rss
  • Divatból szedjük a táplálékkiegészítõket vagy valóban fontos a számunkra?

  • Mára az emberiség két táborra oszlott fel. Az egyik, akik azért szedik a táplálék- vagy más néven étrendkiegészítõket, mert tudják, hogy fontos a számukra.

    Ide tartoznak az élsportolók, hírességek és az egészségtudatos életmódot folytatók. A másik oldalon azok állnak, akik csupán múló divatnak tartják és nem hisznek benne. Akkor mi az igazság? A tábor egyik fele azt állítja, hogy elég gyümölcsöt és zöldséget esznek, elég egészségesen táplálkoznak ahhoz, hogy nekik nem kell kiegészíteni a táplálékukat.

    A másik fél a következõt állítja és mindenképpen kiegészíti étkezését valamilyen táplálék-kiegészítõvel: „A mai élelmiszereknek annyira alacsony a tápanyagértéke, hogy az emberek még akkor is egészségesebbek lennének, ha a fakerítést ennék meg.”

    Egy dolog biztos, ha a szervezetünkbe nem a megfelelõ üzemanyagot tankoljuk, akkor nem teljesít megfelelõen és romlásnak indul. Ez betegségek kialakulásához vezethet, de most ne is menjünk ennyire messzire, gondoljunk csak a népesség hatalmas elhízására.

    Az emberek egy dolgot szeretnek keresni és találnak is, mégpedig kifogásokat. Arra, hogy miért nincs szükségük étrendkiegészítõkre, általában a következõvel szoktak érvelni. Egészségesen táplálkoznak, mert elolvassák a csomagolásokon található információkat és minõségi, márkás élelmiszereket vesznek. Így azt hiszik, hogy tudatos vásárlóknak számítanak.

    Egy dolgot felejtenek el csupán, hogy a papír sok mindent elbír és nem az számít, hogy mi van ráírva az élelmiszerek vagy táplálékkiegészítõk hátuljára. A fontos az, hogy a benne lévõ tápanyagokból, nyomelemekbõl és vitaminokból mennyi szívódik fel és épül be a szervezetünkbe.

    A tápanyagszegény- és egészségtelen ételekkel az ember lehet, hogy pillanatnyilag jóllakik, de azt már elfelejti, hogy abból semmi sem marad meg, ami szükséges a szervezetének az egészséges mûködéshez. Így a teste továbbra is éhezik. Ebbõl az okból kifolyólag jutunk el oda, hogy az egészségtelen és nem megfelelõ táplálkozás miatt súlyos betegségek alakulnak ki.
    Mindenki más véleményen van és mindenki a saját maga igazáról van meggyõzõdve. Mi az, amiben mindkét fél mégis megegyezik? Két igen fontos dolog. Az elsõ, a táplálékkiegészítõk kedvezõ élettani hatást kiváltó tápanyagok. A második, az étrendkiegészítõk nem gyógyszerek.
    Érvek- és ellenérvek egész hadával találjuk szemben magunkat. A döntést saját magunknak kell meghozni, hogy melyik oldal tanácsát fogadjuk el, de azt sose felejtsük, hogy a tét a saját egészségünk és életünk.

    Gerbovics Péter / Életmód Tanácsadó


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Császárgalóca (császárgomba)

    Ez az évezredek óta nagy becsben álló, pompás megjelenésû, kitûnõ ízû gomba a meleg, párás mediterrán vidékek lankás hegyvidékein él, ezért nálunk már nem gyakori.

    Szigetszerûen néhol elõfordul minden évben, de csak a meleg, egyenletesen csapadékos nyár második felében, vagy melegebb õszökön remélhetjük. Szelídgesztenyével, gyertyánnal elegyes tölgyesek, bükkösök ritkásabb részein, hegyvidékeink, dombságaink déli lejtõin terem. Ha ismerjük termõhelyeit, óvjuk azt, mert egyre ritkuló, védendõ gomba.

