rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A szervezet méregtelenítése nyírfacukorral

  • A szervezet méregtelenítése nyírfacukorralA lerakódott méreganyagoktól való megszabadulás befolyásolja közérzetünket, elősegíti egészségünk és fiatalságunk megőrzését. Méreganyagok meglehetősen széles spektruma található meg a szervezetünkben és nincs olyan kúra, amely mindet egyszerre hatékonyan fel tudná dolgozni. Más-más kúra szükséges az egyes szerveink méregtelenítéséhez, más a zsírszöveteinkben elraktározódott toxikus anyagoktól való megszabadulásra és más az emésztőrendszerünkben kialakult lerakódásokra is.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    loading...

    Érdemes a tavaszi időszakban kisebb szünetekkel több különböző kúrát is végigcsinálni. Szinte alapvető az emésztőrendszeri lerakódásoktól való rendszeres megszabadulás. Ez a tisztulás sikeresebbé teheti a többi kúrát is. A hasznos tápanyagok felszívódásának megakadályozása számos lappangó hiánybetegséghez vezethet. Ezektől a lerakódásoktól való megszabadulásnak számos módja van. Mindegyiknek közös eleme a rost dús, főleg növényi alapú étkezés, amely segít fellazítani és eltávolítani ezeket a lerakódásokat. Ha édesre gondolunk, akkor a nád- és gyümölcscukor illetve a növényi szirupok, mint például a juharszirup épp ellenkezőképpen hatnak, ezt a folyamatot gátolják, ezeket javasolt elhagyni.


    A nyírfacukor úgy viselkedik, mintha rostos növényi kivonatot ennénk, fokozza a bélműködést, elősegíti a kiválasztást. A vércukor stabilizáló hatása miatt is kiváló alkotóeleme lehet az ilyen jellegű tisztítókúráknak.

    Ha nem szeretnénk túlságosan nagy méregtelenítésbe kezdeni, az emelt nyírfacukor bevitel, akkor is fokozza a kiválasztást. Könnyebben, gyorsabban távoznak el azok a nem kívánt méreganyagok, amelyek egyébként hozzájárulnának a lerakódások kialakulásához.

    A nyírfacukor ugyanúgy néz ki és ugyanúgy használható, mint a hagyományos cukor, ugyanakkor mintegy 40%-al kevesebb kalóriát tartalmaz. Számos, szervezetre gyakorolt jótékony hatása van: nem hizlal, nem savasítja a szervezetet, antibakteriális hatású, segíti az emésztést, nem rontja a fogakat, így cukorbetegek, fogyókúrázók, terhességi diabéteszben, csontritkulásban szenvedők, valamint fogszuvasodással küzdő gyerekek és felnőttek egyaránt használhatják.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Szemetet nyomnak le a torkunkon!

    Az amerikaiak "junk food"-nak, szemét kajának hívják azokat az ételeket, amelyek nem hasznosak az egészségre, sõt, inkább károsítják azt. Egy új tanulmány szerint az élelmiszergyártó vállalatok naponta átlagosan huszonegy reklámot zúdítanak az amerikai gyermekekre, melyek közül a legtöbb valamilyen édességet, rágcsálnivalót, üdítõt és gyorséttermi ételt népszerûsít. A tanulmány szerint a 8-12 év közötti gyerekek évente nagyjából hétezerhatszáz élelmiszerhirdetéssel találkoznak.

  • A túl sok evés összezavarja az agyat

    A túlevés megzavarja az agyat, ezzel olyan károsodások sorozatát indítja el, melyek diabéteszt, szívproblémákat és más betegségeket okoznak - közölték amerikai kutatók a Cell címû tudományos szaklapban.
    Úgy tûnik, hogy a túl sok evés aktiválja az immunrendszer általában nyugvó útvonalait az agyban, amely immunsejteket küld szét a szervezetben. Ezek a védõsejtek megtámadják és elpusztítják a betolakodókat, ebben az esetben olyanokat is, amelyek ott sincsenek - állítja Dongsheng Cai, a Wisconsini Egyetem kutatója és csoportja.

