rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásai

  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásaiA karácsony a keresztények szent ünnepe. A szokásokban és hiedelmekben az évkezdethez, a téli napfordulóhoz és Jézus születéséhez fűződő hagyományok egyaránt megtalálhatók. A karácsonyt megelőző időszak az advent, a készülődés ideje, amit általában a böjtösebb, szegényesebb ételek jellemeznek. Ez a böjt szenteste ér véget. A karácsonyi ünnepkörhöz hozzátartoznak a bőséges lakomák is, amelyek elemeiben fellelhetők a régi nemzeti hagyományok. Az ünnepek alatt mindenki próbálja a legfinomabb menükkel elkápráztatni szeretteit, hiszen az étkezés a családi és a társadalmi élet egyik szerves alkotója.

    Nemzeti hagyományok

    A karácsonyi menüben a legtöbb országban a nemzetre jellemző ünnepi ételek kerülnek az asztalra. Természetesen minden nemzetnek megvannak a maga különleges, hagyományos karácsonyi ételei, de ezek egy része ma már keveredik, illetve egyes ételfélék (pl. desszertek) esetében nagyon sok hasonlóság található, legalábbis ami az alapanyagokat illeti.

    A Magyarországra ma jellemző étkezési kultúra számos hatás eredménye. A karácsonyi vacsorában ötvöződik a böjtös étrend a sokfogásos menüvel.

    Régebben a hús minden esetben disznóhúst jelentett az ünnepi asztalon, ugyanis a sertés előretúr, ami a néphit szerint fejlődést jelentett, a szárnyassal ellentétben, ami hátra kapar, ami rossz előjelnek számított. Ma már ezek a néphagyományok nem igazán érvényesülnek, hiszen a karácsonyi menü sok helyen szárnyasból, pl. pulykából készül, aminek elterjedése elsősorban angolszász hatásnak köszönhető.

    Egyes ételek, élelmiszerek, mint pl. a bab, borsó, lencse, tök, mák, hal a néphit szerint sok pénzt, gazdagságot jelent. A dió, az alma, a fokhagyma sok helyen szintén nélkülözhetetlen élelmiszere az ünnepi asztalnak, ugyanúgy, mint a káposzta, amelyet minden társadalmi réteg fogyaszt. Egyes országokban (Németország, Svédország) nem szokás a december 24-i böjtölés, így náluk a bőséges karácsonyi menü már erre a napra is jellemző.

    A karácsonyi ételsorban a káposzta nemcsak nálunk, hanem más nemzeteknél, pl. a németeknél (vöröskáposzta), a letteknél és az oroszoknál (grúz töltött káposzta) is szerepel. Magyarországon a káposztát karácsonykor elsősorban töltött káposztának készítik el, amihez, főként vidéken a decemberi disznóvágásból származó friss sertéshúst használják fel. A töltött káposzta készítési módja, illetve a töltelék formája és nagysága tájegységenként változó.

    A halak táplálkozás-élettani jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, főként a tengeri halakban és a busában található jelentős mennyiségû, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak miatt. Ezek a zsírsavak nagyon fontosak a szervezet számára, mivel jelentős szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megakadályozásában. Az omega-3 zsírsavakat a szervezet önmaga nem tudja előállítani, vagyis a táplálékkal kell bevinnünk. Ezen kívül nem elhanyagolható a halnak az a tulajdonsága sem, hogy fehérjéje teljes értékû és könnyen emészthető. A szálka nélküli halakat a gyerekek is nyugodtan fogyaszthatják. A halak egyéb előnyei közé tartozik, hogy számtalan módon (pl. leves, rántott, natúr, grill, tepsiben sült stb.) és ízesítéssel (citromos, paradicsomos, sajtos, zöldséges, mustáros stb.) készíthetők el.

    Sajnos Magyarországon a családok nagy részénél a halfogyasztás csak karácsonykor (vagy még akkor sem) jellemző. Mindenképp célszerû lenne heti 1 alkalommal valamilyen (ha lehet, tengeri halból készült) halételt beiktatni étrendünkbe.

