rss
  • Fizikai aktivitás idõskorban

  • A fizikai inaktivitas, a pihenõ-kímélõ életmód jelentõs cardiovascularis rizikó faktor. A fizikai terhelés, a rendszeres mozgás, vagy sportolás viszont kedvezõ hatású, mert csökkentve a testsúlyt, javítja a testtömeg indexet, kedvezõ a cukoranyagcserére, csökkenti a hypertoniát, redukálja a kóros- és növeli a védõ koleszterin szintjét. Vizsgálatok bizonyítják, hogy már a mérsékelt, vagy viszonylag csekély fizikai tréning is csökkenti a cardiovascularis események rizikóját és javítja az életkilátásokat.

    Nem árt tudni, hogy azok a férfiak, akik hetente 1, vagy több, mint 1 órát futnak, 42%-kal csökkentik egy lehetséges szív-érrendszeri betegség rizikóját. 30 perces súlyemelés 23%-kal, napi ½ óra, tempós séta pedig 18%-kal mérsékli a veszélyt.

    Mindezek ellenére a populációban csekély a rendszeresen mozgó, fizikailag aktív személyek aránya! Nem veszünk tudomást a cardiovascularis betegségek efféle, nem gyógyszeres kezelésérõl: felmérések szerint pl. az enyhe-közepes terhelést, legalább- vagy több, mint 30 percig , legalább-, vagy többször, mint heti 5 alkalommal végzõk aránya csupán 22%. Sokkal szerényebb e szám, ha az idõs, 65 éven felüli populációban keressük a fizikailag aktív személyek arányát.

    Sokszor valamilyen betegség, máskor kényelmi szempontok, azaz helytelen irányú életmód változás, egyes esetekben pedig a korral járó teljesítménycsökkenés az idõsek valós, vagy vélt hivatkozási alapja. A mozgás hiánya pedig az idõs korban is növeli - mégpedig már rövid idõ alatt - az érrendszeri események elõfordulását.

    A fizikai inaktivitás, organikus következményei mellett, rontja a psychés funkciókat is. Növeli az idõskori szellemi leépülés, elbutulás, azaz a dementia gyakoriságát, mint egy nemrég publikált / Annals of Internal Medicine 2006.144.73/ vizsgálatból kiderült. E vizsgálat tervezõi kizárták a fordított lehetõséget, vagyis azt, hogy a dementia lenne az inaktivitás oka, vizsgálták és kimutatták ugyanis, hogy a résztvevõknek normális volt kiindulási kognitív funkciója. 1740, 65 évnél idõsebb személyt követtek, átlag 6,2 évig, - 2 évente controllálva szellemi mûködésüket, kognitív funkciójukat. 158 idõs személyben alakult ki elbutulás. Szignifikánsan /1,62-szer/ gyakoribb volt a dementia azokban, akik heti 3 alkalomnál kevesebbet mozogtak, vagyis fizikailag inaktívak voltak a heti 3 alkalomnál többet mozgókhoz képest. A vizsgálat azt bizonyítja, hogy a rendszeres fizikai tréning késlelteti az idõskori demencia kialakulását.

    Ez az eredmény újabb szempont az idõsek rendszeres fizikai aktivitása mellett.

    Jó egészséget mindenkinek!


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Mennyire egészségesek az almás ételek?

    Azt gondolnánk, hogy az almás ételekben, például az almaszószban ugyanannyi az egészséges, antioxidáns hatású vegyület, mint a nyers almában.

    Vigyázat, ez tévedés! A cukor nélkül készült almaszósz nemcsak finom, hanem egészséges is: kicsi a kalóriatartalma, és hasznos antioxidánsokat juttathatunk be vele a szervezetünkbe. Az elsõ veszteségek a hámozáskor következnek be, de a fõzés sem tesz jót az antioxidáns-tartalomnak.

  • A mediterrán étrend/diéta

    A mediterrán étrend/diétaA mediterrán étrendet előnyben részesítők kevesebb rejtett és látható zsiradékot fogyasztanak. A többszörösen telítetlen zsírsavak segítenek a koleszterinszint csökkentésében, szerepük van az érelmeszesedés szövődményeinek megelőzésében. A többszörösen és egyszeresen telítetlen zsírsavak nem emelik a vér koleszterinszintjét, inkább csökkentik. A görög, olasz, stb. konyha ételei körülbelül 7 % telített zsírt, míg a magyar konyha ínyencségei 22 energiaszázalék telített zsírt tartalmaznak. Egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmaz: oliva-, repceolaj, dió, mandula, mák.

