rss
  • Miért olyan egészséges az olajbogyó?

  • Az erek falára kifejtett jótékony hatás mellett egyre több tanulmány számol be az olajbogyóban található anyagok daganatnövekedést gátló képességérõl is.

    Sokat hallhattunk már arról, milyen egészséges az olívaolaj. Európa mediterrán országainak lakói jellemzõen jobb egészségi állapotnak örvendenek, amiben a sok zöldség és tengeri hal mellett szerepet játszhat az olívabogyó és származékainak fogyasztása is. Az olívaolaj gazdag telítetlen zsírsavakban, amelyek nem túl nagy mennyiségben csökkentik az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát.

    A Granadai és a Barcelonai Egyetem kutatói az olívabogyó héjában található maslinsav segítségével gátolni tudták egy vastagbélrák-sejtvonal szaporodását kísérleti körülmények között. A maslinsav a triterpének molekulacsaládjába tartozik, és az olajbogyót borító viaszos rétegben található.

    A sajtolás során belekerül az olívaolajba, így az nagy mennyiségben tartalmazhatja. Az új kutatási eredmények alapján a maslinsav képes beindítani a programozott sejthalált (apoptózis) a tumorsejtekben, így gátolja a daganat növekedését. Ezek alapján felmerül annak lehetõsége, hogy a vegyületet rákellenes gyógyszerként alkalmazzák vastagbélrákoknál.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Zsírosabbak a magyar gyorsétteremek

    Az elvileg egyenételeket kínáló nemzetközi gyorséttermeink is zsírosabbak - a magyar konyha mellett - a többinél. Legalábbis ezt állapította meg az a dán kutatás, amely szerint akár 40 százalékkal zsírosabb lehet a nálunk kínált csirkeszárny, mint ugyanazon cég terméke más országban. Mint az egy nemzetközi vizsgálatból kiderült, a hagyományosan zsíros magyar konyha mellett a világon mindenütt elvileg egyenételeket kínáló gyorséttermeink is egészségtelenebbek a nemzetközi átlagnál.

  • Ásványvíz helyett gyümölcsöt?!

    Ökológiai katasztrófát okoz a palackozott víz?

    A csapvíz ezerszer olcsóbb

    A palackozott vízre szükség van ott, ahol ihatatlan a csapvíz. De ha feleslegesen fogyasztjuk, akkor súlyos károkat okozunk a környezetnek, nem beszélve a pénztárcánk felesleges megterhelésérõl -, hangsúlyozta Hegyi Gyula, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának tagja.

  • Nem vagyunk elég merész koktélozók

    Egyre izgalmasabb trendek alakulnak ki a nemzetközi koktéliparban, amelyekre Magyarországon nemcsak a mixereknek, hanem maguknak az italozóknak is fel kell készülniük. Cikkünkben a legnagyobb divatteremtõ országok irányzatait vázoljuk fel, ugyanakkor a lassan közelgõ, hûvösebb idõjárásra is adunk néhány izgalmas koktéltippet. Új szelek fújnak néhány éve az európai koktélszakmában, amelyekrõl a magyar közvéleménynek és a bártendereknek ugyan van tudomása, azonban a nyugati irányzatok kifejezetten lassan terjednek el hazánkban.

  • Öt étek, amelynek fogyasztása naponta ajánlott

    Spenót, tojás, borókabogyó, alma és sütõtök az öt sztár, amelynek fogyasztását naponta ajánlja valamilyen formában egy horvát táplálkozási szakember.

    Olja Martinic arra hívta fel a figyelmet, hogy a spenót "titkos fegyver" az osteoporosis (csontritkulás) ellen és csökkenti a koleszterin szintet. A spenót tele van vitaminnal és ásványi anyagokkal: vassal, mangánnal és káliummal. Legegyszerûbb elkészítési módja, ha forrásban levõ vízbe dobjuk maximum öt percre, majd lecsepegtetés után kis olivaolajjal máris tálalható.

  • Gyorsan romló alapanyagok, amikre oda kell figyelni

    Az élelmiszerek szavatossági idejét nem véletlenül találták ki. Azt az intervallumot jelöli, amíg az élelmiszer minõsége kifogástalan és garantált marad. Persze, még utána is fogyaszthatjuk pár napig, de nem mindegyiket.

    A hal, a tojás és a gomba a legkényesebb alapanyagok közé tartozik a konyhában.

    Könnyen megromlanak, akár még ételmérgezést is okozhatnak, és komolyabb fertõzések, betegségek is kialakulhatnak, ha nem bánunk elég körültekintõen velük.

  • Babér - Újra divatban, újra a konyhában

    A babér a legrégebben ismert és igen elterjedt fûszernövények közé tartozik.

