rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A nagy mennyiségû folyadékfogyasztás káros is lehet

  • Nap mint nap azt halljuk, hogy fogyasszunk sok folyadékot. A nagy mennyiségû folyadék fogyasztásának akár káros hatásai is lehetnek. Az állandó szomjúság és a fokozott vízfelvétel a szervezet kóros mûködését jelezheti.

    A túlzott folyadékfelvétel káros lehet a vesék, a keringés illetve az anyagcsere kórállapotainak fennállásakor. Hiperhidrációnak nevezzük azt az állapotot, amikor a szükségesnél nagyobb mennyiségû víz halmozódik fel a szervezetben. Ez egészséges esetben nem fordul elõ. A szervezet fehérje- és nátriumtartalma összefügg a víztartalommal.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    loading...

    A vesék, mint a fölösleges folyadék és salakanyagok eltávolításáért felelõs szervek, károsodásukkor nem képesek a kellõ mennyiségû vizelet elõállítására, így a szervezetben vízvisszatartás következik be. A vesék feladata, hogy a vizeletet elválasszák a fehérjéktõl, vagyis a fölösleges vizet eltávolítsák, ám a fehérjéket visszatartsák. Ugyanakkor a fehérjék fokozott vesztését (vesebetegség, vesekárosodás esetén) nem követi a víz következetes vesztése, így vesebetegségek esetén relatív hiperhidráció alakul ki.

    A nátriummal kapcsolatban más a helyzet: a nátrium fokozott ürítését következményes vízvesztés, visszatartását következményes vízvisszatartás és az így kialakuló hiperhidráció kíséri. A szív betegségének fennállásakor (szívelégtelenség) a szív nem képes a rá háruló terhelést a csökkent pumpafunkció mellett kompenzálni. Az extra megterhelés, amit a szervezetbe kívülrõl bejuttatott folyadéktöbblet jelent, a szívmûködés további romlását eredményezi.


    A szervezet fehérjehiányos állapota nemcsak a vesék rossz mûködése, hanem a bevitel csökkenése következtében is kialakulhat, például egyoldalú táplálkozás, éhezés, a bélbõl való csökkent fehérjefelszívódás, illetve a máj funkcióinak fehérjetermelés csökkenését eredményezõ mûködészavara (májzsugor) következtében.

    Hiperhidrációt okozhat a só- és vízháztartás szabályozásának károsodása, például hiperaldoszteronizmus, a szteroidkezelés, a diabetes insidipus. A hiperhidráció egyik tünete a testsúly megnövekedése. A felhalmozódott víz ödéma kialakulásához vezet, ami jelentkezhet a végtagokban, a kisvérkörben (ennek tünete légszomj, nehézlégzés). A hasüregi folyadékfelszaporodás ascitest okoz.

    A hiperhidráció bizonyos formái az agy érintettségének jeleit mutathatják: fejfájás, tompultság, bágyadtság, görcsök alakulhatnak ki. A hiperhidráció kezelése a kiváltó ok terápiáját jelenti. Tünetileg a folyadékmegvonás és a vízhajtókkal történõ gyógyszeres kezelés célravezetõ.

    A vese- és szívbetegségek fennállása esetében diéta, illetve a folyadékfogyasztás korlátozása kötelezõ. Azt a tényt is figyelembe kell venni, hogy táplálékaink mindegyike több-kevesebb vizet tartalmaz. A szilárd táplálékok fogyasztásából származó vizet is hozzá kell adni a napi javasolt folyadékmennyiséghez.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Fûszerrel a májkárosodás ellen

    A távol-keleti fûszerkeverék, a curry egyik alapvetõ alkotóelemét, a kurkumát évek óta vizsgálják, föltételezett gyógyhatását kutatva, mert májkárosodást kivédõ tulajdonságára vonatkozólag már voltak biztató eredmények. Kínai kutatók a fûszer új hatásmódjának lehetõségérõl számoltak be az Endocrinology szaklap legújabb számában. A curry a távol-keleti konyha csípõs, igen népszerû fûszerkeveréke. Nem csak az ételek ízesítése szempontjából lett közkedvelt, hanem a benne lévõ indiai sáfrányt, azaz a gyömbérfélék családjához tartozó kurkumát az ajurvéda orvoslás fontos gyógyszereként is rendszeresen használják.

