rss
  • A mandula fogyasztásával sok betegség kialakulását megelőzhetjük

  • A mandula fogyasztásával sok betegség kialakulását megelőzhetjükA mandulai magjai az egészséghez elengedhetetlen alapvető tápanyagokat tartalmaznak. A mag gazdag rostokban, vitaminokban, ásványi sókban és más vegyi anyagokban, melyek kedvezően befolyásolják az egészségünket. Mértékletes fogyasztása rengeteg betegség, sőt a rák kialakulása ellen is véd. Fontos energia- és tápanyagforrás. Különösen gazdag olyan egyszeresen telítetlen zsírsavakban, mint például az olajsav, és többszörösen telítetlen zsírsavakban, melyek csökkentik a „rossz" koleszterin szintjét.

    Tudományos kutatások kimutatták, hogy az egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag mediterrán konyha fontos szerepet játszik a vérkeringési zavarok és a szívinfarktus megelőzésében. A mandula nagyon jó E-vitamin forrás, nem kevesebb, mint 25 g-ot tartalmaz 100 g magban (170% javasolt napi mennyiség). Az E-vitamin erős zsírban oldódó antioxidáns, mely karbantartja a sejtfalakat és a bőrt, védve a szabad gyökök hatásától.


    A mandula nem tartalmaz sikért (glutint), jó alternatívát jelentve a liszt-érzékenyek számára. Egész sor B-vitamin komplexumot tartalmaz (tiamin, riboflavin, niacin, pantoténsav, B6-vitamin), de jó adag folsav is van benne. Ezek az enzimek hatóerőként működnek a sejtekben zajló metabolizálási folyamatokban.


    Kiváló ásványi anyagforrás, foszfort, vasat, kalciumot, magnéziumot, mangánt, cinket és szeléniumot tartalmaz. A mandulaolaj kiváló puhító szer, amely a bőrt bársonyossá varázsolja. Használják még főzéshez, alapolajként a hagyományos gyógyászatban, aromaterápiában, valamint a kozmetikai és gyógyszeriparban.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Coca Cola: Történelem és a titkos recept

    A XIX. század végén az eredetileg gyógyszernek szánt ital gyártási jogait a kiváló üzleti érzékkel rendelkezõ Asa Griggs Candler vásárolta meg.

    Agresszív marketingtaktikájának köszönhetõen a XX. század során a Coca-Cola uralta az üdítõitalok piacát. Bár számos kritika érte egészségügyi hatásai, illetve a cég üzleti módszerei miatt, a márka napjainkig népszerû maradt. A The Coca-Cola Company csak az üdítõ alapjául szolgáló kólasûrítményt gyártja, amelyet a világ minden táján található helyi palackozó cégek vásárolnak meg. Ezek a palackozó cégek a számukra kijelölt területre kizárólagos jogokkal rendelkeznek.

  • Csípjen, ha fázol! Téli gasztro tippek

    A csípõs fûszerek használata több nemzetközi konyha karakteres ízét adja. A mexikói konyha, az indiai, a vietnami és a szecsuani konyha jellegzetes étele a csili, a Cayenne vagy a jalapeno paprika.

    Az indiai konyha emésztést serkentõ hatása miatt használja erõszeretettel a csilit, többek között az édes-csípõs csatnik alapfûszereként, míg a tibeti hegyek lábához közel fekvõ nyirkosabb, esõs vidéken úgy tartják, hogy a paprika kiûzi a szervezetbõl a káros nedvességet, és felmelegít.

  • Divatból szedjük a táplálékkiegészítõket vagy valóban fontos a számunkra?

    Mára az emberiség két táborra oszlott fel. Az egyik, akik azért szedik a táplálék- vagy más néven étrendkiegészítõket, mert tudják, hogy fontos a számukra.

    Ide tartoznak az élsportolók, hírességek és az egészségtudatos életmódot folytatók. A másik oldalon azok állnak, akik csupán múló divatnak tartják és nem hisznek benne. Akkor mi az igazság? A tábor egyik fele azt állítja, hogy elég gyümölcsöt és zöldséget esznek, elég egészségesen táplálkoznak ahhoz, hogy nekik nem kell kiegészíteni a táplálékukat.