    A Kis-Ázsiában, a Földközi-tenger vidékén és az Atlanti-óceán mediterrán éghajlatú szigetein vadon is, de fõleg kultúrákban növõ örökzöld cserje vagy fa egészben használt levele (Lauri folium) értékes karakterû fûszer. Olasz-, Francia- és Spanyolországból jut a magyar kereskedelembe, nálunk üvegházban, vagy az ország enyhébb klímájú vidékein szabadföldben tartható (ld. pl.: Corvinus Egyetem, Villányi úti arborétum). A világ minden, mediterrán éghajlatú részén ültetik.

  • 10 tipp, hogy egészségesen táplálkozzunk

    Az egészséges táplálkozás aranyszabályait nem is olyan könnyû összefoglalni. A Nestlé mégis megpróbálta. Íme, néhány olyan tanács a Nestlé szakértõitõl, melyeket nem árt megfogadni.

    1. Táplálkozzon változatosan!

    Az egészséghez több mint 40-féle tápanyagra van szükség, melyeket önmagában egyféle étel sem tud biztosítani. Napjaink élelmiszerkínálata megkönnyíti a változatos étkezést, akár friss élelmiszerekbõl otthon készített, akár félkész ételeket fogyaszt vagy étteremben étkezik.

  • Az étcsokoládé jótékony hatása

    A fekete csokoládé újabb gyógyhatását mutatta ki egy nemzetközi tanulmány: a szívelégtelenség kezelését is segíti a kedvelt édesség.
    Az étcsokoládé a legõsibb gyógyszerek közé tartozik, és az utóbbi években kiterjedt vizsgálatok megerõsítették vérnyomáscsökkentõ hatását idõsebb felnõtteken és köhögés elleni tulajdonságát gyermekeken is. Andreas J. Flammer svájci kutató vezette azt a 15-tagú nemzetközi munkacsoportot, amelyik a keringési elégtelenségben szenvedõ betegek gyógyítására használta a fekete csokoládét.

  • Magas vérnyomás ellen - Próféták kölese: sokáig titkos volt a recept

    A monda szerint a tejterméket maga Mohamed ajándékozta híveinek, ezért az oltótelepeket "a próféták kölesének" is nevezik. Azt pontosan tudjuk, hogy a kefirt a Kaukázus északi részén már régóta házilag készítették.

    Ezt a terméket itt 2500 méter magasságban, relatíve alacsony és erõsen váltakozó hõmérsékleten, 5-23 °C között állítják elõ, és ehhez bõrbõl készült edényeket használnak. A magokhoz tejet öntenek, az elegyet erjedni hagyják, és amikor néhány nap múlva készen lesz a kefir, leöntik és aztán újból tejet adnak a telepekhez.

  • Sárgarépa-automaták az iskolában - együnk répát!

    Riga - Sárgarépa-automatákkal látják el a lett iskolákat hamarosan.

    Az egészségügyi minisztérium meggyõzõdése szerint e zöldségárusító automaták megfelelõ alternatívát képeznek az egészségtelen étkekkel szemben. A gép 9 dekás csomagokban árusítja majd a sárgarépát, de lehet, hogy hamarosan más zöldségfélékkel is bõvül a kínálat - olvasható a Lenta címû orosz hírportálon. A lett iskolákban 2006 novemberétõl tilos árusítani cukrozott üdítõt, rágógumit és más egészségtelen nassolnivalót. Utánozzuk õket mi is!

  • Tényleg mérgezõ és rákkeltõ az édesítõszer?

    Az egyik legelterjedtebb édesítõszer az aszpartám, és kevés kivétellel szinte minden diétás, light vagy cukormentes termékben megtalálható. Káros hatásairól azonban már évtizedek óta vitáznak a szakértõk, aminek, úgy tûnik, már sosem lesz vége.

    Az aszpartám, a népszerû édesítõszer körüli vita még az 1990-es években kezdõdött. Akkoriban ugyanis egyre többen fordultak orvoshoz megmagyarázhatatlan tünetekkel, amelyeket végül az orvosok az édesítõszerrel hoztak összefüggésbe.

  • A zeller számos jótékony hatása az egészségre

    A zeller az egyik legtöbbet használt zöldség a háztartásokban, bár sokan csak a levesek ízesítésére használják, és azután kidobják, azonban számos jótékony hatással rendelkezik, ami miatt érdemes többet fogyasztanunk belõle. Nálunk a középkorban vált népszerûvé, de nem csak azért, mert remek fûszernövény, hanem számos jótékony hatást tulajdonítottak neki a gyógyászatban. Azonban ma már nem csak a népi gyógyászat leírásaira kell támaszkodnunk, mert bizonyítottan nagyon sok jótékony hatása van a szervezetünkre ennek a növénynek.

  • Legyen fitt õsszel is!

    Az õszi hónapokban, amikor a levegõ egyre hûvösebb, és megkezdõdik a fûtésszezon is, könnyebben megfázunk, megbetegszünk. Van, aki egész télen nem heveri ki õsszel megkezdõdött nátháját, és nemritkán tavaszig állandó köhögés kínozza. Pedig ha idõben elkezdjük trenírozni immunrendszerünket, mindez elkerülhetõ. Még javában tart a szõlõszezon, érdemes hát szõlõnapokat vagy akár egy egész hét gyümölcsdiétát is beiktatni. Ilyenkor napi 1,5-2 kg szõlõt, esetleg más gyümölcsöt is több egyenlõ részre elosztva kell elfogyasztani.

