rss
  • Egy kanál cukortól megnõ az akaraterõ

  • Egy kanálka cukortól megnõ az akaraterõ és az édesség erõsíti az önuralmat - ráadásul le sem kell nyelni! Egy új kutatás szerint a cukorban nagyobb erõ rejtõzhet, mint eddig gondolták: le se kell nyelni elõnyeinek kiaknázásához. Ha valaki egyszerûen csak kiöblíti a száját egy nagy korty cukros itallal, majd kiköpi, már attól megnõ az akaratereje és az önuralma, és könnyedén veheti a nagy kihívást jelentõ akadályokat is. "Úgy tûnik, hogy a cukor észlelése hasznosabb lehet, mint a lebontása, abban az esetben, ha valaki meginog vagy elgyengül" - mondta el a kutatás vezetõje, Martin Hagger, az ausztrál Curtin Egyetem pszichológusa.

    Korábban már kimutatták, hogy az akaraterõ és az önkontroll energiaigényesek, de ez nem csak az emberre jellemzõ. Még a kutyák is agresszívvé válnak, ha túl sokáig kell türtõztetniük magukat. Az embernél viszont egy gyors cukorlöket segíthet. Az még nem világos, hogy az agyban glükózhiány keletkezik-e a nehéz pillanatokban. Sportolókon már megfigyelték, hogy az édes energiaitalok puszta megkóstolásával javulhat a teljesítményük, akkor is, ha elõtte elegendõ szénhidrátot fogyasztottak.


    Hagger és munkatársai öt kísérletet végeztek el annak feltárására, hogy a cukor lebontása vagy az íze erõsíti-e az akaratot. A résztvevõk akaraterõt igénylõ feladatokat végeztek: megoldhatatlan keresztrejtvényeket töltöttek ki, vagy unalmas szöveget olvastak. Más alkalommal fizikai erejüket kellett próbára tenniük, vagy valamilyen kísértésnek ellenállniuk. Az elsõ próbatételt követõen egy részük cukros italt kapott, a többiek viszont édesítõszert tartalmazót. Öblögetniük kellett vele, de nem nyelhették le. Ezután egy újabb próbatétel következett és kiderült, hogy akik cukros folyadékkal mosták át a szájukat, azok jobban teljesítettek a többieknél.

    "Gyakorlatilag tehát aki nehéz feladatok elé néz, annak valahogy cukrot kell juttatni a szájüregébe" - tanácsolta Hagger. Az innivaló köpködése nem mindig megoldható, de cukor rágógumival vagy cukorkákkal is ugyanolyan eredmény érhetõ el. Igaz, hogy ilyenkor el is kell azt fogyasztani. Arra kell csak ügyelni, hogy ezekben a termékekben ne legyen aszpartám, vagy más mesterséges édesítõ.

    A jelenség legvalószínûbb magyarázata az lehet, hogy a szájban olyan receptorok helyezkednek el, melyek a valódi cukor hatására jelzéseket küldenek az agyba, ahol a motivációért és kontrollért felelõs területek aktivizálódnak. Ugyanez nem mûködik az édesítõszerekkel. Az adagolás tekintetében még további kutatások szükségesek. "Azt is tudni szeretnénk, hogy a hatás mennyire tartós" - tette hozzá Hagger.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A spárga lédús, kevés kalóriát tartalmaz és igen ízletes

    A spárga lédús, kevés kalóriát tartalmaz és igen ízletesTevékeny, de ülő foglalkozást végzők ideális eledele: lédús, kevés kalóriát tartalmaz, de különleges, üde íze miatt fogyasztása igazi élmény. Könnyen emészthető, így a zsúfolt, stresszes munkanapokon az egyik legjobb éhségcsillapító. Jól emészthető rostok alkotják a növény szárát. A hajtások A-, B1-, B2-, C- és E-vitaminban, folsavban gazdagok. Sok értékes aminosavat, köztük aszparaginsavat is tartalmaz, kalóriatartalma azonban csekély. Kevés kalóriát képvisel, 100 gramm spárgába mindössze 20 kalória szorult.

  • Veszélyes lehet a szója fogyasztása?

    Noha a szóját sokszor úgy árulják, mint egy szuper összetevõkkel rendelkezõ csodaételt, a szójafehérjét szinte valamennyi ételben megtalálhatjuk.

