rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásai

  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásaiA karácsony a keresztények szent ünnepe. A szokásokban és hiedelmekben az évkezdethez, a téli napfordulóhoz és Jézus születéséhez fűződő hagyományok egyaránt megtalálhatók. A karácsonyt megelőző időszak az advent, a készülődés ideje, amit általában a böjtösebb, szegényesebb ételek jellemeznek. Ez a böjt szenteste ér véget. A karácsonyi ünnepkörhöz hozzátartoznak a bőséges lakomák is, amelyek elemeiben fellelhetők a régi nemzeti hagyományok. Az ünnepek alatt mindenki próbálja a legfinomabb menükkel elkápráztatni szeretteit, hiszen az étkezés a családi és a társadalmi élet egyik szerves alkotója.

    Nemzeti hagyományok

    A karácsonyi menüben a legtöbb országban a nemzetre jellemző ünnepi ételek kerülnek az asztalra. Természetesen minden nemzetnek megvannak a maga különleges, hagyományos karácsonyi ételei, de ezek egy része ma már keveredik, illetve egyes ételfélék (pl. desszertek) esetében nagyon sok hasonlóság található, legalábbis ami az alapanyagokat illeti.

    A Magyarországra ma jellemző étkezési kultúra számos hatás eredménye. A karácsonyi vacsorában ötvöződik a böjtös étrend a sokfogásos menüvel.

    Régebben a hús minden esetben disznóhúst jelentett az ünnepi asztalon, ugyanis a sertés előretúr, ami a néphit szerint fejlődést jelentett, a szárnyassal ellentétben, ami hátra kapar, ami rossz előjelnek számított. Ma már ezek a néphagyományok nem igazán érvényesülnek, hiszen a karácsonyi menü sok helyen szárnyasból, pl. pulykából készül, aminek elterjedése elsősorban angolszász hatásnak köszönhető.

    Egyes ételek, élelmiszerek, mint pl. a bab, borsó, lencse, tök, mák, hal a néphit szerint sok pénzt, gazdagságot jelent. A dió, az alma, a fokhagyma sok helyen szintén nélkülözhetetlen élelmiszere az ünnepi asztalnak, ugyanúgy, mint a káposzta, amelyet minden társadalmi réteg fogyaszt. Egyes országokban (Németország, Svédország) nem szokás a december 24-i böjtölés, így náluk a bőséges karácsonyi menü már erre a napra is jellemző.

    A karácsonyi ételsorban a káposzta nemcsak nálunk, hanem más nemzeteknél, pl. a németeknél (vöröskáposzta), a letteknél és az oroszoknál (grúz töltött káposzta) is szerepel. Magyarországon a káposztát karácsonykor elsősorban töltött káposztának készítik el, amihez, főként vidéken a decemberi disznóvágásból származó friss sertéshúst használják fel. A töltött káposzta készítési módja, illetve a töltelék formája és nagysága tájegységenként változó.

    A halak táplálkozás-élettani jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, főként a tengeri halakban és a busában található jelentős mennyiségû, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak miatt. Ezek a zsírsavak nagyon fontosak a szervezet számára, mivel jelentős szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megakadályozásában. Az omega-3 zsírsavakat a szervezet önmaga nem tudja előállítani, vagyis a táplálékkal kell bevinnünk. Ezen kívül nem elhanyagolható a halnak az a tulajdonsága sem, hogy fehérjéje teljes értékû és könnyen emészthető. A szálka nélküli halakat a gyerekek is nyugodtan fogyaszthatják. A halak egyéb előnyei közé tartozik, hogy számtalan módon (pl. leves, rántott, natúr, grill, tepsiben sült stb.) és ízesítéssel (citromos, paradicsomos, sajtos, zöldséges, mustáros stb.) készíthetők el.

    Sajnos Magyarországon a családok nagy részénél a halfogyasztás csak karácsonykor (vagy még akkor sem) jellemző. Mindenképp célszerû lenne heti 1 alkalommal valamilyen (ha lehet, tengeri halból készült) halételt beiktatni étrendünkbe.