  • Mennyire egészségesek az almás ételek?

    Azt gondolnánk, hogy az almás ételekben, például az almaszószban ugyanannyi az egészséges, antioxidáns hatású vegyület, mint a nyers almában.

    Vigyázat, ez tévedés! A cukor nélkül készült almaszósz nemcsak finom, hanem egészséges is: kicsi a kalóriatartalma, és hasznos antioxidánsokat juttathatunk be vele a szervezetünkbe. Az elsõ veszteségek a hámozáskor következnek be, de a fõzés sem tesz jót az antioxidáns-tartalomnak.

  • Hogyan hasznosítsuk a ránk maradt élelmiszerhalmokat?

    Súlyos megbetegedést kockáztat, aki szakszerûtlenül tárolja a karácsonykor és szilveszterkor felhalmozott élelmiszereket - figyelmeztet az InfoRádió által megkérdezett szakértõ. Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértõi bizottságának vezetõje szerint az sem mindegy, hogy az egyes ételeket hogyan pakoljuk be a hûtõszekrénybe. Karácsony után napokkal még sok családnál áll halomban a megmaradt ünnepi étel. De mit kezdhetünk ezekkel? És hogyan elõzhetjük meg a különbözõ betegségeket, például a kóli baktérium terjedését a konyhánkban?

  • Étrend és elhízás: a szénhidrát az ellenség vagy a zsír?

    Világszerte aggasztó mértékû az elhízás mind a fejlett, mind a fejlõdõ országokban. Nem esztétikai problémáról vagy szó, hanem krónikus betegségrõl, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1998-ban deklarálta betegségnek a tekintélyes túlsúlyt - hangzott el a Magyar Elhízástudományi Társaság hétfõi ülésén.

    A mûhelyvita és az azt megelõzõ tájékoztató fõ témája az volt, miképpen hat az étrend a fogyókúrára.

  • 5 táplálkozási tévhit

    Az egészséges életmód alapja a helyes táplálkozás, valamint a rendszeres mozgás. Utóbbi rendszerint háttérbe szorul, az elõbbivel kapcsolatban pedig még ma is számos tévhit vezethet félre.

    A barna kenyér egészségesebb, mint a fehér

    Sokan hiszik, hogy a barna kenyér minden esetben egészségesebb, mint a fehér. Pedig a lényeg nem színben rejlik. A kenyér barna árnyalatát ugyanis akár karamellszínezéknek is köszönheti.

  • Sokrétűen felhasználható zöldségünk: a zöldbab

    Sokrétűen felhasználható zöldségünk: a zöldbabAkik kedvelik a zöldbabot, tucatszám válogathatnak a jobbnál jobb receptek között, ugyanis a zöldbab számos módon elkészíthető és nagyon sok finom étel alapja lehet. Lehet sütni, főzni, párolni, tálalhatjuk levesben vagy főételként is, ennek csak a fantáziánk szab határt. Ízletessége mellett még egy érv a fogyasztásra, hogy a brokkoli után a zöldbab a leghatásosabb zöldséges, mellyel megelőzhető a rák. Tízszer nagyobb a fehérjetartalma, mint a burgonyának, így igazán közkedvelt zöldség. Vásárláskor mindig az élénk színű és kemény zöldbabokat válasszuk.

  • Valentin nap a konyhában

    Bár a Valentin-napot sokan a magyar kultúrától idegen amerikai hülyeségnek tartják, mégis egyre többen gondolják úgy, hogy ezt az alkalmat felhasználhatják a szerelmük megünneplésére, és egy kicsit feldobhatják a szerelmi életüket.

    Ha azonban a tudományos magyarázatoktól eltekintünk, egyszerûen egy finom vacsora is képes érzéki hangulatot teremteni, fõleg ha egy kevés borral oldjuk is a gátlásokat. A gasztronómiában a megfelelõ hangulat megteremtéséhez a rostonsült, párolt spárgát, az avokádót krémként vagy salátaként, az osztrigát fûszerezve nyersen, vagy párolva, rákokat roston sütve vagy megfõzve ajánlják.

  • Farsangi fánk tippek és tanácsok

    Farsangi fánk tippek és tanácsok A fánk melynek mágikus erőt tulajdonítottak. A Szerémségben azért sütötték előszeretettel a fánkot, hogy a vihar ne vigye le a háztetőt. A fánknak különböző változata ismert: szalagos, farsangi, rózsafánk, forgácsfánk vagy csöröge, cseh fánk stb. Magyarországon a XIX. században terjedt el széles körben, de egy korabeli feljegyzés szerint 1603-ban gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán már fánkot szolgáltak fel hetedik fogásként. A francia királyi konyhába Maria Antoinette közvetítésével került be a fánk.