    A hal nálunk régebben inkább a böjtös ételekhez tartozott az ünnep idején, de ma már ennek nincs akkora jelentősége, a halétel az ünnep bármelyik napján kínálható. Vannak nemzetek, ahol a különféle halételek, illetve a tenger gyümölcseiből készített fogások ugyancsak elmaradhatatlanok az ünnepi asztalról. A lazac fogyasztása Finnországban jellemző, valamint Oroszországban, ahol a karácsonyi menü egyik fontos étele a lazaccal és kaviárral töltött palacsinta, a blini. A kaviárt a németek is szívesen fogyasztják előételként, pirítóssal.

    A halleves fogyasztása jellemző Lengyelországban, valamint Magyarországon (halászlé formájában). A spanyolok dévérkeszeget, a portugálok sózott, szárított tőkehalat, a svédek vajas-hagymás pácolt pontyot fogyasztanak.

    A tenger gyümölcseit Belgiumban például előételként fogyasztják. Ugyancsak előételként szerepel a németeknél a kagyló- és ráksaláta. Franciaországban tájegységenként változik a menü, egyes helyeken az osztriga szintén a jellemző karácsonyi ételek közé tartozik.

    A szárnyasok közül a pulyka is a karácsony egyik szimbólumának tekinthető. Angliában, az Egyesült Államokban és Kanadában szinte elképzelhetetlen a karácsonyi vacsora pulyka nélkül, de ma már a hagyományok és szokások keveredésének köszönhetően Belgiumban, Franciaországban, sőt Magyarországon is megtalálható egyes családok ünnepi menüjében. Az angolok főként gesztenyével töltve fogyasztják, amitől édes jellegűvé válik, így igazi ínyencségnek számít.

    A szárnyasok közül a pulyka mellett a liba is jellemző karácsonyi étel, főként Franciaországban (gesztenyés liba, libamáj) és Németországban (ropogós libasült vöröskáposztával).

    A sonka nálunk inkább a húsvét egyik jelképe, de egyes országokban karácsonykor is jellemző. Új-Zélandon a hideg sonka, Svédországban a füstölt sonka, Olaszországban pedig a pármai sonka található meg az ünnepi ételek között.

    Természetesen a nemzeti sajátosságokból, hagyományokból adódóan a különböző országok karácsonyi asztalán vannak olyan ételek, amelyek nálunk nem ismertek illetve jellemzőek, sőt talán meglepőek. A nyúl és a vadhúsok elsősorban Olaszországra és Franciaországra jellemző, a kolbász pedig ugyancsak a franciákra, valamint a lettekre.

    Spanyolországban mandulalevest, Finnországban rénszarvashúst, Lengyelországban hideg töltött tojást, Olaszországban raviolit, Belgiumban édes kenyeret is fogyasztanak karácsonykor, de talán a legszokatlanabb számunkra az a grönlandi szokás, hogy karácsonykor a menüben bálnabőrbe tekert bálnazsír és fókabőrbe csomagolt hús is szerepel.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tojásfestés, -díszítés

    A fogyasztásra szánt húsvéti tojásokat ételszínezékkel vagy tojásfestékkel fessük, melyek általában a fehér héjú tojásokon mutatnak jól. A festéket (hacsak nem ír mást a használati utasítás) tegyük a tojásfõzõ vízbe, és tegyünk hozzá két evõkanál ecetet, ezzel élénkebbé, teltebbé tehetjük a színeket.

    A készen kapható tojásfestékeken kívül természetes anyagokat is használhatunk a húsvéti tojásfestéshez. A vöröshagymahéjjal együtt fõzött tojások színe mélysárga lesz, a vöröskáposzta levélbe csomagolté pedig halványlila.

  • A füge élettani hatásai

    A fügét sokan csak aszalt formában ismerik, pedig frissen is igazán élvezetes, édes gyümölcs. Gyógyhatása igen sokrétû, nemcsak szívünk jobb mûködését segíti, de emésztési, gyomorégési panaszok esetén is kiválóan alkalmazható.
    A füge, fügefa, vagy fikusz a rózsavirágúak rendjébe és az eperfafélék családjába tartozó nemzetség. Keletrõl származik, de elvadulva egész Dél-Európában elterjedt. Termesztik Spanyolországban, Portugáliában, Dél-Franciaországban, Dél-Olaszországban, Törökországban, Cipruson. Nálunk is sok kertben ültetik.