  • A legegészségesebb élelmiszerek

    A legegészségesebb élelmiszerekEgy táplálkozástudományi szakértő összeállította a tíz legegészségesebb élelmiszert, melyek szervezetünk számára nélkülözhetetlenek. Tojás: Amilyen kicsi, olyan egészséges. A tyúktojás lecitint, koleszterint és alapvető zsírsavakat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, talán mindent, amire szervezetünknek szüksége van. Tej: Valóságos kalciumbomba, mely segít megvédeni csontozatunkat és elkerülni a csontritkulást, azonkívül van benne tejfehérje, tejzsír, tejcukor, víz, sok vitamin, ásványi anyag és nyomelem.

  • Egy dán étterem letaszította a trónról a spanyol elBullit

    A koppenhágai Noma éttermet választották meg idén a világ legjobbjának, letaszítva ezzel a trónról a spanyol elBulli éttermet, amely korábban négy egymást követõ évben szerezte meg a kitüntetõ címet.

    "Koppenhága többé nem a gasztronómiai földalatti utolsó állomása" - méltatta a teljesítményt a brit Restaurant Magazine, amely évente felállítja a világ ötven legjobb éttermének rangsorát. A lap Londonban tette közzé a 806 séf, vendéglõs, szakújságíró és élelmiszer szakértõ alkotta testület szavazása nyomán született legújabb listát.

  • Melegben a folyadékfogyasztás fontos!

    A vízfogyasztás fontosságára felhívó országos kampányt indított az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület és a Magyar Ergonómiai Társaság.

    Igyunk Juditra! - ez a mottója a kampánynak, amely arra utal, hogy Judit napja nyár derekára esik, amikor a különösen oda kell figyelni a megfelelõ folyadékfogyasztásra. A két szervezet számos vállalathoz juttatta el hírlevelét, amelyben felhívta a figyelmet a kérdés fontosságára. - Forró nyári napokon akkor is fokozott a folyadékigény, ha valaki nem érez szomjúságot - írják a tájékoztatóban.

  • Bajai halászlé álomdiéta módra

    Rövidesen itt a Bajai Halászléfõzõ Népünnepély.

    Nálunk sokak megrökönyödésére tésztával eszik a halászlét. Hogy alakult ez ki? Baja mindig is nagy kikötõváros volt. Hal az volt, a gabonakereskedelem egyik központjaként pedig gabona is. A munkásoknak régen járt az ebéd, hogy dolgozni tudjanak. A hallé magában nem túl laktató, viszont tésztával már más a helyzet. Ezért, hogy dolgozni tudjanak a kikötõi munkások, összekombinálták a halászlét és a tésztát, Így született meg a bajai halászlé. Mitõl lesz álomdiétás egy halászlé?

  • Ételek, amelyek fejfájást okoznak

    Ahelyett, hogy a legújabb és leggyorsabban ható fájdalomcsillapítókkal tömjük magunkat, a végére is járhatunk annak, hogy mitõl fáj a fejünk. Gyakran egy-egy étel felelõs a problémánkért.

    A fejfájások 60 százaléka, leszámítva a migrént, amiatt alakul ki, hogy túl érzékenyek vagyunk valamilyen élelmiszerben található anyagra. Ez lehet a koffein, az alkohol, a vörösborban, sörben, egyes sajtokban vagy csokoládéban található tiramin, vagy az almában, szederben, kávéban, teában, csokoládéban és a vörösborban található tannin.

  • A cukros italok fokozzák a hasnyálmirigyrák kockázatát

    Az édességek fokozzák a hasnyálmirigyrák kockázatát – állapította csaknem egy évtizedes kutatása alapján a svéd Karolinska Intézet, s ezzel elsõ ízben talált összefüggést az édes élelmiszerek és a ritka, de nagyon súlyos betegség között. Azoknál, akik naponta legalább kétszer, édesített gyümölcslé-koncentrátumból nyert italt fogyasztottak, 90 százalékkal magasabb volt a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatának kockázata, mint azoknál, akik nem ittak ilyesmit.

  • Laktató vega ételek! Van ilyen?

    A lakto vegetáriánus táplálkozás egy fajtája a vegetáriánus táplálkozásnak. Ismerjük meg mit is tartalmazz ez az egészséges életmód.

    A lakto vegetáriánus táplálkozás egy arany középút, hiszen a vegetáriánus táplálkozásnak egy olyan formája ahol a zöldségeken és a gyümölcsökön kívül tejet és különbözõ tejtermékeket is fogyasztanak. Így az állati eredetû élelmiszerek nincsenek teljesen kizárva, épp ezért sokkal egészségesebb, mint a teljes vegetáriánus táplálkozás ahol csak növényi eredetû élelmiszerek fogyaszthatók.

