rss
  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásai

  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásaiA karácsony a keresztények szent ünnepe. A szokásokban és hiedelmekben az évkezdethez, a téli napfordulóhoz és Jézus születéséhez fűződő hagyományok egyaránt megtalálhatók. A karácsonyt megelőző időszak az advent, a készülődés ideje, amit általában a böjtösebb, szegényesebb ételek jellemeznek. Ez a böjt szenteste ér véget. A karácsonyi ünnepkörhöz hozzátartoznak a bőséges lakomák is, amelyek elemeiben fellelhetők a régi nemzeti hagyományok. Az ünnepek alatt mindenki próbálja a legfinomabb menükkel elkápráztatni szeretteit, hiszen az étkezés a családi és a társadalmi élet egyik szerves alkotója.

    Nemzeti hagyományok

    A karácsonyi menüben a legtöbb országban a nemzetre jellemző ünnepi ételek kerülnek az asztalra. Természetesen minden nemzetnek megvannak a maga különleges, hagyományos karácsonyi ételei, de ezek egy része ma már keveredik, illetve egyes ételfélék (pl. desszertek) esetében nagyon sok hasonlóság található, legalábbis ami az alapanyagokat illeti.

    A Magyarországra ma jellemző étkezési kultúra számos hatás eredménye. A karácsonyi vacsorában ötvöződik a böjtös étrend a sokfogásos menüvel.

    Régebben a hús minden esetben disznóhúst jelentett az ünnepi asztalon, ugyanis a sertés előretúr, ami a néphit szerint fejlődést jelentett, a szárnyassal ellentétben, ami hátra kapar, ami rossz előjelnek számított. Ma már ezek a néphagyományok nem igazán érvényesülnek, hiszen a karácsonyi menü sok helyen szárnyasból, pl. pulykából készül, aminek elterjedése elsősorban angolszász hatásnak köszönhető.

    Egyes ételek, élelmiszerek, mint pl. a bab, borsó, lencse, tök, mák, hal a néphit szerint sok pénzt, gazdagságot jelent. A dió, az alma, a fokhagyma sok helyen szintén nélkülözhetetlen élelmiszere az ünnepi asztalnak, ugyanúgy, mint a káposzta, amelyet minden társadalmi réteg fogyaszt. Egyes országokban (Németország, Svédország) nem szokás a december 24-i böjtölés, így náluk a bőséges karácsonyi menü már erre a napra is jellemző.

    A karácsonyi ételsorban a káposzta nemcsak nálunk, hanem más nemzeteknél, pl. a németeknél (vöröskáposzta), a letteknél és az oroszoknál (grúz töltött káposzta) is szerepel. Magyarországon a káposztát karácsonykor elsősorban töltött káposztának készítik el, amihez, főként vidéken a decemberi disznóvágásból származó friss sertéshúst használják fel. A töltött káposzta készítési módja, illetve a töltelék formája és nagysága tájegységenként változó.

    A halak táplálkozás-élettani jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, főként a tengeri halakban és a busában található jelentős mennyiségû, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak miatt. Ezek a zsírsavak nagyon fontosak a szervezet számára, mivel jelentős szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megakadályozásában. Az omega-3 zsírsavakat a szervezet önmaga nem tudja előállítani, vagyis a táplálékkal kell bevinnünk. Ezen kívül nem elhanyagolható a halnak az a tulajdonsága sem, hogy fehérjéje teljes értékû és könnyen emészthető. A szálka nélküli halakat a gyerekek is nyugodtan fogyaszthatják. A halak egyéb előnyei közé tartozik, hogy számtalan módon (pl. leves, rántott, natúr, grill, tepsiben sült stb.) és ízesítéssel (citromos, paradicsomos, sajtos, zöldséges, mustáros stb.) készíthetők el.

    Sajnos Magyarországon a családok nagy részénél a halfogyasztás csak karácsonykor (vagy még akkor sem) jellemző. Mindenképp célszerû lenne heti 1 alkalommal valamilyen (ha lehet, tengeri halból készült) halételt beiktatni étrendünkbe.