  • Téi depresszió ellen egyen megfelelõ ételeket

    A magnézium nyugtatóan hat az idegekre, izmokra, hatására javul a memória és a tanulási képesség.

    Hiányában idegesség, álmatlanság, fáradtság jelentkezhet, és nõ a szívbetegségek és a diabétesz kockázata. Pótlásáról a zöld levelû zöldségek, napraforgómag, sütõtök és teljes kiõrlésû gabonák fogyasztásával gondoskodhatunk. A pajzsmirigy alulmûködés tartós fáradtságot, lelassultságot okozhatnak. Kezelõorvossal egyeztetve, a jód pótlásával a tünetek enyhíthetõk. A jód természetes forrásai a tenger gyümölcsei, ehetõ algák, halak és a tojás.

  • Szívünket védi az étcsokoládé?!

    Egy kis kockányi étcsokoládé naponta védi szívünket a gyulladástól és más szívproblémáktól, állítják olasz kutatók. A tejcsokoládé nem felel meg erre a célra.

    A Moli-sani elnevezésû projekt az egyik legnagyobb eddig lefolytatott egészségügyi tanulmány Európában - írja a LiveScience címû internetes tudományos portál. A tanulmány - amely teljes terjedelmében a Journal of Nutrition címû táplálkozástudományi folyóirat legutóbbi számában jelent meg - napi 6,7 gramm étcsokoládé elfogyasztását találja optimálisnak.

  • Mennyi adalékanyag van a tea- és gyümölcsitalokban?

    Nagy mennyiségû cukrot és adalékanyagot, és nagyon kevés gyümölcsösszetevõt tartalmaznak a késztermékek közül a teából és gyümölcsbõl készült italok.

    Különösen a gyógynövényekbõl és teából készült italok nem azt tartalmazzák, amirõl a reklámok ígéretei szólnak, állítják német fogyasztóvédõk. Számos cég a termékek egészségtámogató hatásáról regél. A termékekben ugyanakkor gyakran kis mennyiségben található csak meg a tea az összetevõk között, annál inkább sok cukrot, aromát és gyakran adalékanyagokat tartalmaznak.

  • A sztapacska - a világ 5 legfinomabb étele sorozat

    Ha valaki Szlovákiában jár, az északi részeken bárhol (leginkább az utak melletti Motorestekben, illetve a kempingek Koliba nevû vendéglátóhelyein) kapni sztrapacskát pár koronáért. Kérdés azonban, hogy mire is fáj a fogunk. A sztrapacska (szlovákul: strapaèky) népies kifejezés, mint például a „magyar” sárma vagy szárma a töltött káposzta helyett. A magyarul sztrapacskaként ismert étel felvidéki megfelelõje a szlovák környelvben bryndzové halu¹ky (ejtsd: brindzovje haluski), azaz juhtúrós galuska.

  • "Természetellenes" a bébiétel

    "Természetellenes és szükségtelen" pürésített étellel etetni a csecsemõket - állítják az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF szakértõi. Szerintük a babákat hathónapos korig kizárólag anyatejjel, illetve tápszerrel, utána pedig azonnal szilárd táplálékkel kell etetni. Gill Rapley, az UNICEF szakértõje azt állítja, hogy a pürésített ételek a késõbbiekben egészségügyi problémákat okozhatnak a gyerekeknek. Szerinte a több milliárd dolláros forgalmú bébiétel-gyártók sulykolják a szülõkbe, hogy pürével etessék a gyerekekt.

  • Sikeres volt a borszerda

    A szerdai akcióban csaknem 200 étterem adta féláron a kiváló magyar borokat, ezzel csinálva kedvet az étterembe járáshoz a világbajnokság szünnapján. Idén még három Borszerda lesz, a szervezõk azt remélik, hogy augusztus 25-én még több étterem csatlakozik a mozgalomhoz.

    A szokásosnál nagyobb forgalomról számoltak be a tegnapi Borszerda után az akcióhoz csatlakozó éttermek. „Kifejezetten jól sikerült a tegnapi este – nyilatkozta Niklai Ákos, a Kárpátia étterem tulajdonosa.

