Fizikai aktivitás idõskorban

A fizikai inaktivitas, a pihenõ-kímélõ életmód jelentõs cardiovascularis rizikó faktor. A fizikai terhelés, a rendszeres mozgás, vagy sportolás viszont kedvezõ hatású, mert csökkentve a testsúlyt, javítja a testtömeg indexet, kedvezõ a cukoranyagcserére, csökkenti a hypertoniát, redukálja a kóros- és növeli a védõ koleszterin szintjét. Vizsgálatok bizonyítják, hogy már a mérsékelt, vagy viszonylag csekély fizikai tréning is csökkenti a cardiovascularis események rizikóját és javítja az életkilátásokat. Nem árt tudni, hogy azok a férfiak, akik hetente 1, vagy több, mint 1 órát futnak, 42%-kal csökkentik egy lehetséges szív-érrendszeri betegség rizikóját. 30 perces súlyemelés 23%-kal, napi ½ óra, tempós séta pedig 18%-kal mérsékli a veszélyt.

Mindezek ellenére a populációban csekély a rendszeresen mozgó, fizikailag aktív személyek aránya! Nem veszünk tudomást a cardiovascularis betegségek efféle, nem gyógyszeres kezelésérõl: felmérések szerint pl. az enyhe-közepes terhelést, legalább- vagy több, mint 30 percig , legalább-, vagy többször, mint heti 5 alkalommal végzõk aránya csupán 22%. Sokkal szerényebb e szám, ha az idõs, 65 éven felüli populációban keressük a fizikailag aktív személyek arányát.

Sokszor valamilyen betegség, máskor kényelmi szempontok, azaz helytelen irányú életmód változás, egyes esetekben pedig a korral járó teljesítménycsökkenés az idõsek valós, vagy vélt hivatkozási alapja. A mozgás hiánya pedig az idõs korban is növeli - mégpedig már rövid idõ alatt - az érrendszeri események elõfordulását.

A fizikai inaktivitás, organikus következményei mellett, rontja a psychés funkciókat is. Növeli az idõskori szellemi leépülés, elbutulás, azaz a dementia gyakoriságát, mint egy nemrég publikált / Annals of Internal Medicine 2006.144.73/ vizsgálatból kiderült. E vizsgálat tervezõi kizárták a fordított lehetõséget, vagyis azt, hogy a dementia lenne az inaktivitás oka, vizsgálták és kimutatták ugyanis, hogy a résztvevõknek normális volt kiindulási kognitív funkciója. 1740, 65 évnél idõsebb személyt követtek, átlag 6,2 évig, - 2 évente controllálva szellemi mûködésüket, kognitív funkciójukat. 158 idõs személyben alakult ki elbutulás. Szignifikánsan /1,62-szer/ gyakoribb volt a dementia azokban, akik heti 3 alkalomnál kevesebbet mozogtak, vagyis fizikailag inaktívak voltak a heti 3 alkalomnál többet mozgókhoz képest. A vizsgálat azt bizonyítja, hogy a rendszeres fizikai tréning késlelteti az idõskori demencia kialakulását.

Ez az eredmény újabb szempont az idõsek rendszeres fizikai aktivitása mellett.

Jó egészséget mindenkinek!