  • A csokoládé története

    Az elsõ kakaóültetvényeket Közép- és Dél-Amerika forró dzsungeljeiben gondozhatta emberi kéz az azték és maja civilizációk fénykorában.

    A kakaófa egy 10-15 méter magas trópusi fa, termése 20-30 cm hosszú és ez tartalmazza azt a kakaómagot, melybõl kakaóport és kakaóvajat gyártunk. A dél-amerikai bennszülöttek viszont mámorító hatású italokat készítettek. A kakaóitalt fõként ünnepeiken és szertartásaik alkalmával itták. Varázslatos, gyógyítóhatást tulajdonítottak neki. Ezért a fa termését nagy becsben tartották és csereeszközként pénz helyett is használták.

  • Húsvét elõtt: mit kell tudni a csokinyúlról?

    A kis mennyiségben fogyasztott, magas kakaóvaj tartalmú csokoládé használ a szív- és érrendszeri panaszok megelõzésében - mondta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének tagja. Horváth Gabriella szerint nem baj, ha az ünnepek alatt egy kicsivel többet fogyasztunk az ételekbõl, édességbõl, de mozogjuk le a többletkalóriát. Az Édességgyártók Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy ma már többen többen keresik a kakaóból készült csokoládé figurákat, mint a kakaós tejbevonómasszából gyártottakat.

  • Céltudatos fiatalkor – A szülõk könnyen orientálhatják gyermeküket

    Mást sem hall manapság a gyermekes szülõ, hogy nagy a munkanélküliség és nehéz elhelyezkedni. Még ha õk maguk nem is érintettek a munkanélküliség témakörében, célszerû odafigyelni, hogy gyermekük olyan kompetenciákat sajátítson el élete során, melyekkel könnyen képes lesz elhelyezkedni. Aki ezt korábban átgondolja, gyermeke késõbbi boldogulását segítheti. Nem arról van szó, hogy már általános iskolás korában pályát kell választania a gyereknek, de nem árt, ha a szülõ tudja, gyermeke milyen készségekkel rendelkezik, melyeket fejleszteni lehet, és céltudatos iskolaválasztással a megfelelõ irányba terelni életpályáját.

  • 5 táplálkozási tévhit

    Az egészséges életmód alapja a helyes táplálkozás, valamint a rendszeres mozgás. Utóbbi rendszerint háttérbe szorul, az elõbbivel kapcsolatban pedig még ma is számos tévhit vezethet félre.

    A barna kenyér egészségesebb, mint a fehér

    Sokan hiszik, hogy a barna kenyér minden esetben egészségesebb, mint a fehér. Pedig a lényeg nem színben rejlik. A kenyér barna árnyalatát ugyanis akár karamellszínezéknek is köszönheti.

  • A kivi és gyógyhatásai

    A kivi kúszónövény, Új-Zélandban honos. Tyúktojás alakú és nagyságú gyümölcs. Ma már elterjedt a világban, mert gyümölcse egzotikus, érdekes íze lehetõvé tette, hogy nem maradhat ki a gyümölcssalátából. Magában is fogyasztható. Ha nincs teljesen megérve, a citromnál is savanyúbb, egyébként, ha érett az íze kissé sós-édeskés, különleges. A kivirõl bebizonyították, hogy az egyik azok közül, amelyeknek legjobb hatása van az egészségre. A kivi értéke az ásványtartalmában van. Sok káliumot tartalmaz, valamint van benne boron is.

  • Vannak veszélyes ételfestékek

    Különféle élelmiszerek színezésére használatos festékek között vannak olyanok, amelyek ártalmasak lehetnek az egészségre, ezért fogyasztóvédõ szervezetek szerint használatukat sürgõsen be kellene tiltani.

    Különféle készételek, üdítõ italok és édességek látványos színben kerülnek az üzletek polcaira. A feltûnõ szín még az állítólag gyümölcsbõl készült csemegék esetén is gyakorta valamilyen szintetikus kémiai festéknek köszönhetõ.

  • Miért kell a B-vitamin?

    Jó, ha tudjuk, hogy a népes B-vitamincsalád melyik tagjának milyen különleges szerep jut szervezetünk összetett mûködésében, így célzottan pótolhatjuk a megfelelõ táplálkozással és kiegészítõ vitaminkészítményekkel.

