rss
  • A svédasztal hódít Magyarországon is!

  • Holland hering, a füstölt szardínia, a füstölt libamell, különféle felvágottak és ropogós száraz svéd kenyerek mellett nem hiányozhat a whisky és a rum sem az asztalról. A magyar vendéglátásban, társasági életben és a parti szervizek gyakorlatában egyre terjedõ svédasztal eredete a XIX. század elejére nyúlik vissza. Egy ismert svéd ínyenc, Dean Christian Wa:hlin számolt be elõször az akkori nevén "aquavit buffet" szokásáról. Ennek az étkezési módnak, amint nevébõl is kiderül, szerves része volt a hagyományos svéd pálinka, az aquavit, valamint vaj, sajt, különféle kenyerek, halfélék és borok.

    A késõbb smörgasbordnak nevezett svédasztal - amelynek a nevében szerepel a smör, azaz vaj szó, mivel a vajas kenyér alapeledel Svédországban - más források szerint még régebbi találmány.

    Lord Bloomfeld angol diplomatának már 1723-ban alkalma volt azt kipróbálni. A diplomata feljegyzése szerint a holland hering, a füstölt szardínia, a füstölt libamell, különféle felvágottak és ropogós száraz svéd kenyerek mellett nem hiányzott a whisky és a rum sem az asztalról.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A török konyha jellegzetességei

    A török konyhát, a francia és a kínai mellett, a három nagy vonulat egyikének tartják. Friss, helyben elõállított alapanyagokból készül, és gyakran érdekesen fûszerezett és meglepõen finom.

    Egy hagyományos menü mezével kezdõdik, ami különféle elõételek széles választéka. Egyszerûen túl könnyû már ezekkel jólakni: hummous (csicseri borsókrém), füstölt padlizsánpüré, töltött szõlõlevelek olívaolajban, fasírt, bab, fokhagymás joghurt (török találmány), és miniatûr, töltött kenyértészták.

  • Komoly betegségeket vonhat maga után a reggeli elhagyása

    Komoly betegségeket vonhat maga után a reggeli elhagyásaA reggelizés nagyon fontos dolog, ugyanis ennek az étkezésnek az elhagyása komoly betegségeket is maga után vonhat. A rohanó világban sokan nem szakítanak arra időt, hogy reggelivel indítsák a napjukat, pedig mindenféleképpen kell időt szakítani rá.A reggeli kihagyása növelheti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Sőt: kiderült, hogy a heti 0-6 alkalommal reggelizőknél nagyobb a 2-es típusú diabétesz veszélye, mint a mindennap reggelizőknél. Kiemelten fontos tehát, hogy az étkezés a napi rutin része legyen.

  • Boldoggá tesz a csokinyuszi elfogyasztása

    Húsvétkor jelentõs mennyiségû csokit fogyasztunk, az Európai Unió átlagához képest azonban jókora a lemaradásunk: egy uniós polgár kétszer annyi csokit majszol el egy évben, mint egy magyar. Halbritter Mátyás, az Édességgyártók Szövetségének elnöke kérdésünkre elmondta, hogy Magyarországon az éves egy fõre jutó csokifogyasztás - ami tartalmazza a táblás, szeletes, töltött és üreges csokoládékat...

  • Mit tegyen a kövér gyermek?

    Nehéz a kövér gyerekek élete.

    Nem öltözhet úgy, ahogy szeretne, ügyetlenül mozog a tornaórán, és társai gúnyolódásai miatt visszahúzódóvá válik az iskolában. Elszigeteltségében egyetlen öröme marad: az evés. Az ördögi kör bezárul. Az elhízás ellen a következetes szülõi magatartás és az életmódváltás a legjobb megoldás. A helyes táplálkozás bevezetése mellett fontos, hogy a gyermek rendszeresen sportoljon, mozogjon. Sok szülõ hormonzavarra gyanakszik, ám ez a legritkább ok – mondja a szakember. A bûnös a helytelen táplálkozás és a kevés mozgás, a sok cukros ital (üdítõk), a napköziben elköltött ebéd után, esténként a második nagy étkezés.

  • Az élelmiszerek hatással vannak az egészségünkre

    A táplálkozás csak úgy lehet egészségesebb a fejlett és fejlõdõ országokban, ha az élelmiszeripar fölismeri, hogy neki is ez az érdeke.

    Ennek már vannak biztató jelei, de az eddigi eredmények meglehetõsen szerények, pedig a közegészségügy képviselõi folyamatosan jelzik a kedvezõ irányt. Az Amerikai Orvosszövetség hetilapja érdekes szerkesztõségi közleményt jelentetett meg. Jeffrey P. Koplan és Kelly D. Brownell azzal foglalkozik az írásban, hogy miképpen válaszol az amerikai élelmiszeripar az elhízás szinte járványos terjedésére.

