A homoktövis

    A homoktövis valóban csodanövény, hiszen sokféle egészségügyi problémára nyújt megoldást. Ennek köszönhetõen az egyik legértékesebb gyógynövény, melybõl érdemes rendszeresen fogyasztani.

    A homoktövis eredetileg a Himalája lejtõin terem, de ma már meghódította az egész világot, így Európa-, az Egyesült Államok- és Ázsia-szerte mindenhol megtalálható a tengerpartokon és sziklákon. Magyarországon is találkozhatunk vele a Duna mentén, a Balaton partján vagy a Csepel-szigeten. Nálunk védett növény.

  • A szervezet méregtelenítése articsókával

    Gyógyteákkal, vény nélkül kapható készítményekkel segíthetjük májunk mûködését, serkenthetjük regenerálódását, drasztikus "méregtelenítõ" kúrákba azonban ne kezdjünk. A máj az emberi test legnagyobb belsõ szerve, több száz feladata van, melyekben fontos, vagy egyedüli szerepet játszik. Részt vesz többek között az anyagcserében, az ásványianyag- és vitaminellátásban, úgynevezett "elõvitaminokból" vitaminokat állít elõ és vitaminokat tárol. A szervezetben található koleszterinmennyiségnek hozzávetõlegesen a felét a máj állítja elõ.

  • Rémséges a keresztallergia

    A görögdinnye hasonló allergiás reakciókat válthat ki, mint a parlagfû – a Mokkában sokat megtudhattunk a részletekrõl!

    Talán már unalmasnak tûnhet, ha újra szóba kerül az allergia, bár az ország lakosságának egynegyedét érinti a betegség. Ráadásul van egy új rém, az egyre gyakoribb görögdinnye-parlagfû keresztallergia. A részleteket megtudhattuk a Mokka két vendégétõl, Gábor Edinától, az OEFI fõigazgatójától és professzor Nékám Kristóf fõorvostól.

  • Hódításra készül a bálnaburger

    Bálnaburgerrel szeretné meghódítani a japán fiatalokat a távol-keleti szigetország egyik gyorsétterme. Mivel az ifjú vásárlók többsége jobban kedveli a hamburgert, mint a hagyományos japán konyhát, az egyik japán étterem gondolt egy nagyot: rántott bálnahússal, salátával és majonézes és ketchupos szósszal töltött szendvicseket hozott forgalomba. A bálnaburgert egy hónapban mindössze egyetlen napon árusítják, de így is sikert hozott az újítás: a premier napján: 700 darabot adtak el belõle. "A fiatalok szerint a bálna húsa és a kenyér íze remekül illik egymáshoz, ezért a cetburger viszonylag népszerû - mondta az étterem tulajdonosa, Akiji Icsihara.

  • Mitõl édes a karácsony? - Czukkedlit vagy tejbevonót is rejthet a máz

    A legenda szerint az elsõ karácsonyfát Luther Márton állította 1536-ban - Wittenbergben - gyermekeinek. Jelenlegi ismereteink szerint Jézus születésnapját karácsonyfával elõször 1605-ben, Strassburg környékén ünnepelték meg. Írásos feljegyzések tanúskodnak arról, hogy ekkor már almával, aranyfüsttel, papírrózsával és cukorral díszítették a karácsonyfát. A szaloncukor csak a 19. században jött divatba. Magyarországon Brunszvik Teréz, az elsõ magyarországi óvoda megalapítója és báró Podmaniczky Frigyes evangélikus édesanyja állított elõször fenyõfát karácsonykor, az 1820-as években.

  • A cukrozott ételek és italok emelik a vérnyomást

    A sok gyümölcscukrot tartalmazó élelmiszerek rendszeres fogyasztása jelentõsen növeli a magas vérnyomás kockázatát. Az üdítõitalgyártók már az elsõ tudományos adatok ismertetésekor idegesen vitatták a vizsgálat eredményeit. Fontos, hogy ismerjük a táplálkozás, életmód és egészség összefüggéseit. Az Egyesült Államokban ennek vizsgálatára indították el a NHANES programot. Az ország lakosságát jellemzõ csoport ötezer gyermekbõl és felnõttbõl áll, akik évente nemcsak részletes táplálkozási és életmódbeli kérdõívet adnak be, de orvosi, fogorvosi és laboratóriumi vizsgálatban is részt vesznek.

