rss
  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásai

  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásaiA karácsony a keresztények szent ünnepe. A szokásokban és hiedelmekben az évkezdethez, a téli napfordulóhoz és Jézus születéséhez fűződő hagyományok egyaránt megtalálhatók. A karácsonyt megelőző időszak az advent, a készülődés ideje, amit általában a böjtösebb, szegényesebb ételek jellemeznek. Ez a böjt szenteste ér véget. A karácsonyi ünnepkörhöz hozzátartoznak a bőséges lakomák is, amelyek elemeiben fellelhetők a régi nemzeti hagyományok. Az ünnepek alatt mindenki próbálja a legfinomabb menükkel elkápráztatni szeretteit, hiszen az étkezés a családi és a társadalmi élet egyik szerves alkotója.

    Nemzeti hagyományok

    A karácsonyi menüben a legtöbb országban a nemzetre jellemző ünnepi ételek kerülnek az asztalra. Természetesen minden nemzetnek megvannak a maga különleges, hagyományos karácsonyi ételei, de ezek egy része ma már keveredik, illetve egyes ételfélék (pl. desszertek) esetében nagyon sok hasonlóság található, legalábbis ami az alapanyagokat illeti.

    A Magyarországra ma jellemző étkezési kultúra számos hatás eredménye. A karácsonyi vacsorában ötvöződik a böjtös étrend a sokfogásos menüvel.

    Régebben a hús minden esetben disznóhúst jelentett az ünnepi asztalon, ugyanis a sertés előretúr, ami a néphit szerint fejlődést jelentett, a szárnyassal ellentétben, ami hátra kapar, ami rossz előjelnek számított. Ma már ezek a néphagyományok nem igazán érvényesülnek, hiszen a karácsonyi menü sok helyen szárnyasból, pl. pulykából készül, aminek elterjedése elsősorban angolszász hatásnak köszönhető.

    Egyes ételek, élelmiszerek, mint pl. a bab, borsó, lencse, tök, mák, hal a néphit szerint sok pénzt, gazdagságot jelent. A dió, az alma, a fokhagyma sok helyen szintén nélkülözhetetlen élelmiszere az ünnepi asztalnak, ugyanúgy, mint a káposzta, amelyet minden társadalmi réteg fogyaszt. Egyes országokban (Németország, Svédország) nem szokás a december 24-i böjtölés, így náluk a bőséges karácsonyi menü már erre a napra is jellemző.

    A karácsonyi ételsorban a káposzta nemcsak nálunk, hanem más nemzeteknél, pl. a németeknél (vöröskáposzta), a letteknél és az oroszoknál (grúz töltött káposzta) is szerepel. Magyarországon a káposztát karácsonykor elsősorban töltött káposztának készítik el, amihez, főként vidéken a decemberi disznóvágásból származó friss sertéshúst használják fel. A töltött káposzta készítési módja, illetve a töltelék formája és nagysága tájegységenként változó.

    A halak táplálkozás-élettani jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, főként a tengeri halakban és a busában található jelentős mennyiségû, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak miatt. Ezek a zsírsavak nagyon fontosak a szervezet számára, mivel jelentős szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megakadályozásában. Az omega-3 zsírsavakat a szervezet önmaga nem tudja előállítani, vagyis a táplálékkal kell bevinnünk. Ezen kívül nem elhanyagolható a halnak az a tulajdonsága sem, hogy fehérjéje teljes értékû és könnyen emészthető. A szálka nélküli halakat a gyerekek is nyugodtan fogyaszthatják. A halak egyéb előnyei közé tartozik, hogy számtalan módon (pl. leves, rántott, natúr, grill, tepsiben sült stb.) és ízesítéssel (citromos, paradicsomos, sajtos, zöldséges, mustáros stb.) készíthetők el.

    Sajnos Magyarországon a családok nagy részénél a halfogyasztás csak karácsonykor (vagy még akkor sem) jellemző. Mindenképp célszerû lenne heti 1 alkalommal valamilyen (ha lehet, tengeri halból készült) halételt beiktatni étrendünkbe.