  • 20 kalória alatti zöldségek

    Szezonját éli a padlizsán, a tök, a cukkíni és a patiszon. Ha arra vágysz, hogy a mérleg nyelve meginduljon lefelé, bizony érdemes közelebbrõl megismerkedned receptjeinkkel, és meglátod, kínszenvedés nélkül szabadulsz meg felesleges kilóidtól! A legtöbb embernek nincs lelki és fizikai ereje ahhoz, hogy a napi talpalás mellett kalóriákat számlálgatva nulla százalékos joghurtokat és répákat rágcsáljon. S ha mégis, estére annyira kiéhezik, hogy hazaérve többet eszik, mint különben, s néhány napos szenvedés után kétségbeesetten konstatálja: a többnapos küzdelem eredménye: + 2-3 kiló.

  • Az ősz jótékony finomságai

    Az ősz jótékony finomságaiAlma, barack, szőlő, szilva, dió, sütőtök – ez csak néhány az őszi finomságok közül, amelyek amellett, hogy nagyon finomak, nagyon egészségesek is. Ilyesmit enni sokszor nagy fejtörést okoz, de nem ősszel! Ez az évszak tele van olyan finomságokkal, amelyek hihetetlenül egészségesek a szervezet számára. Nézzük meg, milyen jótékony hatásai vannak az ősz ajándékainak! Az alma az egyik legjobb és legkedveltebb őszi gyümölcsünk. Véd a daganatok kialakulásától, jó a székrekedésre és tisztítja a beleket is.

  • Hússal, vagy hús nélkül egészségesebb az élet?

    Egészséges a hús megvonása? Teljesen le kell róla mondani vagy elég, ha idõnként tisztítókúrát tartunk? Mennyire veszélyesek a radikális tisztítókúrák?

    A vegetáriánus étrend és a hosszabb-rövidebb ideig tartó böjtök egészségre gyakorolt hatásai körül sok vita alakult ki. Kutatások szerint a húsmentes táplálkozással több betegség – így a cukorbetegség, szívpanaszok és elhízás – kialakulásának kockázata csökkenthetõ, emellett a daganatos megbetegedések elõfordulása is visszaszorítható.

  • Fiatalodás ételekkel (2/1. rész): Keménysajtok, zöld tea és a köles

    A fogainkat legjobban védõ élelmiszerek listáját a sajtok vezetik, ezen belül is a kemény sajtok, mint például a parmezán vagy az ementáli sajt.

    Elõsegítik a nyáltermelést, gazdagon tartalmaznak kálciumot, foszfátot, tejproteint, amelyek védik a fogakat. A legjobb, ha étkezésünket alkalmanként sajtfogyasztással zárjuk, ezzel is csökkentjük a káros savképzõdést a szánkban. A zöld tea egészségre kiható ereje legnagyobb mértékben a benne található nagy mennyiségû antioxidánsnak, a polifenolnak köszönhetõ, ami a bõrre káros UV sugaraktól véd meg.

  • Fogyókúra főzelékekkel

    Fogyókúra főzelékekkelA főzelékeket sokan nem részesítik előnyben, nem rajonganak érte, pedig nagyon fontos része az egészséges táplálkozásnak, hiszen jól elkészítve rengeteg értékes ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, s nem utolsó sorban könnyen emészthető, így fogyasztása egyáltalán nem terheli meg a szervezetet. Amennyiben pedig kisebb módosításokkal készítjük, remek és tartalmas részét képezheti fogyókúránknak is. Elsősorban a liszt, a cukor és a só alkalmazását kell mellőznünk, illetve legalább korlátok közé szorítanunk.

  • Csípjen, ha fázol! Téli gasztro tippek

    A csípõs fûszerek használata több nemzetközi konyha karakteres ízét adja. A mexikói konyha, az indiai, a vietnami és a szecsuani konyha jellegzetes étele a csili, a Cayenne vagy a jalapeno paprika.

    Az indiai konyha emésztést serkentõ hatása miatt használja erõszeretettel a csilit, többek között az édes-csípõs csatnik alapfûszereként, míg a tibeti hegyek lábához közel fekvõ nyirkosabb, esõs vidéken úgy tartják, hogy a paprika kiûzi a szervezetbõl a káros nedvességet, és felmelegít.

