rss
  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásai

  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásaiA karácsony a keresztények szent ünnepe. A szokásokban és hiedelmekben az évkezdethez, a téli napfordulóhoz és Jézus születéséhez fűződő hagyományok egyaránt megtalálhatók. A karácsonyt megelőző időszak az advent, a készülődés ideje, amit általában a böjtösebb, szegényesebb ételek jellemeznek. Ez a böjt szenteste ér véget. A karácsonyi ünnepkörhöz hozzátartoznak a bőséges lakomák is, amelyek elemeiben fellelhetők a régi nemzeti hagyományok. Az ünnepek alatt mindenki próbálja a legfinomabb menükkel elkápráztatni szeretteit, hiszen az étkezés a családi és a társadalmi élet egyik szerves alkotója.

    Nemzeti hagyományok

    A karácsonyi menüben a legtöbb országban a nemzetre jellemző ünnepi ételek kerülnek az asztalra. Természetesen minden nemzetnek megvannak a maga különleges, hagyományos karácsonyi ételei, de ezek egy része ma már keveredik, illetve egyes ételfélék (pl. desszertek) esetében nagyon sok hasonlóság található, legalábbis ami az alapanyagokat illeti.

    A Magyarországra ma jellemző étkezési kultúra számos hatás eredménye. A karácsonyi vacsorában ötvöződik a böjtös étrend a sokfogásos menüvel.

    Régebben a hús minden esetben disznóhúst jelentett az ünnepi asztalon, ugyanis a sertés előretúr, ami a néphit szerint fejlődést jelentett, a szárnyassal ellentétben, ami hátra kapar, ami rossz előjelnek számított. Ma már ezek a néphagyományok nem igazán érvényesülnek, hiszen a karácsonyi menü sok helyen szárnyasból, pl. pulykából készül, aminek elterjedése elsősorban angolszász hatásnak köszönhető.

    Egyes ételek, élelmiszerek, mint pl. a bab, borsó, lencse, tök, mák, hal a néphit szerint sok pénzt, gazdagságot jelent. A dió, az alma, a fokhagyma sok helyen szintén nélkülözhetetlen élelmiszere az ünnepi asztalnak, ugyanúgy, mint a káposzta, amelyet minden társadalmi réteg fogyaszt. Egyes országokban (Németország, Svédország) nem szokás a december 24-i böjtölés, így náluk a bőséges karácsonyi menü már erre a napra is jellemző.

    A karácsonyi ételsorban a káposzta nemcsak nálunk, hanem más nemzeteknél, pl. a németeknél (vöröskáposzta), a letteknél és az oroszoknál (grúz töltött káposzta) is szerepel. Magyarországon a káposztát karácsonykor elsősorban töltött káposztának készítik el, amihez, főként vidéken a decemberi disznóvágásból származó friss sertéshúst használják fel. A töltött káposzta készítési módja, illetve a töltelék formája és nagysága tájegységenként változó.

    A halak táplálkozás-élettani jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, főként a tengeri halakban és a busában található jelentős mennyiségû, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak miatt. Ezek a zsírsavak nagyon fontosak a szervezet számára, mivel jelentős szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megakadályozásában. Az omega-3 zsírsavakat a szervezet önmaga nem tudja előállítani, vagyis a táplálékkal kell bevinnünk. Ezen kívül nem elhanyagolható a halnak az a tulajdonsága sem, hogy fehérjéje teljes értékû és könnyen emészthető. A szálka nélküli halakat a gyerekek is nyugodtan fogyaszthatják. A halak egyéb előnyei közé tartozik, hogy számtalan módon (pl. leves, rántott, natúr, grill, tepsiben sült stb.) és ízesítéssel (citromos, paradicsomos, sajtos, zöldséges, mustáros stb.) készíthetők el.

    Sajnos Magyarországon a családok nagy részénél a halfogyasztás csak karácsonykor (vagy még akkor sem) jellemző. Mindenképp célszerû lenne heti 1 alkalommal valamilyen (ha lehet, tengeri halból készült) halételt beiktatni étrendünkbe.

