rss
  • Az emberek agyát csapja be az aromadiéta

  • Lehet, hogy hamarosan bárki elérheti az ideális testsúlyát egy ízetlen, szagtalan szernek köszönhetõen, ami viszont ízessé teszi az ételt?

    Tavasszal könnyebben fogyunk le, mert a közelgõ bikiniszezon pszichés nyomása, a nehéz ételektõl való megszabadulás vágya, a napsütés és a rügyfakadás keltette derûsebb hangulat növeli a kitartásunkat és az akaraterõnket. Többet mozgunk, sokat járunk a szabad levegõn, valamint idénygyümölcsöket és -zöldségeket eszünk.

    Azt már kevesebben tudják, hogy a fûszerek zöme is remek fogyasztószer, hiszen természetes illatuk zsírégetésre programozza az anyagcserét. Mindez hatékony segítség lehet azoknak, akik úgy szeretnének veszíteni súlyukból, hogy közben nem mondanak le az evés élvezetérõl.

    Ám az aromák nem csak így fejtik ki jótékony hatásukat. Aromadiéta néven ugyanis nemrégiben új fogyókúrás programot kísérletezett ki egy kaliforniai orvos. A világszerte elismert dr. Alan Hirsch az emberi érzékszerveket kutatta. Öt éven át tartó kísérletezései közben azt figyelte meg, hogy akik balesetben elveszítették ízlelésüket és szaglásukat, hirtelen indokolatlan mértékben meghíztak. Ebbõl vonta le azt a következtetést, hogy bizonyos szagok és ízek befolyásolják az éhségérzetet agyunkban.

    Új diétás módszerének lényege, hogy a szaglás és az ízlelés kiteljesítésével hamarabb telítõdhetünk evés közben. "Ha arra összpontosítunk, hogy milyen íze van egy ételnek, akkor kevesebbet eszünk belõle, mivel úgy érezzük, hogy hamarabb tele leszünk tõle" - állítja a kutató, s kikísérletezett egy olyan íztelen, szagtalan anyagot, amely az ételre hintve fokozza annak íz- és illatintenzitását. Az ezzel a módszerrel "felturbózott" falatoktól hamarabb érezzük magunkat jóllakottnak, mintsem valóban azok lennénk, így nem eszünk fölöslegesen, csak amennyire valóban szükségünk van.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Miért kell rostokat enni?

    A rostban gazdag táplálkozás jótékony hatásáról már Hipokratész is beszámolt. Mégis csak az 1950-es években kezdtek el komolyabban foglalkozni vele.

    Ugyanis ekkor kerültek nyilvánosságra olyan megfigyelések, melyek összefüggést mutattak ki a rostbevitel és a krónikus nem fertõzõ megbetegedések között. A gyümölcsök közül a legtöbb rosttartalommal a málna és a piros ribizli rendelkezik, ezt követi a körte, a szilva és a szõlõ. A zöldségek közül a legrostosabbak a száraz hüvelyesek, a bab és a lencse. Ma már köztudott, hogy a rostok növelik a bélmozgást, elõsegítik a jó bélmûködést.

  • Néhány fûszer csökkentheti a hamburgerek rákkeltõ hatását

    Bár a legtöbb orvos szerint a hamburgerek fogyasztása egészségtelen, a szakemberek arra biztatnak, hogy ha már a grillpartik alkalmával marhahús is kerül a terítékre, használjunk pár fûszert az elkészítéskor, amely bizonyítottan hatékonyan elõzi meg a rákot.

    Így ízletes lesz az étel, és az egészségünkért is tettünk valamit. Tény, hogy a sült marhahús nem a legegészségesebb étel, hiszen nagy mennyiségben megtalálhatóak benne a heterociklikus aminok (HCA), amelyeket a rák kialakulásával hoznak összefüggésbe.

