rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Rémségek a virsliben - el se hinné, miket eszünk

  • Porc, inak, csontvelõ, sok víz és adalékanyagok - el se tudnánk képzelni, hogy mi készülhet mindebbõl. Az élelmiszergyártóknak több fantáziájuk van a hústermékek elõállításához, õk ezekbõl virslit készítenek. Épp ezért a szakemberek szerint érdemes meggondolni, hogy kisgyermekeknek adjunk-e belõle, vagy hogy a kerti partikon megsüssük-e. Az olcsó virsli olcsó alapanyagból készül. A Magyarországon kapható átlagos virsliben fõleg víz van és úgynevezett húspép, ami a csontokon maradt, nehezen eltávolítható hús, porc, inak, csontvelõ összedarálásával keletkezik.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    loading...

    Egy laikus szinte el sem tudja képzelni, hogyan alakulhat ki egy olyan struktúrájú anyag, mint a virsli. Adalékanyagok nélkül ez nem is menne, ezért van szükség a foszfátokra és nitritekre. Ezek egy része tartósítja a terméket, más részük az elszínezõdést akadályozza meg, nem hagyja, hogy a virsli megbarnuljon vagy megszürküljön. A foszfátok pedig a hús vízmegkötõ képességét növelik.

    Bár a tudományos álláspont az, hogy ezek az adalékanyagok nem válthatnak ki egészségkárosodást, vannak, akik allergiások ezekre. Lukács Gábor élelmiszermérnök arra figyelmeztet: a nitriteket tartalmazó hústermékeket ne süssük vagy grillezzük, mert 250 fokon már rákkeltõ anyagok keletkeznek.

    Ne adjuk kisgyermekeknek sem, mert számukra nagyon veszélyesek. A kicsik szervezetében ugyanis még nincsenek jelen azok az enzimek, amelyek képesek lennének lebontani a nitriteket.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Fogyasszunk sok hagymát, hogy megelőzzük a betegségeket

    Fogyasszunk sok hagymát, hogy megelőzzük a betegségeketA magyar konyha egyik fontos alapanyaga a hagyma, legyen szó vöröshagymáról, póréról, lilahagymáról, fokhagymáról és sorolhatnánk még a különböző hagymaféléket. Ízletessé teszik az ételt, bár éppen emiatt a markáns íz miatt sokan nem kedvelik. A hűvös időszakban mégis érdemes megbarátkozni velük és gyakran használni a konyhában, hiszen sokat segíthetnek a megfázásos betegségek elkerülésében. A hagymafélék - bár kellemetlen leheletet adnak - a megfázásos időszak csodafegyverei lehetnek az alternatív gyógyászatban.

  • Céltudatos fiatalkor – A szülõk könnyen orientálhatják gyermeküket

    Mást sem hall manapság a gyermekes szülõ, hogy nagy a munkanélküliség és nehéz elhelyezkedni. Még ha õk maguk nem is érintettek a munkanélküliség témakörében, célszerû odafigyelni, hogy gyermekük olyan kompetenciákat sajátítson el élete során, melyekkel könnyen képes lesz elhelyezkedni. Aki ezt korábban átgondolja, gyermeke késõbbi boldogulását segítheti. Nem arról van szó, hogy már általános iskolás korában pályát kell választania a gyereknek, de nem árt, ha a szülõ tudja, gyermeke milyen készségekkel rendelkezik, melyeket fejleszteni lehet, és céltudatos iskolaválasztással a megfelelõ irányba terelni életpályáját.

  • Rákot okoz, vagy daganatellenes csodaszer a szója?

    Évtizedekkel korábban föltételezték, hogy a szója rendszeres fogyasztása csökkenti az emlõrák kockázatát, hiszen Ázsiában, ahol a nõk már kislány koruktól rendszeresen esznek szójaételeket, ritkább ez a rosszindulatú daganat. Az utóbbi években viszont megfigyelték, hogy a szója természetes összetevõi az ösztrogén hormonhoz hasonlítanak, amely éppen hogy fokozhatja az emlõrák kialakulásának esélyét.

    Az Amerikai Rákkutató Intézet minapi közleménye igyekszik kiegyenlített módon állást foglalni ebben a kérdésben.