    A vitaminok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, kis molekulájú, különféle kémiai összetételû biológiailag aktív szerves vegyületek, amelyeket elsõsorban a táplálék révén tudjuk a szervezetbe bevinni.

  • Enyhébb és szigorúbb változatok a vegetáriánus étkezésben

    A vegetáriánus étkezési szokások sokfélék lehetnek, vannak közöttük sok megszorítást és sok kerülendõ nyersanyagot tartalmazóak, és vannak kevésbé szigorúak. Közös jellemzõjük, hogy vörös húsokat és húskészítményeket nem használnak.

    Egyes vegetáriánus étkezési formák hosszabb-rövidebb idõ után hiánybetegségeket okozhatnak, illetve károsíthatják az egészséget. Ezért dióhéjban következzenek a különbözõ irányzatok.

  • Kurkuma a csodafûszer

    Egy érdekes fûszernövényre szeretném felhívni a figyelmet, amely a fogyókúrában sikeresen lehet alkalmazni. Ez a csoda növény: a kurkuma (sáfránygyökér).

    Nálunk eddig elsõsorban fûszernövényként alkalmazták, fõleg azért, mert szép sárga színt ad az ételeknek. Nemcsak az ételek ízesítésére és színezésére kiváló, de tartósítószerként is hatásos. Kellemes ízt és színt biztosít a párolt rizsnek, a húslevest pedig aranysárgává varázsolja. Erõteljes aromája miatt csak mértékkel adjuk az ennivalóhoz.

  • A cukkinit számtalan variációban elkészíthetjük

    A cukkinit számtalan variációban elkészíthetjükA cukkini az elmúlt pár évben nagyon népszerű lett hazánkban, ami az egészséges, életmód előretörésének köszönhető. A cukkini ugyanis egy igazi vitaminbomba, a héja béta karotint tartalmaz, de bőségesen található benne C vitamin, kalcium, foszfor, szelén, cink, mangán és kálium is. Semleges íze miatt, csak a képzeletünk szabhat határt annak, hogy mit készítünk belőle! A cukkini fogyasztás elősegíti a zsírégetést, ami egyrészt annak köszönhető, hogy kiugróan magas a víztartalma, így hasonlóan a kígyóuborkához, serkenti az emésztést.

  • Tavaszi salátaötletek

    Tavaszi salátaötletekTavasszal nemcsak kinti programokban dúskálunk, hanem szerencsére friss, vitamindús alapanyagokban is. Használjuk ki a piacok adta lehetőséget, és készítsünk el néhány finom fogást! Tavasszal rengeteg zöldség kerül a boltok polcaira, a piacok standjaira. Élmény válogatni a színesebbnél színesebb áruk közül, hiszen ilyenkor már a zöldségek és gyümölcsök vitamintartalma is kielégítő. Épp ezért érdemes több salátát fogyasztani, variálni ezeket a finom ételeket. Ehhez adunk most két tavaszköszöntő ötletet!

  • A citrom és jótékony hatásai

    A citrusfélék csoportjába tartozik, melyeknek jellegzetessége a savanykás íz. Mindegyik faj tüskés örökzöld cserje vagy fa; tojásdad, sötétzöld, fényes levelekkel.

    A legtöbb citromfélét számos változatával együtt termesztik. Közöttük vannak az olyan jól ismert fajok, mint a narancs, citrom, lime-citrom, a grépfrút és több helyi gyümölcs. A citromfélék Kínából és Délkelet- Ázsiából származnak, de már régóta termesztik õket máshol is a világon.

  • A paradicsom - Az egy fõre jutó fogyasztása az egyik legnagyobb a zöldségfélék között

    Eredetileg az Andokban õshonos zöldség. 1498-ban Kolumbusz Kristóf hozta be Európába. A paradicsom az egyik legközkedveltebb zöldségfélénk. Megkülönböztetünk kerek paradicsomot ( sok gyümölcssavat tartalmaz ), húsos paradicsomot ( édesebb, mert kevesebb gyümölcssavat tartalmaz, mint a kerek fajták ), koktélparadicsomot ( többféle színben létezik ) és ovális paradicsomot ( világító piros, kevés magot tartalmaz ). A paradicsomban hétféle ásványi anyag, tízféle nyomelem, tizenháromféle vitamin és cukor található. A paradicsom serkenti a gyomormûködést és meghozza az étvágyat.

