Milyen veszélyei vannak, ha házi disznóvágáshoz ismeretlen helyről vásárolsz sertést vagy félsertést? Az egyik fiatal kitalálta, hogy vesz egy disznót, csoportosan jól levágják, feldolgozzák... na de ez nem ilyen egyszerű. Mi van, ha a megvásárolt disznó "selejt"? Akkor is lehet kiváló minőségű hús, szalonna, sonka, hurka és kolbász?! A válasz egyértelmű: NEM. Húst / élő vágóállatot csak biztonságos / ellenőrzött tartótól vásároljunk! 
Az egyik legnagyobb veszély a beteg állatból származó hús. Ha a sertés valamilyen fertőző betegséggel, gyulladással vagy parazitával küzd, annak tünetei a laikus vásárló számára gyakran nem egyértelműek. A sertés egyes betegségei — például trichinellózis, szalmonella, sertésorbánc — komoly megbetegedést okozhatnak az emberben is, különösen akkor, ha a hús feldolgozása, hőkezelése nem megfelelő. A beteg állatok húsának fogyasztása ételmérgezéstől egészen kórházi ellátást igénylő fertőzésekig vezethet.
Szintén komoly kockázatot jelent a rossz tartási körülményekből eredő húsminőség-romlás. Az olyan telepekről származó sertések, ahol nem megfelelő a higiénia, túlzsúfolt a tartás, vagy nem kontrollált a takarmány minősége, gyakran rossz izomállapotúak, zsírszövetük rosszul fejlett, húsuk pedig vízvesztésre hajlamos. Ez nemcsak az ízt és az állagot rontja drasztikusan, hanem a feldolgozás során is problémát okozhat: a kolbász, sonka és hurka minősége gyengébb lesz, a termékek könnyebben romlanak.
A nem ellenőrzött forrásból származó sertések esetében a gyógyszermaradványok veszélye is fennáll. Ha az állatot korábban antibiotikummal vagy más készítménnyel kezelték, de nem tartották be az élelmiszer-biztonsági várakozási időt, a hús veszélyes mennyiségű maradványt tartalmazhat. Ezek az anyagok hosszú távon rezisztencia kialakulásához, allergiás reakciókhoz vagy más egészségügyi problémákhoz vezethetnek.
Gazdasági kockázat is társul a bizonytalan forráshoz. Előfordulhat, hogy a sertés súlya vagy minősége nem egyezik az ígérttel, a hús aránya kedvezőtlen, vagy a félsertést a kereskedő rosszul bontotta. Egy családi disznóvágás több tízezer forintos kiadás, ezért a rossz minőségű állat komoly pénzkidobás lehet.
Seres Zoltán állatvédő hozzátette: "Fontos, hogy minden házi disznóvágás során az állatvédelmi szabályokat betartsuk, és az állatok jólétét mindig elsődleges szempontként kezeljük. Az egészséges, kíméletes körülmények között tartott állatok nemcsak jobb húsminőséget adnak, hanem a stresszmentes élet biztosítása miatt is felelősségteljes választás. A kíméletes és szabályos leölés során minimalizálható az állat szenvedése, ami a hagyományos disznóvágás emberi és etikus aspektusát is erősíti."
Összességében elmondható: házi disznóvágáshoz mindig megbízható, ellenőrzött gazdaságból vagy helyi tenyésztőtől érdemes sertést vásárolni. A hivatalos állatorvosi igazolás, az átlátható tartási körülmények és a korrekt kereskedő nemcsak biztonságot nyújt, hanem garantálja, hogy a disznóvágás eredménye valóban finom, minőségi és egészséges legyen.