  • Az indiai konyha

    Magyarországon sokan úgy tudják, hogy Indiában nem esznek húst. Ez a kérdés igen bonyolult. A lakosság több mint 82%-a hindu, 13%-a muzulmán, 2-3%-a keresztény. Annak érdekében, hogy elõjogaikat megõrizzék, kialakították a kasztrendszert, amely korlátokat emelt a papok (bráhminok), harcosok és a vaisják (kereskedõk, földmûvesek) közé. A hinduizmus az egyes rétegek és csoportok számára csak rájuk vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.

  • Mégsem véd meg a rostgazdag étel!

    Aki rostban gazdagon táplálkozik, nem feltétlenül veszi elejét a divertikulózis (vastagbél nyálkahártyájának zsákszerû kitüremkedése) kialakulásának.

    Az alacsony rosttartalmú ételekkel azonban mindez lehetséges egy új kutatás szerint, mely ellentmond a több évtizedes orvosi gyakorlatnak. Az Észak-Karolina Egyetem orvosi karának kutatói több mint 2100 beteg adatait elemezték a 30-80 éves korosztályból. Mindegyikükön vastagbéltükrözést hajtottak végre járóbeteg-ellátás keretében 1998 és 2010 között. Kikérdezték õket étrendjükrõl, bélmozgásaikról és a testmozgás mennyiségérõl.

  • Hat igazi vágykeltõ finomság

    Egy igazán romantikus vacsorát szeretne?

    Persze fontos a gyertyafény és a halk zene, de még fontosabb az étel, ami teljesen új szintre tud helyezni egy vacsorát. Különösen, ha olyan ételeket választunk, amelyek megfelelõen hatnak hormonszintünkre és elõsegítik, hogy az este további része is jól sikerüljön. De pontosan melyek ezek a már-már afrodiziákumnak számító étkek? Lássunk egy csokorra valót belõlük. Ilyen étel a spárga, az avokádó, a chilli paprika, a csokoládé, a medvecukor és az osztriga.

  • Szokatlan éttermek az egész világon

    Egy ausztrál hírportál összegyûjtötte a világ legkülönlegesebb és legeredetibb éttermeit, ezek között találhatunk jég-, és nudista éttermet, valamint olyan vendéglõt, ahol vécécsészén ülhetnek a vendégek és fürdõkádból fogyaszthatják a kért ételeket.

    A thaiföldi Cabbages and Condoms (Káposzta és óvszer) elnevezésû étteremben a vendégeket megérkezéskor a szuvenírboltba kísérik, ahol a családtervezést segítõ emléktárgyakat tekinthetnek, illetve vehetnek meg.

  • A csokoládé jótékony hatása a szervezetre

    Édes és krémesen lágy, vagy sötét és keserû – a csokoládé élvezet az érzékszervek számára. Kellemes íze elégedettséget és komfortérzetet vált ki fogyasztójában, és most új tudományos kísérletek eredményei adnak még több indokot arra, hogy a csokoládé rajongói legyünk: fantasztikus táplálkozási elõnyöket nyújt, feltéve, hogy kiegyensúlyozott étrend részeként fogyasztjuk.

    Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az igazi, jó minõségû csokoládé, illetve kakaó a fenséges íz mellett egészséget szolgáló polifenolokat, köztük flavonoidokat tartalmaz.

  • A sárgadinnye

    A sárgadinnye (Cucumis melo) egynyári növény, hajtásrendszere leginkább az uborkáéhoz hasonlít. Szára erõsen bordázott és serteszõrökkel borított. A növény kabaktermését fogyasztjuk, amely leggyakrabban gömb, lapított gömb, ovális vagy tojásdad alakú, felszíne pedig bordázott és érdes.

    A termés héja befelé haladva fokozatosan gyümölcshússá válik, melynek legmélyén a növény magjai találhatók. Ha jó a dinnye, annak érzõdik jellegzetes dinnye illata, és az íze... hmmmm... mézédes!