    A hal nálunk régebben inkább a böjtös ételekhez tartozott az ünnep idején, de ma már ennek nincs akkora jelentősége, a halétel az ünnep bármelyik napján kínálható. Vannak nemzetek, ahol a különféle halételek, illetve a tenger gyümölcseiből készített fogások ugyancsak elmaradhatatlanok az ünnepi asztalról. A lazac fogyasztása Finnországban jellemző, valamint Oroszországban, ahol a karácsonyi menü egyik fontos étele a lazaccal és kaviárral töltött palacsinta, a blini. A kaviárt a németek is szívesen fogyasztják előételként, pirítóssal.

    A halleves fogyasztása jellemző Lengyelországban, valamint Magyarországon (halászlé formájában). A spanyolok dévérkeszeget, a portugálok sózott, szárított tőkehalat, a svédek vajas-hagymás pácolt pontyot fogyasztanak.

    A tenger gyümölcseit Belgiumban például előételként fogyasztják. Ugyancsak előételként szerepel a németeknél a kagyló- és ráksaláta. Franciaországban tájegységenként változik a menü, egyes helyeken az osztriga szintén a jellemző karácsonyi ételek közé tartozik.

    A szárnyasok közül a pulyka is a karácsony egyik szimbólumának tekinthető. Angliában, az Egyesült Államokban és Kanadában szinte elképzelhetetlen a karácsonyi vacsora pulyka nélkül, de ma már a hagyományok és szokások keveredésének köszönhetően Belgiumban, Franciaországban, sőt Magyarországon is megtalálható egyes családok ünnepi menüjében. Az angolok főként gesztenyével töltve fogyasztják, amitől édes jellegűvé válik, így igazi ínyencségnek számít.

    A szárnyasok közül a pulyka mellett a liba is jellemző karácsonyi étel, főként Franciaországban (gesztenyés liba, libamáj) és Németországban (ropogós libasült vöröskáposztával).

    A sonka nálunk inkább a húsvét egyik jelképe, de egyes országokban karácsonykor is jellemző. Új-Zélandon a hideg sonka, Svédországban a füstölt sonka, Olaszországban pedig a pármai sonka található meg az ünnepi ételek között.

    Természetesen a nemzeti sajátosságokból, hagyományokból adódóan a különböző országok karácsonyi asztalán vannak olyan ételek, amelyek nálunk nem ismertek illetve jellemzőek, sőt talán meglepőek. A nyúl és a vadhúsok elsősorban Olaszországra és Franciaországra jellemző, a kolbász pedig ugyancsak a franciákra, valamint a lettekre.

    Spanyolországban mandulalevest, Finnországban rénszarvashúst, Lengyelországban hideg töltött tojást, Olaszországban raviolit, Belgiumban édes kenyeret is fogyasztanak karácsonykor, de talán a legszokatlanabb számunkra az a grönlandi szokás, hogy karácsonykor a menüben bálnabőrbe tekert bálnazsír és fókabőrbe csomagolt hús is szerepel.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Munkahelyen is csak egészséges ételeket nassoljunk

    Nassolás közben és fõleg utána gyakran érzünk bûntudatot. Könnyen áldozatául eshetünk ugyanis a különféle egészségtelen finomságoknak ha éhesek vagyunk. De segítünk: íme tízféle munkahelyi nasi, amiket lelkiismeret furdalás nélkül fogyaszthatsz, ha rád tör az éhség!

    Egészen az alapoktól indulunk: a különféle sajtfélék vagy egy felszeletelt fõtt tojás is kellemes nasi lehet, ha egész nap az íróasztalnál ülsz és már majd' megõrülsz egy kis rágcsáért. De vannak egészen különleges és finom ételek is, olyanok, amikre talán még álmodban sem gondoltál!

  • 7 tipp, hogy az egészséges pizza választáshoz

    A pizza sokak kedvence, de tény, hogy nem tartozik a kalóriaszegény ételek közé. Néhány tipp pizzarendeléshez, hogy a lehetõség szerinti legegészségesebbet válaszd.

