rss
  • Mediterrán ételekkel az allergia ellen

  • A gyermekkori allergia és asztma lényegesen ritkábban fordul elõ, ha a családok a mediterrán konyha remekeit fogyasztják. Egy nemzetközi kutatócsoport Görögországban - Kréta szigetén - vizsgálta 690 gyerek és a családja étkezési szokásait. Munkájuk eredményeit a légzõszervi betegségekkel foglalkozó folyóiratban, a Thorax-ban közölték. Görög és spanyol kutatók is részt vettek a National Heart and Lung Intitute munkatársa, Paul Cullinan vezette csoportban. Megvizsgálták a csaknem hétszáz, 7-18 éves gyerek légzését, tisztázták az esetleges allergiás panaszokat és részletesen, 58 kérdéses kérdõívvel tesztelték az étkezési szokásokat.

    Az esetleges allergiás hajlamot tíz, arrafelé leggyakoribb allergénre adott érzékenységi próbával mérték fel. Külön figyelmet fordítottak a gyümölcs- és zöldségfogyasztás részleteire, mivel feltételezték, hogy a sok antioxidánst tartalmazó ételek az allergiás betegségek ellen megfelelõ védelmet nyújtanak.

    A gyerekek 80 százaléka naponta legalább két alkalommal evett friss gyümölcsöt és 68 százalékuk valamilyen zöldséget. Az adatok arra utaltak, hogy a krétai mezõgazdaság legfontosabb és leggyakoribb termékeinek, a szõlõnek, narancsnak, almának és a friss paradicsomnak rendszeres fogyasztása esetén a gyerekek között lényegesen ritkább az asztmás légzés és az allergiás nátha.

    A dió, mogyoró és mandula fogyasztása ugyancsak kifejezetten csökkentette az asztmás tünetek elõfordulását, ezzel szemben a margariné az allergiás panaszok gyakoriságát növelte. Azok a gyerekek, akik szinte állandóan a mediterrán konyha szerint étkeztek, sokkal ritkábban mutatták allergiás nátha tüneteit, mint a "globalizált" ételeket fogyasztók.

    Paul Cullinan és munkatársai hangsúlyozzák, hogy gyerekkorban az asztma és az allergiás nátha ellen az antioxidáns hatású gyümölcsök, zöldségek bõséges és rendszeres fogyasztása védõ hatásúnak tûnik. Véleményük szerint a mediterrán országokban a gyerekek között az ilyen allergiás eredetû betegségek ritkább elõfordulása az étkezés kedvezõ hatásának köszönhetõ.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Sütõtök titkai

    A hagyományos magyar konyha egyik kedvelt téli csemegéje az Észak-Amerikából származó sütõtök (Cucurbita maxima), amelynek három változatát termelik ma hazánkban. Kabaktermésébõl változatos édes és sós ételek egyaránt készíthetõk. Régen kemencében sütötték az édes, tápláló tököt és a magját. A tök sok cukrot, fehérjét, emészthetõ rostanyagot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. A benne levõ karotinok, a C-vitamin, valamint a magjában található E-vitamin antioxidánsként védelmet nyújt szervezetünknek a szabad gyökök megkötésénél, így csökkentik a daganatos betegségek, az érelmeszesedés és a prosztatabetegségeinek kialakulását.

  • A méz pergetése

    A méz egyik legfontosabb táplálékunk. Elsõ jelek a Cromagnoni õsember sziklarajzáról származnak. A Fáraók korában legértékesebb adománynak tartották. A görögöknél Isten eledele néven emlegették. Hippokratész mennyei csodaszernek titulálta, sõt kozmetikumként is emlegették Rómában. Az egyik legjobb energiaforrásunk, hiszen közel 80 százalékban szõlõ és gyümölcscukrot, 18 százalékban vizet, s csak néhány százalékban tartalmaz szacharózt. Ennek következtében gyorsan szívódik fel.