    A hal nálunk régebben inkább a böjtös ételekhez tartozott az ünnep idején, de ma már ennek nincs akkora jelentősége, a halétel az ünnep bármelyik napján kínálható. Vannak nemzetek, ahol a különféle halételek, illetve a tenger gyümölcseiből készített fogások ugyancsak elmaradhatatlanok az ünnepi asztalról. A lazac fogyasztása Finnországban jellemző, valamint Oroszországban, ahol a karácsonyi menü egyik fontos étele a lazaccal és kaviárral töltött palacsinta, a blini. A kaviárt a németek is szívesen fogyasztják előételként, pirítóssal.

    A halleves fogyasztása jellemző Lengyelországban, valamint Magyarországon (halászlé formájában). A spanyolok dévérkeszeget, a portugálok sózott, szárított tőkehalat, a svédek vajas-hagymás pácolt pontyot fogyasztanak.

    A tenger gyümölcseit Belgiumban például előételként fogyasztják. Ugyancsak előételként szerepel a németeknél a kagyló- és ráksaláta. Franciaországban tájegységenként változik a menü, egyes helyeken az osztriga szintén a jellemző karácsonyi ételek közé tartozik.

    A szárnyasok közül a pulyka is a karácsony egyik szimbólumának tekinthető. Angliában, az Egyesült Államokban és Kanadában szinte elképzelhetetlen a karácsonyi vacsora pulyka nélkül, de ma már a hagyományok és szokások keveredésének köszönhetően Belgiumban, Franciaországban, sőt Magyarországon is megtalálható egyes családok ünnepi menüjében. Az angolok főként gesztenyével töltve fogyasztják, amitől édes jellegűvé válik, így igazi ínyencségnek számít.

    A szárnyasok közül a pulyka mellett a liba is jellemző karácsonyi étel, főként Franciaországban (gesztenyés liba, libamáj) és Németországban (ropogós libasült vöröskáposztával).

    A sonka nálunk inkább a húsvét egyik jelképe, de egyes országokban karácsonykor is jellemző. Új-Zélandon a hideg sonka, Svédországban a füstölt sonka, Olaszországban pedig a pármai sonka található meg az ünnepi ételek között.

    Természetesen a nemzeti sajátosságokból, hagyományokból adódóan a különböző országok karácsonyi asztalán vannak olyan ételek, amelyek nálunk nem ismertek illetve jellemzőek, sőt talán meglepőek. A nyúl és a vadhúsok elsősorban Olaszországra és Franciaországra jellemző, a kolbász pedig ugyancsak a franciákra, valamint a lettekre.

    Spanyolországban mandulalevest, Finnországban rénszarvashúst, Lengyelországban hideg töltött tojást, Olaszországban raviolit, Belgiumban édes kenyeret is fogyasztanak karácsonykor, de talán a legszokatlanabb számunkra az a grönlandi szokás, hogy karácsonykor a menüben bálnabőrbe tekert bálnazsír és fókabőrbe csomagolt hús is szerepel.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásai

    A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásaiA karácsony a keresztények szent ünnepe. A szokásokban és hiedelmekben az évkezdethez, a téli napfordulóhoz és Jézus születéséhez fűződő hagyományok egyaránt megtalálhatók. A karácsonyt megelőző időszak az advent, a készülődés ideje, amit általában a böjtösebb, szegényesebb ételek jellemeznek. Ez a böjt szenteste ér véget. A karácsonyi ünnepkörhöz hozzátartoznak a bőséges lakomák is, amelyek elemeiben fellelhetők a régi nemzeti hagyományok. Az ünnepek alatt mindenki próbálja a legfinomabb menükkel elkápráztatni szeretteit, hiszen az étkezés a családi és a társadalmi élet egyik szerves alkotója.

  • Melyik gyógyszer mire való?

    Legyen szó akár hosszan fennmaradó állapotról, akár hirtelen fellobbanó, hebeny betegségrõl, mindig kényelmesebb, ha minél elõbb úrrá lehetünk a bajokon. Éppen ezért tartunk otthon szinte mindannyian több-kevesebb gyógyszert. Ez önmagában még nem baj, sõt kifejezetten helyes, de alaposan meg kell gondolni, milyen készítményeket soroljunk be a házi patikánkba. A lábbi cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb szempontokat. Gyakoriak a lázzal, hõemelkedéssel, fájdalommal járó betegségek, például influenza, nátha, vírusés bakteriális fertõzések.

