2024.03.29. - Auguszta

A Zöld Tündér csábítása - Az abszint

A Zöld Tündér csábítása - Az abszint
Évszázados számûzetése után visszatért az illegalitásból a veszélyes méregként, drogként, de leginkább izgalmas, mágikus italként számon tartott abszint.

Pár éve újra kapható az EU tagországaiban, igaz nem az eredeti változat, hanem legyengített kisöccse. Az egykori Csehszlovákia volt az egyetlen az öreg kontinensen, ahol mindvégig ereje teljében pompázhatott a smaragdzöld színe és bódító "varázsereje" miatt Zöld Tündérnek is nevezett nedû.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Két és fél ezer évvel ezelõtt kezdte meg kultikus pályafutását a fehér ürömfûbõl készült ital, aminek már az ókorban felismerték univerzális gyógyerejét. Krisztus elõtt 500 évvel, Püthagorasz /igen, õ az az a-négyzet plusz b-négyzetes görög/ szülési fájdalmak enyhítésére javasolta a méteresre megnövõ, cserjeszerû fehér ürömfû apró leveleinek szeszes italban történõ kiáztatásával nyert szert.

Száz évre rá a modern orvostudomány atyjaként aposztrofált Hippokrátész, reumára és menstruációs kínokra ajánlotta az itókát. A görögöktõl ered az ital nem túl hízelgõ elnevezése is, mert iszonytató keserûsége miatt abszintionnak, azaz "ihatatlannak" hívták az ürömfû kivonatát. A rómaiak gyomorbántalmakra, míg a középkorban kifejezetten bélférgek ellen javallották a szert. Innen ered a fehér ürömfû angol elnevezése is: wormwood, vagyis féregfû.

Az igazi abszint, amit nem gyógyító, mint inkább bódító hatása miatt készítettek, a 18. század végének puskaporos Franciaországából Svájcba menekülõ orvos, bizonyos Pierre Ordinaire-hez köthetõ. Õ volt az, aki a fehér ürömfûhöz édesgyökeret, angyalgyökeret, izsópot, ánizsmagot és édesköményt kevert és mindezt alkohollal elegyítette, sokak örömére. A titokzatos recept az orvos halála után egy svájci nõvérpárhoz került, akik hamar továbbadták a francia Major Dubied-nek, aki némi változtatás után unokájával, Henri-Louis Pernod-val neki kezdett a mágikus ital gyártásának. Pernod hamarosan önállósult és Franciaországba hazatelepülvén nagyüzemi keretek között indította be vállalkozását kezdetben napi 16, késõbb már napi 400 literrel... és a Zöld Tündér szárnyra kelt.

Az abszint igazi elterjedése, mint annyi mindené, egy háborúnak köszönhetõ. Az Algériában zajló, 1844-47 közötti francia hadjárat katonái a lázas megbetegedéseket megelõzendõ és a harci kedvet fokozandó, jelentõs fejadagot kaptak az italból. Bár sokan úgy tartották, hogy az abszint több embert ölt meg, mint a beduinok, a "túlélõknél" mindenesetre nagy mértékû függõséget okozott és a hazatérõ katonák tömegesen kezdték keresni a párizsi kocsmákban és mulatókban kedvenc tündérüket. A század második felében futótûzként terjedt el az abszintmánia egész Európában és a mágikus ital igazi kultusszá nõtte ki magát sok helyütt. Központja mégis Párizs maradt, ahol a 19. század végén, délután 5 és 7 óra között, az úgynevezett "zöld órákra" kiürültek a két és fél milliós nagyváros utcái, mert szinte mindenki bevonult a több ezernyi kocsma, bár, lokál vagy kávéház valamelyikébe, abszintot szürcsölgetni.