    A hal nálunk régebben inkább a böjtös ételekhez tartozott az ünnep idején, de ma már ennek nincs akkora jelentősége, a halétel az ünnep bármelyik napján kínálható. Vannak nemzetek, ahol a különféle halételek, illetve a tenger gyümölcseiből készített fogások ugyancsak elmaradhatatlanok az ünnepi asztalról. A lazac fogyasztása Finnországban jellemző, valamint Oroszországban, ahol a karácsonyi menü egyik fontos étele a lazaccal és kaviárral töltött palacsinta, a blini. A kaviárt a németek is szívesen fogyasztják előételként, pirítóssal.

    A halleves fogyasztása jellemző Lengyelországban, valamint Magyarországon (halászlé formájában). A spanyolok dévérkeszeget, a portugálok sózott, szárított tőkehalat, a svédek vajas-hagymás pácolt pontyot fogyasztanak.

    A tenger gyümölcseit Belgiumban például előételként fogyasztják. Ugyancsak előételként szerepel a németeknél a kagyló- és ráksaláta. Franciaországban tájegységenként változik a menü, egyes helyeken az osztriga szintén a jellemző karácsonyi ételek közé tartozik.

    A szárnyasok közül a pulyka is a karácsony egyik szimbólumának tekinthető. Angliában, az Egyesült Államokban és Kanadában szinte elképzelhetetlen a karácsonyi vacsora pulyka nélkül, de ma már a hagyományok és szokások keveredésének köszönhetően Belgiumban, Franciaországban, sőt Magyarországon is megtalálható egyes családok ünnepi menüjében. Az angolok főként gesztenyével töltve fogyasztják, amitől édes jellegűvé válik, így igazi ínyencségnek számít.

    A szárnyasok közül a pulyka mellett a liba is jellemző karácsonyi étel, főként Franciaországban (gesztenyés liba, libamáj) és Németországban (ropogós libasült vöröskáposztával).

    A sonka nálunk inkább a húsvét egyik jelképe, de egyes országokban karácsonykor is jellemző. Új-Zélandon a hideg sonka, Svédországban a füstölt sonka, Olaszországban pedig a pármai sonka található meg az ünnepi ételek között.

    Természetesen a nemzeti sajátosságokból, hagyományokból adódóan a különböző országok karácsonyi asztalán vannak olyan ételek, amelyek nálunk nem ismertek illetve jellemzőek, sőt talán meglepőek. A nyúl és a vadhúsok elsősorban Olaszországra és Franciaországra jellemző, a kolbász pedig ugyancsak a franciákra, valamint a lettekre.

    Spanyolországban mandulalevest, Finnországban rénszarvashúst, Lengyelországban hideg töltött tojást, Olaszországban raviolit, Belgiumban édes kenyeret is fogyasztanak karácsonykor, de talán a legszokatlanabb számunkra az a grönlandi szokás, hogy karácsonykor a menüben bálnabőrbe tekert bálnazsír és fókabőrbe csomagolt hús is szerepel.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A varázslatos tea

    A teabokor fermentált leveleibõl nyert esszencia kívánság szerint élénkít vagy nyugtat. Fontos, hogy a víz forrásban legyen, amikor a teára öntjük és elõzõleg kb. 2 percig forrjon, mivel így csalogatjuk ki a legjobban a tealevelekbõl az aromát. Ha élénkítõ hatást szeretnénk elérni, a finom teát csak 2 percig hagyjuk állni, a durvábbat egy perccel tovább. Nyugtató hatása akkor lesz, ha kb. kétszer ilyen hosszú ideig hagyjuk állni. Ha azonban még ennél is hosszabb ideig áll, keserû lesz.

  • A legjobb energetizáló táplálkozási tippek

    Gondoltad volna, hogy az étel nem csupán tápanyagokat rejt, hanem életerõt is? A távol-keleti étkezési hagyományok szerint táplálkozásunkkal nemcsak egészségünket, hanem a lelkiállapotunkat is befolyásolhatjuk. Ezt te is megtapasztalhatod, ha megismerkedsz a zen gasztronómiával! Szakácsmûvészet, amely a testet, a lelket és a szellemet egyaránt szolgálja – így lehetne összefoglalni a zen táplálkozás lényegét. A zen filozófia a harmónia elérését tartja a legfõbb célnak, mégpedig úgy, hogy az ellentétes energiák kiegyenlítésére törekszik, mind az étkezésben, mind pedig az életvezetésben.