    A hal nálunk régebben inkább a böjtös ételekhez tartozott az ünnep idején, de ma már ennek nincs akkora jelentősége, a halétel az ünnep bármelyik napján kínálható. Vannak nemzetek, ahol a különféle halételek, illetve a tenger gyümölcseiből készített fogások ugyancsak elmaradhatatlanok az ünnepi asztalról. A lazac fogyasztása Finnországban jellemző, valamint Oroszországban, ahol a karácsonyi menü egyik fontos étele a lazaccal és kaviárral töltött palacsinta, a blini. A kaviárt a németek is szívesen fogyasztják előételként, pirítóssal.

    A halleves fogyasztása jellemző Lengyelországban, valamint Magyarországon (halászlé formájában). A spanyolok dévérkeszeget, a portugálok sózott, szárított tőkehalat, a svédek vajas-hagymás pácolt pontyot fogyasztanak.

    A tenger gyümölcseit Belgiumban például előételként fogyasztják. Ugyancsak előételként szerepel a németeknél a kagyló- és ráksaláta. Franciaországban tájegységenként változik a menü, egyes helyeken az osztriga szintén a jellemző karácsonyi ételek közé tartozik.

    A szárnyasok közül a pulyka is a karácsony egyik szimbólumának tekinthető. Angliában, az Egyesült Államokban és Kanadában szinte elképzelhetetlen a karácsonyi vacsora pulyka nélkül, de ma már a hagyományok és szokások keveredésének köszönhetően Belgiumban, Franciaországban, sőt Magyarországon is megtalálható egyes családok ünnepi menüjében. Az angolok főként gesztenyével töltve fogyasztják, amitől édes jellegűvé válik, így igazi ínyencségnek számít.

    A szárnyasok közül a pulyka mellett a liba is jellemző karácsonyi étel, főként Franciaországban (gesztenyés liba, libamáj) és Németországban (ropogós libasült vöröskáposztával).

    A sonka nálunk inkább a húsvét egyik jelképe, de egyes országokban karácsonykor is jellemző. Új-Zélandon a hideg sonka, Svédországban a füstölt sonka, Olaszországban pedig a pármai sonka található meg az ünnepi ételek között.

    Természetesen a nemzeti sajátosságokból, hagyományokból adódóan a különböző országok karácsonyi asztalán vannak olyan ételek, amelyek nálunk nem ismertek illetve jellemzőek, sőt talán meglepőek. A nyúl és a vadhúsok elsősorban Olaszországra és Franciaországra jellemző, a kolbász pedig ugyancsak a franciákra, valamint a lettekre.

    Spanyolországban mandulalevest, Finnországban rénszarvashúst, Lengyelországban hideg töltött tojást, Olaszországban raviolit, Belgiumban édes kenyeret is fogyasztanak karácsonykor, de talán a legszokatlanabb számunkra az a grönlandi szokás, hogy karácsonykor a menüben bálnabőrbe tekert bálnazsír és fókabőrbe csomagolt hús is szerepel.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A vörös rizs csökkenti a koleszterinszintet

    Egy sor táplálékkiegészítõ és az életmód megváltoztatása ugyanolyan hatékony a koleszterinszint csökkentésében, mint a gyógyszerek, például a sztatinok szedése, a testsúly csökkentésében pedig jobban segíti az embereket - állítják amerikai kutatók.

    Júniusban közölte az amerikai szívgyógyászok szaklapja egy nagy kínai tanulmány eredményét, mely szerint a kínai vörös rizsbõl származó gyógyszerkészítmény koszorúérbetegeknek adva jelentõsen csökkentette a szívroham ismétlõdésének kockázatát, javította a betegek életkilátásait.

  • Itt a csokis szarvasgomba

    Az extravagáns eledeleket piacra dobó horvátországi férfi már a Guinness rekordok könyvébe is bekerült. Egy 56 éves isztriai férfi édességet is készít a szarvasgombából, amely a félsziget egyik különlegessége - adta hírül a Jutarnji List címû horvát napilap. Giancarlo Zigante családi birodalmat alapozott a szarvasgombára. Õ maga 1971-ben kezdte "vadászni" az isztriai erdõkben a ritka kincset, ma már erre 50 embere van. 1999-ben Zigante bekerült a Guinness rekordok könyvébe is, mert 1310 grammos fehér szarvasgombát talált.