  • Ananásszal az egészségért

    Ananász - gazdag vitaminforrás és fehérjebontó

    Ezzel kapcsolatban ismeretes egy tévhit. Mégpedig az, hogy a gyümölcs friss húsában megtalálható hatóanyag a bromelin enzim, zsírégetõ hatással rendelkezik, azonban annál értékesebb fehérjebontó képessége. Magas rosttartalma miatt az ananászt ─ tévesen ─ negatív kalóriaként is említik, feltételezve, hogy szervezetünk a szívós rostokkal vívott küzdelem során több energiát használ fel, mint az ízletes növénybõl származó kalóriamennyiség.

  • A füstölés története

    Véget ért a disznóvágás, sonkák, oldalasok, szalonnák, kolbászok, májasok, disznósajtok további sorsukra várnak. A mai, mélyhûtõvel ellátott világban nem okoz gondot a húsok eltarthatósága. De vajon amikor még nem volt hûtõszekrény, hogyan tartósították a disznóvágás termékeit. Az egyik legegyszerûbb mód, hogy a húst megsütik, majd olvasztott zsírral leöntik, így a levegõtõl elzárva hónapokig eláll. Ilyen módon lehet a kolbászt is "konzerválni". Sajnos ezzel a módszerrel már nemigen lehet találkozni, de állíthatom, hogy rendkívül finom, ám fogyókúrázni nem lehet vele.

  • Számos ásványi anyagot és vitamint tartalmaz a padlizsán

    Számos ásványi anyagot és vitamint tartalmaz a padlizsánMég ma is kevesen ismerik és fogyasztják a padlizsánt. Pedig a mediterrán konyha nélkülözhetetlen alapanyaga, olyan, mint nálunk a paprika vagy a paradicsom. Kelet – Indiából származik, kis hazánkba még a törökök hozták be, innen ered a törökparadicsom. Több elnevezése is ismeretes: kékparadicsom, tojásgyümölcs, vineta, török paradicsom, padlizsán stb. Magyarországon elsősorban padlizsánként ismerik. Finom ízén kívül számos jótékony hatása is van. Legértékesebb anyagai a héjában vannak, ezért a hámozásnál erre ügyelni kell.

  • Legyen fitt õsszel is!

    Az õszi hónapokban, amikor a levegõ egyre hûvösebb, és megkezdõdik a fûtésszezon is, könnyebben megfázunk, megbetegszünk. Van, aki egész télen nem heveri ki õsszel megkezdõdött nátháját, és nemritkán tavaszig állandó köhögés kínozza. Pedig ha idõben elkezdjük trenírozni immunrendszerünket, mindez elkerülhetõ. Még javában tart a szõlõszezon, érdemes hát szõlõnapokat vagy akár egy egész hét gyümölcsdiétát is beiktatni. Ilyenkor napi 1,5-2 kg szõlõt, esetleg más gyümölcsöt is több egyenlõ részre elosztva kell elfogyasztani.

  • Gyors tipp: Mit csináljunk, ha elsóztuk a levest?

    Szerelmes a szakács — mondjuk gyakran, ha sós étel kerül az asztalra.

    Semmi baj, ha egy kicsit eltúlozzuk az étel ízesítését, megoldás ugyanis erre is van. Máris helyrehozhatjuk az ételt, ha egy nyers krumplit fõzünk bele, de egy késhegynyi szódabikarbónával is segíthetünk. Az elsózott fõzelék újra fenséges lesz, ha egy kiskanálnyi almaecetet és ugyanennyi cukrot teszünk bele, de sótalaníthatunk tejföllel és tejjel is. A leveseknél is bevethetjük ezt a módszert, ám az igazi ízeket víz hozzáadásával is visszavarázsolhatjuk.

  • Kiváló tápanyagforrás a karfiol

    Kiváló tápanyagforrás a karfiolHa valaki energiaszegény étrendet folytat, vagy cukorbeteg, jó barátja lesz a karfiol, hiszen alacsony az energiatartalma, elenyésző a szénhidrát-tartalma, de sok benne az ásványi só, az élelmi rost, kéntartalmú összetevői megvédik a szervezetet egyes betegségekkel szemben. A karfiolt fogyasztásának számos módja van. Népszerű húspótlóként, rántott vagy sült formában, de egytálételként, darált hússal keverve is: sokak kedvence a rakott karfiol. Nagyon finom a karfiolos leves, melyet hagyományos módon, de tejföllel ízesítve is készíthetünk.