  • Karácsonyi készülõdés - Gyertyatartók minden mennyiségben

    Gyertyatartó készülhet sókerámiából, süteménykiszúró segítségével. A vastag "tésztából" kivágott forma közepébe készítsünk mélyedést a gyertyának, szárítsuk meg a mûvet, és száradás után fessük be arany temperával, vagy dekorfestékkel. Ha vékonyabb tésztát használunk, ugyanezzel a módszerrel karácsonyfadíszt, ablakdíszt, vagy felakasztható szélorgonát is készíthetünk. Az alapanyag lehet hõre szilárduló gyurma, vagy valódi agyag is, ha megoldható a mûvek kiégetése. Fémhatású festék felhasználásával csodás díszeket készíthetünk így a gyerekekkel - akár ajándékba is.

  • A megfelelõ emésztés titka: a káposzta

    A bélrendszer egészséges mûködéséhez, s ezzel együtt az egészséges élethez elengedhetetlen az, hogy a káposztafélék családjából megfelelõ mennyiségben fogyasszunk. A káposztafélék családja, beleértve a brokkolit is, fontos szerepet játszik abban, hogy a bélrendszer és ezáltal az egész szervezet egészséges legyen. Ezek a zöldségek a belek falának immunrendszeréhez szükségesek - írja egy nemzetközi kutatócsoport. Marc Veldhoen és munkatársai a szervezet védekezõ rendszerének, az immunrendszernek kutatásával foglalkoznak.

  • Vitaminkúra a megtépázott idegekre

    Létezik úgynevezett vitaminkutatás is, amelynek legújabb eredményei szerint az erõs vagy gyenge idegzet nem feltétlenül genetika, tehát öröklõdés kérdése, hanem sokkal inkább a táplálkozás függvénye. Azaz: a megfelelõen védett és táplált idegek optimizmust és frissességet termelnek. Nem vagyunk egyformák - van, aki gyenge idegzetû, más ingerlékenyek, vagy éppen idegbajos... A vitaminkutatók állítják: ...

  • Meglepõ, de igaz: nem az amerikaiak eszik a legtöbb hamburgert

    A britek eszik a legtöbb gyorséttermi ételt, õket alig lemaradva követik az amerikaiak - derült ki abból a nemzetközi felmérésbõl, amely az elhízást és az evési szokásokat vizsgálta. Világszerte 13 ország 9000 lakosát kérdezték meg étkezési szokásairól, illetve arról, milyen gyakran ellenõrzi a súlyát. A leghiúbbnak a franciák bizonyultak: õk naponta állnak mérlegre. A legritkábban viszont a szingapúriak mérik a testsúlyukat. Az emberek világszerte egyre kövérebbek - ez alól csak az Ázsia bizonyos részein élõk jelentenek kivételt.

  • Melegben a folyadékfogyasztás fontos!

    A vízfogyasztás fontosságára felhívó országos kampányt indított az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület és a Magyar Ergonómiai Társaság.

    Igyunk Juditra! - ez a mottója a kampánynak, amely arra utal, hogy Judit napja nyár derekára esik, amikor a különösen oda kell figyelni a megfelelõ folyadékfogyasztásra. A két szervezet számos vállalathoz juttatta el hírlevelét, amelyben felhívta a figyelmet a kérdés fontosságára. - Forró nyári napokon akkor is fokozott a folyadékigény, ha valaki nem érez szomjúságot - írják a tájékoztatóban.

  • Nemcsak a szervezetnek, a bőrnek is jót tesz az őszibarack

    Nemcsak a szervezetnek, a bőrnek is jót tesz az őszibarackAz őszibarack ásvány és vitamin tartalma jó hatással van az egészségünkre. Sok A és C vitamin van benne, kálium boron és elég nagy mennyiségű szelén. Boron tartalmának köszönhetjük különleges adottságát, hogy emeli a férfi és női hormon szintjét a vérben. Kevés olyan gyümölcs van, amely több magnéziumot tartalmaz, mint kalciumot. Az állítások szerint az lenne az ideális ha minden növényben több lenne a magnézium, mint a kalcium, mert akkor jobb lenne ennek a két elemnek a felszívódása és a test jobban megtartaná, kisebb lenne a kalcium veszteség.

