Szokatlan, de egészséges zöldség: az édesburgonya

Az édesburgonyának számos olyan egészségmegõrzõ hatása van, amelyet nem is gondoltunk volna. Ismerjük meg még jobban ezt a rendkívüli zöldséget! Az édesburgonya húsos, gumószerûen megvastagodott gyökere szénhidrátban és (különösen a sárga húsú fajta) béta-karotinban gazdag. C-vitamin-tartalma 15-30 mg/100 g, de tartalmaz B1, B2, B6, és E vitaminokat is. A többi zöldségféléhez képest sok, 1,5-2 g/100 g fehérje található benne, amelynek összetétele a tojáséhoz hasonló. Délkelet-Ázsiában a zsenge leveleit, hajtásait is fogyasztják, ezekben a gyökerénél is több a C-vitamin és a béta-karotin. Értékes ásványi anyagokat tartalmaz: kalcium, vas, magnézium, mangán, kálium, foszfor, nátrium, szelén, réz és cink is található benne. Egy perui kutatóközpont, a Limában mûködõ Nemzetközi Burgonyaközpont (CIP) szakértõje, Daniel Reynoso Tantalean az édesburgonyával foglalkozó tanulmányában azt állítja, hogy a batátának gazdag ásványi anyagtartalma miatt daganatmegelõzõ hatása is van, csökkenti a gyomorrák és a májbetegségek kockázatát és antioxidánsai, vitaminjai és proteinjei segítenek megõrizni a fiatalságot. Energiatartalma száz grammban 117 kalória, így akár a fogyókúrázók is beleilleszthetik az étrendjükbe.

Annak ellenére, hogy a nevében szerepel az „édes” szó, az újabb kutatások szerint az édesburgonya nagyon jó a cukorbetegek számára is, mivel stabilizálja a vércukorszintet, csökkenti az inzulin rezisztenciát. Glikémiás indexe igen alacsony, ezért lassan bomlik le a testben, így a vércukor és az inzulin szintjében csak kisebb ingadozásokat okoz.

A cukorbetegek számára legjobb, ha héjában megfõzve fogyasszák. Akiknek erõs az emésztése, nyersen is lereszelhetik és salátába tehetik (vátáknak, kapháknak ez kevésbé ajánlott). A héjatlan édesburgonya a közepes glikémiás indexû ételek közé tartozik, 63-66 közötti értékkel, amely még mindig alacsonyabb, mint a többi keményítõ tartalmú étel, mint a krumplipüré vagy akár a teljes kiõrlésû kenyér.