  • Természetes C-vitamin forrás

    A vitaminok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlenek. A vegyes táplálkozás többnyire fedezi az átlagos vitaminszükségletet, de az étrend összeállításánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ételek elkészítése során - fõleg hevítés hatására - a vitaminok 10-50%-a is elbomolhat, elveszhet. C-vitaminra folyamatosan szüksége van a szervezetünknek, fõleg most, hogy a hûvösebb idõ beköszöntével egyre többen megbetegednek - de azt talán kevesen tudják, hogy mennyi is az ideális mennyiség.

  • Hüvelyesek, melyek nem csak finomak, egészségesek is

    Hüvelyesek, melyek nem csak finomak, egészségesek isA hüvelyeseket akár szuperélelmiszernek is nevezhetnénk, hiszen amellett, hogy olcsók és mindenki számára könnyen elérhetők, nagyon sok jó tulajdonságuk van, amelyek miatt mindenféle étrendbe érdemes beépíteni őket. Rengeteg bennük a rost és a fehérje, így hosszú időre eltelítenek, és remek alternatívái a húsfogyasztásnak is - de még ezeken felül is jó néhány ok van, amiért érdemes minél gyakrabban és minél többféle babot enni. Ráadásul ezek a hüvelyesek számos módon elkészíthetőek, így könnyen variálhatóak is.

  • Túl stresszes az életünk

    Az elkövetkezõ évtized legsúlyosabb népegészségügyi problémájaként emlegetett munkahelyi stresszbõl hazánkban sincs hiány. Tízbõl négy magyar munkavállaló túl stresszesnek és megerõltetõnek találta munkáját. Ahogy az elhízásban, úgy a munkahelyi stresszben sem maradunk el az uniós átlagtól - derül ki egy nemzetközi felmérésbõl. Az Európai Unió munkavállalóinak jelentõs hányada úgy látja, hogy állásának komoly árnyoldala is van: a válaszadók 41 százaléka szerint munkája túl megerõltetõ és idegõrlõ, 21 százalékuk úgy érzi ...

  • A balatoni borokat szeretik legjobban a budapestiek

    Több mint hatvanezren látogattak ki a hétvégén a Budai Várban rendezett borfesztiválra, ahol a vendégek megválaszthatták a rendezvény legjobb borait. A versenyben a balatoni nedûk taroltak.

    Idén elõször speciális borbíráló informatikai rendszerrel, szakemberek segítségével egy órára bárki borbírává válhatott. Fõleg a magyarok, köztük is a fõvárosiak szavaztak, bár igen sok külföldi turista látogatott el a fesztiválra.

  • Az új mánia: „Reggeli banánkúra”

    Futótûzként terjed Japánban az új diéta, melyrõl azt állítják, hogy gyorsan, erõfeszítés nélkül lehet tõle fogyni.

    A „Reggeli banánkúra” valószínûleg a világ legegyszerûbben betartható fogyókúrája, kivéve talán Japánt, ahol a módszer robbanásszerûen növekvõ népszerûsége az ország eddigi legsúlyosabb banánhiányához vezetett. A banán ára a csillagos eget verdesi, de a reklámoknak és a diétáskönyv 600 000 eladott példányszámának köszönhetõen nem csökken a banán iránti kereslet.

  • Hagyományos húsvéti ételeink

    A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentõséget kapnak az ünnep egyes szakai alatt fogyasztott ételféleségek.

    A hamvazószerdától Húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt már a 7. századtól szokás, sõt 1091-ben II. Orbán pápa még törvénybe is iktatta. A magyarországi katolikusok nem is oly rég sok helyen valóban be is tartották ezt a szigorú böjtöt. A protestánsok csak a nagypénteki böjtöt tartották, de azt nagyon következetesen.

  • Még hobbi és luxus a bioélelmiszer

    A világ biopiacának forgalma tavaly lépte át elsõ ízben a 40 milliárd amerikai dolláros küszöböt. Folyamatos a növekedés a biotermékek gyártásában, éllovas az Egyesült Államok és Németország.