    A vékony tészta kevesebb kalóriát és szénhidrátot tartalmaz, mint a vastag pizza. Néhány helyen már teljes kiõrlésû lisztbõl készült tésztát is kínálnak, ha teheted, emellett dönts!

  • Jól sikerült a szójacsirke

    Amerikai kutatók olyan csirkehúsutánzatot mutattak be, amely megszólalásig hasonlít ihletõjére. A speciális feldolgozásnak köszönhetõen a szójalisztbõl elõállított csirkemell ízében, állagában és kinézetében is felveheti a versenyt a valódi csirkehússal. Eddig is léteztek csirkehúsízû és -színû szójatermékek, most a hús szerkezetének utánzása volt a cél. A Missouri Egyetem kutatóinak ezt rostok kialakításával sikerült elérniük. A folyamat lényege, hogy a szójalisztbõl fehérjéket vonnak ki, majd forrás közben átpréselik az õrleményt egy két fúróval ellátott hengeren, miközben vizet adnak hozzá.

  • Mi is az a turbolya

    A turbolya (Anthryscus cerefolium H.) illata kissé az ánizsra emlékeztet, édeskés ízû növény, már a rómaiak is használták. Értékét és érdekes aromáját újabban ismét kezdik felfedezni. Elvadulva akácosokban, cserjésekben, kerítések mentén is megtalálható. A turbolya illó olajat, glikozidát, keserû anyagot tartalmaz. A zöldségleves, húsleves, és a báránysült ízletes fûszere. Kora tavasszal megjelenõ zsenge hajtásaiból salátát lehet készíteni.

    Teája vese, hólyag, légzõszervi és emésztõszervi megbetegedések esetében nagyon hasznos.

  • Naspolya, az õsi gyógyító

    Nevének eredete kétséges, a latin mespila szó elolaszosodott nespula változatából származhat. Népies elnevezése lasponya, és a miszpolya.

    A naspolya Közép-Ázsiából, a Kaukázus déli lejtõirõl származó növény, a Fekete-tenger vidékén vadon is terem. Magyarországra valószínûleg olasz közvetítéssel került. Gyümölcse miatt, de díszfaként is termesztik. Érésének idején más hazai gyümölcs már ritkán található. A naspolya gyümölcse utóérõ, vagyis a fáról leszedve frissen nem fogyasztható.

  • Túl stresszes az életünk

    Az elkövetkezõ évtized legsúlyosabb népegészségügyi problémájaként emlegetett munkahelyi stresszbõl hazánkban sincs hiány. Tízbõl négy magyar munkavállaló túl stresszesnek és megerõltetõnek találta munkáját. Ahogy az elhízásban, úgy a munkahelyi stresszben sem maradunk el az uniós átlagtól - derül ki egy nemzetközi felmérésbõl. Az Európai Unió munkavállalóinak jelentõs hányada úgy látja, hogy állásának komoly árnyoldala is van: a válaszadók 41 százaléka szerint munkája túl megerõltetõ és idegõrlõ, 21 százalékuk úgy érzi ...

  • A tinédzser fiúk valóban sokat esznek

    A tinédzser fiúkat nevelõ szülõk gyakran hiszik, hogy gyerekük kieszi a hûtõt - és mint egy frissen készült tanulmány rámutatott, nem is alaptalanul: a kamasz fiúk ugyanis valóban sokat esznek.

    A vizsgálat során kétszáz 8 és 17 év közötti gyerekeket vizsgáltak, és kiderült, hogy a fiúk rendszerint többet esznek a velük egykorú lányoknál. A legfalánkabbnak - ebédenkénti közel kétezer kalóriával - a tinédzser éveik közepén járó srácok voltak.

  • Az almahéj segít megakadályozni az elhízást

    Egyre gyakoribb problémát jelent az elhízás következtében jelentkezõ cukorbetegség és zsírmáj. Egy új kutatásból kiderült viszont, hogy az almahéjban elõforduló egyik természetes anyag részleges védelmet nyújt az egereknek az elhízás és annak néhány káros hatásával szemben.

    A kutatás eredményei szerint az urzolsav az izom és a barna zsír, a kalóriaégetõ tulajdonságáról híres két szövet mennyiségének növelése révén szorítja vissza az elhízást és az ezzel járó egyéb rendellenességeket.