  • Árulkodó az ételek színe

    A különbözõ színû ételek különbözõ tápanyagokat, egészséghez szükséges vitaminokat tartalmaznak. Ha a zöldségekbõl, gyümölcsökbõl, zsírokból, fehérjékbõl, húsokból éppen az egészséges táplálkozáshoz szükséges mennyiséget visszük be szervezetünkbe, akkor minden színbõl nagyjából ugyanannyit fogyasztunk. Vörös és sárga ételek ösztönzik tested mûködését, energiát adnak erõsítik fizikumod, állóképességed. Hatással vannak a hangulatra, javítják a közérzetet. A legtöbbször az egészséggel párosítjuk õket.

  • Mediterrán ételekkel az allergia ellen

    A gyermekkori allergia és asztma lényegesen ritkábban fordul elõ, ha a családok a mediterrán konyha remekeit fogyasztják. Egy nemzetközi kutatócsoport Görögországban - Kréta szigetén - vizsgálta 690 gyerek és a családja étkezési szokásait. Munkájuk eredményeit a légzõszervi betegségekkel foglalkozó folyóiratban, a Thorax-ban közölték. Görög és spanyol kutatók is részt vettek a National Heart and Lung Intitute munkatársa, Paul Cullinan vezette csoportban. Megvizsgálták a csaknem hétszáz, 7-18 éves gyerek légzését, tisztázták az esetleges allergiás panaszokat és részletesen, 58 kérdéses kérdõívvel tesztelték az étkezési szokásokat.

  • Kávéivás nemcsak finom és élénkítõ, de véd a cukorbetegség ellen is

    Szingapúr - A rendszeres kávé- vagy a feketetea-fogyasztás bizonyos mértékben megvéd a felnõttkori cukorbetegségtõl, míg a zöld teának ilyen jótékony hatását nem észlelték. A kávékedvelõk számára biztató vizsgálati eredményt az American Journal of Clinical Nutrition októberi száma közölte.

    A világ számos részében foglalkoztak azzal, hogy az utolsó évtizedben mind gyakoribb cukorbetegség kialakulását miként lehetne csökkenteni. A skandináv országokban több tanulmány igazolta, hogy a rendszeres kávézás gátolja a cukorbaj kialakulását.

  • Szögletes görögdinnye 'Az ízek ábécéjébõl'

    Ez szinte hihetetlen!

    Moszkva - Négyszögletes japán görögdinnyével kedveskedik vásárlóinak egy moszkvai áruházlánc, "Az ízek ábécéje".

    A dinnye négyszögesítése három évtizede Sikoku-sziget (Shikoku) termesztõinek sikerült. Azóta módszerüket más japán termesztõk is meghonosították, de a szigetországban a kúpalakú dinnye sem ritkaság. - olvasható a Lenta címû orosz hírportálon.

  • A repülésnek vannak egészségügyi veszélyei!

    2000 októberében egy 28 éves lány húsz órás, jóformán végigaludt repülés után mélyvénás trombózist kapott, és maghalt. A légitársaságok sokáig tagadták, hogy létezne bármiféle összefüggés a hosszabb (15-20 órás) repülõutak, illetve a mélyvénás trombózis között, ám az elmúlt években az úgynevezett "turistaosztály-szindrómában" meghalt betegek hozzátartozói perek tucatjait indították az érintett vállalatok ellen.

  • Apáik vétkeit viselik a fiúk

    A lemenõ férfiág tagjait veszélyeztetheti, ha az apa vagy nagyapa életmódja egészségtelen - állítja két nemrégiben befejezett vizsgálatsor összegzése. Azok a férfiak, akik fiatalon, kamaszkoruk környékén helytelenül táplálkoznak, dohányoznak, fiaik és fiúunokáik egészségében tehetnek kárt. Az állítás nem olyan meglepõ, ha figyelembe vesszük, hogy az öröklõdési állományunkra gyakorolt környezeti, géneken kívüli hatásokról már régóta tudunk. Ezeket a befolyásoló körülményeket epigenetikai tényezõknek nevezték el a tudósok. A bennünket körülvevõ valós környezeten kívül például a sejtmag környezete, a sejtplazma is ilyen epigenetikai tényezõ.

bohócdoktor vizit szja 1%

loading...