    Kár, hogy az egészségre gyakorolt hatása fabatkát sem ér – állítja az Ecologist. A szója az utóbbi egy-két évtized alatt jelentõs mértékben fogyókúránk (és normál táplálkozásunk) részévé vált. Ha hiszünk a PR-fogásnak, ez az egyszerû növényi eredetû élelmiszer nem csupán a betegségek ellen kiváló fegyver, de az ember várható élettartamát is meghosszabbítja.

  • A sztárok étrendje és a Makrobiotika

    Boldog pillanatokat akkor élünk át, amikor harmóniában vagyunk mikro-, és makrokörnyezetünkkel. Ha ebbõl az egyensúlyi állapotból valamilyen oknál fogva kibillenünk, a kitérés irányától függõen különféle kórok „támadnak meg” bennünket. Azért, hogy ez ne törtéjen meg, mindig a középsõ vonal mentén kell mozognunk, az élet minden területén. Mivel betegségeink kialakulásához nagymértékben hozzájárul a nem megfelelõ étrend, a kiegyensúlyozó, az ökológiai renddel összhangban lévõ étkezési módot, azaz a makrobiotikát tanácsos alkalmaznunk. Modern életünk étkezési szokásai meglehetõsen távol állnak nagyanyáink bölcs táplálkozási szokásaitól.

  • Téi depresszió ellen egyen megfelelõ ételeket

    A magnézium nyugtatóan hat az idegekre, izmokra, hatására javul a memória és a tanulási képesség.

    Hiányában idegesség, álmatlanság, fáradtság jelentkezhet, és nõ a szívbetegségek és a diabétesz kockázata. Pótlásáról a zöld levelû zöldségek, napraforgómag, sütõtök és teljes kiõrlésû gabonák fogyasztásával gondoskodhatunk. A pajzsmirigy alulmûködés tartós fáradtságot, lelassultságot okozhatnak. Kezelõorvossal egyeztetve, a jód pótlásával a tünetek enyhíthetõk. A jód természetes forrásai a tenger gyümölcsei, ehetõ algák, halak és a tojás.

  • A németek bírják legtovább a sörözést

    Gondoltad volna, hogy a németek bírják legtovább? És azt, hogy a magyarok a legudvariasabbak? Pedig igaz! A SABMiller, a Dreher Sörgyárak Zrt. anyavállalata átfogó felmérést készített Európa országainak sörözési szokásairól. A kutatásból kiderül, hogy egy átlagos hétköznap este a németek söröznek a legtovább. Német barátaink esténként közel 11-ig ülnek a korsók mellett. Ezzel szemben, mi magyarok már fél tízkor abbahagyjuk az aranyló nedû kortyolgatását. Európa legrendszeresebb sörivói a spanyolok, õk átlagosan 163-szor söröznek egy évben, azaz minden másnap lecsúszik egy korsó, habzó nedû a torkukon.

  • Vashiány csecsemõ- és kisdedkorban

    A vérszegénység kialakulásának több oka is lehet, de a leggyakoribb tényezõ a vas hiány miatti kevés vérfesték- (hemoglobin-) képzõdés. A gyerekkori vashiányos vérszegénység sajnos nagyon gyakori.

    Ennek okát legtöbbször a nem megfelelõ táplálkozásban találjuk meg.

    A normál hemoglobinszint függ a csecsemõ korától, ezért egy mért érték csak akkor értékelhetõ, ha ismerjük a gyermek életkorát is.

  • Álmatlanság és az éjszakai evés

    A stressz, az idegeskedés, a túlfeszített munkatempó sokak számára álmatlanságot és alvásproblémákat okoz.

    Napjainkban egyre gyakoribb azoknak a száma, akik nem tudnak nyugodtan aludni, gyakorta felébrednek és ennek következtében napközben fáradtság, kimerültség jellemzi õket, ami sajnos a munkájukra is kihat. A régi bölcs tanácsok, hogy lefekvés elõtt igyunk meg egy pohár tejet, vagy miután álomra hajtottuk a fejünket, számoljuk a bárányokat, nem mindenkinek nyújtanak tökéletes megoldást.

  • Együnk kevesebb húst!

    A World Watch szervezet idei jelentésében, amely a Világ Helyzetét (State if the World ) elemzi, foglalkozik a világ étlkezési kultúrájával is. Amerika háromszor annyi húst fogyaszt páldául, mint Európa, az európai farmergazdaságok pedig egyre szivesebben költöznek Amerikába, mert itt kevésbé szigorúak az állattartási és környezetvédelmi elõírások. 25. alkalommal készíti el a világ helyzetérõl szóló jelentését a World Watch szervezet, amely alapvetõen zöld-, azaz környezetvédelmi szempontok figyelembevételével mérlegeli az adatokat.