  • 12 kérdés és válasz a hússal vagy anélkül kérdéskörhöz

    "Amíg vágóhidak vannak, addig csataterek is lesznek!" (Lev Tolsztoj)

    Leírás: A vegetáriánus olyan személy, aki nem eszik húst, beleértve a halat és a szárnyasokat. Több fajtája is van: az ovo-lakto vegetáriánusok csak húst nem fogyasztanak, de tojást és tejtermékeket igen, a laktovegetáriánusok viszont csak a tejtermékeket fogyasztják, a tojást már nem. A vegánok semmilyen állati eredetû táplálékot nem vesznek magukhoz.

  • Káposzta: Az egészségünk forrása lehet

    A káposztafélék a keresztes virágúak családjába tartozó többi zöldséggel együtt (kelkáposzta, kelbimbó, karfiol, brokkoli, karalábé, retek, torma) vitaminokban igen gazdagok.

    A legtöbb vitamin a külsõ, sötétebb levelekben található. Sok C-vitamint, K-vitamint, ß-karotint, B1-vitamint, folsavat és E-vitamint tartalmaznak, s a bennük lévõ kalcium mennyiség is jelentõs. A kelkáposzta vastartalma is számottevõ, azonban a vas felszívódása a növénybõl nem olyan jó, mint pl. a húsokból.

  • Keveset alszik, sokat eszik?

    Érdemes eleget aludnia annak, aki meg akarja õrizni karcsúságát, hiszen egy friss kutatás szerint többet esznek a kialvatlan emberek. Az American Journal of Clinical Nutrition címû szakfolyóirat legutóbbi számában közölt tanulmány szerzõi úgy vélik, hogy az alváshiány lehet az egyik környezeti tényezõ, amely a járványos méreteket öltõ elhízás hátterében áll.

    Francia kutatók tizenkét átlagos testsúlyú, egészséges fiatalember étkezését, alvását és energiafelhasználását követték nyomon kétszer 48 órán át.

  • E-vitamin a táplálkozásunkban

    A zsírban oldódó E-vitamin csak rövid ideig marad a szervezetben, így folyamatosan gondoskodni kell az utánpótlásáról.

    Antioxidáns vegyület, segít semlegesíteni a felgyülemlett szabad gyököket. Csökkenti a szívbetegség, valamint különféle rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

    Lassítja a bõr öregedésének folyamatát, sõt, a premenstruációs tüneteket is csökkenti.

  • A Zöld Tündér csábítása - Az abszint

    Évszázados számûzetése után visszatért az illegalitásból a veszélyes méregként, drogként, de leginkább izgalmas, mágikus italként számon tartott abszint.

    Pár éve újra kapható az EU tagországaiban, igaz nem az eredeti változat, hanem legyengített kisöccse. Az egykori Csehszlovákia volt az egyetlen az öreg kontinensen, ahol mindvégig ereje teljében pompázhatott a smaragdzöld színe és bódító "varázsereje" miatt Zöld Tündérnek is nevezett nedû.

  • Néhány vitamin elvesztõdik befõzés közben a gyümölcsökbõl

    Tél végére mindenki ráun az almára, narancsra, fekete retekre, a távolról érkezõ friss gyümölcsök, zöldségek nagy része pedig vízízû vagy drága. Ilyenkor jó elõvarázsolni a fagyasztóból vagy a befõttesüvegbõl a hiányzó ízeket - kérdés, hogy az ízek mellett mennyi vitamin õrzõdött meg ezekben a termékekben? A felpúposodott konzervet mindig ki kell dobni! A gyümölcsök, zöldségek legértékesebb tápanyagai közé tartoznak a vitaminok, ám ezekhez csak akkor juthatunk hozzá hiánytalanul, ha a gyümölcsöt-zöldséget leszedés után azonnal, hámozás és darabolás nélkül, nyersen megesszük.

