rss
  • Miért olyan egészséges az olajbogyó?

  • Az erek falára kifejtett jótékony hatás mellett egyre több tanulmány számol be az olajbogyóban található anyagok daganatnövekedést gátló képességérõl is.

    Sokat hallhattunk már arról, milyen egészséges az olívaolaj. Európa mediterrán országainak lakói jellemzõen jobb egészségi állapotnak örvendenek, amiben a sok zöldség és tengeri hal mellett szerepet játszhat az olívabogyó és származékainak fogyasztása is. Az olívaolaj gazdag telítetlen zsírsavakban, amelyek nem túl nagy mennyiségben csökkentik az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát.

    A Granadai és a Barcelonai Egyetem kutatói az olívabogyó héjában található maslinsav segítségével gátolni tudták egy vastagbélrák-sejtvonal szaporodását kísérleti körülmények között. A maslinsav a triterpének molekulacsaládjába tartozik, és az olajbogyót borító viaszos rétegben található.

    A sajtolás során belekerül az olívaolajba, így az nagy mennyiségben tartalmazhatja. Az új kutatási eredmények alapján a maslinsav képes beindítani a programozott sejthalált (apoptózis) a tumorsejtekben, így gátolja a daganat növekedését. Ezek alapján felmerül annak lehetõsége, hogy a vegyületet rákellenes gyógyszerként alkalmazzák vastagbélrákoknál.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A tarhonya a magyar konyhában

    Tarhonya - milyen szépen hangzik ez a szó. Nagysága, színe, elnevezése, de felhasználása is helyenként változik. Általában több tojásból, megfelelõ finomságú lisztbõl, sóval és vízzel gyúrják, mint a közönséges tésztát. Ezután az úgynevezett tarhonyarostán átdörzsölik, és nagyság szerint osztályozzák. A tarhonya elnevezést már egy 16. sz-i kézzel írott szakácskönyvben is megtaláljuk. A kutatók véleménye különbözõ az eredetérõl.

  • Életmódunk és a rák

    A Harvard kutatói kimutatták, hogy a rák megelõzésében különös jelentõsége van az életmódnak. A rák megelõzésében különös jelentõsége van az életmódnak - állapították meg az amerikai Harvard egyetem kutatói, s ez azért is nagyon fontos felismerés, mert a rákos megbetegedések kezelése még mindig nem olyan hatásos, mint egyéb krónikus bajoké áll a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) legfrissebb közleményében. A statisztikák szerint 2001-ben 7 millió halálesetet okozott a rák, és 2,43 millió elhunyt (35 százalék) beteg esetében a szakemberek úgy találták, az általuk lehetségesnek tartott kilenc kockázati tényezõ valamelyike szerepet játszott a végkifejletben.

  • A szénhidrátok szerepe a sportolók táplálkozásában

    A szénhidrátok szerepe a sportolók táplálkozásábanAz emberek többsége azt gondolja, hogy azok az emberek akik sportolnak, azok bármit megehetnek. Ez az állítás a modern táplálkozástudomány eredményei mellett nem állja meg a helyét. Noha a hobbi szinten űzött sportolás nem feltétlenül jelent kimagasló fizikai megterhelést a szervezet számára, mégis érdemes a táplálkozást a legjobb teljesítmény szolgálatába állítani. A testünk energiaszükséglete az aktivitástól, a nemtől, a kortól és a fizikai állapottól is függ. A tápanyagokban lévő energia átalakítása, és raktározása személyenként eltérő, különböző hatásfokú.

  • Az édesburgonya segít stabilizálni a vércukorszintet

    Az édesburgonya segít stabilizálni a vércukorszintetKészíthetünk belőle édességeket, pitéket, megsüthetjük, megfőzhetjük vagy akár párolhatjuk is. Mindegy milyen elkészítési módot választunk, ez a tápláló gumós zöldség mindig finom és laktató lesz. Az „édes\" elnevezés ellenére, nem szerepel a cukorbetegek tiltó listáján, mivel a tanulmányok kimutatták, hogy az édesburgonya valójában segít stabilizálni a vércukor szintet és csökkenti az inzulin ellenállóképességet. Az édesburgonya rendelkezik az egyik legmagasabb A-vitamin tartalommal béta-karotin, vagyis karotinoidok formájában.