    Az ágazat legrangosabb nemzetközi bemutatkozását 2009 februárjára tervezik, amikor két tucatnyi magyar cég is szerepel majd Nürnbergben, a BioFach kiállításon.

    A legnagyobb ökológiailag mûvelt földterület Ausztráliában található, ezután Kína, Argentína és az Egyesült Államok következik.

  • Tejtermékek és húsok a táplálkozásban

    A szívbetegség elleni táplálkozásban a tejtermékeknél a kalcium szerepét érdemes kiemelni. A tej azonban a kalcium hasznosításához szükséges D-vitamint is tartalmazza, valamint A-, B2- és B12-vitamint.

    Emellett értékes fehérjeforrás, de válasszuk a kisebb zsírtartalmút. A sajtokat sem kell kerülni, de a szívbarát táplálkozás érdekében inkább a köményes, óvári, tenkes sajtot, mozarellát ajánljuk, ezeknek alacsony a zsírtartalma. Igen jó fehérjeforrások a húskészítmények. Napi B12-vitamin szükségletünknek 70 százalékát fedezik a húsok. Tartalmaznak B1-, B2-, B6-vitamint, cinket, vasat és niacint.

  • Tudnivalók a gyrosról

    A görög konyha remeke a Gyros. A függõlegesen forgó nyársra rátûzött hússzeletek egész nap forognak és egy nagy karddal szelik le belõle mindig azt a réteget, amely már szép pirosra sült.

    A hasábburgonya alakú húscsíkoknak a négy közül az egyik oldala ropogós, a másik három pedig puha. Nyelvi összefüggés: a görög gyro, gyros forgást jelent. A hasonló égövi, de teljesen más alapokon nyugvó kultúrájú török konyha "döner kebab"-nak nevezi. Az olasz nyelvben girare jelenti ugyanezt. Mindenesetre a világban a "gyros" név terjedet el.

  • A reggeli presszókávé a szív legnagyobb ellensége

    Egyetlen csésze presszókávé is káros hatással lehet a szív mûködésére - állapította meg olasz kutatók egy új vizsgálata.

    A Palermói Egyetem szakemberei önkénteseken azt vizsgálták, mi történik a vérkeringéssel egyetlen csésze presszókávé elfogyasztásakor, szemben azzal, amikor koffeinmentes kávét iszunk. A presszókávé mintegy 107 milligramm koffeint tartalmaz, egy csésze instant kávé pedig 75 milligrammot. A kutatók azt találták, hogy 22 százalékkal kevesebb vér áramlott a szívbe a presszókávé megivása után egy órával.

  • Öregedésgátló hatása miatt is kedveljük a szedret

    Öregedésgátló hatása miatt is kedveljük a szedretAmellett, hogy védekezőképességünket erősíti, rostjai révén elősegíti az emésztést, és antioxidáns vegyülete mérsékli a szabadgyökök káros hatását, így csökkenti a rákbetegség kockázatát. Kiemelkedő mennyiségben tartalmaz C- és A-vitamint, különféle nyomelemeket, kalciumot, káliumot, vasat, mangánt és foszfort. Érdemes kirándulások alkalmával saját kezűleg szüretelni a savanyúbb, kisebb méretű vadon termő fekete szedret, mivel akár tízszeresét is tartalmazhatja a nagyobb és édesebb, termesztett szeder mangántartalmának!

  • A történelmi banán

    Valószínûleg Napóleon volt az elsõ Európában, aki megkóstolta a banánt, mármint azt, amelyik szerencsésen átvészelte a Martinique-tól Európáig tartó hoszszú út viszontagságait.

    A gyümölcsöt egyébként feleségének, Joséphine-nek az anyja küldte a császárnak. De ha ekkor még nem is, számûzetésében, Szent Ilona szigetén, biztosan fogyasztott banánt. E rumban sütött gyümölcs az egyik kedvence volt. A banán õshazája Délkelet-Ázsia lehetett, ahol már 4000 évvel ezelõtt ismerték.