  • Veszélyes gyerekkozmetikumok!

    Milyen hatással vannak a fürdetõ és testápoló krémek a babákra? Okozhatnak-e allergiát a testápoló krémek babáknál? Okozhatnak allergiát a gyerekek számára készült naptejek? Számtalan kérdés, melyre most megtudhatja a választ. Minden anyuka szeretné a legtöbbet és a legjobbat megadni gyermekének, és így van ez a babaápolási termékek esetében is. Gyakran azonban a magát bababarátként kínáló termék között nehéz megtalálni azokat, amelyek valóban nem tartalmaznak az érzékeny bababõrt irritáló anyagokat.

  • Gulyást fõztek az olasz szakácstanulók

    Bár a paprikát ismerik, a magyar õrlemény ízessége minden várakozást felülmúlt; a csípõs és az édes verzió, illetve annak gyakori alkalmazása elbûvöli az olasz ízlelõbimbókat. Errõl gyõzõdtek meg a napokban Szegeden az olaszországi Serramazzoniból érkezett, vendéglátást tanuló diákok.

    A száz nebuló a Leonardo-program keretében érkezett a dél-alföldi városba, hogy a magyar konyha tudományát a "tett színhelyén", azaz a Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola tankonyhájában sajátítsa el.

  • Húsvéti praktikák a konyhában

    Húsvéti praktikák a konyhábanA főtt, füstölt sonka eltartásának és főzésének is megvannak a maga titkai, amelyek nem csupán konyhai fortélyok, mivel betartásukat alapvető élelmiszerbiztonsági szabályok és egészségügyi szempontok indokolják. A sonka tárolása attól függ, milyet vásárolt a háziasszony. A hagyományos, nyers, füstölt sonkát hűvös szellős helyen kell tárolni és nem javasolt hűtőszekrénybe tenni. A nyers sonkát alaposan, lassú tűzön kell megfőzni, általában annyi órán keresztül, ahány kilós. Főzés után már hűtve kell tárolni.

  • Savanyú káposzta: egészséges és fogyókúrához is tökéletes

    A savanyú káposztából számtalan ízletes étel készíthetõ, ám nem csak ezért szeretjük. A savanyú káposzta, és annak leve ugyanis tele van vitaminokkal, a bélrendszerre jótékony hatással van, fogyaszt és a daganatos sejtek szaporodását is meggátolja. A savanyú káposzta – ami fejeskáposztából készül – fõzve, rakva, párolva, levesnek, salátának, vagy nyersen is gazdag vitamin- és tápanyagforrás. A fejeskáposzta C-vitamin tartalma igen magas (100 gramm 20 milligramm C-vitamint tartalmaz), amit a savanyítás után sem veszít el, mint ahogy más, értékes összetevõit sem – így rendszeres fogyasztásával a náthás megbetegedéseket is távol tarthatod.

  • Zsíros ételek

    Chipsek, csokitorta, vagy egy böcsöletes szelet zsírosdeszka hagymával?

    Összefut a szánkban a nyál, ha csak rájuk gondolunk. Ausztrál kutatók azt állítják, megtalálták az okát: a zsír, ha nem is a hetedik világcsodája, de lehetséges, hogy a hatodik alapíz. Kisiskolás korunk óta tudjuk, hogy nyelvünk öt alapízt tud érzékelni, az édest, a sóst, a savanyút, a keserût és a nátrium-glutamát ízét, vagyis az umamit.

  • A csoki és a hal átsegít a téli lehangoltságon

    A téli hónapokban, különösen karácsony után sokakra rátör a rosszkedv, a lehangoltság.

    A megfelelõ, tudatos táplálkozás azonban segíthet az általános levertség elûzésében.