  • Martha Stewart Top 20 konyhai tanácsa (2/2. rész)

    A világ leghíresebb háziasszonyának újabb konyhai tanácsait osztjuk meg a recept.zug.hu olvasóival. Ahogyan az elsõ részben írtuk, a konyhamûvészet, a fõzés több mint egy napi rutinként elvégzett munka.

    A sorozat második részébõl többek között kiderül, hogy mi a ragadásmentes fokhagymapréselés titka. Megtudhatja, hogy mit keres az áfonya a vázában, és azt, hogy hogyan csinálhatunk házi gyümölcslevet. Ebbõl a részbõl kiderül, hogy mit kell tudnunk a megmaradt pestóról, ha tárolni szeretnénk és kiderül, hogy hogyan készül az igazi hófehér cukormáz.

  • 20 kalória alatti zöldségek

    Szezonját éli a padlizsán, a tök, a cukkíni és a patiszon. Ha arra vágysz, hogy a mérleg nyelve meginduljon lefelé, bizony érdemes közelebbrõl megismerkedned receptjeinkkel, és meglátod, kínszenvedés nélkül szabadulsz meg felesleges kilóidtól! A legtöbb embernek nincs lelki és fizikai ereje ahhoz, hogy a napi talpalás mellett kalóriákat számlálgatva nulla százalékos joghurtokat és répákat rágcsáljon. S ha mégis, estére annyira kiéhezik, hogy hazaérve többet eszik, mint különben, s néhány napos szenvedés után kétségbeesetten konstatálja: a többnapos küzdelem eredménye: + 2-3 kiló.

  • A balatoni borokat szeretik legjobban a budapestiek

    Több mint hatvanezren látogattak ki a hétvégén a Budai Várban rendezett borfesztiválra, ahol a vendégek megválaszthatták a rendezvény legjobb borait. A versenyben a balatoni nedûk taroltak.

    Idén elõször speciális borbíráló informatikai rendszerrel, szakemberek segítségével egy órára bárki borbírává válhatott. Fõleg a magyarok, köztük is a fõvárosiak szavaztak, bár igen sok külföldi turista látogatott el a fesztiválra.

  • Igyunk zöld teát, még ha sokszor keserû is

    A több mint négyezer éves múltra visszatekintõ zöld tea régóta közkedvelt ital az ázsiai kultúrákban, és egy többen kedvelik meg az Egyesült Államokban is.

    Amíg az õsi kínai és japán orvoslás szerint a zöld tea gyógyító hatású, nemrégiben végzett tudományos kutatások is kezdik felfedezni jótékony egészségügyi hatásait, különösen ami a fogyást, a szívbetegségek és a rák megelõzését illeti. 940 férfi ínyének állapotát mérték fel, és felfedezték, hogy azoknak, akik rendszeresen fogyasztanak zöld teát, jobb állapotban volt az ínyük, mint azoknak, akik nem.

  • Gyanús, ha gyorsan hozzák ki az ételt!

    "Csak frisset eszem" - mondják az egészséges táplálkozás, a wellness életszemlélet élharcosai. Ha bevásárol a piacon csupa friss áruból, megbízható kereskedõtõl és otthon frissen elkészíti - akkor valóban helytálló a kijelentés. De, ha nem, s ha étterembe, pláne gyorsétterembe megy - akkor többnyire csak a frissesség illúzióját kapja azzal, ha "frissensültet" választ, amit frissen (értsd gyorsan) tesznek elé. A konyhamûvészetet komolyan és igényesen gyakorlók számára a frissesség ugyanis pontosan ugyanazt jelenti, mint fenti háziasszonyunk számára: friss alapanyagokból, frissen elkészítve.

  • Tényleg mérgezõ és rákkeltõ az édesítõszer?

    Az egyik legelterjedtebb édesítõszer az aszpartám, és kevés kivétellel szinte minden diétás, light vagy cukormentes termékben megtalálható. Káros hatásairól azonban már évtizedek óta vitáznak a szakértõk, aminek, úgy tûnik, már sosem lesz vége.