  • Megvan az elhízás ellenszere

    Egy évtizeden belül kifejleszthetik azt a gyógyszert, melynek segítségével megakadályozható lesz, hogy akkor is kényszeresen együnk, amikor nem vagyunk éhesek. Erre egy hormon tanulmányozása során jöttek rá tudósok, akik szerint a leptin a felelõs azért, hogy milyen ételeket tartunk kívánatosnak. Egy új kutatás szerint akiknek a szervezetében kevesebb a leptin nevû peptid, minden ételt olyan ínycsiklandónak találnak, mint az átlagember a csokoládét. Ennek eredményeként túl sokat esznek, akkor is, amikor nem éhesek.

  • Nem elég csak a csomagoláson lévõ reklámszöveget elolvasni

    Az amerikai élelmiszeráruházakban a vásárlók csak rápillantanak a csomagolásra, és ha az azt állitja, hogy a termék hozzáadott cukrot nem tartalmaz vagy szénhidrátban szegény, egészségesnek és testsúlycsökkentõnek gondolják. A most megjelent tanulmány elõzménye, hogy az Egyesült Államok polgárai, gyerekek és felnõttek egyaránt feltartózhatatlanul híznak. Nagy reklámmal meghirdetett diéták lettek népszerûek, különösen azok, melyek a cukor és általában a szénhidrátok fogyasztásának csökkentését, sõt leállítását hirdették egyedül üdvözítõ megoldásnak.

  • A gesztenye az egészségre és a szépségre is jótékony hatással van

    A gesztenye az egészségre és a szépségre is jótékony hatással van Ez a mennyiség a gesztenyét kiemeli ebből a szempontból a gyümölcsök csoportjából – ahová táplálkozástanilag sorolják. A többi gyümölccsel összehasonlítva azt találjuk, hogy meglehetősen magas a gesztenyében az úgynevezett vízben oldódó vitaminok közül a B1 vitamin (tiamin), a B2 vitamin (riboflavin), valamint a B6 vitamin (piridoxin) mennyisége is. Kevéssé ismert, hogy „gyümölcshöz méltóan” a C vitamin tartalom is jelentős a gesztenyében, ami a málnáéhoz és a ribiszkééhez hasonlóan magas érték.

  • A banán és amit tudni kell róla

    A banán õshazája Délkelet-Ázsia, de a görögök i. e. 333-ban már ismerték. Plinius elbeszélése szerint Nagy Sándor katonái is megkóstolták indiai hadjáratukon a banánt. Észak-Egyiptomba és a Közel-Keletre elõször arab kereskedõk vitték a VII. században.

    A portugálok a XV. század elején banánsarjakat telepítettek Nyugat-Afrikából a Kanári-szigetekre. Egy spanyol dominikánus szerzetes, Thomas de Berlengas, Panama késõbbi püspöke vitte magával a banánt 1516-ban Santo Domingóba.

  • Ásványvíz helyett gyümölcsöt?!

    Ökológiai katasztrófát okoz a palackozott víz?

    A csapvíz ezerszer olcsóbb

    A palackozott vízre szükség van ott, ahol ihatatlan a csapvíz. De ha feleslegesen fogyasztjuk, akkor súlyos károkat okozunk a környezetnek, nem beszélve a pénztárcánk felesleges megterhelésérõl -, hangsúlyozta Hegyi Gyula, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának tagja.

  • Egyik legértékesebb zöldségfélénk: a fejeskáposzta

    Egyik legértékesebb zöldségfélénk: a fejeskáposztaA káposzta nagyon gazdag vitaminokban, különösen C-vitaminban (100 g káposztában 40 mg C-vitamin van), de K- és B1-, valamint E-vitaminban is. A zöld levelekben sok béta-karotin van, amely antioxidáns, a légúti daganatos megbetegedések ellen védő hatása van és segíti a látást is. Gazdag élelmi rostokban, az ásványi anyagok közül pedig a kalcium mennyisége kiemelkedő és a vasé is jelentős. A káposztában lévő, csípős ízű mustárolaj antibakteriális hatású, tulajdonképpen természetes antibiotikumnak tekinthető.