  • A vöröshagyma

    Sok dologra jó a hagyma!

    Az egyik tartozék zöldség-félénk, amelyet szinte mindennap használunk, legyen az bármely étel, leves, tészta-, vagy húsétel. A hagyomány abból alakult ki, hogy hagyma mindig minden mennyiségben volt a háznál, a legszegényebbnél is. És minél szegényebb volt a család, annál egészségesebbek voltak a gyerekek, amit részben a sok (nyers)hagyma fogyasztásnak köszönhettek.

  • Dinnyemustra - tippek a jó választáshoz

    Elõfordult már önnel, hogy tököt vett? A jó dinnyéhez érteni kell!

    A magyar dinnye még jószerivel csak ezután kerül a piacokra, de az importált és Magyarországon termett dinnyénél egyaránt számtalan apró részletre kell figyelni, hogy igazán jó dinnyét vásároljon valaki. A dinnyét csak akkor szabad leszedni, ha megérett, - nem utóérõ gyümölcs - mert ha korábban szedik le, ízetlen marad. Míg a sárgadinnye esetében eligazíthatja a termelõt és a vevõt az illat, addig a görögdinnye esetében ez nincs így.

  • Nulla kalóriás ételek: uborka, paradicsom és a káposzta

    A kúrát várandós és szoptató kismamák, tinédzserek és emésztõszervi megbetegedésben szenvedõk nem alkalmazhatják.

    A kúra során naponta minimum 2 liter szénsavmentes ásványvíz vagy gyógytea elfogyasztása ajánlott. Mielõtt elkezdenéd, kérd ki háziorvosod véleményét!

    Uborka:

    Az uborka több mint 90%-a víz, ezért annyit ehetsz belõle, amennyit csak akarsz. Kiváló vízhajtó.

  • Amit a francia konyháról tudni kell

    A francia konyha alapvetõen a római kori, valamint az olasz sütés-fõzési módszereket vette át, és fejlesztette tovább, mely utóbbit fõleg az uralkodói osztály igényei indították el.

    Ebben a tevékenységben különösen XIV. Lajos fõudvarmestere, Béchamel márki jeleskedett olyannyira, hogy mára már a francia lett a gasztronómia nyelve. Miután a XVI. századi francia konyhát a pazarlás jellemezte, a kor elõrehaladtával szükségessé vált némi reformáció.

  • A padlizsán

    A törökparadicsom vagy tojásgyümölcs néven is ismert padlizsán - úgy tûnik - egyre jelentõsebb szerepet tölt be a piacon, már július végén kapható és késõ õszig színesíti a kínálatot. Ez a fényes, lilásfekete héjú, körte alakú gyümölcs a csucsorfélékhez tartozik, a paradicsom és a paprika rokona, származási helye Kelet-India. Annak ellenére, hogy nálunk fogyasztása nem tekinthetõ általánosnak, tõlünk délre a mediterrán konyha nélkülözhetetlen alapanyaga, szerepe a paprikával és a paradicsommal vetekszik. Hozzánk török közvetítésével került, a törökparadicsom elnevezés innen származik.

  • A böjt és a diéta nem fogyókúra!

    Abban az esetben, ha hajlandóak vagyunk feladni rossz szokásainkat és van akaraterõnk, kipróbálhatjuk a böjtöt, de NE keverjük össze a valódi fogyókúrával.

    A böjt nem fogyókúra. Néhány kilóval könnyebbek lehetünk ugyan a böjtölés után, de ha kizárólag fogyni szeretnénk, inkább táplálkozzunk egészségesen és mozogjunk. Az életmód váltást nem éppen böjttel érdemes kezdeni, sõt. A böjtölõknek számolniuk kell azzal, hogy gyors eredményt érhetnek el ugyan, de készüljenek fel: az eltávozott kilók nagy része a böjt után vissza fog térni.

  • A serrano sonka diadalútja

    Aki nem ismeri, nem kóstolta még a hajszálvékonyra szeletelt, ízletes és mutatós serrano sonkakölteményt, az feltétlenül pótolja a mulasztást, igazi gasztronómiai élményben lesz része. Igaz, a jót meg kell fizetni, vagyis borsos áron kínálják a fogadások, partik elmaradhatatlan csemegéjét. Közönséges, családi asztalra jobbára csak jeles ünnepeken, kivételes alkalmakkor kerül. Nem csoda, ha sokan nem is sejtik, honnan származik ez a híres, kedvelt sonkaféleség. Pedig nem másról van szó, mint a magyar õshonos mangalica húsából készült csemegérõl.

