rss
  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásai

  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásaiA karácsony a keresztények szent ünnepe. A szokásokban és hiedelmekben az évkezdethez, a téli napfordulóhoz és Jézus születéséhez fűződő hagyományok egyaránt megtalálhatók. A karácsonyt megelőző időszak az advent, a készülődés ideje, amit általában a böjtösebb, szegényesebb ételek jellemeznek. Ez a böjt szenteste ér véget. A karácsonyi ünnepkörhöz hozzátartoznak a bőséges lakomák is, amelyek elemeiben fellelhetők a régi nemzeti hagyományok. Az ünnepek alatt mindenki próbálja a legfinomabb menükkel elkápráztatni szeretteit, hiszen az étkezés a családi és a társadalmi élet egyik szerves alkotója.

    Nemzeti hagyományok

    A karácsonyi menüben a legtöbb országban a nemzetre jellemző ünnepi ételek kerülnek az asztalra. Természetesen minden nemzetnek megvannak a maga különleges, hagyományos karácsonyi ételei, de ezek egy része ma már keveredik, illetve egyes ételfélék (pl. desszertek) esetében nagyon sok hasonlóság található, legalábbis ami az alapanyagokat illeti.

    A Magyarországra ma jellemző étkezési kultúra számos hatás eredménye. A karácsonyi vacsorában ötvöződik a böjtös étrend a sokfogásos menüvel.

    Régebben a hús minden esetben disznóhúst jelentett az ünnepi asztalon, ugyanis a sertés előretúr, ami a néphit szerint fejlődést jelentett, a szárnyassal ellentétben, ami hátra kapar, ami rossz előjelnek számított. Ma már ezek a néphagyományok nem igazán érvényesülnek, hiszen a karácsonyi menü sok helyen szárnyasból, pl. pulykából készül, aminek elterjedése elsősorban angolszász hatásnak köszönhető.

    Egyes ételek, élelmiszerek, mint pl. a bab, borsó, lencse, tök, mák, hal a néphit szerint sok pénzt, gazdagságot jelent. A dió, az alma, a fokhagyma sok helyen szintén nélkülözhetetlen élelmiszere az ünnepi asztalnak, ugyanúgy, mint a káposzta, amelyet minden társadalmi réteg fogyaszt. Egyes országokban (Németország, Svédország) nem szokás a december 24-i böjtölés, így náluk a bőséges karácsonyi menü már erre a napra is jellemző.

    A karácsonyi ételsorban a káposzta nemcsak nálunk, hanem más nemzeteknél, pl. a németeknél (vöröskáposzta), a letteknél és az oroszoknál (grúz töltött káposzta) is szerepel. Magyarországon a káposztát karácsonykor elsősorban töltött káposztának készítik el, amihez, főként vidéken a decemberi disznóvágásból származó friss sertéshúst használják fel. A töltött káposzta készítési módja, illetve a töltelék formája és nagysága tájegységenként változó.

    A halak táplálkozás-élettani jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, főként a tengeri halakban és a busában található jelentős mennyiségû, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak miatt. Ezek a zsírsavak nagyon fontosak a szervezet számára, mivel jelentős szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megakadályozásában. Az omega-3 zsírsavakat a szervezet önmaga nem tudja előállítani, vagyis a táplálékkal kell bevinnünk. Ezen kívül nem elhanyagolható a halnak az a tulajdonsága sem, hogy fehérjéje teljes értékû és könnyen emészthető. A szálka nélküli halakat a gyerekek is nyugodtan fogyaszthatják. A halak egyéb előnyei közé tartozik, hogy számtalan módon (pl. leves, rántott, natúr, grill, tepsiben sült stb.) és ízesítéssel (citromos, paradicsomos, sajtos, zöldséges, mustáros stb.) készíthetők el.

    Sajnos Magyarországon a családok nagy részénél a halfogyasztás csak karácsonykor (vagy még akkor sem) jellemző. Mindenképp célszerû lenne heti 1 alkalommal valamilyen (ha lehet, tengeri halból készült) halételt beiktatni étrendünkbe.