  • Mindennapi kenyér: a sajt

    Teve, kecske, juh vagy tehén - Giovanni Migliore szívét megdobogtatja a sajt. A sajtkészítés olasz szakértõje a stuttgarti Hohenheim Egyetem kutatója. A tevesajt kutatását 1995-ben kezdte egy EU-projekt keretében, amely azt tûzte ki céljául, hogy Kenyában nomádoknak új megélhetési forrást találjanak, felmerült a tevesajt elkészítésének ötlete - számolt be Migliore. Eleinte a tevetejet repülõgépen hozatták Kenyából, de hamar túl költségesnek bizonyult és így az olasz szakember más lehetõséget keresett, s a németországi Feketeerdõben találta meg. Ott ugyanis 35 igazi tevét tartanak a Fata Morgana farmon. Az állatok tejelnek, és lovagolni is lehet rajtuk.

  • Kávéivás nemcsak finom és élénkítõ, de véd a cukorbetegség ellen is

    Szingapúr - A rendszeres kávé- vagy a feketetea-fogyasztás bizonyos mértékben megvéd a felnõttkori cukorbetegségtõl, míg a zöld teának ilyen jótékony hatását nem észlelték. A kávékedvelõk számára biztató vizsgálati eredményt az American Journal of Clinical Nutrition októberi száma közölte.

    A világ számos részében foglalkoztak azzal, hogy az utolsó évtizedben mind gyakoribb cukorbetegség kialakulását miként lehetne csökkenteni. A skandináv országokban több tanulmány igazolta, hogy a rendszeres kávézás gátolja a cukorbaj kialakulását.

  • Nagy munka a fogyás

    Évek óta mást sem hallani mint, hogy nem megfelelõ ételeket eszünk és keveset mozgunk, és csak hízunk, hízunk, ami egészségproblémákhoz vezet. Az oly divatos fogyókúra segíthet, de a megfelelõ módszer kiválasztása nem könnyû. Szakemberek pedig azt mondják, az igazi az életmódváltás. Az októbertõl az egyik kereskedelmi csatornán indult új mûsor témája tömegeket érintõ jelenségre alapoz. Hiszen szinte nincs olyan nõ Magyarországon, aki legalább egyszer ne fogyókúrázott volna, és nagyon kevés az olyan ember is, akit valamilyen formában közvetlenül vagy közvetetten ne érintene az ideális testsúly kérdése.

  • A reggeli presszókávé a szív legnagyobb ellensége

    Egyetlen csésze presszókávé is káros hatással lehet a szív mûködésére - állapította meg olasz kutatók egy új vizsgálata.

    A Palermói Egyetem szakemberei önkénteseken azt vizsgálták, mi történik a vérkeringéssel egyetlen csésze presszókávé elfogyasztásakor, szemben azzal, amikor koffeinmentes kávét iszunk. A presszókávé mintegy 107 milligramm koffeint tartalmaz, egy csésze instant kávé pedig 75 milligrammot. A kutatók azt találták, hogy 22 százalékkal kevesebb vér áramlott a szívbe a presszókávé megivása után egy órával.

  • Csirkehús-leves a magas vérnyomás ellen?

    A nátha kezelésére használt otthoni gyógymód, a csirekhús-leves új szerepkört is ölthet magára a gyógyászat terén a magas vérnyomás elleni küzdelemben, jelentették japán tudósok.

    Ai Saiga és munkatársai korábbi tanulmányokat idéztek, melyek arra utalnak, hogy a csirkemell olyan zselatinszerû fehérjét tartalmaz, melynek hatása hasonló az ACE inhibitorokéhoz, a magas vérnyomás fõ gyógyszeréhez. A csirkemellben azonban olyan kis mennyiség található ebbõl a fehérjébõl, hogy nem lehetne gyógyszerkészítésre felhasználni.