  • Egész éves értékes táplálék: a grapefruit

    A grapefruit egész évben értékes táplálék, hiszen nyáron kellemesen kesernyés íze hûsít, télen viszont kiemelkedõ C-vitamintartalma segíti szervezetünket, hogy felvegye a harcot a kórokozókkal szemben. Nem mellesleg remekül fel lehet dobni a pikáns gerezdekkel a téli salátákat.

    Fontos tudni róla, hogy nem utóérlelhetõ, a fán hagyva viszont hónapokig friss marad, nem rothad meg, így biztosak lehetünk benne, hogy az üzletek polcairól mosolygó gyümölcsök nem valamelyik hûtõházban értek meg mesterségesen.

  • Mindennapos zöldségeink gyógyhatásai

    Ezek a zöldségfélék nemcsak a legközkedveltebbek, és nem csupán kulináris élvezeteket nyújtanak számunkra, hanem kiváló gyógyhatással is rendelkeznek! Ilyen zöldségfélék a paradicsom, a vöröshagyma, illetve a fokhagyma.

    A vöröshagyma már 6000 éve olyan hírnevet szerzett magának, miszerint meggyógyít vagy megelõz szinte minden betegséget. Az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is nagyra értékelték, úgy gondolták, hogy erõsíti a testet.

  • Őszi finomságok, amik még a fogyást is segítik

    Őszi finomságok, amik még a fogyást is segítikHa az egészséges étkezést és rendszeres testmozgást őszi finomságokkal egészítjük ki, máris könnyebbé tehetjük a fogyás felé vezető rögös utat. Az alma a többi gyümölcshöz hasonlóan nagyon jó méregtelenítő, salaktalanító étel, de vigyázzunk, hogy ne a legédesebb fajtákból válasszunk, mert azoknak túl magas lehet a glikémiás indexe. A kissé savanykásabb fajták ugyanúgy csillapíthatják az édesség iránti vágyat, ugyanakkor kíméletesen emelik meg a vércukorszintet, és sokáig azonos szinten tartják, így elkerülhető a farkaséhség.

  • Ha nem hámozzuk meg a gyümölcsöt, több jótékony anyaghoz jut szervezetünk

    A gyümölcsökben jóval több - egészen pontosan ötször annyi - található azokból az anyagokból, amelyek egészségünkre pozitívan hatnak, mint azt korábban évekig feltételezték, és a legjobb hatást kiváltók közvetlenül a héj alatt találhatók.

    Mint az köztudott, a friss gyümölcs telis-tele van különbözõ vitaminokkal, amelyek hathatós védettséget nyújthatnak a betegségek ellen. Ám emellett számos olyan anyag is megtalálható bennük – így például a polifenol is –, amelyek szintén erõs pozitív hatással bírnak egészségünkre.

  • Mi a valódi oka a sikertelen fogyásnak?

    A módszer az igazi ok, ami azon alapul, hogy egyél kevesebbet, így a szervezeted a felesleges zsírból biztosítja magának a tápanyagot, és majd ennek köszönhetõen le fogsz fogyni. Mi ezzel a baj?

    Az, amit nem látsz és lejátszódik a szervezetedben. Tételezzük fel, hogy leadsz −4 kg-ot. Ebbõl −3 kg csak a zsír, és −1 kg pedig izom! Ez 20 kiló súlyvesztésnél arányában körülbelül −17 kg zsír és −3 kg izom. Az izomba minden izomszövet beleszámít, még a szívizom is! Ezért javasolják az orvosi felügyeletet nagyobb fogyásoknál, mert fennállhat a szívizomsorvadás veszélye!

  • Étrend és elhízás: a szénhidrát az ellenség vagy a zsír?

    Világszerte aggasztó mértékû az elhízás mind a fejlett, mind a fejlõdõ országokban. Nem esztétikai problémáról vagy szó, hanem krónikus betegségrõl, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1998-ban deklarálta betegségnek a tekintélyes túlsúlyt - hangzott el a Magyar Elhízástudományi Társaság hétfõi ülésén.