  • A fûszerek titkai

    A fûszer- és gyógynövények ismerete és használata szinte egyidõs az emberiséggel. Sok mediterrán növény magja és szaporításra alkalmas sarja a misszionárius szervezetek és a rómaiak révén jutottak el az Alpokon túlra és honosították meg az ottani kolostorok kertjeiben.

    Késõbb a keresztes hadjáratokból hazatérõ katonák sok közel-keleti növényt hoztak magukkal a Szentföldrõl, melyek tovább gazdagították a kolostorkertekben termesztett délszaki fajok számát.

  • Amit a szójababról tudni kell

    A szójabab tömegének kb. 60%-át olajok és fehérjék alkotják, ebbõl a fehérje 40% és az olaj 20%.

    A szójafehérjék nagyobb része hõálló fehérje, ezért magas hõmérsékleten kell fõzni. A szója oldhatatlan szénhidrátjai poliszacharidok: cellulóz, hemicellulóz, és pektin. A szója legtöbb szénhidrátja rostanyag. A szójabab genistein és daidzein izoflavonokat is tartalmaz, amelyek fitoösztrogén molekulák. A mag fehérjetartalma elérheti a 40%-ot, zsírtartalma a 20%-ot. Zsírjának és fehérjéjének az összetétele rendkívül hasonlít az állati eredetû zsírokhoz és fehérjékhez.

  • Ünnepi asztal

    A karácsonyt megelõzõ böjtös napok után a karácsonyi vacsora elkészítése a változatos és hagyományos étkeivel a legjellegzetesebb események közé tartozik. Az ünnepélyes külsõségek mindig is fontos szerepet játszottak, s ma már nem is gondolunk arra, hogy a megszokott sorrendben elfogyasztott hagyományos ételekkel és a karácsony után, esetleg csupán vízkeresztkor leszedett karácsonyi abrosszal õsi, mágikus tradíciókat követünk. Karácsonykor a legszebb és csak erre az alkalomra tartogatott abroszt vesszük elõ.

  • Energiaszolgáltató zöldségünk: a karalábé

    Energiaszolgáltató zöldségünk: a karalábéA karalábé magas szőlőcukor tartalma miatt tökéletes energiaszolgáltató. Húsában nagy mennyiségű kalcium, kálium, C-vitamin és mustárolaj van. Sok béta-karotint (az A-vitamin előanyagát) tartalmaz, ami gondoskodik az egészséges bőrről és erősíti a látást is. Fontos továbbá a nyálkahártya védelméhez és az anyagcseréhez is. Noha a karalábé gömbölyű, fogyasztóit karcsún tartja, nagy víztartalma miatt ugyanis rendkívül kalóriaszegény. Így 100 gramm karalábé kalóriatartalma mindössze 35 kalória.

  • Articsóka

    Hûsítõnek, vágykeltõnek, gyomortisztítónak és még illatosítónak is használták az idõk során. Szénhidrátban szegény, ugyanakkor fehérjékben, vitaminokban gazdag étel, aminek gyógyhatása is jelentõs. A megfelelõ articsóka megtalálásához, válasszuk a legnagyobb, legfejlettebb, legfrissebb sötétzöld levelû példányokat. Fõzés elõtt hideg vízsugárral nagyon át kell mosni, le kell vágni a szár alsó részét és az alsó leveleket. Azután távolítsunk el 2 cm-t a felsõ részrõl, és egy ollóval a tüskéket. Egy frissen kicsavart citrommal õrizzük meg eredeti színét.

  • Gyümölcsök, melyek nem csak finomak, de segítik meggátolni a rák kialakulását is

    Augusztusban a nyári zöldségek mellé egyre több idénygyümölcs is felsorakozik. Ilyenkor érdemes minél több vitaminban, ásványi anyagban és antioxidáns hatású vegyületben gazdag friss csemegét fogyasztanod.

