Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában, fõleg azokon a területeken, ahol ritkaságszámba megy a hús és a hal, számtalan ember számára hozzátartozik a mindennapi táplálkozáshoz a rovarok fogyasztása is.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Mivel világszerte mintegy egymilliárd ember éhezik és pozitív hatásai is lennének az új táplálkozási kultúra elterjesztésének, a FAO kampányba kezdett, hogy népszerûsítse a mintegy ezer ehetõ, fehérjében gazdag rovar fogyasztását.
A FAO elsõsorban a régi tradíció felelevenítését próbálja népszerûsíteni, mondván: az emberek évezredek óta fogyasztanak rovarokat, manapság azonban a gasztronómia ezen ágát nevetségessé teszik, elavultnak és egészségtelennek nevezik - mondta el Hirojuki Konuma, a FAO ázsiai képviselõje.
"Erdei rovarok élelmiszerként: az ember visszaharap" - így hangzik a mottója annak a nemzetközi FAO-konferenciának, amelyet a thaiföldi Csiang Majban tartottak. A jövõ év elejéig kell a résztvevõknek kidolgozniuk egy akciótervet, amely segítségével az érdekelt országokat, szervezeteket és magánkezdeményezéseket egy "étvágygerjesztõ" kampány érdekében közös munkára ösztönzik.
A konferencia helyszíne nem véletlenül Thaiföld: az országban összesen tizenötezer földmûves foglalkozik rovarok tenyésztésével. Kínában ehetõ skorpiókat nevelnek, Dél-Afrikában pedig a mopane hernyó szolgál milliók eledeléül.
A FAO szerint az ehetõ rovarok nagy mennyiségben tartalmaznak telítetlen zsírsavakat, vasat, zsírt, ásványi anyagokat és vitaminokat. A szervezet már megalkotta az ázsiai-csendes-óceáni térség legfontosabb ehetõ rovarjainak ranglistáját, amelyen szerepel például óriás vízipoloska, ganajtúróbogár, hangya és méh.
Ezeknek a rovaroknak egyik legnagyobb elõnye, hogy elsõsorban azokon a területeken gyûjtik vagy tenyésztik õket, ahol nem alkalmaznak növényvédõszereket.
A rovarok emellett kevesebbet is esznek, mint a marhák, birkák vagy disznók, és jóval kisebb mértékben járulnak hozzá a üvegházhatás fokozódásához, sok esetben pedig szerves hulladékká alakulnak.
A rovarok ökológiai lábnyoma is lényegesen kisebb, mint a hagyományos tenyészállatoké. A méhek, ganajtúróbogarak és hangyák pedig az ökológiai rendszereket is szolgálják például a pollenek terjesztésével, a szerves hulladék lebontásával és kártevõk elpusztításával.
Ahhoz azonban, hogy a nyugati embereknek is megjöjjön az étvágya a ropogós ízelt lábak fogyasztásához, még sok "feldolgozási technikát" kell kidolgozni - fejtette ki tanulmányában Patrick B. Durst, a FAO vezetõ bangkoki erdõkutatója.