    A mûhelyvita és az azt megelõzõ tájékoztató fõ témája az volt, miképpen hat az étrend a fogyókúrára.

  • Amerikában feltalálták a vegetariánus csirkehúst

    Feltalálták a vegetariánus csirkehúst az amerikai Missouri Egyetem kutatói. Bár különbözõ húsutánzatok már évek óta forgalomban vannak, a csirkehús finom, rostos szövetének elõállítása különösen nehéz feladatnak bizonyult. Fu-Hung Hsieh és Harold Huff egyetemi tudósok azonban úgy tûnik, megtalálták azt a bonyolult módszert, amely a tökéletes csirkeíz mesterséges megteremtéséhez kell. Több mint egy évtizedig kísérleteztek, és állításuk szerint sikerült elõállítaniuk egy olyan szójaalapú terméket, amely nemcsak csirkeízû, hanem ugyanúgy omlik szét a szájban, mint az igazi szárnyasból készült ételek.

  • Miért kell a B-vitamin?

    Jó, ha tudjuk, hogy a népes B-vitamincsalád melyik tagjának milyen különleges szerep jut szervezetünk összetett mûködésében, így célzottan pótolhatjuk a megfelelõ táplálkozással és kiegészítõ vitaminkészítményekkel.

    A vitaminok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, kis molekulájú, különféle kémiai összetételû biológiailag aktív szerves vegyületek, amelyeket elsõsorban a táplálék révén tudjuk a szervezetbe bevinni.

  • Új brit ünnepi szokások

    Egzotikus újdonságokkal gyarapszik az idén a karácsonyi menü Nagy-Britanniában: a hagyományos pulyka mellett a szupermarketekben olyan, eddig ismeretlen kelet-európai ünnepi ételek is megjelentek, mint a ponty és a magyar szaloncukor. Nagy-Britannia a legnagyobb olyan régi EU-tagállam, amely a 2004-es bõvítés után korlátozás nélkül megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország elõtt. Az évi 5-13 ezer keleti betelepülõvel számoló elõzetes...

  • Ananásszal az egészségért

    Ananász - gazdag vitaminforrás és fehérjebontó

    Ezzel kapcsolatban ismeretes egy tévhit. Mégpedig az, hogy a gyümölcs friss húsában megtalálható hatóanyag a bromelin enzim, zsírégetõ hatással rendelkezik, azonban annál értékesebb fehérjebontó képessége. Magas rosttartalma miatt az ananászt ─ tévesen ─ negatív kalóriaként is említik, feltételezve, hogy szervezetünk a szívós rostokkal vívott küzdelem során több energiát használ fel, mint az ízletes növénybõl származó kalóriamennyiség.

  • Articsóka

    Hûsítõnek, vágykeltõnek, gyomortisztítónak és még illatosítónak is használták az idõk során. Szénhidrátban szegény, ugyanakkor fehérjékben, vitaminokban gazdag étel, aminek gyógyhatása is jelentõs. A megfelelõ articsóka megtalálásához, válasszuk a legnagyobb, legfejlettebb, legfrissebb sötétzöld levelû példányokat. Fõzés elõtt hideg vízsugárral nagyon át kell mosni, le kell vágni a szár alsó részét és az alsó leveleket. Azután távolítsunk el 2 cm-t a felsõ részrõl, és egy ollóval a tüskéket. Egy frissen kicsavart citrommal õrizzük meg eredeti színét.

  • Tisztító kúrák kedvelt gyógynövénye: a medvehagyma

    A medvehagyma csodaerejére elnevezése is utal. A szájhagyomány szerint még a medvéket is kicsalogatja téli álmukból. Értékes hatóanyagainak köszönhetõen kiváló erõsítõszer, szívvédõ hatású, tisztító kúrák kedvelt gyógynövénye. A fokhagyma illatára és ízére emlékeztetõ, 25-30 cm magas, hófehér virágú, évelõ növény. Emberi fogyasztásra a zöld részek és a hagyma alkalmazható. Nyugat-Európában olyannyira kedvelt fûszernövény, hogy a tömeges gyûjtés veszélyeztetni kezdte állományát, ezért védetté nyilvánították. A védett területek kivételével hazánkban még nem tiltott gyûjtése.