    A hal nálunk régebben inkább a böjtös ételekhez tartozott az ünnep idején, de ma már ennek nincs akkora jelentősége, a halétel az ünnep bármelyik napján kínálható. Vannak nemzetek, ahol a különféle halételek, illetve a tenger gyümölcseiből készített fogások ugyancsak elmaradhatatlanok az ünnepi asztalról. A lazac fogyasztása Finnországban jellemző, valamint Oroszországban, ahol a karácsonyi menü egyik fontos étele a lazaccal és kaviárral töltött palacsinta, a blini. A kaviárt a németek is szívesen fogyasztják előételként, pirítóssal.

    A halleves fogyasztása jellemző Lengyelországban, valamint Magyarországon (halászlé formájában). A spanyolok dévérkeszeget, a portugálok sózott, szárított tőkehalat, a svédek vajas-hagymás pácolt pontyot fogyasztanak.

    A tenger gyümölcseit Belgiumban például előételként fogyasztják. Ugyancsak előételként szerepel a németeknél a kagyló- és ráksaláta. Franciaországban tájegységenként változik a menü, egyes helyeken az osztriga szintén a jellemző karácsonyi ételek közé tartozik.

    A szárnyasok közül a pulyka is a karácsony egyik szimbólumának tekinthető. Angliában, az Egyesült Államokban és Kanadában szinte elképzelhetetlen a karácsonyi vacsora pulyka nélkül, de ma már a hagyományok és szokások keveredésének köszönhetően Belgiumban, Franciaországban, sőt Magyarországon is megtalálható egyes családok ünnepi menüjében. Az angolok főként gesztenyével töltve fogyasztják, amitől édes jellegűvé válik, így igazi ínyencségnek számít.

    A szárnyasok közül a pulyka mellett a liba is jellemző karácsonyi étel, főként Franciaországban (gesztenyés liba, libamáj) és Németországban (ropogós libasült vöröskáposztával).

    A sonka nálunk inkább a húsvét egyik jelképe, de egyes országokban karácsonykor is jellemző. Új-Zélandon a hideg sonka, Svédországban a füstölt sonka, Olaszországban pedig a pármai sonka található meg az ünnepi ételek között.

    Természetesen a nemzeti sajátosságokból, hagyományokból adódóan a különböző országok karácsonyi asztalán vannak olyan ételek, amelyek nálunk nem ismertek illetve jellemzőek, sőt talán meglepőek. A nyúl és a vadhúsok elsősorban Olaszországra és Franciaországra jellemző, a kolbász pedig ugyancsak a franciákra, valamint a lettekre.

    Spanyolországban mandulalevest, Finnországban rénszarvashúst, Lengyelországban hideg töltött tojást, Olaszországban raviolit, Belgiumban édes kenyeret is fogyasztanak karácsonykor, de talán a legszokatlanabb számunkra az a grönlandi szokás, hogy karácsonykor a menüben bálnabőrbe tekert bálnazsír és fókabőrbe csomagolt hús is szerepel.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A pezsgõ nõies és nem hízlal

    A francia nõk is egyre jobban kedvelik a rosé pezsgõt. A pezsgõfogyasztás mindenütt megnõtt, ahol felbukkant A francia nõk nem híznak el címû kötet - a szerzõ ugyanis a világ egyik leghíresebb francia pezsgõjének amerikai forgalmazója. A magyar könyvpiacon is nagy sikert aratott a vékony kis kötet, amelynek Mireille Guilliano a szerzõje. Eszerint mindent lehet enni - sajtot, csokoládét, libamájat - csak éppen mértékkel, és az sem mindegy persze, hogy mikor. No meg arról, hogy mindenhez kiváló egy pohár jó minõségû pezsgõ.

  • A kefir jótékony hatása a szervezetre

    A savanyított tejtermékek évszázadok óta ismert és elõszeretettel fogyasztott táplálékok.

    Felfedezésük a hûtési eljárások hiányának köszönhetõ: a kifejt tej hûtés nélkül megsavanyodott, ezáltal õseink felfedezték, hogy az így keletkezett étel fogyasztható, ráadásul jóval tovább eltartható, mint a tej. A kefirt a Kaukázusban az õsidõktõl fogva ismerték. Amellett, hogy vitaminokban (B-vitamin, folsav, niacin, és biotin) gazdag, immunrendszer-erõsítõ, elõsegíti az emésztést, gyomorregeneráló, csökkenti a vér koleszterinszintjét és a vérnyomást.

