Gyakran még a zöldséges kofák és a termesztõk is értetlenül állnak, ha valaki a tojásgyümölcsrõl érdeklõdik. Ám ha Erdély egyes tájain járatos az ember, akkor rögtön tudja, hogy a padlizsánról van szó.
Ennek a sokféle jó tulajdonsággal rendelkezõ zöldségnek Nyíregyházán egy egész könyvet szenteltek, melyben Szarka László nagyváradi kutató-termesztõ gyûjtése alapján a termesztési tudnivalók mellett 35 féle, padlizsánból készült ételkülönlegesség receptjét is megtalálják.
A témáról Magyarországon elõször megjelent hiánypótló mû a tízéves jubileumát ünneplõ Õstermelõ - Gazdálkodók Lapja kiadójának, a PRIMOM Alapítványnak a gondozásában jelent meg. A szerzõ, Géczi László arról is tájékoztatja a könyv lapjainak forgatóit, hogy hazánk a meleg- és fényigényes növény északi termesztési határán fekszik.
Amiért a laikusoknak is ajánlják a könyvet: a padlizsán rendszeres fogyasztása védelmet nyújt a magas koleszterinszint kialakulása ellen, a benne lévõ fenolsavak megvédik a sejteket a szabad gyököktõl és ezáltal rákellenes hatásúak. A padlizsán gazdag ásványi anyagokban (kálium, foszfor, kalcium) és vitaminokban (C-, B1-, B2-, E- és P-vitamin).
Az indiai természetgyógyászok vérképzõ, vizelethajtó, emésztést fokozó, az öregedési folyamatot csökkentõ hatása miatt is javasolják a padlizsán fogyasztását. Ráadásul magas rost- és alacsony kalória tartalma miatt a fogyni vágyók ideális zöldségféléje.
A vöröshagymát apró kockákra összevágjuk, majd forró olajon megpirítjuk a vöröshagymát, a fokhagymát, majd rátesszük a darált húst is puhulni. Felengedjük a zöldséglével, beledobjuk az apróra vágott póréhagymát is, és hagyjuk főni őket. A fél csésze vízzel csomómentesre elkeverjük a lisztet, és az egészet fokozatosan belehabarjuk a levesbe. Folyamatos kevergetés mellett hozzáadjuk az ömlesztett sajtot és a sajtkrémet is, valamint kis sót, borsot. Nagyon hamar összefő. Ezután egy botmixerrel kicsit összeturmixoljuk, hogy pépesebb legyen a leves.