  • A sárgadinnye

    A sárgadinnye (Cucumis melo) egynyári növény, hajtásrendszere leginkább az uborkáéhoz hasonlít. Szára erõsen bordázott és serteszõrökkel borított. A növény kabaktermését fogyasztjuk, amely leggyakrabban gömb, lapított gömb, ovális vagy tojásdad alakú, felszíne pedig bordázott és érdes.

    A termés héja befelé haladva fokozatosan gyümölcshússá válik, melynek legmélyén a növény magjai találhatók. Ha jó a dinnye, annak érzõdik jellegzetes dinnye illata, és az íze... hmmmm... mézédes!

  • Szokatlan, de egészséges zöldség: az édesburgonya

    Az édesburgonyának számos olyan egészségmegõrzõ hatása van, amelyet nem is gondoltunk volna. Ismerjük meg még jobban ezt a rendkívüli zöldséget! Az édesburgonya húsos, gumószerûen megvastagodott gyökere szénhidrátban és (különösen a sárga húsú fajta) béta-karotinban gazdag. C-vitamin-tartalma 15-30 mg/100 g, de tartalmaz B1, B2, B6, és E vitaminokat is. A többi zöldségféléhez képest sok, 1,5-2 g/100 g fehérje található benne, amelynek összetétele a tojáséhoz hasonló. Délkelet-Ázsiában a zsenge leveleit, hajtásait is fogyasztják, ezekben a gyökerénél is több a C-vitamin és a béta-karotin.

  • Leszerepeltek a kakaók

    Rosszul szerepeltek a kakaós és tejes italok a Kosár magazin tesztjén. A tizenhat vizsgált termékbõl összesen kettõ kapott kiváló minõsítést, a legtöbb azonban csak közepeset vagy elégségeset. A fogyasztóvédelmi magazin fõszerkesztõje az InfoRádióban elmondta: érdemes odafigyelni, hogy a kakaóként árult termékek valóban tejbõl vannak-e, vagy olyan alapanyagból készültek, mint a reggeli italok. Az sem mindegy, hogy ha tej van benne, akkor hány százalékban. Fontos szempont az is, hogy valódi kakaóport raktak-e bele vagy zsírszegényt, esetleg csokoládéport - közölte Pavlovics Ágota.

  • Sóból is megárt a sok

    Ne sózzuk túl az ételeinket?!

    Ha az USA lakói konyhasófogyasztásukat felére csökkentenék, évente 150 ezer amerikai halálát lehetne elkerülni az Amerikai Orvostársaság számításai szerint.

    Mivel a napi sóbevitel háromnegyedét az emberek a készételekbõl, konzervekbõl, gyorséttermek ételeibõl kapják, mind az egészségügyi hatóságok, mind a társadalmi szervezetek az élelmiszeripartól várják a társadalom egészségét alapvetõen javító lépéseket.

  • A szójaevés csökkentheti a tüdõrákkockázatot

    A nemdohányzó, sok szóját evõ férfiak kockázata kisebb a tüdõrákra - állapította meg egy japán tanulmány.

    A szója izoflavonokat tartalmaz, melyek növényi ösztrogének, és a humán ösztrogén hormonhoz hasonlóan rákellenes tulajdonságaik lehetnek a hormonszinttõl függõ ráktípusoknál, például az emlõ- vagy a prosztatadaganatoknál - jegyzik meg az American Journal of Clinical Nutrition címû szaklapban közzétett cikkükben a szerzõk.

  • Hogyan fogyasszunk paradicsomot?

    Közvetlen fogyasztásra a teljesen beérett, ép, egészséges és vékony héjú fajták a legjobbak. Konzerv készítéséhez (befõzéshez) csak a teljesen beérett paradicsom alkalmas.

    Akinek alkalma van arra, hogy saját maga szedje le a saját kertjében a napon átmelegedett, illatos paradicsomot, és kicsit megtörölgetve ott helyben beleharapjon, az tudja, hogy ebben az egyszerû eledelben benne van a nyár minden íze, frissessége. De jó salátának szeletelve is.