  • Minden országnak saját süti

    A cukrászat a gasztronómiának az a területe, amely a leginkább divatérzékeny. Színekben, formákban, de még a felhasznált alapanyagokban is idõrõl idõre változik a trend. Ezt Magyarországon talán tucatnyi cukrász követi naprakészen, a többség legfeljebb a torták esetében változtat.

    Pataki János, a Cukrász Ipartestület elnöke szerint a jó cukrászda az, ahol minél több munkafolyamat készül kézmûvesen, és kiváló minõségû alapanyagokat használnak. A cukrászatban évtizedek óta a franciák azok, akik a divatot diktálják.

  • Őszi tisztítókúrák elengedhetetlen eleme a vörös szőlő

    Őszi tisztítókúrák elengedhetetlen eleme a vörös szőlőA vörös szőlő antioxidánsokban, illetve ásványi anyagokban bővelkedő héja és magja elmulasztja a gyomorpanaszokat, miközben jótékony hatásának köszönhetően tisztítja az emésztőrendszert. A vörös és fekete szemű szőlő magjában halmozottan található meg a sejtek regenerálódásáért felelős antioxidáns. Ezért a gyümölcs fiatalító, frissítő hatása gyorsan megtapasztalható. A vörös szőlő húsa kiváló magnézium és B-vitamin forrás, mely segít a stressz leküzdésében és a nyugalom megőrzésében.

  • A fahéj és az alma segít a plusz kilók legyűrésében

    A fahéj és az alma segít a plusz kilók legyűrésébenBeiktathatunk életünkbe olyan ételeket, melyek segítenek megőrizni a kívánt testsúlyt, illetve leadni a felesleges kilókat. Az alma nagy előnye, hogy egész évben kapható, olcsó, és pektintartalmának köszönhetően mind a székrekedéses, mint a hasmenéses panaszokon segít. A pektin egy úgynevezett heteropoliszacharid - szénhidrátokkal rokon vegyület - , mely az alma sejtfalában található. Vízzel sűrű, kocsonyaszerű tömeggé lesz, ennek köszönhetően segíti a tápanyagok haladását az emésztőrendszerben.

  • Öt egyszerû finomság gyerekeknek

    Szeretnél valami különlegeset, finomat csinálni a gyerekeknek? Néhány recept, ami sikeres lehet a gyerkõcök körében.

    Ajánlott gyermekzsúrokon, gyermekfoglalkozások alkalmával, biztos lehetsz benne, hogy élvezni fogják a kicsik.

    Ki tudja, lehet, hogy ekkor döntik majd el õk is szakácsok lesznek. Aztán anyuci majd örülni fog a mosásnál, de a gyermekek boldogsága mindennél fontosabb.

  • A joghurt csökkenti az ínybetegségek kockázatát

    A joghurtok és más, tejsavat tartalmazó ételek jótékony hatással vannak a szájra, és csökkenti az ínybetegségek kockázatát - mutatták ki japán kutatók. A japán szakemberek szerint míg a joghurt és más, tejsavat tartalmazó italok fogyasztása jobb szájhigiéniát eredményez, a tej és a sajt nem ilyen jótékony hatású a szájra nézve. Korábbi kutatásokkal már kimutatták, hogy a periodontális (fog körüli) betegségek ritkábban fordulnak elõ azoknál, akik nagy mennyiségben fogyasztanak tejtermékeket, de azt nem derítették fel, hogy pontosan mely tejtermékek a legjobbak ebbõl a szempontból.

