A citromot lehet kúraszerűen vagy folyamatosan is fogyasztani. A rendszeres citromfogyasztás egészségileg csak előnyös lehet! Ha a reggelt (langyos-meleg) citromos vízzel indítjuk, sokat tehetünk az egészségünkért és jó alakunkért! A reggeli citromos víz amellett, hogy erősíti az immunrendszert, és hasznos vitaminokkal látja el a szervezetet, segíti az anyagcserét és karbantartja az emésztést, valamint fokozza a zsírégetést. Fontos viszont, hogy a citromos vizet éhgyomorra igyunk (kávé és minden egyéb előtt), és ne tegyünk bele cukrot.
Ha a fogyásra kicsit jobban rá akarunk állni, akkor egy egész citrom levét igyuk meg reggel egy pohár vízzel felhígítva. Ha valaki elsőre nem annyira bírja a töményebb citromos vizet, akkor érdemes fokozatosan növelni a víz citrom tartalmát, míg el nem éri az egy citromnyi mennyiséget.
A citrom zsírégető hatásának egyik kulcsa a citrom savasságában rejlik. A citromban található citromsav az emésztőrendszerbe kerülve kölcsönhatásba lép az ott lévő egyéb savakkal és enzimekkel. Így a reggel éhgyomorra elfogyasztott citromos víz (magas rosttartalma miatt is) természetes módon támogatja az egészséges emésztést.
A citromos víz fogyasztása tisztítja a vastagbelet, és segít megszabadulni a salakanyagoktól. Bélféreghajtó és puffadásgátló hatása is van. A lerakódott salakanyagoktól való megszabadulás kilókban is mérhető változást okoz.
A citromban található pektin vízzel elegyedve sűrű, kocsonyaszerű tömeggé lesz, ami fokozza a telítettség érzést és csökkenti az éhséget. Érdekes, hogy egy olyan savanyú gyümölcs, mint a citrom, hogyan lehet mégis lúgosító hatású. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy noha a citrom valóban savas, alacsony cukortartalmának köszönhetően az emésztést követően mégis lúgosító hatású lesz.
Amellett, hogy védekezőképességünket erősíti, rostjai révén elősegíti az emésztést, és antioxidáns vegyülete mérsékli a szabadgyökök káros hatását, így csökkenti a rákbetegség kockázatát. Kiemelkedő mennyiségben tartalmaz C- és A-vitamint, különféle nyomelemeket, kalciumot, káliumot, vasat, mangánt és foszfort. Érdemes kirándulások alkalmával saját kezűleg szüretelni a savanyúbb, kisebb méretű vadon termő fekete szedret, mivel akár tízszeresét is tartalmazhatja a nagyobb és édesebb, termesztett szeder mangántartalmának!
A magyar konyha egyik alapvetõ zöldségnövénye Dél- és Közép-Amerikából származik, a XVI. században került Európába. I. Izabella spanyol királynõ Kolombusz nagyszabású, merész tervét elfogadva útnak indította a hajóst India felé. Az "Új Világból" Kolombusz nem a hagyományos fûszerekkel, hanem - többek között - egy addig sohasem látott ajándékkal tért vissza: egy paprika növénnyel. Talán nem véletlen, hogy a növénykét Kolombusz orvosa (Chanca) gyûjtötte, megérezhette, hogy évszázadok múlva, a benne rejlõ gyógyító erõ is segíti majd a világhírnév felé.
Március beköszöntével visszaköltöznek a friss zöldségek a konyhánkba, na meg a piacra, kiskertbe, és a boltok zöldségpultjaira. A friss tavaszi zöldségekkel érdemes feltölteni a vitaminraktárakat. Az egyik legegészségesebb zöld leveles zöldség kimagasló mennyiségû ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, ám B-, C- és E-vitaminban sem szûkölködik. Sejtmegújító hatása magas magnéziumtartalmának köszönhetõ, mangántartalma pedig segít a vérképzésben, az idegrendszer megfelelõ mûködésében, valamint az egészséges anyagcsere biztosításában. 
A konyhaművészet egyik legváltozatosabban elkészíthető étele a zöldbab. A zöldbab kedvelői kedvükre válogathatnak a receptek tucatjai között, mivel ez a zöldség számtalan fogás alapja lehet. Párolva, sütve, főzve, salátaként, levesben vagy főételként is ízletes ételeket varázsolhatunk belőle. Ráadásul igazán ajánlott a fogyasztása, mivel a brokkoli után a zöldbab az egyik leghatásosabb zöldség, mellyel megelőzhető a rák. A kifejlett magokat tartalmazó szárazbabnak tízszer nagyobb a fehérjetartalma, mint a burgonyának, így igazán közkedvelt zöldség.
A hibiszkusztea csökkenti a vérnyomást
A táplálkozástudományi szakértõk szerint teljesen mindegy, hogy a fõétel elõtt esszük a salátát vagy mellé. A legfontosabb az, hogy friss, nyers zöldségféle mindenképpen szerepeljen az étrendünkben.
A szülõk, elsõsorban az édesanyák tájékoztatását tûzte ki céljául a Nagyranövök Mozgalom, melynek fõ vezérlõ elve a gyermekek egészséges táplálkozására való nevelés. A Nagyranövök Mozgalom megújítja honlapját is, és ez idáig egyedülálló, - a Szonda Ipsos nevével fémjelzett - országos reprezentatív felmérés készül az általános iskolások étkezési, elsõsorban reggelizési szokásairól. Alig valamivel több, mint fél éve kelt életre a Nagyranövök Mozgalom, mely nem elégszik meg a szülõk puszta tájékoztatásával, hanem figyelemfelkeltõ kampányba is kezd annak érdekében...