  • Fekete áfonya és eper

    A fekete áfonyában és eperben gazdag étrend minden életkorban kifejezetten jó hatást gyakorol az agyi folyamatok mûködésére, derül ki amerikai kutatók felmérésébõl. A Neurobiology of Aging online kiadásában közölt kutatásban állatokon végzett kísérletek eredményei igazolják a fenti állítást. A vizsgálatot végzõ orvosok 60 fiatal hím patkányt figyeltek meg. Az állatokat három csoportba osztották. Az elsõ csoport normál táplálékon élt.

  • A mediterrán étrend titkai

    A mediterrán diéta csökkenti a szívinfarktus és a tüdõrák kockázatát, sõt a szellemi képességek idõskori romlásának veszélyét is, és ennek egyik tényezõje a paradicsom piros színét adó festékanyag lehet - írja az Európai Szívgyógyászok Társaságának folyóirata. A Földközi-tenger körüli országok napsütése érlelte paradicsom piros színét a likopin nevû pigment adja. A legújabb vizsgálatok tanúsága szerint ez a festékanyag segíti a szív erejének és a gondolkodás képességének megtartását a korosodás folyamata közben, és akadályozza bizonyos rosszindulatú daganatok kifejlõdését is.

  • A színdiéta

    A változatos táplálkozás az egészség egyik alapelve - és ez ételeink színeire is igaz. Minden árnyalat különbözõképp hat ránk, nemcsak fizikailag, de érzelmileg, lelkileg és spirituálisan is.
    A színdiéta segít a szervezet harmonikus egyensúlyának megtartásában, ráadásul fõként zöldségeket és gyümölcsöket tartalmaz, amelyek fontos kerekei a méregtelenítésnek is. Mivel minden egyes nap egy azonos színcsoportból választunk ételt, a változatosság is garantált, könnyedén biztosíthatjuk az étrendünkbõl hiányzó tápanyagokat.

  • A kefír gyógyító ereje

    Ki ne ismerné a kefirt, ezt a hazánkban is népszerû savanyított tejterméket? Egészségre gyakorolt kedvezõ hatása már eddig is köztudott volt, most viszont újabb erényei láttak napvilágot. Tajvani kutatók szerint a kefir jótékony hatásai közé tartozik az is, hogy meggátolja a különbözõ ételallergiák kialakulását, mivel az allergiák ellen hatásos immunglobulint tartalmaz. Erre a felismerésre azt követõen jutottak, hogy a kefirrel itatott kísérleti egereknél az úgynevezett ovalbumin-specifikus immunglobulin harmadára csökkent.

  • Mit jó tudni kajarendelés elõtt?!

    Élelmiszerbiztonsági tanácsok ételrendelésnél

    A pizza, a bolognai spagetti, a csirkemájjal töltött sertésborda vagy más étel rendelésekor érdemes figyelni a részletekre: nem mindegy, hogyan, mivel, milyen hõfokon érkezik meg az ebéd - figyelmeztetnek a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal (MÉBIH) szakemberei.
    Ma már egyre többen rendelnek interneten ételt. Míg egy étterem sok mindent elárul a hely színvonaláról és tisztaságáról, addig ezt nem ellenõrizheti senki a házhozszállításnál.

  • A jó magyar pálinka

    Pálinka vagy pálinkához hasonló szeszes ital? Hozzá nem értõknek a kettõ egy és ugyanaz, pedig a valóságban óriási különbség van a két nedû között. A pálinka Magyarországon termett vagy termesztett, kiváló minõségû, válogatott gyümölcsök lepárlásával készül, míg a pálinkához hasonló szeszes italt tiszta szeszbõl, aromák hozzáadásával állítják elõ. A legegyszerûbben a hátcímke megfigyelésével deríthetõ ki, hogy valóban pálinkát tartalmaz-e a palack. Amennyiben az összetevõk között tiszta szesz, aroma, ízfokozó, karamell, színezék, vagy más segédanyag szerepel, csak pálinkára hasonlító szeszes italról lehet szó.

  • A sima vagy a grillezõs mikrosütõ a jobb?!