  • Agyfagyást okoznak a hideg ételek, italok

    Az „agyfagyás” tényére 1967-ben jöttek rá, amikor is feltalálták a jégkását, amit ha valaki gyorsan iszik, fájdalmat tapasztal.

    Akár hiszitek, akár nem, az agyfagyás valóban létezik, tudományos nevén sphenopalatine ganglioneuralgia – ként emlegetik (próbáld meg kimondani). Ha valaki valami nagyon hideget fogyaszt, akkor a szájpadlásodban a vérerek összehúzódnak. Ez az idegeket arra készteti, hogy jelet küldjön az agynak, hogy nyissa meg õket. Ez a folyamat okoz fájdalmat, ami általában 30 - 60 másodpercig tart, ugyanis ennyi idõbe telik, amíg a vérerek ismét kitágulnak.

  • A banán és amit tudni kell róla

    A banán õshazája Délkelet-Ázsia, de a görögök i. e. 333-ban már ismerték. Plinius elbeszélése szerint Nagy Sándor katonái is megkóstolták indiai hadjáratukon a banánt. Észak-Egyiptomba és a Közel-Keletre elõször arab kereskedõk vitték a VII. században.

    A portugálok a XV. század elején banánsarjakat telepítettek Nyugat-Afrikából a Kanári-szigetekre. Egy spanyol dominikánus szerzetes, Thomas de Berlengas, Panama késõbbi püspöke vitte magával a banánt 1516-ban Santo Domingóba.

  • Mit együnk ha Londonba utazunk?

    Egy hagyományos vasárnapi ebéd Angliában, az angol konyha legjavát vonultathatja fel: kitûnõ alapanyagokból egyszerû, de ízletesen elkészített ételeket.

    A sült hús (rendszerint bárány vagy marha) a hozzávalókkal (a bárányhoz mentamártás, vagy ribizli zselé, a marhához mustár vagy tormaszósz) az étkezés fénypontja. A pompás házi puding, majd a finom angol sajtok a"kötelezõ" folytatás. A vasárnapi ebéd még mindig valóságos intézmény a londoniak számára.

  • A padlizsán

    A törökparadicsom vagy tojásgyümölcs néven is ismert padlizsán - úgy tûnik - egyre jelentõsebb szerepet tölt be a piacon, már július végén kapható és késõ õszig színesíti a kínálatot. Ez a fényes, lilásfekete héjú, körte alakú gyümölcs a csucsorfélékhez tartozik, a paradicsom és a paprika rokona, származási helye Kelet-India. Annak ellenére, hogy nálunk fogyasztása nem tekinthetõ általánosnak, tõlünk délre a mediterrán konyha nélkülözhetetlen alapanyaga, szerepe a paprikával és a paradicsommal vetekszik. Hozzánk török közvetítésével került, a törökparadicsom elnevezés innen származik.

  • Az aszalt sárgabarack kiváló vasforrás a szervezetünknek

    Az aszalt sárgabarack kiváló vasforrás a szervezetünknekA szárított és aszalt gyümölcs nem csak különleges ízű, de az elpárologtatott víz miatt tápanyag-koncentrációja is jelentős.Ahhoz, hogy a hideg hónapokban pótolhassuk az ásványi anyagok hiányát, avagy kiegyensúlyozhassuk azt, nincs mindig táplálékkiegészítőkre szükségünk! Legtöbbször már az is elegendő, ha étrendünkbe a friss zöldségek és gyümölcsök mellé beiktatjuk a szárított gyümölcsöt is. Miután a száradási folyamat során a gyümölcs tápanyagtartalma megnő, az aszalt gyümölcs valóságos energiabombát jelent szervezetünk számára.

  • Védjük szívünket hallal!

    Általánosan elfogadott tény, hogy heti két alkalommal halat eszik, csökken a szívbetegség kockázata. De vajon az ennél több hal fogyasztása tovább csökkentené a kockázatot? A kérdést vizsgálta a japán Cukuba Egyetem kutatócsoportja, abban az országban, ahol a felnõtt lakosság 95 százaléka legalább heti egy alkalommal fogyaszt halat, és az átlagos halfogyasztás mintegy napi 100 g. A kutatók azt állítják, hogy a több halat fogyasztó, középkorú emmbereknél összefüggés van elsõsorban a szívinfarktus kockázatának lényeges csökkenésével.