  • Királyként kell reggelizni

    A táplálkozási szokások nagy része már gyerekkorban eldõl. Ebben a családi minta, a szülõk példamutatása igen jelentõs.

    Szerencsére nálunk ez nem volt kérdés, hogy reggelizünk-e vagy sem. Inkább korábban keltünk, kelünk, de ez nem maradhat el. Ha pedig valamiért (például egy vérvétel miatt) mégis, akkor bizony, rosszul érzem magam. Tudom, sokan azt érzik, hogy inkább tovább aludnának egy fél órával, mintsem kenegetnék a kiflit hajnalban.

  • Veszélyes gabonafélék?

    A lisztérzékeny betegek számára kerülendõ a glutén tartalmú ételek fogyasztása. Azonban mit tehet az, akinél nem jelentkeztek tünetek? Jobb, ha vigyázunk, s számûzzük az étlapról a kedvenc pizzát, kenyeret, egy pohár sört? A glutén a búzában, rozsban és árpában egyaránt megtalálható fehérje. Az Egyesült Államokban folyamatosan nõ azon egyének száma, akik fogyasztását, egészségügyi okokból kerülik. Állításuk szerint ugyanis számos betegség kialakulásáért, a bõrpoblémáktól kezdve a szorongásos tüneteken és meddõségen kívül, a fokozott gázképzõdés is mind a glutén fogyasztásának következménye.

  • Narancs diétával a kilók ellen

    A narancs egész évben kapható gyümölcs, ami tele van C vitaminnal. Kalóriatartalma meglehetõsen alacsony, ezért kiváló táplálék diétázók számára is. A narancs a C vitamin mellett tartalmaz még nagy mennyiségben karotint és flavonokat, ezáltal antioxidáns hatású. Nyugtató hatású az idegekre, így a stressz ellen is kiváló. Nobelitin tartalmának köszönhetõen csökkenti a vér sûrûségét, csomósodását. Jelentõs A-vitamint is tartalmaz, ami segíti a légzõszervek zavartalan mûködését. Továbbá a narancsban található ásványi anyagok pedig csökkentik a vérnyomást. Rendszeres fogyasztásával pedig mérsékli, majd megszünteti az emésztõrendszeri problémákat.

  • Az ünnepi ételek elmaradhatatlan hozzávalói

    Az ünnepi ételek elmaradhatatlan hozzávalóiA mézes sütemények receptje sok családban nemzedékről nemzedékre száll. Ennek az ősi édesítőszernek az emberek mindig is gyógyhatást tulajdonítottak. Az ókori egyiptomiak, de a görögök és a rómaiak is a fény ünnepén - vagyis karácsonykor - mézesbábokat vagy az isteneket ábrázoló mézes lepényeket fogyasztottak, vagy áldoztak fel oltáraikon. A középkori Európában már gyömbérrel ízesített mézeskalács is került az ünnepi asztalra, aztán ezeket még további, Keletről származó fűszerekkel ízesítették.

  • Ásványvíz helyett gyümölcsöt?!

    Ökológiai katasztrófát okoz a palackozott víz?

    A csapvíz ezerszer olcsóbb

    A palackozott vízre szükség van ott, ahol ihatatlan a csapvíz. De ha feleslegesen fogyasztjuk, akkor súlyos károkat okozunk a környezetnek, nem beszélve a pénztárcánk felesleges megterhelésérõl -, hangsúlyozta Hegyi Gyula, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának tagja.

  • A színdiéta

    A változatos táplálkozás az egészség egyik alapelve - és ez ételeink színeire is igaz. Minden árnyalat különbözõképp hat ránk, nemcsak fizikailag, de érzelmileg, lelkileg és spirituálisan is.
    A színdiéta segít a szervezet harmonikus egyensúlyának megtartásában, ráadásul fõként zöldségeket és gyümölcsöket tartalmaz, amelyek fontos kerekei a méregtelenítésnek is. Mivel minden egyes nap egy azonos színcsoportból választunk ételt, a változatosság is garantált, könnyedén biztosíthatjuk az étrendünkbõl hiányzó tápanyagokat.