  • Nem vagyunk elég merész koktélozók

    Egyre izgalmasabb trendek alakulnak ki a nemzetközi koktéliparban, amelyekre Magyarországon nemcsak a mixereknek, hanem maguknak az italozóknak is fel kell készülniük. Cikkünkben a legnagyobb divatteremtõ országok irányzatait vázoljuk fel, ugyanakkor a lassan közelgõ, hûvösebb idõjárásra is adunk néhány izgalmas koktéltippet. Új szelek fújnak néhány éve az európai koktélszakmában, amelyekrõl a magyar közvéleménynek és a bártendereknek ugyan van tudomása, azonban a nyugati irányzatok kifejezetten lassan terjednek el hazánkban.

  • Tényleg egészséges a barna kenyér?

    Az egyszerûség kedvéért is gyakran eszünk kenyeret.

    Reggelire vagy napközben összedobunk egy szendvicset, ezt elcsomagolhatjuk az iskolába, munkába is, ez a legegyszerûbb, ha gyorsan szeretnénk valami laktatót enni. Aki egészségesebben szeretne élni, barna kenyér közé teszi a szalámit vagy sajtot. De vajon tényleg egészségesebb vagy csak azt hisszük?

    Tévedés, hogy a barna vagy a félbarna kenyér csak attól más, mint a fehér, mert másféle gabona lisztjét használják hozzá.

  • Néhány korty egészség

    Az ivóvízben elõforduló ásványi sók olyan - a kõzetekbõl és a talajból kioldódó - vegyületek, melyek fontos szerepet játszanak az egészség megõrzésében, a betegségek gyógyításában.

    Ám az ipari korszak óta az ember vígan öntözi a mérgeket az ivóvizébe – a felszínen vagy az átszivárgáson keresztül a talajvízbe. Elérkezett az az idõ, amikor már nem lehet bízni a vízkészletben... A vízben lévõ legtöbb elemrõl ma már bebizonyították, hogy az emberi szervezetnek nemcsak építõkövei, de a normális anyagcsere-folyamatoknak katalizátora, a mûködés fenntartója is.

  • Mitõl lesz kék a banán?

    Banánhéjat, amelynek állítólag hallucinogén hatása van. Ha az "érett sárgákat" UV-fénnyel világítják meg, akár drogmámorban is érezheti magát a szemlélõ - ugyanis ekkor kéken világítanak, tudósítanak innsbrucki kutatók az "Angewandte Chemie" címû szaklapban.

    "Mi magunk is meglepõdtünk azon, hogy ezt a jelenséget eddig senki sem fedezte fel", mondja Bernhard Kräutler, a kutatás vezetõje. Hiszen a gyümölcs, amelybõl évente 72,5 millió tonna terem, a világ ötödik legfontosabb élelmiszere.

  • A sok zsírt tartalmazó étrend emeli a szélütés kockázatát a nõknél

    Jelentõsen növeli az ötven év fölötti nõknél a szélütés kockázatát a sok zsírt tartalmazó étrend - állapította meg egy nagyszabású követéses tanulmány. Az Amerikai Stroke Társaság konferenciáján szerdán ismertetett tanulmány az eddigi legnagyobb, amely az étrend és szélütés kockázatnövekedése közötti kapcsolatot vizsgálta a nõknél. A 87 230 nõ részvételével lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a legtöbb zsírt fogyasztók csoportjában 44 százalékkal magasabb volt a szélütés leggyakoribb típusának kockázata, mint a skála másik végén, a legkevesebb zsírt fogyasztó nõk csoportjában.

  • Nyári kortyok

    Nyár és víz - szorosan összefüggõ fogalmak. Ha a Balatonon vitorlázunk vagy a strandon pancsolunk a medencében, talán nem is gondolunk arra, hogy e nélkül az elem nélkül a földi élet sohasem jött volna létre. Nyár és víz - szorosan összefüggõ fogalmak. Ha a Balatonon vitorlázunk vagy a strandon pancsolunk a medencében, talán nem is gondolunk arra, hogy e nélkül az elem nélkül a földi élet sohasem jött volna létre. Valószínûleg azon sem morfondírozunk, hogy testünk több mint 70 százaléka víz, és az sem fordul meg a fejünkben, hogy vajon hogyan szabályozhatjuk megfelelõen folyadék-kibocsátásunkat és -bevitelünket.

  • Egyre gyakoribb összetevõje ételeinknek: a mangó

    Bár a mangó hazánkban különleges gyümölcsnek számít, egyedülálló íz- és illatvilága miatt egyre gyakoribb összetevõje ételeinknek.