  • A sajt lehet penészes, szagos mégis szeretjük

    A sajtokról az elsõ írásbeli megemlékezés a suméroktól és a Bibliából származik. Feltehetõ, hogy készítését más-más idõkben és helyeken a különbözõ népek egymástól függetlenül találták fel. Az antik népeknél a kifejt tejet az elejtett állatok kitisztított gyomrában tárolták. Ez a tejalvasztási mód a kaukázusi népeknél még ma is megtalálható. Ez az alvadt "tej" tekinthetõ a sajt õsének. A gyomorban való tárolást az ember fejlõdésével felváltották a cserépedények, ebben azonban nem aludt meg a tej. Felfedezték azonban, hogy ha a tejbe az oltógyomor egy darabkáját belelógatják, akkor a tej megalszik.

  • A helytelen táplálkozás depresszióhoz vezet

    A transz- és telített zsírokban gazdag ételek növelik a depresszió kialakulásának kockázatát - figyelmeztettek spanyol kutatók, megerõsítve azokat a korábbi vizsgálatokat, amelyek összefüggésbe hozták a mentális betegséget a rossz minõségû gyorsételekkel.

    A szakemberek azt is megállapították, hogy egyes élelmiszerek, mint például az egészséges omega-9 zsírsavakban gazdag olívaolaj fogyasztása hatékony lehet a mentális betegségek kialakulása ellen vívott harcban.

  • A kávé jótékony hatásai a szervezetre

    Tudta, hogy a kávénak számos jó hatása is van a szervezetre nézve, persze csak ha megfelelõ mennyiségben fogyasztjuk.

    A túlzott koffeinbevitel ugyanis könnyen vezethet szívritmuszavarhoz, gátolja az agy rövid távú memóriájának megfelelõ használatát.

    Kávé fogyasztásakor megfelelõ mennyiségû folyadékot is vigyünk a szervezetbe, hiszen a kávé sajnos vízhajtó hatással is rendelkezik, ezért ha nem figyelünk oda, akkor a kiszáradás veszélye is fokozódik.

  • A hibátlan piskóta titka

    A hibátlan piskóta titkaMég az igazán gyakorlott háziasszonyok is számtalanszor aggódnak piskótasütéskor, miután elkészült ez az igazán remek tészta, nehogy összeessen! Persze itt is megvan mindenkinek a maga praktikája. Pl.: nem szabad a sütés alatt a sütőajtót nyitogatni, ha kisült azonnal ki kell venni a tepsiből, és még sorolhatnánk. De mint mindennek, a piskótasütésnek is megvannak a maga egyszerű szabályai, amitől tökéletes lesz a tésztánk. Amit semmiképpen ne tegyünk, hogy gyorskeverővel verjük fel a tojásfehérjét.

  • A marhahús már évmilliókkal ezelõtt is szerepelhetett az ember étrendjében

    Egy egymillió éve élt bika koponyájának rekonstrukciója, amelyet Eritreában találtak, arra utal, hogy az ember a kezdetektõl fogyaszthatott marhahúst.

    Az õskori bika, amely a "keresztségben" a Bos buiaensis nevet kapta, elképesztõ méretû szarvakkal büszkélkedhetett. Koponyája több száz töredékére egy olyan régészeti lelõhelyen bukkantak, ahol az õskori ember maradványai is elõkerültek - olvasható a Discovery Channel hírei között.

  • A leghatásosabb lúgosító zöldségek

    A lúgosító étrend lényege, hogy étkezés során túlnyomó többségében lúgos kémhatást kiváltó alapanyagokból készült ételeket fogyasztasz.

    Ezek általában megfelelnek az egészséges táplálkozás kritériumainak, így hozzájárulnak szervezeted egészségének megõrzéséhez.

    A következõkben öt, olyan növénnyel találkozhatsz, mint a zeller, spenót, paradicsom, burgonya, vagy a cukkini. Ezek a finom zöldségek segítenek a lúgosításban.