  • Tényleg mérgezõ és rákkeltõ az édesítõszer?

    Az egyik legelterjedtebb édesítõszer az aszpartám, és kevés kivétellel szinte minden diétás, light vagy cukormentes termékben megtalálható. Káros hatásairól azonban már évtizedek óta vitáznak a szakértõk, aminek, úgy tûnik, már sosem lesz vége.

    Az aszpartám, a népszerû édesítõszer körüli vita még az 1990-es években kezdõdött. Akkoriban ugyanis egyre többen fordultak orvoshoz megmagyarázhatatlan tünetekkel, amelyeket végül az orvosok az édesítõszerrel hoztak összefüggésbe.

  • Veszélyes ásványvizek!

    William Shotyk, aki többféle ásványvizet vizsgált meg, kutatásának eredményeinek tükrében kijelentette, hogy nem szeretne ezentúl ásványvizet inni. A kutató a Heidelbergi Egyetemen elvégzett 2006-os vizsgálatának eredményeit a Royal Society of Chemistry's címû lapban publikálta. Ezek szerint az úgynevezett PET (polietilén tereftalát) -palackokban (az ásványvizek mûanyag palackjáról van szó) antimon nyomokat találtak. Ez a fém mérgezõ hatású: kis mennyiségben levertséget és depressziót, nagyobb mennyiségben pedig akár életveszélyes hányást okozhat, illetve halálhoz is vezethet.

  • Brokkoli a légutak szolgálatában

    Budapest - A brokkoli egyik alkotóeleme olyan enzimek elõállítását segíti, amelyek megvédenek a légutak gyulladásaitól. Erre a következtetésre jutott a Los Angeles-i székhelyû Kaliforniai Egyetem (UCLA) egyik tanulmánya, amely a "Journal of Clinical Immunology" címû szaklapban látott napvilágot. A kísérleti személyek orrüregében a brokkoli-csírák elfogyasztását követõen az antioxidáns enzim akár a háromszoros koncentrációt is elérte, így ezt a természetes hatóanyagot gyulladásgátlóként valamint többféle légúti megbetegedés kezelésében is lehetne alkalmazni - magyarázta a kutatás vezetõje, Marc Riedl.

  • Vashiány csecsemõ- és kisdedkorban

    A vérszegénység kialakulásának több oka is lehet, de a leggyakoribb tényezõ a vas hiány miatti kevés vérfesték- (hemoglobin-) képzõdés. A gyerekkori vashiányos vérszegénység sajnos nagyon gyakori.

    Ennek okát legtöbbször a nem megfelelõ táplálkozásban találjuk meg.

    A normál hemoglobinszint függ a csecsemõ korától, ezért egy mért érték csak akkor értékelhetõ, ha ismerjük a gyermek életkorát is.

  • Fel a kalóriákkal az étlapra!

    New York
    Vége a felelõtlen habzsolásnak: New York városa júliustól könyörtelenül megbírságolja azokat az étteremláncokat, amelyek nem tüntetik fel a fogások kalóriáit az étlapjukon.

    Az állami Étteremszövetség bíróságon támadta meg a rendelkezést, mondván az elhízás elleni küzdelem támogatására hozott törvény a vendéglátóhelyek szólásszabadsághoz való jogát sérti, amelyet az alkotmány elsõ kiegészítése (First Amendment) biztosít minden polgár számára.

  • Egyre egészségtelenebbek az otthon elkészített ételek

    Növekvõ kalóriatartalmuk miatt ma már az otthon, saját kezûleg elkészített ételek sem egészségesebbek az éttermekben felszolgált változataiknál.

    Ma már szinte fölösleges a tûzhely fölé görnyedve több órát robotolni azért, hogy ízletes - és tudomásunk szerint a gyorsételeknél egészségesebb - fogásokat szolgáljunk fel családtagjainknak, ugyanis az elmúlt években jelentõsen megnövekedett a saját kezû elkészítésre váró receptek kalóriatartalma.

