A farsang Magyarországon vízkereszttõl (január 6.) a húsvét vasárnapot megelõzõ 40 napos böjt kezdetéig tart, azaz húshagyókeddig vagy hamvazószerdáig. Utolsó három napja "a farsang farka" a fékevesztett öröm és mulatozás ideje volt. Ez vidám, tavaszelõzõ ünnepség, majd a nagyböjttel ér véget.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A szokás az ötezer évvel ezelõtti Egyiptomba, az Ízisz istennõ tiszteletére rendezett lakomákra nyúlik vissza. Ilyenkor eltûntek a társadalmi rangkülönbségek, a rabszolgák is az uralkodók asztalánál foglaltak helyet. A görögök Dionüszoszt, a bor, a mámor, a termékenység istenét tisztelték, a rómaiak pedig Saturnus gabonaistent. Aszaturnáliáknak nevezett ünnepnapokon a római rabszolgák nyilvánosan bírálhatták, sõt, meg is dobálhatták uraikat - igaz, csak apró rózsaszirmokkal. Talán innen ered a ma is kedvelt konfetti hintése. A színpompás római felvonulások fõ látványossága a carrus navalisnak nevezett hajószekér, a karnevál "névadója" volt.
Az elsõ, farsangról szóló (bajor-osztrák) írások 1283-ból ismeretesek. Nálunk az ünnep kialakulása a középkorra tehetõ, elsõsorban német hatás eredményeként. A farsang ideje egyúttal báli szezon is, ahogy azt Csokonai Vitéz Mihály legsikerültebb elbeszélõ költeménye, a Dorottya, vagyis a dámák diadala a fársángon címû vígeposz 1799-bõl.
(A karnevál szót az olasz nyelven is olvasó Csokonai ismertette meg velünk, hiszen komikus eposzának fõhõsét Carneval-nak nevezte.)
A bált, az év táncalkalmainak legjelesebbikét a farsang három utolsó napján szokták megrendezni. Számos helyen már kövércsütörtökön, azaz a farsang vasárnapja elõtti hét derekán elkezdõdik a tánc, de a legzajosabb a húshagyókeddi, amely általában éjfélig tart.