  • Gyümölcsök melyekből szinte bármennyit fogyaszthatunk, ugyanis zsírégetőek

    Gyümölcsök melyekből szinte bármennyit fogyaszthatunk, ugyanis zsírégetőekSzerencsére nemcsak olyan ételek vannak, amelyek hizlalnak, hanem akadnak olyanok is, amelyek épp az ellenkező hatást váltják ki: segítenek eltüntetni a felesleges kilókat. A zsírégető gyümölcsök egészségesek, hiszen amellett, hogy segítenek fogyni, rengeteg folyadékot juttatnak a szervezetbe, valamint méregtelenítenek is. Ebből következően nem csak esztétikailag javítjuk külsőnket, hanem egészségünkért is sokat teszünk. Sokan nem csupán szebbek, de energikusabbak is szeretnének lenni, mely által a jó közérzet is garantált.

  • Mégis szívet véd a telített zsír?

    korlátozott fogyasztását ajánlja. Amerikai kutatók állatkísérletben kimutatták, hogy a zsírban gazdag diéta rövid ideig történõ evése kifejezetten védi a szívizmot az infarktus következményei ellen.

    Lauren Haar, a Cincinnati Egyetem végzõs hallgatója doktori disszertációjához egereken kísérletezett. Az egereken végzett munkát olyan emberi megfigyelések alapján indították, melyek magyarázata jelenleg sem ismert. A vizsgálat eredményeit a Experimental Biology 2011 kongresszuson ismertette.

  • Hagyományos húsvéti ételeink

    A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentõséget kapnak az ünnep egyes szakai alatt fogyasztott ételféleségek.

    A hamvazószerdától Húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt már a 7. századtól szokás, sõt 1091-ben II. Orbán pápa még törvénybe is iktatta. A magyarországi katolikusok nem is oly rég sok helyen valóban be is tartották ezt a szigorú böjtöt. A protestánsok csak a nagypénteki böjtöt tartották, de azt nagyon következetesen.

  • Mi a valódi oka a sikertelen fogyásnak?

    A módszer az igazi ok, ami azon alapul, hogy egyél kevesebbet, így a szervezeted a felesleges zsírból biztosítja magának a tápanyagot, és majd ennek köszönhetõen le fogsz fogyni. Mi ezzel a baj?

    Az, amit nem látsz és lejátszódik a szervezetedben. Tételezzük fel, hogy leadsz −4 kg-ot. Ebbõl −3 kg csak a zsír, és −1 kg pedig izom! Ez 20 kiló súlyvesztésnél arányában körülbelül −17 kg zsír és −3 kg izom. Az izomba minden izomszövet beleszámít, még a szívizom is! Ezért javasolják az orvosi felügyeletet nagyobb fogyásoknál, mert fennállhat a szívizomsorvadás veszélye!

  • Mediterrán étrenddel csökkenthetõ a krónikus betegségek kockázata

    Róma - A zöldségben, gyümölcsökben gazdag mediterrán étrend tényleges védelmet biztosít a daganatok, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint más krónikus kórképek ellen - jelentették be olasz kutatók.

    Francesco Sofi, a Firenzei Egyetem táplálkozástudományi szakértõje és kollégái 12 nagyszabású nemzetközi követéses vizsgálat anyagát elemezték. A kutatásokban 1,5 millió ember vett részt, akiknek sorsát 3-18 éven át követték nyomon.

  • A tojássárgája káros hatása az érrendszerre

    A tojás sárgája a táplálkozásban csaknem annyira káros az érrendszerre, mint a dohányzás - állítják kanadai kutatók. A Nyugat-Ontariói Egyetem 1200 alanyon végzett ultrahangos szívvizsgálatokat - férfiakon és nõkön vegyesen -, átlagéletkoruk 61,5 év volt. Az alanyokkal kérdõívet töltettek ki életmódjukról, étkezési szokásaikról, ételeikrõl. A kutatók arra jutottak, hogy az erek meszesedése, az érfalak rugalmatlanná válása 40 év felett lineárisan nõ, de rendszeres dohányzás és - a koleszterinben igen gazdag - tojássárgája fogyasztása mellett a növekedés jóval erõteljesebb.

