Rémségek a virsliben - el se hinné, miket eszünk

Porc, inak, csontvelõ, sok víz és adalékanyagok - el se tudnánk képzelni, hogy mi készülhet mindebbõl. Az élelmiszergyártóknak több fantáziájuk van a hústermékek elõállításához, õk ezekbõl virslit készítenek. Épp ezért a szakemberek szerint érdemes meggondolni, hogy kisgyermekeknek adjunk-e belõle, vagy hogy a kerti partikon megsüssük-e. Az olcsó virsli olcsó alapanyagból készül. A Magyarországon kapható átlagos virsliben fõleg víz van és úgynevezett húspép, ami a csontokon maradt, nehezen eltávolítható hús, porc, inak, csontvelõ összedarálásával keletkezik. Egy laikus szinte el sem tudja képzelni, hogyan alakulhat ki egy olyan struktúrájú anyag, mint a virsli. Adalékanyagok nélkül ez nem is menne, ezért van szükség a foszfátokra és nitritekre. Ezek egy része tartósítja a terméket, más részük az elszínezõdést akadályozza meg, nem hagyja, hogy a virsli megbarnuljon vagy megszürküljön. A foszfátok pedig a hús vízmegkötõ képességét növelik.

Bár a tudományos álláspont az, hogy ezek az adalékanyagok nem válthatnak ki egészségkárosodást, vannak, akik allergiások ezekre. Lukács Gábor élelmiszermérnök arra figyelmeztet: a nitriteket tartalmazó hústermékeket ne süssük vagy grillezzük, mert 250 fokon már rákkeltõ anyagok keletkeznek.

Ne adjuk kisgyermekeknek sem, mert számukra nagyon veszélyesek. A kicsik szervezetében ugyanis még nincsenek jelen azok az enzimek, amelyek képesek lennének lebontani a nitriteket.