  • Nyögünk a kaják alatt - Étel Szex

    "Ételpornóoldalon" gyûltek össze a világ leghizlalóbb étkei az interneten. Egy amerikai honlapon (Ezazamiértkövérvagy) gyûlnek azok a receptek, amely a legtöbbet ártanak a súlyunknak és ezen receptek immár szakácskönyvnek tekinthetõ.

    Ide küldözgették saját ételmûveiket a világ minden tájáról azok, akiknek elegük van az egészséges étkezés intelmeibõl. Egyebek közt csokiöntetes, szalonnás fánk található és látható a honlapon, mivel az étkek receptjei mellé fényképeiket is feltették a honlap gondozói.

  • Amerikában feltalálták a vegetariánus csirkehúst

    Feltalálták a vegetariánus csirkehúst az amerikai Missouri Egyetem kutatói. Bár különbözõ húsutánzatok már évek óta forgalomban vannak, a csirkehús finom, rostos szövetének elõállítása különösen nehéz feladatnak bizonyult. Fu-Hung Hsieh és Harold Huff egyetemi tudósok azonban úgy tûnik, megtalálták azt a bonyolult módszert, amely a tökéletes csirkeíz mesterséges megteremtéséhez kell. Több mint egy évtizedig kísérleteztek, és állításuk szerint sikerült elõállítaniuk egy olyan szójaalapú terméket, amely nemcsak csirkeízû, hanem ugyanúgy omlik szét a szájban, mint az igazi szárnyasból készült ételek.

  • Egész évben kapható egészség: Uborka

    Az uborka csak melegban érzi jól magát, már a fagypont körüli hõmérsékletet is nehezen viseli el. A kígyóuborkát – mintegy egy-másfél méter magas – támasztékra felfuttatva lehet csak termeszteni, másik fajtája pedig a talajon fut.

    Az uborka eredetileg Észak-Indiából, a Himalája déli lejtõirõl származik, ahol állítólag már 4000 évvel ezelõtt termesztették. Az ókori görögöknél és rómaiaknál sem volt ismeretlen, de Európába csak a középkorban került. Ez utóbbi termésének színe a haragoszöldtõl egészen a sárgás árnyalatokig váltakozhat.

  • Néhány étel, ami segíti a fogyást

    Néhány étel, ami segíti a fogyástMindenki tudja, hogy több zöldséget és kevesebb cukrot kellene ennünk, kerülnünk kellene a gyorsételeket, hogy csak néhányat említsünk a fogyáshoz szükséges étrendi változtatások közül. A fogyást azonban a következő, zsírégetést bizonyítottan serkentő élelmiszerek étrendünkbe iktatásával is előmozdíthatjuk. Mind a négy kiválóan illeszkedik az egészséges fogyókúrás programokhoz. (Természetesen, ha valaki valamilyen alapbetegségben vagy allergiában szenved, az étrendi változtatások előtt feltétlenül beszélnie kell orvosával vagy dietetikusával.)

  • A céklalé csökkenti a vérnyomást

    A céklalé nitráttartalma miatt segít a vérnyomás csökkentésében - idézte londoni kutatók megállapítását.

    A céklalé jótékony hatására vonatkozó tanulmány a Hypertension címû amerikai szakfolyóiratban jelent meg. Szerzõi szerint 24 órán át csökkentette a vizsgálatba bevont emberek vérnyomását, ha céklalevet ittak vagy nitrát tablettákat kaptak. Azoknál volt jelentõsebb a hatás, akiknek a vérnyomása egyébként magasabb volt. A kutatók úgy vélik, a magas vérnyomást a mostaninál természetesebb módon is lehetne csökkenteni, hiszen több zöldségben megtalálható a nitrát.

  • Ezért érdemes nyírfacukrot fogyasztani

    Ezért érdemes nyírfacukrot fogyasztaniÍze, megjelenése szinte teljesen azonos a hagyományos kristálycukoréval, az emberi szervezetre gyakorolt élettani hatása viszont épp az ellenkezője. A nyírfacukor fogyasztása önmagában nem vezet elhízáshoz, jótékony hatással van fogainkra, lúgosítja szervezetünket, nem kell inzulin a hasznosításhoz, gyorsítja az emésztési folyamatokat és segíti a kiválasztást. Felnőttek, gyermekek, cukorbetegek, várandós kismamák, fogyni vágyók és candida-diétán lévők is egyaránt biztonsággal fogyaszthatják.

  • A vöröshagyma

    Sok dologra jó a hagyma!

    Az egyik tartozék zöldség-félénk, amelyet szinte mindennap használunk, legyen az bármely étel, leves, tészta-, vagy húsétel. A hagyomány abból alakult ki, hogy hagyma mindig minden mennyiségben volt a háznál, a legszegényebbnél is. És minél szegényebb volt a család, annál egészségesebbek voltak a gyerekek, amit részben a sok (nyers)hagyma fogyasztásnak köszönhettek.

  • Mégsem egészséges a szója?

    A tofu és társai fogyasztása évekig a legegészségesebb táplálkozásnak számított, ám az utóbbi idõben hirtelen negatív felhangú cikkekben találkozhattunk vele.