  • Álmatlanság és az éjszakai evés

    A stressz, az idegeskedés, a túlfeszített munkatempó sokak számára álmatlanságot és alvásproblémákat okoz.

    Napjainkban egyre gyakoribb azoknak a száma, akik nem tudnak nyugodtan aludni, gyakorta felébrednek és ennek következtében napközben fáradtság, kimerültség jellemzi õket, ami sajnos a munkájukra is kihat. A régi bölcs tanácsok, hogy lefekvés elõtt igyunk meg egy pohár tejet, vagy miután álomra hajtottuk a fejünket, számoljuk a bárányokat, nem mindenkinek nyújtanak tökéletes megoldást.

  • Rost az egészség titka

    A rostbevitel fokozása az egyik olyan kívánalom, melyet az étkezési szokások pozitív irányba történõ megváltoztatásához szükséges megvalósítani. A rostban gazdag élelmiszerek - leginkább a növényi rostok - segítik az emésztést, fokozzák a bélmûködést, ezáltal pedig fontos szerepet játszanak a vastagbélrák megelõzésében. A rostdús élelmiszerek és a szükséges, legkevesebb naponta két liter folyadék elfogyasztása együttesen fejtik ki béltisztító hatásukat, elõsegítve a salakanyagok távozását, ezáltal pedig fontos szerepet játszanak a vastagbélrák megelõzésének.

  • Olasz gasztrotitkok: A formaggio és a pasta

    Olaszországban több mint 450 féle különbözõ sajtot (formaggio) állítanak elõ.

    Északon a tehéntejbõl készült sajtok vannak túlsúlyban, amelyek élén a Parmigiano Reggiano és a Grana Padano áll. A Parmezan a leghíresebb enyhén csípõs sós olasz sajt, melyet felhasználás elõtt 2–4 évig is érlelnek. Ezeket a szemcsés textúrájú sajtokat reszelt sajtként fogyasztják, habár friss állapotban, falatnyi darabokban is asztalra kerülnek.

  • Ennyi mindenre jó az olívaolaj

    Ennyi mindenre jó az olívaolajOlyan országokban, mint Görögország, Olaszország vagy Spanyolország, évezredekkel ezelőtt felfedezték már az olívaolaj jótékony hatásait. Segít a vér magas koleszterinszintjének csökkentésén, szív- és érrendszeri betegségeken, jó székrekedésre, gyomorpanaszokra, száraz bőrre és terhességi csíkokra. Már több mint 3000 éve termesztik a mediterrán országokban, és az olajbogyóból vonják ki az olívaolajat. A mediterrán országokban az olívaolaj fogyasztásának köszönhetően az emberek kisebb hányada szenved szív- és érrendszeri megbetegedésekben.

  • Itt a tavasz: ideje méregteleníteni

    Itt a tavasz: ideje méregteleníteniA tavaszi méregtelenítés valójában a húsvéti böjt modern változata. A böjt évezredeken keresztül minden társadalomban fontos szerepet töltött be – nem csupán a legtöbb vallás egyik alapköve, de a legősibb gyógymód is. Az sem véletlen, hogy a keresztény vallásban húsvétkor van Nagyböjt, hiszen a természet tavasszal újul fel – ez az ideális évszak az emberi szervezet felfrissítésére is. Eredetileg a húsvéti böjt negyven napig tartott – ez idő alatt nem volt szabad húst enni, Nagypénteken pedig semmi állati eredetűt (halat, tojást, tejet).

  • Minden országnak saját süti

    A cukrászat a gasztronómiának az a területe, amely a leginkább divatérzékeny. Színekben, formákban, de még a felhasznált alapanyagokban is idõrõl idõre változik a trend. Ezt Magyarországon talán tucatnyi cukrász követi naprakészen, a többség legfeljebb a torták esetében változtat.

    Pataki János, a Cukrász Ipartestület elnöke szerint a jó cukrászda az, ahol minél több munkafolyamat készül kézmûvesen, és kiváló minõségû alapanyagokat használnak. A cukrászatban évtizedek óta a franciák azok, akik a divatot diktálják.