  • A sajt lehet penészes, szagos mégis szeretjük

    A sajtokról az elsõ írásbeli megemlékezés a suméroktól és a Bibliából származik. Feltehetõ, hogy készítését más-más idõkben és helyeken a különbözõ népek egymástól függetlenül találták fel. Az antik népeknél a kifejt tejet az elejtett állatok kitisztított gyomrában tárolták. Ez a tejalvasztási mód a kaukázusi népeknél még ma is megtalálható. Ez az alvadt "tej" tekinthetõ a sajt õsének. A gyomorban való tárolást az ember fejlõdésével felváltották a cserépedények, ebben azonban nem aludt meg a tej. Felfedezték azonban, hogy ha a tejbe az oltógyomor egy darabkáját belelógatják, akkor a tej megalszik.

  • Mit nézzünk az új élelmiszercimkéken?

    Július elsejétõl megváltoztak az élelmiszerek fogyaszthatósági, továbbá minõség megõrzési határidejének feltüntetésére vonatkozó elõírások- közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) az MTI-vel.

    A közlemény szerint korábban a fogyaszthatóság, valamint a minõségmegõrzés idõpontja kétféle módon is feltüntethetõ volt, akár az év-hó-nap, akár a nap-hó-év sorrenddel. A vásárló számára azonban mindkét esetben egyértelmûnek kellett lennie a jelölésnek, ha szükséges volt, akkor zárójelben utalni kellett a dátumjelölés sorrendjére.

  • Szelektív étkezés: Inkább árt, mint használ!

    Aki érdekel a pszichológia és az étkezés összefüggése, biztosan hallott már a táplálkozási zavarokról.

    Az alábbiakban két újonnan felfedezett típust mutatunk be. Felmerül azonban néhány kérdés velük kapcsolatban. Az elsõ az úgynevezett „szelektív étkezés”. Fõleg gyerekeknél fordul elõ, tünete, hogy az érintett nagyon kevés ételt hajlandó megenni. Gyakran úgy válogat, hogy csak a világos színû fogásokat – például a csirkemellet vagy a sült krumplit – szereti. Szakemberek szerint ez a viselkedésmód könnyen vezethet késõbb kényszerességhez.

  • A sok zsírt tartalmazó étrend emeli a szélütés kockázatát a nõknél

    Jelentõsen növeli az ötven év fölötti nõknél a szélütés kockázatát a sok zsírt tartalmazó étrend - állapította meg egy nagyszabású követéses tanulmány. Az Amerikai Stroke Társaság konferenciáján szerdán ismertetett tanulmány az eddigi legnagyobb, amely az étrend és szélütés kockázatnövekedése közötti kapcsolatot vizsgálta a nõknél. A 87 230 nõ részvételével lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a legtöbb zsírt fogyasztók csoportjában 44 százalékkal magasabb volt a szélütés leggyakoribb típusának kockázata, mint a skála másik végén, a legkevesebb zsírt fogyasztó nõk csoportjában.

  • Napi egy narancs kötelezõ!

    Antioxidáns vegyületeket tartalmaz, daganatgátló hatással bír, mikrobaölõ, koleszterincsökkentõ, oldja a vesekövet és elõsegíti az emésztést…

    Csak néhány példa azon számos gyógyhatás közül, mely mind benne van, ebben a kerek „egészségbomba” gyümölcsben. Ráadásul annak ellenére, hogy hosszú utat tesz meg, míg eljut hozzánk, manapság már egész évben kapható. Emellett facsart leve is rendkívül egészséges és frissítõ. Még a narancshéját is elõszeretettel fogyaszthatjuk édességként elkészítve.

  • Hódításra készül a bálnaburger

    Bálnaburgerrel szeretné meghódítani a japán fiatalokat a távol-keleti szigetország egyik gyorsétterme. Mivel az ifjú vásárlók többsége jobban kedveli a hamburgert, mint a hagyományos japán konyhát, az egyik japán étterem gondolt egy nagyot: rántott bálnahússal, salátával és majonézes és ketchupos szósszal töltött szendvicseket hozott forgalomba. A bálnaburgert egy hónapban mindössze egyetlen napon árusítják, de így is sikert hozott az újítás: a premier napján: 700 darabot adtak el belõle. "A fiatalok szerint a bálna húsa és a kenyér íze remekül illik egymáshoz, ezért a cetburger viszonylag népszerû - mondta az étterem tulajdonosa, Akiji Icsihara.