    A mangó a trópusokon, fõként az indiai szubkontinensen nõ. Az Anacardiaceae család tagja, mely számos fajt foglal magába, többek között a kesudiót és a pisztáciát is. A friss mangó szezonja áprilistól augusztusig tart. Íze kellemes és gazdag, édes íze enyhe fanyarsággal párosul. A mangó kiváló forrása az A-vitaminnak és egyes flavonoidoknak, így a béta-karotinnak, az alfa-karotinnak, valamint a béta-kriptoxantinnak.

  • A sárgabarack segít leküzdeni a fertőzéseket

    A sárgabarack segít leküzdeni a fertőzéseketA csontok és a szövetek újjáépítésében fontos szerepe van, így fogyasztása egyaránt javasolt fiataloknak és időseknek. Növeli a sejtek energiáját, élettartalmát, fokozza a vérképzést, mérsékli az asztmás panaszokat. Vízhajtó, méregtelenítő hatású. Segít leküzdeni a baktériumok, vírusok által okozott fertőzéseket. A sárgabarackban is jelen lévő B17 gátolja a sejtek rákos elváltozását elindító anyagok működését. Alternatív módszerként egyre több helyen használják injekció formátumban. Gyakorlatilag az összes gyümölcs magjában megtalálható ez a vegyület.

  • Húsvét elõtt: mit kell tudni a csokinyúlról?

    A kis mennyiségben fogyasztott, magas kakaóvaj tartalmú csokoládé használ a szív- és érrendszeri panaszok megelõzésében - mondta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének tagja. Horváth Gabriella szerint nem baj, ha az ünnepek alatt egy kicsivel többet fogyasztunk az ételekbõl, édességbõl, de mozogjuk le a többletkalóriát. Az Édességgyártók Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy ma már többen többen keresik a kakaóból készült csokoládé figurákat, mint a kakaós tejbevonómasszából gyártottakat.

  • A pezsgõ nõies és nem hízlal

    A francia nõk is egyre jobban kedvelik a rosé pezsgõt. A pezsgõfogyasztás mindenütt megnõtt, ahol felbukkant A francia nõk nem híznak el címû kötet - a szerzõ ugyanis a világ egyik leghíresebb francia pezsgõjének amerikai forgalmazója. A magyar könyvpiacon is nagy sikert aratott a vékony kis kötet, amelynek Mireille Guilliano a szerzõje. Eszerint mindent lehet enni - sajtot, csokoládét, libamájat - csak éppen mértékkel, és az sem mindegy persze, hogy mikor. No meg arról, hogy mindenhez kiváló egy pohár jó minõségû pezsgõ.

  • Tévhitek a burgonyachips-rõl - nem védjük a chips-t

    Budapest - Az ünnepek közeledtével gyakrabban kerül burgonya chips az asztalunkra. A chips-rõl több alaptalan tévhit forog közszájon. Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács most bebizonyítja, hogy mindez pusztán hiedelem.

    Nem igaz, hogy hízunk tõle! A burgonyachips valóban az energiadús élelmiszerek közé tartozik, ám egy magyar fogyasztó évente még 500 g chips-et sem eszik meg, miközben egy angol 12-13-szor ennyit. A hazai fogyasztó az energiabevitelének csak 0,25%-át fedezi chips-bõl, azaz a chips szinte egyáltalán nem tehetõ felelõssé az elhízásért.

  • Fogyaszt az ételek illata

    Csillapítja az éhségünket, ezáltal segíthet a fogyásban egyes ételek illata. Az új amerikai fogyókúra, a "Sensa" lényege, hogy nem tesz semmilyen ételt tiltólistára, ellentétben az Atkins-, vagy a káposztaleves-diétával, de mindent csak kis adagokban enged fogyasztani.

    A Sensa követõi kis szemcséket szórnak az ételükre, mintha sóznák azt. Dr Alan Hirsch, a módszer tudományos alapjainak kidolgozója szerint ezek a szemcsék intenzívebbé teszik az ételek illatát és ízét, ezáltal segítségükkel hamarabb elérhetõ a jóllakottságérzet.

bohócdoktor vizit szja 1%

loading...