  • Kiderült, miért vagyunk éhesek akkor is, ha épp ettünk

    A kutatók végre kiismerték annak a hormonnak a mûködését, amelynek hiányában akkor is eszünk, ha már túl vagyunk az étkezésen, túltermelõdése esetén pedig akkor sem veszünk magunkhoz ételt, ha órák óta nem ettünk semmit. Az úgynevezett PYY hormon kulcstényezõ lehet az evési rendellenességek kezelésében. Szerepének felismerése teret adhat újfajta eljárásoknak, amelyekkel az elhízást próbálják megelõzni vagy visszafordítani. A kutatás igen fontos lehet, hiszen manapság egyre több embert érint az elhízás.

  • Teázzunk vagy kávézzunk?

    Ha a reggeli ébredéshez koffeinre van szükségünk, a teában és kávéban egyaránt megtaláljuk, ám közel sem mindegy, melyiket fogyasztjuk. A két népszerû ital nagyon különbözõ hatásairól meglepõ felfedezéseket tettek amerikai tudósok.

    A fekete és zöld tea, valamint a kakaó is tartalmaz az élénkítõ hatóanyagból, s emiatt a statisztikák tanulsága szerint egyre inkább kiszorítja a reggeli asztalról a feketekávét. Hogy melyik is a jobb választás: kávé, tea vagy kakaó? A kutatók tudományos módszerekkel segítenek eldönteni a kérdést.

  • Alma, körte, sárgarépa és vöröshagyma: A tavaszi táplálkozás kellékei

    A tavaszi meghûlés ellen véd egy fej vöröshagyma, de az alma, körte és sárgarépa is csodákra képes.

    Alma

    Tartalmaz kalciumot, magnéziumot, káliumot, foszfort, vasat, mangát. K-, B-, A-, valamint C-vitamint, és kiemelkedõ rostmennyiséget. Kiváló emésztési zavarok esetén, hashajtóként, bél- és vértisztítóként. Oldja és kimossa a káros koleszterinlerakódásokat a szervezetbõl. Ízületi gyulladásokra is kedvezõ.

  • Kecsketej, kecskesajt, kecskehús

    Minden jó, ami kecskébõl való

    Kecsketej, kecskesajt, kecskehús. A kecske nemcsak haszonállat, hanem hasznos állat is. Teje gyógyító hatású, sajtját még a tejérzékenyek is ehetik, húsa zsírszegény, egészséges csemege.

    A kecsketej a tejek teje, gyógyító hatású, forralás nélkül is nyugodtan megihatod, hiszen ilyenkor a legmagasabb a vitamintartalma.

  • Gyümölcsöt, vagy a levét?

    A gyermekorvosok a csecsemõk hozzátáplálásakor elsõ választandó lehetõségként a gyümölcsleveket javasolják. Ennek célja nemcsak az új íz megismertetése, hanem a C-vitamin és a folyadék pótlása. Valójában a gyümölcslé egészsége, vitamin- és ásványianyag-forrás, íze jó, a babák szívesen fogadják. Bár a gyümölcslé-fogyasztásnak számtalan elõnye van, bizonyos mennyiségi és minõségi határokon túl hátrányos is lehet.

  • Energiaital túladagolás: Valós probléma, így figyeljünk a feliratokra

    Ausztrál kutatók sürgetik, hogy helyezzenek el egészségügyi figyelmeztetéseket a koffeintartalmú energiaitalokon, miután megugrott azok száma, akiknél egészségügyi problémák jelentkeztek az elfogyasztásuk után.

    A Sydneyi Egyetem orvosi karának szakemberei szerint míg 2004-ben csupán tizenkét nemkívánatos hatásról érkezett jelentés az energiaitalokkal kapcsolatban, addig 2010-ben már 65 ilyen eset volt. A telefonos egészségügyi szolgálatok az eltelt hét év alatt 297 segélykérõ hívásról számoltak be, legalább 128 ember kórházi kezelésre szorult olyan tünetekkel, mint szívremegés (palpitáció), erõs nyugtalanság és gyomorproblémák.

bohócdoktor vizit szja 1%

loading...