    Az aszpartám, a népszerû édesítõszer körüli vita még az 1990-es években kezdõdött. Akkoriban ugyanis egyre többen fordultak orvoshoz megmagyarázhatatlan tünetekkel, amelyeket végül az orvosok az édesítõszerrel hoztak összefüggésbe.

  • Virslititkok: mibõl készül és hogyan kell fõzni?

    Olcsó húsnak híg a leve - szokták mondani. Ez a virsli esetében nem éppen igaz: egyrészt sok termékben alig van hús, másrészt sokszor a drága is ehetetlen, ahogyan az a Kosár fogyasztóvédelmi magazin egyik felmérésébõl kiderül.

    A jó minõségû virsli ára valójában vetekszik a téli szalámival, a fogyasztóvédõk szerint 3100 forint volt kilója a teszteltek közül a legjobb minõségû árunak. A virsli ABC ismeretében talán tudatosabban vásárolhatnak a szilveszteri bulira készülõk.

  • Enni, enni, enni

    Táplálkozási szokásainkat tekintve igen rosszul állunk, ennek következményeként sok az elhízott ember. Általánosságban elmondható, hogy az evés szinte pótcselekvés az életünkben. Igazából legtöbbünk nem is veszi észre, milyen rossz szokásokat vett fel, csak értetlenül áll a mérleg mutatta szám elõtt. Amíg ezeket a rossz berögzõdéseket nem tudatosítjuk, addig igen kicsi az esély, hogy hatékonyan változtatni tudunk rajta. Eszünk például, ha már tele vagyunk...

  • Minden napra egy alma, az orvost távol tartja

    Minden napra egy alma, az orvost távol tartjaMint ahogy a közmondás is tarja minden napra egy alma, az orvost távol tartja. Gyümölcssav- és vitamintartalma magas, több mint 20-féle ásványi anyag található benne. Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, kálciumot, nyomelemeket, A-vitamint, B- komplex vitaminokat, kevés C-vitamint. Gyógyító hatását már régóta ismerték, leginkább skorbut és a fogínyvérzés ellenszereként tartják számon. A népi gyógyászat szerint a reszelt alma fogyasztásával leküzdhető a hányinger, megszüntethető a hányás és a tengeribetegség.

  • Melyik zöldség mit gyógyít?

    A narancssárga színû élelmiszerek csökkentik a rákbetegségek kockázatát. A bíbor és sötétpiros ételek hozzájárulnak a szív és az erek egészségéhez.

    A betegségek elleni védelmet több fitotápanyag együttes hatása alakítja ki, és egy-egy fitotápanyag izolált állapotban sokkal kevésbé hasznos az ember számára, mintha elfogyasztaná a teljes élelmiszert, amelyben az megtalálható.

  • A sótlan táplálkozás elkedvetleníti az embert

    Az átlagember napi 12-20 gramm sót fogyaszt, holott a szervezet ennek csupán a felét viseli el, a vesék ugyanis huszonnégy óra alatt mindössze 5-7 grammot választanak ki. A felesleges molekulákat a sejtnedvek magukba zárják - ettõl pedig az egekbe szökik a vérnyomás.

    Az Iowai Egyetem kutatói most rájöttek arra, miért eszik az emberek annyira szívesen elsózva ételeiket: a sós étel egyszerûen boldoggá és elégedetté tesz. Szinte antidepresszánsként hat, legalábbis a patkányokon végzett kísérletek tanúsága szerint.

  • Fagylalttörténet

    Noha szeretünk azzal hivalkodni, hogy mindent, ami az európai kultúrában megemlítésre méltó, a görögöktõl fogva ismerünk, a fagylalttal kapcsolatban fejet kell hajtanunk a kínaiak elõtt. Ha ugyanis igaz, amit a gasztronómia kutatói állítanak, akkor a kínaiaknak köszönhetjük a fagylaltot. Sõt, ötezer évvel ezelõtti adatok beszélnek arról, hogy tej, víz, jég és ízesítõ adalékanyagok hozzáadásával valami olyasmit készítettek, amit ma már fagylaltnak nevezhetnénk. A gyártásának titka jutott el az ókori Egyiptomba...