    A hagyományos mikrohullámú sütõk melegítenek jobban

    A mikrohullámú sütõk "veleszületett" rendellenességére még nincs gyógymód: nem melegítenek egyenletesen, de a grillezõsök még kevésbé, mint a hagyományosak - állapította meg egy átfogó európai uniós teszt, amelynek során a hagyományos és a grillezõ funkcióval ellátott, kombinált készülékeket egyaránt vizsgálták. A Kosár, a fogyasztók magazinja hétfõn tájékoztatta a recept.zug.hu szerkesztõségét a teszt eredményérõl.

  • Tisztító- és fogyókúra citrommal

    Tisztító- és fogyókúra citrommalA citromot lehet kúraszerűen vagy folyamatosan is fogyasztani. A rendszeres citromfogyasztás egészségileg csak előnyös lehet! Ha a reggelt (langyos-meleg) citromos vízzel indítjuk, sokat tehetünk az egészségünkért és jó alakunkért! A reggeli citromos víz amellett, hogy erősíti az immunrendszert, és hasznos vitaminokkal látja el a szervezetet, segíti az anyagcserét és karbantartja az emésztést, valamint fokozza a zsírégetést. Fontos viszont, hogy a citromos vizet éhgyomorra igyunk (kávé és minden egyéb előtt), és ne tegyünk bele cukrot.

  • Sok zöldség és gyümölcs - kisebb esély a rák kialakulására

    A rákos megbetegedések kezelése még mindig nem olyan hatásos, mint egyéb krónikus betegségeké. Ezért a megelõzése az életmódbeli faktorokkal pozitívan befolyásolható. A harvardi egyetem kutatói korábbi vizsgálatokat és statisztikai adatokat elemeztek. A 2001-es évben az egész világon 7 millió rákos halált jegyeztek fel, amelybõl 2,43 milliónál (35 %) találták úgy, hogy összefüggésben van a kilenc lehetséges rizikó faktorral.

  • Martha Stewart Top 20 konyhai tanácsa (2/2. rész)

    A világ leghíresebb háziasszonyának újabb konyhai tanácsait osztjuk meg a recept.zug.hu olvasóival. Ahogyan az elsõ részben írtuk, a konyhamûvészet, a fõzés több mint egy napi rutinként elvégzett munka.

    A sorozat második részébõl többek között kiderül, hogy mi a ragadásmentes fokhagymapréselés titka. Megtudhatja, hogy mit keres az áfonya a vázában, és azt, hogy hogyan csinálhatunk házi gyümölcslevet. Ebbõl a részbõl kiderül, hogy mit kell tudnunk a megmaradt pestóról, ha tárolni szeretnénk és kiderül, hogy hogyan készül az igazi hófehér cukormáz.

  • Zsíros ételek

    Chipsek, csokitorta, vagy egy böcsöletes szelet zsírosdeszka hagymával?

    Összefut a szánkban a nyál, ha csak rájuk gondolunk. Ausztrál kutatók azt állítják, megtalálták az okát: a zsír, ha nem is a hetedik világcsodája, de lehetséges, hogy a hatodik alapíz. Kisiskolás korunk óta tudjuk, hogy nyelvünk öt alapízt tud érzékelni, az édest, a sóst, a savanyút, a keserût és a nátrium-glutamát ízét, vagyis az umamit.

  • Együnk tojást vagy ne?!

    Nem árt a tojásevés

    Kiegyensúlyozott táplálkozásban a tojás rendszeres fogyasztása alig befolyásolja a vér koleszterin szintjét. Tojásételeket is tartalmazó egészséges koszt vizsgálatainak eredményeirõl az angol Nutritional Bulletin számolt be.

    Az emberek évezredeken keresztül élvezettel ették a tojást, ha hozzájutottak.

  • Csapjuk be a hasunkat!