  • Szelektív étkezés: Inkább árt, mint használ!

    Aki érdekel a pszichológia és az étkezés összefüggése, biztosan hallott már a táplálkozási zavarokról.

    Az alábbiakban két újonnan felfedezett típust mutatunk be. Felmerül azonban néhány kérdés velük kapcsolatban. Az elsõ az úgynevezett „szelektív étkezés”. Fõleg gyerekeknél fordul elõ, tünete, hogy az érintett nagyon kevés ételt hajlandó megenni. Gyakran úgy válogat, hogy csak a világos színû fogásokat – például a csirkemellet vagy a sült krumplit – szereti. Szakemberek szerint ez a viselkedésmód könnyen vezethet késõbb kényszerességhez.

  • A nyár gyümölcsei: ribizli, málna és a földieper

    Napjainkban szinte már mindenki számára ismert, hogy a gyümölcsök táplálkozás-élettani tulajdonságai rendkívül elõnyös szerepet játszanak a szervezet mûködésében, az egészség megtartásában és bizonyos betegségek kezelésében is.

    A melegebb hónapokban nagyon sokféle, hazánkban is termõ gyümölcs közül választhatunk, amelyek nélkülözhetetlen tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, élelmi rostokat és egyéb, a különféle betegségek hatékony megelõzésében komoly szerepet játszó vegyületet tartalmaznak.

  • Egész évben kapható egészség: Uborka

    Az uborka csak melegban érzi jól magát, már a fagypont körüli hõmérsékletet is nehezen viseli el. A kígyóuborkát – mintegy egy-másfél méter magas – támasztékra felfuttatva lehet csak termeszteni, másik fajtája pedig a talajon fut.

    Az uborka eredetileg Észak-Indiából, a Himalája déli lejtõirõl származik, ahol állítólag már 4000 évvel ezelõtt termesztették. Az ókori görögöknél és rómaiaknál sem volt ismeretlen, de Európába csak a középkorban került. Ez utóbbi termésének színe a haragoszöldtõl egészen a sárgás árnyalatokig váltakozhat.

  • Gasztro csoda - A török konyha

    Törökország átmenet a Közép-Kelet és a Balkán között. Régen a török birodalom Belsõ Ázsiától csaknem Bécsig terjedt.

    Török közvetítéssel jutott el hazánkba a paprika, a paradicsom, de török hatásra terjedt el a kávéivás szokása is. Törökország lakosságának kétharmada mohamedán, és ez meghatározza az étkezési szokásokat is. Sertéshúst, sertészsírral készült ételeket nem esznek, bár ezt a rendkívül meleg éghajlat is indokolja. Sok halat fogyasztanak, amit az utcai árusok roston sütve kínálnak.

  • A reggeli presszókávé a szív legnagyobb ellensége

    Egyetlen csésze presszókávé is káros hatással lehet a szív mûködésére - állapította meg olasz kutatók egy új vizsgálata.

    A Palermói Egyetem szakemberei önkénteseken azt vizsgálták, mi történik a vérkeringéssel egyetlen csésze presszókávé elfogyasztásakor, szemben azzal, amikor koffeinmentes kávét iszunk. A presszókávé mintegy 107 milligramm koffeint tartalmaz, egy csésze instant kávé pedig 75 milligrammot. A kutatók azt találták, hogy 22 százalékkal kevesebb vér áramlott a szívbe a presszókávé megivása után egy órával.

  • Gyógyulás mézzel - nem csak finom, egészséges is

    A mézet már a régi korokban is mítoszok lengték körül. Az egyiptomi hieroglifák is említik a méhészetet, a piramisokban pedig mézes sütemények receptjeit is felfedezték.

    Az ókori görögök az istenek eledelének vélték a mézet. Plinius egyenesen mennyei csodaszernek nevezte, Püthagorasz pedig úgy tartotta, hogy a méz szüli a gondolatokat. Szerelmi bájitalként és az örök ifjúság elixírjeként is emlegették, bizonyos helyeken pedig fizetõeszközként szolgált.