A bajaiak manapság is Európa halevõ rekorderei. Évente fejenként 66 kiló fogy pontyból, kárászból, keszegbõl, harcsából, csukából, a Duna és mellékága, a Sugovica uszonyos kincseibõl.
Nem vitatható, hogy a kerti összejövetelek és bográcsozások legfontosabb itala a sör. Azonban ha egy kis változatosságra vágysz, és már unod a megszokott sör-ásványvíz-limonádé összeállítást, más hûsítõkkel is megkínálhatod a barátokat. Ha kerti parti, akkor hideg sör - amit nem mindig könnyû produkálni. Ha kicsi a hûtõd, készíts ki egy-két lavórt vagy vödröt és töltsd meg összetört jéggel - ez már a benzinkutaknál kapható - s ebbe állítsd a palackokat. Sokan alábecsülik a szükséges üdítõitalok mennyiségét is. Az autóval érkezõ vendégek, a fogyókúrázók és a gyerekek is szeretnék a szomjukat oltani.
A fehér, egyszínű, enyhén dekorált, esetleg saját színével hímzett terítő, a hozzá passzoló szalvétával és kiegészítőkkel éppúgy lehet ünnepi hangulatú, mint a zöld és vörös dominanciájú teríték - melyhez kiegészítőként különösen jól illenek a fenyőágak és a mikulásvirág -, vagy az aranyat, vagy az ezüstöt mint fõ motivációs elemet használók asztala. A borostyánlevél, a csipkebogyó, a toboz a téli hónapok jellegzetes növényei, termései. A legkedveltebb szalvéta minták pedig ez időtájt jégvirágosak, hópelyhesek vagy karácsonyi motívumokkal díszítettek.
Mennyi az ideális mennyiség? Hány óráig tehetjük meg? Fontos kérdések, mert befolyásolják éjszakai pihenésünket, ezáltal szervezetünk egészséges mûködését. Mind az elfogyasztott ételek, mind az italok meggátolhatják a nyugodt éjszakai pihenést. A két fõ bûnös a koffein és az alkohol. A koffein már kis dózisban is gátolja az alvást elõsegítõ neurotranszmitterek (idegsejtek közötti ingerületátvivõ anyagok) termelõdését. Ha valaki nem tud aludni, próbálja elhagyni a kávét és a koffeintartalmú italokat, még reggel is.
Az átlagember napi 12-20 gramm sót fogyaszt, holott a szervezet ennek csupán a felét viseli el, a vesék ugyanis huszonnégy óra alatt mindössze 5-7 grammot választanak ki. A felesleges molekulákat a sejtnedvek magukba zárják - ettõl pedig az egekbe szökik a vérnyomás.
A szív és érrendszeri panaszok tipikusan nyugati népbetegségnek számítanak. Létezik azonban egy anyag, aminek segítségével megóvhatjuk szívünket az esetleges problémáktól: ez az E-vitamin.
Ülõ vagy álló munkát végzel, esetleg babát vársz, és dagad a lábad? Megmutatjuk, mit tehetsz ellene!
Méregteleníteni kell, csak nem mindegy, hogyan is csináljuk. Néhány alapvetõ szabályt kínálunk útmutatásul.
Egy ausztrál hírportál összegyûjtötte a világ legkülönlegesebb és legeredetibb éttermeit, ezek között találhatunk jég-, és nudista éttermet, valamint olyan vendéglõt, ahol vécécsészén ülhetnek a vendégek és fürdõkádból fogyaszthatják a kért ételeket.
A savanyú káposztából számtalan ízletes étel készíthetõ, ám nem csak ezért szeretjük. A savanyú káposzta, és annak leve ugyanis tele van vitaminokkal, a bélrendszerre jótékony hatással van, fogyaszt és a daganatos sejtek szaporodását is meggátolja. A savanyú káposzta – ami fejeskáposztából készül – fõzve, rakva, párolva, levesnek, salátának, vagy nyersen is gazdag vitamin- és tápanyagforrás. A fejeskáposzta C-vitamin tartalma igen magas (100 gramm 20 milligramm C-vitamint tartalmaz), amit a savanyítás után sem veszít el, mint ahogy más, értékes összetevõit sem – így rendszeres fogyasztásával a náthás megbetegedéseket is távol tarthatod. 
Azokban az országokban, ahol a lakosság nagymértékben fogyaszt gyümölcsöt és zöldséget, csökken a szív-érrendszeri megbetegedések és a krónikus betegségek kockázata
Már sokat írtunk a fokhagymáról, erről a rendkívüli növényről. Naponta fogyasztjuk (más növényekkel együtt), így érdekes módon nincs is problémánk pl. a magas vérnyomással vagy az egyszerű náthával. Azt azonban nem tudtuk, hogy április 19-e a fokhagyma világnapja, azaz sokan annyire méltatják, hogy még egy évben kiemelten imádják is. Ez az pici, de annál sokoldalúbb növény tehát megérdemli, hogy szenteljünk neki egy cikket, egyben ízekre szedjük a világ legkeresettebb hagymáját.
A rostokban dús ételek jótékony hatása régóta ismert, azonban most arra is fény derült, hogy pontosan miért: a rostok "durva" felületének hatására a bélcsatorna falában fokozódik a nyáktermelés, amely megkönnyíti a táplálék továbbjutását a béltraktus további részeibe. Paul L. McNeill (Medical College of Georgia) és munkatársainak új tanulmánya arra enged következtetni, hogy amikor rostos ételeket - teljes kiõrlésû gabonaféléket, zöldségeket és gyümölcsöket - fogyasztunk, azzal folyamatos sérüléseknek tesszük ki a bélcsatorna falának sejtjeit. Azonban az említett ételek jótékony hatásának magyarázata éppen ebben a gyulladásos reakciókat kiváltó folyamatban rejlik.
