A halételek rendszeres fogyasztása kifejezetten szívvédõ hatású, de a lazachús különös színét adó festékanyagról most azt is kimutatták, hogy védi a géneket hordozó DNS-t.
Sok tapasztalat és számos vizsgálat igazolta, hogy a halhús véd a koszorúér-betegség ellen, és jelentõsen késlelteti az érelmeszesedés kifejlõdését. E kedvezõ hatás titka a halban lévõ többszörösen telítetlen zsírsavakban rejlik. Ilyen szempontból a zsíros tengeri halak fogyasztása a legkedvezõbb.
Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám:
18464654-1-06 📋
(Kattintson az adószámra a másoláshoz.)
A lazac, a királyrák vagy a homár az astaxantin nevû anyagtól rózsaszínû. Egy négy évvel ezelõtti vizsgálat során kiderült, hogy az astaxantin adagolásával jelentõsen csökkenthetõ az egyik gyulladásjelzõ fehérje mennyisége a vérben. A laboratóriumi változás azt tükrözte, hogy azoknak, akik megfelelõ mennyiségben kapták a természetes festékanyagot, kisebb az esélyük az infarktusra, mint a többieknek.
Az új tanulmányban egészséges fiatal nõk fogyasztottak heteken keresztül astaxantint. A kutatók itt is nézték a gyulladást jelzõ fehérje szintjét a vérükben, de emellett egész sor olyan biológiai anyag mennyiségét is meghatározták, amelyek a DNS károsodására utalhatnak. Az astaxantin hatására az immunrendszer aktivitása kifejezetten megnövekedett, a gyulladást jelzõ anyagok mennyisége csökkent, és az örökítõanyag károsodására utaló laboratóriumi eltérések is visszafejlõdtek.
A genetikai állományt a szervezetben megjelenõ veszélyes anyagok, a szabad gyökök károsítják. Az astaxantin azonban rendkívül erélyes ellenanyagként szolgál az oxidáló szabad gyökökkel szemben. Különösen a vad lazac húsa tartalmaz sokat a festékanyagból.
A kutatók szerint a DNS védelme szempontjából az astaxantin 550-szer hatékonyabb, mint a sokak által szedett E-vitamin.
A vizsgálat eredményei a Nutrition and Metabolism szakfolyóiratban jelentek meg.