A századvég Párizsának neves mûvészei sokszor nemcsak bódító tündérüket, de múzsájukat is az abszintben látták. Többek között Manet 1859-ben festett "Az abszintivó" címû képe, Paul Gauguin: "Egy arles-i kávéházban" /1888/, Van Gogh: "Arles-i Kávéház" és Henri de Tolouse-Lautrec: "Monsieur Boileau és a kávéház" nevezetû festménye egyaránt az abszintivás misztériumát ábrázolja. Utóbb említett festõrõl az a hír járta, hogy összes képe a Zöld Tündér mámorában született és sétapálcája üreges volt, hogy mindig lötyöghessen benne némi abszint. Picasso-t abszint témájú képei léptették tovább kék korszakából a kubizmus felé és Van Gogh állítólag a mágikus ital mámorában vágta le a jobb fülét /vagy a balt?/. Charles Baudelaire, a 19. század francia költõzsenije ugyan több mûvében is elítéli a tudatmódosító szerek használatát, mégis napi 10 pohárnyi abszint volt a fejadagja. Minimum. Paul Verlaine, a fiatal Arthur Rimbaud-val folytatott viszonyáért börtönbe zárt poéta 1867-ben, unokatestvére halála után azt írta: "Tudatosan vetettem magam az abszintba, éjjel-nappal." Olyannyira, hogy bizonyos feljegyzések szerint többször is meggyújtotta felesége ruháját és haját viharos házassága során.

Nem csupán a párizsi mûvészvilág esett áldozatul a Zöld Tündér csábításának. A Ködös Albion híres költõjének, Oscar Wilde-nak a tudata is ködbe borult néha az ánizsos italtól. A tengerentúlon New Orleans, a francia kultúrkör fõvárosa vált az abszintivás kulthelyévé, ahol többek között Jack London-t, Mark Twain-t és Walt Whitman-t is meglegyintette a Zöld Tündér szárnyának izgató, bódító varázsa.

Magyarország számos mûvészének zsenijét szintén bátorította a méregzöld ital fogyasztása. Csáth Géza novelláit és unokatestvére, Kosztolányi Dezsõ verseit olvasva utalásokat találunk és megismerhetjük a mágikus abszint-élményt. Az sem meglepõ, hogy Ady egyebek között a Zöld Tündért is segítségül hívta verseinek a megszületéséhez és Krúdy Gyula lidérces novelláinak némelyikét is az abszint keltette víziók és hallucinációk inspirálták.

1905. augusztusában kiáltották ki elõször gyilkosnak a Zöld Tündért és ezzel elkezdõdött a vég kezdete. Történt ugyanis, hogy egy francia munkásember abszint-mámorában megölte várandós feleségét és két gyermekét. Két évvel az eset után Georges Ohner, a francia antialkoholista liga buzgó szószólója, e szavakkal riogatta a népet: "Ha nem tiltják be az abszintot, akkor országunk hamarosan egy nagy gumiszobává válik, ahol az ország egyik fele kényszerzubbonyt lesz kénytelen húzni az ország másik felére." Egyes orvosi vélemények és több, abszintos állapotban elkövetett gyilkosság hatására végül 1915. március 16-án, az Egyesült Államok és Svájc után, Franciaországban is betiltották az abszint forgalmazását, amihez késõbb számos ország csatlakozott.

Közel egy évszázaddal a tilalom bevezetése után már többet lehet tudni a mágikus ital ártalmas, idegroncsoló hatásáért felelõs összetevõirõl. Kiderült, hogy a bûnös nem a fehér ürömfû, hanem csak annak levelében és virágában megtalálható illóolaj egyik összetevõje a tujon. Tudósok és orvosok szerint ez az anyag idegméregként hat, epilepsziás görcsöket okozhat és az abszint mértéktelen fogyasztása pszichés károsodáshoz vezethet. Mindezek tudatában feltételesen szabadlábra helyezték a Zöld Tündért, de az új európai uniós szabvány elõírja, hogy az ital, hígítatlan állapotában a tujon-tartalom nem haladhatja meg a kilogrammonkénti 10 milligrammot.

Az abszint hívei, többek között Eminem és Johnny Depp is, mindannyian elismerik, hogy a méregerõs, 50-80 százalékos ital mértéktelen fogyasztása jelentõs erkölcsi és szellemi romlást okozhat, de ha az ember megtanul bánni vele, akkor a Zöld Tündér mágiája nem mérgez, csak elvarázsol.

Torma László
Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!