    Mi az igazság a szójababbal kapcsolatban, illetve mit mond a tudomány? Kávé kizárólag szójatejjel, bolognai szójakockából és joghurtok, kakaós készítmények szintén a szinte varázserõvel felruházott kis babszembõl. A szójakészítményeket már régóta azokhoz az élelmiszerekhez soroljuk, amelyek az egészségére valamit is adó nõk étlapjáról sem hiányozhatnak.

  • Naponta nyolc pohár víz?

    Az amerikaiak az iskolában azt tanulják, hogy az egészség alapja napi nyolc pohár víz megivása, noha az utóbbi idõben többen azt állították: ez mendemonda és tudományosan megalapozatlan. Többszáz év kultúrtörténeti és orvostudományi adatainak áttekintése megmagyarázza a ma már világszerte elterjedõ nézet hátterét és valóságtartalmát.

    A turisták táskájuk, telefonjuk, fényképezõgépük mellett szinte mindig viszik a vizes üveget és még az Eiffel torony megcsodálása közben is rendszeresen kortyolnak belõle.

  • Figyelj, a színes ételek az orvosságod!

    A The Times 1991augusztusi számában megjelent egy cikk néhány libanoni túszról, akik kaptak egy tál piros cseresznyét. Három éve nem láttak semmiféle színt, és csak ültek és "egész nap bámulták a cseresznyét annak ellenére, hogy ellenállhatatlan vágyuk volt arra, hogy megegyék". A cikk arról szólt, hogy a túszok nem tudták levenni a szemüket a piros színû cseresznyérõl. Lilian Verner Bonds szeint: "A szín esszenciális táplálék. A színéhség létezõ dolog. A szín éppoly szükséges számunkra, mint az étel a gyomrunk, vagy a levegõ a tüdõnk számára."

  • Dejó, a dió sokmindenre jó!

    3-5 szem dió a magas vérnyomás és a szívroham ellen

    Otsu - Az alfa-linolénsavat tartalmazó olajok, növények, mint például a dió, csökkentik a vérnyomást és a szívinfarktus kockázatát. Csaknem egyidõben közölték a tudományos folyóiratok egy japán és egy amerikai vizsgálat egybevágó eredményeit.

    Japánban a Shiga Egyetem kutatói csaknem ötezer, önként jelentkezõ felnõttet vizsgáltak.

  • Szervezetünk megfelelő rézszükségletéhez elengedhetetlen a spárga

    Szervezetünk megfelelő rézszükségletéhez elengedhetetlen a spárgaA spárgát mint értékes táplálékot tartják számon a szakemberek, mert nagyon gazdag K, C, A-vitaminban és folátban. Jól ellátja szervezetünket tryptophannal, B1,B2, B6, B3 vitaminnal, mangánnal, rézzel, foszforral, fehérjével, potassziummal, rosttal. Találunk benne vasat, cinket, magnéziumot, szelént és kalciumot is. A folsav a szív, érrendszer fontos védelmezője. Fontos szerepet játszik a szervezet számára életfontosságú folyamatokban. Ha a folsav-szint alacsony, akkor megnövekszik a szívbetegség kialakulásának kockázata is.

  • 5 táplálkozási tévhit

    Az egészséges életmód alapja a helyes táplálkozás, valamint a rendszeres mozgás. Utóbbi rendszerint háttérbe szorul, az elõbbivel kapcsolatban pedig még ma is számos tévhit vezethet félre.

    A barna kenyér egészségesebb, mint a fehér

    Sokan hiszik, hogy a barna kenyér minden esetben egészségesebb, mint a fehér. Pedig a lényeg nem színben rejlik. A kenyér barna árnyalatát ugyanis akár karamellszínezéknek is köszönheti.

  • Van olyan, hogy hamburgerfüggõség?

    Egy a 80-as években megjelent cikk szerint a kokain használata nem okoz nagyobb függõséget, mint a sültkrumpli élvezete.

    Akkoriban sokat támadták ezt a nézetet, ám most szinte ugyanez a téma került az újságok címoldalára, csak épp fordítva: a zsíros ételek ugyanúgy függõséget okoznak, mint a heroin vagy a kokain. A Daily News-ban megjelent cikk állításait alátámasztani látszik az a tény, hogy az amerikaiak egyre kövérebbek, a felnõttek kétharmada elhízottnak tekinthetõ.

  • Soha többet: virsli, szalonna és sonka

    A sonka, a virsli, a szalonna és más feldolgozott hústermékek napi rendszerességgel való fogyasztása növelheti egy esetleges szívprobléma, vagy a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

    Amerikai kutatások, amelyek a rendszeres húskészítmény-fogyasztás és a belekben kialakuló rák közötti összefüggést vizsgálták, arra mutattak rá, hogy a vizsgált személyeknél 42%-al nagyobb volt a szívbetegségek és 19%-al a kettes típusú diabétesz elõfordulása. Ez a jelenség a napi legalább 50 g húskészítményt fogyasztóknál volt kimutatható.