  • A legjobb ételek 100 kalória alatt

    Néha csak úgy bekapnál valamit a két étkezés között, de tartasz a felesleges kalóriáktól? Tíz olyan harapnivalót mutatunk be most, amelyek nemcsak finomak, de garantáltan 100 kalória alattiak is! Vásárláskor a megrögzött fogyókúrázók elsõ dolga, hogy elolvassák az ételek kalóriatartalmát a csomagoláson – feltéve, ha a gyártók nem mulasztják el feltüntetni azt. Azokból a termékekbõl, melyeknek energiatartalma 4-500 kcal felett van (ide tartozik szinte az összes nassolnivaló) a diétázóknak nem ajánlott túl sokat fogyasztaniuk. Ha mégis harapnál valamit, válaszd az általunk felsorolt tíz étel egyikét!

  • Már az étel látványa is fokozza az étvágyat

    Már a csábító étkek látványa is növeli az étvágyat. Ezt eddig is tapasztalhatta mindenki, tudományos bizonyítást viszont csak most nyert a jelenség.

    A Max Planck Pszichiátriai Intézet (MPI) kutatói hétfõn Münchenben mutatták be vizsgálataik eredményeit, amelyek szerint az étel látványa által keltett éhségérzet a grelin nevû hormontól függ, amely az optikai inger hatására többszörösen termelõdik. Fõ irányítóként a grelin az étkezési szokásokért és az étel felhasználásának testi folyamataiért is felelõs.

  • Az óegyiptomi papok igen egészségtelenül étkeztek

    Az óegyiptomi isteneknek felajánlott étkek nem a hallhatatlanságot, hanem a korai halált eredményezték - derült ki egy angliai kutatásnak köszönhetõen, amelynek eredményeit a Lancet brit orvosi hetilapban közölték. A szentélyek falán olvasható feliratok legújabb fordításából megtudható, hogy a templomokban napjában háromszor pazar lakomát szolgáltak fel az isteneknek. És hogy az istenek által "meghagyott" étkek ne vesszenek kárba, a takarékos papok hazavitték a "maradékot", hogy családjuk körében fogyasszák el õket - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.

  • A fiatalító eper

    Az eper serkenti a vérkeringést, és fokozza a méregtelenítõ folyamatokat.

    Bõséges C- és E-vitamin tartalmának köszönhetõen kitûnõ vértisztitó hatással bír.

    Csökkenti a szívbetegségek, az agyér-elmeszesedés és a rák kialakulásának esélyét.

    A benne található vegyületeknek kifejezetten fiatalító hatása van.

  • A nagy mennyiségû folyadékfogyasztás káros is lehet

    Nap mint nap azt halljuk, hogy fogyasszunk sok folyadékot. A nagy mennyiségû folyadék fogyasztásának akár káros hatásai is lehetnek. Az állandó szomjúság és a fokozott vízfelvétel a szervezet kóros mûködését jelezheti.

    A túlzott folyadékfelvétel káros lehet a vesék, a keringés illetve az anyagcsere kórállapotainak fennállásakor. Hiperhidrációnak nevezzük azt az állapotot, amikor a szükségesnél nagyobb mennyiségû víz halmozódik fel a szervezetben. Ez egészséges esetben nem fordul elõ. A szervezet fehérje- és nátriumtartalma összefügg a víztartalommal.

  • A Csicsóka - egy kis történelem, egy kis tudomány

    Amerikából származik. Európában, a nehéz idõkben emberek százezreit mentette már meg az éhhaláltól. Gumói károsodás nélkül vészelik át a telet a földben. Bár a burgonyának nem rokona ugyanúgy fogyasztható, mint a burgonya. Édeskés ízén sózással, változtathatunk. De a nyers salátákban az édeskés íz elõnyt is jelent. A nyers saláták összetevõjeként elkészítve legutoljára adjuk hozzá a lereszelt csicsókát, így érik össze kellõen az íze. A gumóban lévõ poliszacharidok megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, mivel ezek zöme gyümölcscukorrá, fruktózzá alakítható.