  • Kiváló tápanyagforrás a karfiol

    Kiváló tápanyagforrás a karfiolHa valaki energiaszegény étrendet folytat, vagy cukorbeteg, jó barátja lesz a karfiol, hiszen alacsony az energiatartalma, elenyésző a szénhidrát-tartalma, de sok benne az ásványi só, az élelmi rost, kéntartalmú összetevői megvédik a szervezetet egyes betegségekkel szemben. A karfiolt fogyasztásának számos módja van. Népszerű húspótlóként, rántott vagy sült formában, de egytálételként, darált hússal keverve is: sokak kedvence a rakott karfiol. Nagyon finom a karfiolos leves, melyet hagyományos módon, de tejföllel ízesítve is készíthetünk.

  • Kiderült, miért vagyunk éhesek akkor is, ha épp ettünk

    A kutatók végre kiismerték annak a hormonnak a mûködését, amelynek hiányában akkor is eszünk, ha már túl vagyunk az étkezésen, túltermelõdése esetén pedig akkor sem veszünk magunkhoz ételt, ha órák óta nem ettünk semmit. Az úgynevezett PYY hormon kulcstényezõ lehet az evési rendellenességek kezelésében. Szerepének felismerése teret adhat újfajta eljárásoknak, amelyekkel az elhízást próbálják megelõzni vagy visszafordítani. A kutatás igen fontos lehet, hiszen manapság egyre több embert érint az elhízás.

  • Már az utolsó vacsora is supersize volt

    Az emberiség bizony már ezer éve túleszi magát, legalábbis erre következtetnek kutatók, akik az utolsó vacsorát ábrázoló több mint ötven festményt tanulmányozva mutattak rá arra, hogy már a híres vacsora is "supersize" volt.

    Az érdekes kutatást a Cornell Egyetem tudósa, és annak fivére - egy presbiteriánus miniszter, egyben a vallási tanulmányok professzora a virginiai Wesleyan Fõiskolán - végezte. Az eredmények azt mutatják, hogy az utóbbi ezer évben az utolsó vacsora ábrázolásain 23-69 százalékkal nõtt a tányérok és az adagok mérete.

  • Kólával vigad a magyar

    Öt százalékkal többért - 50 milliárd forintot meghaladó értékben - adtak el szénsavas üditõitalt Magyarországon a 2006 júliusa és 2007 júniusa közti évben, mint az elõzõ idõszakban. Ezzel 510 millió liter fölé nõtt az elfogyasztott mennyiség - derül ki a Nielsen piackutató cég Kiskereskedelmi Indexébõl. Változatlanul messze a legkedveltebb íz a kóla, részesedése az összes üdítõbõl már majdnem 50 százalék, utána a narancs következik 17 százalékkal, a többi íz elterjedtsége 10 százalék alatti. A kevesebb kalóriát tartalmazó, ezért egészségkímélõbbnek beállított light termékek részesedése is jelentõsen növekszik, az eladott üdítõknek már 29 százaléka ilyen termék.

  • Rost az egészség titka

    A rostbevitel fokozása az egyik olyan kívánalom, melyet az étkezési szokások pozitív irányba történõ megváltoztatásához szükséges megvalósítani. A rostban gazdag élelmiszerek - leginkább a növényi rostok - segítik az emésztést, fokozzák a bélmûködést, ezáltal pedig fontos szerepet játszanak a vastagbélrák megelõzésében. A rostdús élelmiszerek és a szükséges, legkevesebb naponta két liter folyadék elfogyasztása együttesen fejtik ki béltisztító hatásukat, elõsegítve a salakanyagok távozását, ezáltal pedig fontos szerepet játszanak a vastagbélrák megelõzésének.

  • A sushi eredete

    A japán konyha Európában legelterjedtebb fogása a számtalan variációban létezõ sushi, ami alapjában nem más, mint apró rizses falatkák. Az éttermek által manapság kínált sushi merõben különbözik az évezredes hagyományokra tekintõ japán fogástól. A XIV századik csak a rizsben és sóban erjesztett halat nevezték sushinak, ám a rizs nem ették meg róla. A ma divatos sushi típusok az elmúlt három évszázadban alakultak ki.