    A fáradtság érzése a sötétebb téli idõszakban könnyen felütheti a fejét, ám tudatos táplálkozással nemcsak véget vethetünk a borongós hangulatnak, hanem elejét is vehetjük annak. - Mindenekelõtt a jódban gazdag koszt segíthet szellemi teljesítményünk és anyagcserénk felpörgetésében.

  • Egészséges fűszernövények

    Egészséges fűszernövényekManapság egyre több fűszernövényt használunk a konyhában ételeinkhez, de azt általában véve nem tudjuk, hogy ezek a fűszernövények azon kívül, hogy ízletesebbé teszik az ételeinket, milyen hatást gyakorolnak a szervezetünkre. Pedig nagyon sok olyan fűszernövény van, amit érdemes is használni az ételeinkhez, mert jótékony hatást gyakorolnak szervezetünkre, egészségünkre. Egy-egy új fűszernövény kipróbálása után, megfigyelhetjük, melyik növény milyen módon hat a szervezetünkre és milyen mennyiségben érdemes használni.

  • A citrom és jótékony hatásai

    A citrusfélék csoportjába tartozik, melyeknek jellegzetessége a savanykás íz. Mindegyik faj tüskés örökzöld cserje vagy fa; tojásdad, sötétzöld, fényes levelekkel.

    A legtöbb citromfélét számos változatával együtt termesztik. Közöttük vannak az olyan jól ismert fajok, mint a narancs, citrom, lime-citrom, a grépfrút és több helyi gyümölcs. A citromfélék Kínából és Délkelet- Ázsiából származnak, de már régóta termesztik õket máshol is a világon.

  • Luca napja és a babonák

    Krisztus után 304-ben szenvedett Siracusaban vértanúságot a szentéletû, jótékonykodó Szent Lucia, akinek emléke elõtt tisztelgett a római katolikus egyház már az 5. századtól kezdve. Luca napja a Gergely-féle naptárreformig, 1582-ig a tél legrövidebb napja volt, az évszak közepének tartották, munkaszünetes törvénynapként határozták meg. Nevének etimológiája a latin lux = fény szóval áll összefüggésben. Ehhez a naphoz számos hiedelem, szokás kapcsolódik. A praktikák, mágikus eljárások, szövegek a tyúkok szaporaságát, tojáshozamának növekedését igyekeztek elõsegíteni.

  • Salátát kell enni randi elõtt?

    Ha egy férfi randira hív egy nõt, és elviszi vacsorázni, a nõ legtöbbször salátát rendel. A kutatók megpróbálták megfejteni, mi ennek az oka. Meredith Young pszichológus és csoportja 500 hallgató étkezési szokásait vizsgálta.

    Az ontarioi McMaster University szakemberei arra jöttek rá: a nõk az elsõ néhány randin többnyire alacsony kalóriatartalmú ételt választanak az étlapról. Még azok is, akik igazából nem nagyon rajonganak a salátáért.

  • Veszélyes a kumarin tartalmú fahéjas termékek fogyasztása

    A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal az Európai Unió Gyors Veszély Jelzési Rendszerén keresztül értesült arról, hogy Németországból származó ropogós, fahéj ízû falatkák kumarin tartalma meghaladja a jogszabályban megengedett határértéket. A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal hatósági jogkörrel nem rendelkezik, ezért a riasztást intézkedésre továbbította az élelmiszerellenõrzõ hatóságokhoz. A jogszabályban megengedett határérték élelmiszerekre 2 mg/kg.

  • Őszi vitaminbomba: a brokkoli

    Őszi vitaminbomba: a brokkoliÁsványi anyagai közül említésre méltó a kálium (300 mg fölött), a kalcium (87mg körül), a magnézium, nátrium, a vas, a cink és a foszfor. A nyers növényben B1-, B2-, B6-vitamin, C-vitamin, K-vitamin és E-vitamin is kimutatható, valamint az A-vitamin provitaminja, a béta-karotin. Igen gazdag folsavban; fogyasztása várandósoknak kifejezetten javasolt. Ezen kívül támogatja a szervezet méregtelenítésében fontos védőenzimek működését is, amelyek segítenek a rákkeltő anyagok kiválasztásában és megelőzik a rákhoz vezető sejtkárosodást.