  • Póréhagyma

    Mindenkinek fogyasztania kellene ezt a fontos zöldséget!

    A póréhagyma, latin nevén Allium porrum a hagymával, a fokhagymával és a metélõhagymával együtt a liliomfélék családjába tartozik. A növényt már az ókori Egyiptomban is ismerték, és lepénykenyérrel fogyasztották. Zöldségként a növény fehér szára és gyöngébb levelei alkalmasak fogyasztásra. A póréhagyma nem kényes növény: zord éghajlati viszonyok között is alkalmas szabad földi termesztésre.

  • Betiltanák a világ legdrágább kávéjának fogyasztását

    Indonézia legfelsõbb iszlám csoportosulása megtiltaná a hívõk számára, hogy fogyasszanak a világ legdrágább kávéjából, amelynek szemeit a cibetmacskák ürülékébõl gyûjtik össze, ezért a muszlimok szerint tisztátalannak számít.

    A Kopi Luwak kávé babja a cibetmacskák táplálékául szolgál, majd a kávészemek fermentálódnak az állat bélrendszerében. Az ürülékbõl kiválogatott szemeket megpörkölik. Hívei lelkesednek a Kopi Luwak lágy ízéért, illetve a specialitás utóízéért, amely nélkülöz minden kesernyésséget.

  • Együnk magnéziumban gazdag ételeket

    Azoknál, akik magnéziumban gazdag ételeket fogyasztanak, mint a leveles zöldségek, a dió és a bab, csökken a stroke kockázata – állítja egy nemzetközi felmérés, amely 250 ezer embert vont be a kutatásba.

    Ugyanakkor a szakértõk felhívják a figyelmet, hogy a vizsgálat kimondottan az ételekre vonatkozik, nem pedig a magnézium-kiegészítõ tablettákra – írja a Reuters. 'Az élelmi magnéziumbevitel fordítottan arányos a szélütés kockázatával' - mondta Susanna Larsson stockholmi kutatásvezetõ.

  • Hizlal a mesterséges édesítõ?

    A Behavioral Neuroscience-ben nemrég megjelent egy közlemény, mely szerint az alacsony kalóriatartalmú édesítõszerrel készült ételek fogyasztása nem segíti elõ a fogyást, sõt, éppen ellentétes hatást fejt ki. Egyelõre csak állatkísérletekben bizonyították, hogy a kalóriamentes édesítõszerek megnehezítik a táplálékbevitel kontrollálását és így a testtömeg csökkentését. A Purdue Egyetem Táplálkozási Magatartást Kutató Központjának pszichológusai glükózzal (melynek kalóriatartalma az asztali cukorral megegyezõen 15 kalória teáskanalanként), illetve kalóriamentes szaharinnal édesített joghurtot etettek patkányokkal.

  • Milyen fûszereket illenek a különbözõ húsokhoz?

    Az ételek fûszerezése egyéni ízlés dolga. Függhet családi szokásoktól, hangulattól vagy éppen betegségektõl. Jó azonban, ha szem elõtt tartunk néhány szempontot: milyen fûszert mivel érdemes társítani. Mindenekelõtt azt vegyük figyelembe, hogy a különbözõ fûszerek felerõsítik, kiegészítik egymás zamatát. Vigyázni kell tehát, hogy ha többféle fûszert használunk egyszerre, egyik se nyomja el a többi ízét.

    Már az ókori Rómában is készítettek házi fûszerkeverékeket. Idõt és energiát takarítunk meg, ha mi is tartunk otthon néhány saját „csodafegyvert".

  • Ciprus ízei

    Ciprus három kontinens találkozásánál fekszik, és már ez is elég magyarázat arra, hogy miért érte olyan sokféle hatás a ciprusi konyhát, azonban ha vetünk egy pillantást a történelmére,akkor azonnal kiderül hogy hány hódító fordult meg a szigeten. Akik erre jártak, azok hozták magukkal a receptjeiket is. A ciprusi konyha leginkább a göröghöz hasonlít, de felfedezhetjük a török, örmény, arab, olasz, francia és angol hatást is. Ezeknek az ízeknek a kombinációját élvezhetjük a mai ciprusi konyha remekmûveit ízlelgetve. A ciprusi konyha nagyon különleges.