  • Immunrendszerünk erősítésére az egyik leghatékonyabb gyümölcs a szőlő

    Immunrendszerünk erősítésére az egyik leghatékonyabb gyümölcs a szőlőSok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz: A-, B1-, B2-, C-vitamin, kalcium, vas, foszfor, magnézium, szelén és kálium. A kálium vízhajtóként hat, így elősegíti az anyagcseretermékek kiürülését a veséken keresztül. A szelénről tudjuk, hogy antioxidáns, mely nagymértékben támogatja a sejtek öregedése elleni küzdelmet. A szőlőnek nagy a vértisztító és az idegeket erősítő hatása. Magas vas- és folsavtartalma miatt a vérképzésben is fontos szerepet játszik, ezért vérszegénység ellen is hatásos. Remek izomregeneráló.

  • Jól sikerült a szójacsirke

    Amerikai kutatók olyan csirkehúsutánzatot mutattak be, amely megszólalásig hasonlít ihletõjére. A speciális feldolgozásnak köszönhetõen a szójalisztbõl elõállított csirkemell ízében, állagában és kinézetében is felveheti a versenyt a valódi csirkehússal. Eddig is léteztek csirkehúsízû és -színû szójatermékek, most a hús szerkezetének utánzása volt a cél. A Missouri Egyetem kutatóinak ezt rostok kialakításával sikerült elérniük. A folyamat lényege, hogy a szójalisztbõl fehérjéket vonnak ki, majd forrás közben átpréselik az õrleményt egy két fúróval ellátott hengeren, miközben vizet adnak hozzá.

  • Az ünnep süteménye: a mézeskalács

    Õseink a mézeskalács készítés tudományát feltehetõen még az Etelközbõl hozták magukkal. Tápláló, egészséges és tartós élelmiszer volt ez a sütemény, így nem véletlen, hogy könnyen nagy népszerûségre tett szert. Az Indus-folyó völgyében talált 3000 éves leletek tanúsága szerint az emberiség már nagyon régen ismerte a mézet. A középkorban Magyarországon is fontos kereskedelmi cikk volt. Nem véletlenül, hiszen az emberek ezen a vidéken nem ismertek még más édesítõszert ebben az idõben.

  • Szõlõvel a rák és a kilók ellen

    Itt a szõlõszezon. Nagy hibát követsz el, ha legalább egy fürtöt nem eszel meg ebbõl a csodás gyümölcsbõl naponta!

    Hogy meggyõzzünk, öt érvet gyûjtöttünk össze, amik miatt biztosan érdemes szõlõt enned! Az ókori népek közül a görögök Dionüszosznak, a latinok pedig Bacchusnak áldoztak a jó termésért. Nem véletlenül. A szõlõ ugyanis nemcsak mennyeien édes és zamatos, de a világ egyik legegészségesebb gyümölcse is. Ha mindez még mindig nem gyõzött meg, akkor íme öt ok, ami miatt érdemes minél több szõlõt enned!

  • Káposzta: Az egészségünk forrása lehet

    A káposztafélék a keresztes virágúak családjába tartozó többi zöldséggel együtt (kelkáposzta, kelbimbó, karfiol, brokkoli, karalábé, retek, torma) vitaminokban igen gazdagok.

    A legtöbb vitamin a külsõ, sötétebb levelekben található. Sok C-vitamint, K-vitamint, ß-karotint, B1-vitamint, folsavat és E-vitamint tartalmaznak, s a bennük lévõ kalcium mennyiség is jelentõs. A kelkáposzta vastartalma is számottevõ, azonban a vas felszívódása a növénybõl nem olyan jó, mint pl. a húsokból.