    Legkönnyebben úgy akadályozhatjuk meg, hogy túl sokat együnk, ha étkezések elõtt olyan ételeket fogyasztunk elsõ fogásként, amik kitöltik a gyomrot, laktatóak, ugyanakkor kalóriában szegények. Ennek legegyszerûbb módja, ha étkezés elõtt megeszünk egy almát, vagy ha elsõ fogásnak kalóriaszegény levest, pl. egy könnyû zöldséglevest fogyasztunk. Az is remek választás, ha egy könnyû salátát készítünk. Színes, a szemet is laktató, nagy salátástálat válasszunk, és lehetõleg mellõzzük a salátaönteteket.

  • Tojás és mogyoró – Vége az allergiának?

    Az új kutatások reményt adhatnak a tojás-, illetve a mogyoróallergiával küzdõk számára. Ez a két étel a súlyos tüneteket kiváltó élelmiszerekhez tartozik.

    Az orális immunterápia úgy tûnik, segít a tojásallergiával küzdõ gyerekeken. A kutatók szerint a tojásfehérje-kivonattal végzett kezelési eredményeik áttörõek lehetnek. A tojásallergia ugyanis gyerekkorban viszonylag sûrûn elõfordul, és eddig még nem sikerült hatékony gyógymódot kifejleszteni a kezelésére.

  • Együnk magnéziumban gazdag ételeket

    Azoknál, akik magnéziumban gazdag ételeket fogyasztanak, mint a leveles zöldségek, a dió és a bab, csökken a stroke kockázata – állítja egy nemzetközi felmérés, amely 250 ezer embert vont be a kutatásba.

    Ugyanakkor a szakértõk felhívják a figyelmet, hogy a vizsgálat kimondottan az ételekre vonatkozik, nem pedig a magnézium-kiegészítõ tablettákra – írja a Reuters. 'Az élelmi magnéziumbevitel fordítottan arányos a szélütés kockázatával' - mondta Susanna Larsson stockholmi kutatásvezetõ.

  • Egész évben kapható egészség: Uborka

    Az uborka csak melegban érzi jól magát, már a fagypont körüli hõmérsékletet is nehezen viseli el. A kígyóuborkát – mintegy egy-másfél méter magas – támasztékra felfuttatva lehet csak termeszteni, másik fajtája pedig a talajon fut.

    Az uborka eredetileg Észak-Indiából, a Himalája déli lejtõirõl származik, ahol állítólag már 4000 évvel ezelõtt termesztették. Az ókori görögöknél és rómaiaknál sem volt ismeretlen, de Európába csak a középkorban került. Ez utóbbi termésének színe a haragoszöldtõl egészen a sárgás árnyalatokig váltakozhat.

  • A Csicsóka - egy kis történelem, egy kis tudomány

    Amerikából származik. Európában, a nehéz idõkben emberek százezreit mentette már meg az éhhaláltól. Gumói károsodás nélkül vészelik át a telet a földben. Bár a burgonyának nem rokona ugyanúgy fogyasztható, mint a burgonya. Édeskés ízén sózással, változtathatunk. De a nyers salátákban az édeskés íz elõnyt is jelent. A nyers saláták összetevõjeként elkészítve legutoljára adjuk hozzá a lereszelt csicsókát, így érik össze kellõen az íze. A gumóban lévõ poliszacharidok megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, mivel ezek zöme gyümölcscukorrá, fruktózzá alakítható.

  • Fizikai aktivitás idõskorban

    A fizikai inaktivitas, a pihenõ-kímélõ életmód jelentõs cardiovascularis rizikó faktor. A fizikai terhelés, a rendszeres mozgás, vagy sportolás viszont kedvezõ hatású, mert csökkentve a testsúlyt, javítja a testtömeg indexet, kedvezõ a cukoranyagcserére, csökkenti a hypertoniát, redukálja a kóros- és növeli a védõ koleszterin szintjét. Vizsgálatok bizonyítják, hogy már a mérsékelt, vagy viszonylag csekély fizikai tréning is csökkenti a cardiovascularis események rizikóját és javítja az életkilátásokat.