    A tartósítószert nem tartalmazó, nem konzervált és nem kompót, ámde mosott gyümölcs rendszeres fogyasztásával hozzájárulhatsz a rák megelõzéséhez.

    Leghasznosabb a görögdinnye, sárgadinnye, kék szõlõ, fekete szeder, kajszibarack, füge, szilva és az alma.

  • Miért is fontos az Omega-3?

    Az omega-3 zsírsavak mindig is jelen voltak az emberiség táplálkozásában, de csak az utóbbi évtizedekben ismerték fel, hogy milyen fontos szerepük van a szervezet megfelelõ mûködésének fenntartásában, az egészség megõrzésében, és a betegségek gyógyításában.

    Sokan nem tudják, hogy a homár szó egy tízlábú, hatalmas ollójú, ízletes húsú tengeri rákot jelent és a francia szó - hombard- kiejtés szerinti átvétele. Az eredeti kanadai homár a legnagyobb rákok egyike és az emberi szervezet egészséges mûködésében óriási szerepe van.

  • Levesbetétek

    A levesben lévõ alapanyagokon kívül belefõzött jellemzõ nyersanyag vagy készítmény (pl. tésztafélék, rizs, burgonyagombóc), amely fokozza a leves telítõértékét, energia- és tápanyagtartalmát, növeli élvezeti értékét.

    Egyeseket közvetlenül a levesbe fõzünk, például a csipetkét, galuskát, másokat külön fõzünk ki, és csak közvetlenül a tálalás elõtt tesszük a levesbe - daragaluska, májgaluska -, de vannak olyan levesbetétek is, amelyeket külön tálalunk a leveshez, hogy mindenki tetszése szerint vegyen belõle.

  • Szokatlan éttermek az egész világon

    Egy ausztrál hírportál összegyûjtötte a világ legkülönlegesebb és legeredetibb éttermeit, ezek között találhatunk jég-, és nudista éttermet, valamint olyan vendéglõt, ahol vécécsészén ülhetnek a vendégek és fürdõkádból fogyaszthatják a kért ételeket.

    A thaiföldi Cabbages and Condoms (Káposzta és óvszer) elnevezésû étteremben a vendégeket megérkezéskor a szuvenírboltba kísérik, ahol a családtervezést segítõ emléktárgyakat tekinthetnek, illetve vehetnek meg.

  • Karácsonyi koszorúk

    Karácsonykor a legtöbb országban minden pirosba és zöldbe öltözik.

    A zöld az élet folytonosságát és az örök életbe vetett keresztény hitet jelképezi, míg a piros Jézus vérének szimbóluma. A legenda szerint Krisztus koronája magyalból készült, melynek bogyói eredetileg fehérek voltak, ám Jézus vére ragyogó pirosra festette. Az örökzöld koszorú, amelyet a fõbejárati ajtóra erõsítenek karácsonykor, elõször az Egyesült Államokban vált népszerûvé.

  • A csokoládé története

    Az elsõ kakaóültetvényeket Közép- és Dél-Amerika forró dzsungeljeiben gondozhatta emberi kéz az azték és maja civilizációk fénykorában.

    A kakaófa egy 10-15 méter magas trópusi fa, termése 20-30 cm hosszú és ez tartalmazza azt a kakaómagot, melybõl kakaóport és kakaóvajat gyártunk. A dél-amerikai bennszülöttek viszont mámorító hatású italokat készítettek. A kakaóitalt fõként ünnepeiken és szertartásaik alkalmával itták. Varázslatos, gyógyítóhatást tulajdonítottak neki. Ezért a fa termését nagy becsben tartották és csereeszközként pénz helyett is használták.

  • A kávé és a tea is védi a szívet

    Mérsékelten fogyasztva a tea és a kávé is csökkenti a szívbetegségek kockázatát - állapították meg holland kutatók. Egy átfogó, huzamos ideig tartó vizsgálat során a tudósok arra az eredményre jutottak, hogy napi három-hat csésze tea elfogyasztása akár 45 százalékkal is csökkentheti annak a veszélyét, hogy az illetõ szívbetegség következtében hal meg. Hatnál több csésze esetében a szívbetegségek kialakulásának esélye 36 százalékkal kisebb, mint azoknál az embereknél, akik naponta kevesebb, mint egy csészével isznak.