  • Étrend-kiegészítõvel a rák ellen?

    Egyre több ember szed valamilyen étrend-kiegészítõt annak érdekében, hogy táplálkozását kiegyensúlyozottabbá tegye, és hogy csökkentse az olyan súlyos betegségek kialakulásának esélyét, mint például a rák.

    A Texasi Egyetem szakértõje, Sally Scroggs szerint azonban nem biztos, hogy ezek a készítmények valóban mûködnek, hiszen egyelõre nincsenek egyértelmû bizonyítékok arra nézve, hogy hozzájárulnak a szervezet erõsítéséhez.

  • 3 dolog, amit nem tudtunk az alkoholról

    A társasági élet összetartó ereje vagy családokat szétrobbantó vegyszer? Halálos méreg vagy az egészséges táplálkozás része?

    Az alkohol és az alkoholizmus megítélése Magyarországon, de talán az egész világon érdekesen kettõs. Inni férfias, belevaló dolog, társaságban egyenesen muszáj. A részegek viccesek, jópofa helyzeteket idéznek elõ: senkit nem botránkoztatnak meg – legalábbis ha fiatal és fõleg férfi az illetõ. Ha idõsebb férfi, de különösen nõ jelenik meg ittasan az kínos, botrányos, esetleg egyenesen sajnálatra méltó.

  • A McDonald's titka...

    Kik döntik el, hogy milyen ízû legyen a hamburgerben a húspogácsa, vagy a szósz? Mennyire legyen borsos a ketchup? Hogyan tudják biztosítani, hogy aztán a végsõ íz Európa 40 országában gyorséttermek ezreiben teljesen azonos legyen? A válasz egyszerû, léteznek "hivatásos" kóstolók. "Idõnk 80 százalékában azt vizsgáljuk, hogy a beszállítóktól kapott ételeknek milyen az íze, illata és az állaga, ez azt jelenti, hogy évente mintegy ötezer terméket ellenõrzünk, vagyis kóstolunk meg" - mondta Stefanie Anton, a McDonald's Európai Minõségbiztosítási Központ vezetõje.

  • Tisztító- és fogyókúra citrommal

    Tisztító- és fogyókúra citrommalA citromot lehet kúraszerűen vagy folyamatosan is fogyasztani. A rendszeres citromfogyasztás egészségileg csak előnyös lehet! Ha a reggelt (langyos-meleg) citromos vízzel indítjuk, sokat tehetünk az egészségünkért és jó alakunkért! A reggeli citromos víz amellett, hogy erősíti az immunrendszert, és hasznos vitaminokkal látja el a szervezetet, segíti az anyagcserét és karbantartja az emésztést, valamint fokozza a zsírégetést. Fontos viszont, hogy a citromos vizet éhgyomorra igyunk (kávé és minden egyéb előtt), és ne tegyünk bele cukrot.

  • New York állam éttermeiben betiltanák a só használatát

    Szokatlan javaslatot terjesztettek be az amerikai New York állam törvényhozásában: teljes tilalmat rendelnének el a só használatára az éttermekben.

    A lakosság egészségi állapotának javítását, egyebek mellett a magas vérnyomásban szenvedõk számának csökkentését célzó tervezet megtiltaná az éttermeknek, hogy sót használjanak az ételek készítéséhez. A beterjesztõ Felix Ortiz demokrata párti brooklyni képviselõ ezer dolláros büntetés szabna ki a tilalmat megsértõ éttermekre.

  • Az éltetõ víz

    Éhezni akár egy hónapig is lehet, de szomjazni legfeljebb egy hétig. Ebbõl a ténybõl kiindulva igen elszomorítóak azok az elõrejelzések, miszerint századunk legnagyobb kihívása a Föld ivóvízkészletének megmentése, megõrzése lesz.

    A tiszta víz életre és egészségre gyakorolt hatását (i. e. 460-377) a görög Hippokratész terjedelmes mûben taglalta: "Az ivóvíznek nedvesítõ és lehûtõ tulajdonsága van, mert nedvességet ad a testnek. A legjobb vizek, amelyek magas vidékrõl és földes dombokról folynak. Ezek édesek, tiszták, télen melegek, nyáron hidegek.