  • Natúr joghurtokat teszteltünk

    A boltok polcai roskadoznak a különbözõ típusú joghurtoktól, és ez az állítás akkor is igaz, ha csak a natúr változatokat vesszük figyelembe - viszont kevesen vannak tisztában azzal, milyen a minõségi joghurt íze, textúrája, vagy van-e különbség az oltóanyagként használt hangzatos nevû baktériumok között. Kedveljük a joghurtot, különösen a natúr típust, ezért úgy döntöttünk, összevásárolunk néhány típust a különbözõ árkategóriákból, és megversenyeztetjük õket, közben pedig mindent leplet lerántunk a fehér, savanykás finomságról.

  • A zsidó konyha érdekességei

    A zsidó konyha tartalmazza talán a legtöbb elõírást az ételek elkészítésére és tálalására vonatkozóan. Éppen ebben rejlik különlegessége. A zsidók számára fogyasztható, azaz kóser ételek eredete az ókori Izraelig nyúlik vissza és sajátosságai a Biblia számos vallási elõírásában, gyökereznek. A zsidó étkezési törvények nem csak a test étrendjét szabályozzák, hanem a lélek épülését is szolgálják. Az elõírások többségét Mózes ötödik könyve tartalmazza, és ezekhez a vallásos zsidó családok ma is ragaszkodnak.

  • A túlsúlyosak kokainja: a csokis shake

    Túlsúlyos amerikaiak milliói tekintik ellenségüknek az ételt. Egy új tanulmányból kiderült, hogy ez nem is alaptalan, mert ez az „ellenség” fondorlatos elme-trükköt vet be.

    Ugyanaz az agykémiai mechanizmus, ami a drogfüggõt arra ösztönzi, hogy még egy csík kokaint szippantson, arra ösztönzi a nagyétkûeket, hogy több kalóriát vigyenek be, mint amire testüknek szüksége van. A súlynövekedés pedig csökkenti az élvezetet, amit a cukros és zsíros ételek elfogyasztása nyújt.

  • Jótevõ mediterrán ételek

    Ikerpárok vizsgálata bizonyította, hogy a mediterrán étrend nemcsak azért tesz jót a szívnek, mert egészséges ételeket tartalmaz, hanem a szívmûködés idegi szabályozását is kedvezõ irányba befolyásolja.

    Az orvosok már régen megfigyelték, hogy Franciaországban vagy a görög szigeteken lényegesen kevesebb a koszorúér-betegség és ennek megfelelõen a szívinfarktus, mint Európa más részein. A táplálkozáskutatók ezt jórészt a mediterrán étrend javára írták.

  • A banán egészségügyi elõnyei

    A kiegyensúlyozott táplálkozás elengedhetetlen része a rendszeres gyümölcs- és zöldségfogyasztás. Ha naponta legalább háromtenyérnyi zöldséget vagy gyümölcsöt elfogyasztunk, már sokat törõdtünk egészségünkkel.

    Ez a mennyiség különösebb megerõltetés nélkül beilleszthetõ mindenkinek a táskájába és az étrendjébe, életkortól, foglalkozástól, munkában eltöltött órák mennyiségétõl függetlenül. A hazai gyümölcsök mellett trópusi országok gyümölcseit is szívesen fogyasszuk. Ilyen például a banán is.

  • Fogyókúra főzelékekkel

    Fogyókúra főzelékekkelA főzelékeket sokan nem részesítik előnyben, nem rajonganak érte, pedig nagyon fontos része az egészséges táplálkozásnak, hiszen jól elkészítve rengeteg értékes ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, s nem utolsó sorban könnyen emészthető, így fogyasztása egyáltalán nem terheli meg a szervezetet. Amennyiben pedig kisebb módosításokkal készítjük, remek és tartalmas részét képezheti fogyókúránknak is. Elsősorban a liszt, a cukor és a só alkalmazását kell mellőznünk, illetve legalább korlátok közé szorítanunk.