  • Útápam - Kóstolja meg az indiai lepényt

    Az útápam indiai lepényféleség, mely más indiai lepényektõl eltérõen nem vékony és ropogós, hanem vastagabb, belsõ állagát tekintve pedig puha.

    További különbség, hogy ezt a lepényfélét nem szokták tölteni – helyette a tésztába sütik bele a kívánt kiegészítõket, mely jellemzõen darabolt paradicsom, illetve chili-hagyma keverék. Szintén gyakori kiegészítõje a kókusz és a vegyes zöldség. Az uttapam tésztája száraz hüvelyesek és rizs keverékébõl készül, fermentálással (más néven erjesztéssel).

  • Tokaji borkrémleves álomdiéta módra:

    Az egyik legfinomabb õszi gyümölcs a szõlõ. Szeptemberben van a szüreti idõszak, amit régen - és helyenként most is - szüreti mulatságokkal, bálokkal és különféle népszokásokkal, hagyományokkal kötöttek össze. Az ásványi anyagok közül leginkább káliumot tartalmaz, amely a szívritmus helyes mûködéséhez szükséges, a C-, E-, valamint a B-vitamin csoportjai pedig befolyásolják az immun- és az idegrendszert, valamint az anyagcserét. A fehér szõlõt a tüdõ- és májbetegségekben szenvedõknek ajánlják, a piros szõlõt tüdõ-megbetegedések és asztma esetén, míg a sötét szõlõ tisztítja a szervezetet, segít a légúti gyulladásoknál és a vérszegénységnél. A szõlõben található rost segít kiválasztani a szervezetbõl a méreganyagokat.

  • Kína kedvence a tészta

    Az egyik legnépszerûbb kínai étel a tészta, amelyet általában csípõs húslevessel, friss zöldségekkel fogyasztanak.

    A fõzés elõtt mindig frissen gyúrják rizslisztbõl, búzalisztbõl, vízbõl és egy különleges kínai fûszerbõl, a lamiancsibõl. (A tészta állítólag kínai találmány, amelyet Marco Polo hozott el nekünk Európába.) A különféle metéltek, gõzölt cipócskák, töltött batyuk és tekercsek mindennaposak a kínaiak asztalán és a reggel kivételével a nap minden szakában találkozhatunk velük.

  • Csípõs ételek fogyasztásával hatékonyabban fogyhatunk

    A csilipaprika fogyasztása serkenti az anyagcserét és segít a zsírégetésben - derült ki egy új amerikai kutatásból.

    A University of California kutatói azt állítják, a csípõs paprikával ízesített ételek oxidálják a lerakódott zsírrétegeket és az anyagcserét is serkentik. Az érzékenyebb ízlelõbimbókkal rendelkezõk is profitálhatnak a csilipaprika jótékony hatásaiból anélkül, hogy meg kellene küzdeniük a csípõs ízzel. A csípõs paprikák fõ alkotóelemét, a kapszaicint ugyanis a nem csípõs paprikákban is megtalálták.

  • Elõzzük meg az influenzát!

    Kétségtelen, már közöttünk jár a tél rettegett betegsége, az influenza. Fontos, hogy a leghidegebb évszakban még jobban odafigyeljünk egészségünkre, és megtegyünk mindent immunrendszerünk erõsítése érdekében. A dr. Kóczán István belgyógyász tippjeinek segítségével felvehetjük a harcot a vírusokkal szemben. 1. Eddze az immunrendszerét, vigyen szervezetébe sok ásványi anyagot. Fogyasszon sok C-vitaminban gazdag gyümölcsöt, például kivit vagy narancsot. Segítenek a gyümölcsteák is. 2. Mindennap igyon frissen préselt citruslevet, talán sokan nem tudják, hogy a gyümölcslevekben a vírusok nem szaporodnak. Ezeket hûtve igya, a forralás ugyanis tönkreteszi a vitaminokat.