  • Egy marék dió rendbe tesz

    Aki minden nap diót ropogtat, annak jó lesz az egészsége. Mindegy milyen szempont szerint vizsgáljuk a diót - legyen az táplálkozáskutatás, hagyományos kínai orvoslás vagy népgyógyászat: a dió a szervezet egészségjavító szempontjából fontos. A finom mag, egyedülálló kombinációja a fehérjének, a vitaminoknak, az ásványi anyagnak és az esszenciális zsírsavnak. Napi 50 gramm dió fogyasztásával, elérjük a felnõtt szervezet, Omega-3-zsírsav szükségletünket, mely körülbelül egy marék diót jelent.

  • Miért kell rostokat enni?

    A rostban gazdag táplálkozás jótékony hatásáról már Hipokratész is beszámolt. Mégis csak az 1950-es években kezdtek el komolyabban foglalkozni vele.

    Ugyanis ekkor kerültek nyilvánosságra olyan megfigyelések, melyek összefüggést mutattak ki a rostbevitel és a krónikus nem fertõzõ megbetegedések között. A gyümölcsök közül a legtöbb rosttartalommal a málna és a piros ribizli rendelkezik, ezt követi a körte, a szilva és a szõlõ. A zöldségek közül a legrostosabbak a száraz hüvelyesek, a bab és a lencse. Ma már köztudott, hogy a rostok növelik a bélmozgást, elõsegítik a jó bélmûködést.

  • Megfelelõ táplálkozás, megfelelõ élelmiszerekkel

    Az egészségmegõrzés mára külön tudományággá nõtte ki magát, melynek egyik eleme a korszerû táplálkozás lett. A nemzetközi trendeknek megfelelõen megszületett a funkcionális élelmiszer fogalma, melyek fogyasztásával nagyban hozzájárulhatunk egészségünk megóvásához.

    A funkcionális élelmiszer - a European Commission Concerted Action on Functional Food Science meghatározása szerint - a megfelelõ táplálkozásélettani hatásokon felül más pozitív hatást is gyakorol a szervezetre: az egészséget növeli, a közérzetet javítja, és/vagy csökkenti bizonyos betegségek kockázatát.

  • Még sem egészségtelen a burgonya?

    A szõlõlé a magas cukortartalma miatt lehet elrettentõ. Annyira azért mégse ijedjünk meg tõle, hiszen az édes gyümölcslé fogyasztása csökkentheti a koleszterin szintet és a vérnyomásunkat is.

    A burgonyát legyen akár sütve, vagy vajasan, szinte kivétel nélkül mindenki szereti. Az olajos gyorséttermi hasábburgonya azonban nem kimondottan fér bele egy egészséges étrendbe. De ha eltüntetjük az extra zsírt, a fõtt krumpli például rendkívül egészséges, C és B6 vitaminokban, magnéziumban és kalciumban gazdag táplálék lehet.

  • Sokoldalú fûszernövényünk: a kurkuma

    A kurkumát indiai sáfránynak, de sárga gyömbérnek is nevezik. Kínában és Indiában termesztik, ahol a növény gyökérszerû szárát porrá zúzzák. Felhasználása igen sokoldalú. Sárga színpigmentjei miatt a gasztronómiában ételek színezésére és ízesítésére használják, de Ázsiában még ma is gyakori, hogy textilt festenek vagy szentképeket színeznek vele. A kurkumát régóta használják nem csak fûszerként, hanem mint mágikus gyógynövényt is. A benne lévõ kurkumin antioxidáns hatása majdnem azonos a C- és E-vitaminéval. Antioxidáns, tehát véd a szabadgyök- molekulák ellen amelyek sejtkárosodást okoznak.

  • Zöld sört szabadalmaztatott egy nagykanizsai felszolgáló

    Nagykanizsa - Nem a méregtõl, hanem rajongásból lett zöld a söre annak a nagykanizsai sörözõtulajdonosnak, aki különleges színû italát már szabadalmaztatta is.

    Béci bá' - teljes nevén Szabó Béla - zöld-fehér ruhában szolgálja ki a vendégeit az ugyancsak zöld-fehérre festett sörözõben, amit kedvenc csapatáról, a Fradiról nevezett el. Néhány éve egyik vendége évõdve megkérdezte tõle, hogy mikor lesz zöld a söre is, mire a tulajdonos évekig tartó kísérletezésbe kezdett.

bohócdoktor vizit szja 1%

loading...