  • Egyik legegészségesebb zöldségünk: a zeller

    A zeller és a szárzeller nem tartoznak éppen a legkedveltebb zöldségek közé, pedig a téli idõszakban fontos alapanyagok és vitaminforrások a konyhában. Sütve, pirítva, vagy pürének elkészítve, esetleg salátákhoz adva, még a gyerekeknek és a finnyásabbaknak is könnyen lecsúszik.

    A sárgarépához és a petrezselyemgyökérhez hasonlóan a zeller is sokoldalúan felhasználható, íze jellegzetes aromájú. Hûtõben tárolva sokáig eláll, de érdemes frissen tartó dobozba rakni, mert könnyen megfonnyad. A zellernek a gumóját és a zöldjét egyaránt használjuk.

  • A szójaevés csökkentheti a tüdõrákkockázatot

    A nemdohányzó, sok szóját evõ férfiak kockázata kisebb a tüdõrákra - állapította meg egy japán tanulmány.

    A szója izoflavonokat tartalmaz, melyek növényi ösztrogének, és a humán ösztrogén hormonhoz hasonlóan rákellenes tulajdonságaik lehetnek a hormonszinttõl függõ ráktípusoknál, például az emlõ- vagy a prosztatadaganatoknál - jegyzik meg az American Journal of Clinical Nutrition címû szaklapban közzétett cikkükben a szerzõk.

  • Az indiai konyha

    Magyarországon sokan úgy tudják, hogy Indiában nem esznek húst. Ez a kérdés igen bonyolult. A lakosság több mint 82%-a hindu, 13%-a muzulmán, 2-3%-a keresztény. Annak érdekében, hogy elõjogaikat megõrizzék, kialakították a kasztrendszert, amely korlátokat emelt a papok (bráhminok), harcosok és a vaisják (kereskedõk, földmûvesek) közé. A hinduizmus az egyes rétegek és csoportok számára csak rájuk vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.

  • Szõlõvel a rák és a kilók ellen

    Itt a szõlõszezon. Nagy hibát követsz el, ha legalább egy fürtöt nem eszel meg ebbõl a csodás gyümölcsbõl naponta!

    Hogy meggyõzzünk, öt érvet gyûjtöttünk össze, amik miatt biztosan érdemes szõlõt enned! Az ókori népek közül a görögök Dionüszosznak, a latinok pedig Bacchusnak áldoztak a jó termésért. Nem véletlenül. A szõlõ ugyanis nemcsak mennyeien édes és zamatos, de a világ egyik legegészségesebb gyümölcse is. Ha mindez még mindig nem gyõzött meg, akkor íme öt ok, ami miatt érdemes minél több szõlõt enned!

  • Kórokozók, amelyeket kötelezõen megeszünk

    A szalmonella mellett a gyors egymásutánban Ausztriában és idehaza is feltûnt listeria az egyik leggyakoribb, akár halált okozó ételbacilus.

    „Aki vett ilyen terméket, és még nem fogyasztotta el, azonnal dobja ki. Ha már evett belõle, menjen orvoshoz, mert a lappangási idõ 70 napig is eltarthat, és aztán már nem fogja tudni, mitõl lett agyhártyagyulladása” – riogatott az utóbbi napokban számos magyarországi elektronikus postafiókban landolt levél.

  • Szilvagombóc torta, az ország tortája

    A Szilvagombóc (tévesen több helyen szilvásgombóc jelent meg) torta lett Magyarország Tortája 2010-ben, amely 2 napig készült.

    A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete idén negyedik éve választja meg pályázat útján az Ország Tortáját Magyarország születésnapjának kikiáltott augusztus 20-ra. A pályamûveknek kapcsolódniuk kell valamilyen formában a nemzeti ünnephez és mindenképpen a magyaros ízvilágot kell tükrözniük. A döntõbe három torta került: Túrógombóc, Széchenyi epres, és a Szilvagombóc torta.