rss
  • Káposzta: Az egészségünk forrása lehet

  • A káposztafélék a keresztes virágúak családjába tartozó többi zöldséggel együtt (kelkáposzta, kelbimbó, karfiol, brokkoli, karalábé, retek, torma) vitaminokban igen gazdagok.

    A legtöbb vitamin a külsõ, sötétebb levelekben található. Sok C-vitamint, K-vitamint, ß-karotint, B1-vitamint, folsavat és E-vitamint tartalmaznak, s a bennük lévõ kalcium mennyiség is jelentõs. A kelkáposzta vastartalma is számottevõ, azonban a vas felszívódása a növénybõl nem olyan jó, mint pl. a húsokból.

    Sok élelmi rost van benne, s a magas rosttartalom csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rosszindulatú daganatok, a felnõttkori cukorbetegség, a székrekedés, a vastagbél-divertikulózis (kiöblösödés) és a székrekedés kialakulásának a kockázatát. Az viszont hátrányos lehet, hogy fokozott bélgázképzõdést okozhat, s az erre érzékeny egyénekben felfúvódást idézhet elõ.

    Már évtizedekkel ezelõtt kimutatták, hogy Afrikában, ahol magas az élelmirost-bevitel, a divertikulózis és a vastagbélrák elõfordulása igen ritka. Összefüggést mutattak ki a rostbevitel és bizonyos hormonfüggõ daganatok, pl. prosztatarák, illetve a mellrák elõfordulása között is. Az is igaz persze, hogy amelyik étrend élelmi rostokban gazdag, az egyéb segítõ összetevõket is tartalmaz (pl. kalcium, folsav, antioxidánsok stb.), amelyek szintén védõ hatásúak.

    A káposztáról, de a keresztes virágúak mindegyikérõl is azt tartják, hogy olyan, ún. antikarcinogén vegyületeket tartalmaznak, amelyek önmagukban is szerepet játszanak a rosszindulatú daganatok megelõzésében. Elsõsorban a gyomor, a bélrendszer, a tüdõ, az emlõ és a petefészek rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek megelõzésében hatékonyak.

    A rendszeres káposztafogyasztás hatására állítólag a vastagbélpolipok visszafejlõdését is kimutatták. A népi gyógyászat kiterjedten alkalmazza. Nyersen fogyasztva (kéntartalmú anyagainak köszönhetõen) gyomorfekély gyógyítására is alkalmazzák. A káposzta levelét borogatásokra, reumatikus fájdalmak kezelésére is használják.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A gyümölcsökben, zöldségekben gazdag étrend a csontokat is megóvhatja

    A gyümölcsökben, zöldségekben gazdag étrend a csontokat is megóvhatja, így az egészséges táplálkozás nem csupán a testsúly, hanem az idõskori csonttörések megelõzése szempontjából is üdvös - hangsúlyozzák kanadai tudósok.

    A korábbi kutatások a specifikus étrend-kiegészítõk, például a kalcium, a D-vitamin szerepét vizsgálták a csontritkulás alakulásában, ugyanakkor a tudósokat nem igazán foglalkoztatta, hogy az étrend egészében miként hat a csonttömegre.

  • Az ősz egyik kedvelt csemegéje a sütőtök

    Az ősz egyik kedvelt csemegéje a sütőtökFenséges, illatos, sokoldalúan felhasználható, tápláló és rendkívül jótékony hatással van a szervezetre. Sárga-narancssárga színe a legjobb bizonyíték arra, hogy rengeteg antioxidánst és béta-karotint tartalmaz. A-, E- és C-vitaminban-, magnéziumban-, kalciumban- és foszforban gazdag, a sütőtök magja pedig proteint valamint lecitint is tartalmaz. Már csecsemőkorban érdemes megkedvelteti a gyermekekkel, mivel segítésével kiválóan helyettesíthetjük a csokoládét vagy a különböző édességeket, ezáltal pedig hozzászoknak a természetes, édes ízvilághoz.

  • Enni Mexikóban: a haute couture konyha

    Ételek,italok Mexikóban

    Mexikó egyik fõ tápláléka a kukorica, illetve a kukoricából készült ételek. A kukoricalisztbõl lapos lepényt sütnek, ezt hívják tortillanak, és ezeket a lepényeket eszik különbözõ módon, különbözõ töltelékekkel. Az egyik módszer az, mikor a tortillakat és a tölteléket külön-külön szolgálják fel és a vendég tölti meg a lepényét azzal, amivel szeretné. Ezt hívják tacosnak. A töltelék hús, sajt, babpüré (frijoles) egyaránt lehet.

  • Gyógyulás mézzel - nem csak finom, egészséges is

    A mézet már a régi korokban is mítoszok lengték körül. Az egyiptomi hieroglifák is említik a méhészetet, a piramisokban pedig mézes sütemények receptjeit is felfedezték.

    Az ókori görögök az istenek eledelének vélték a mézet. Plinius egyenesen mennyei csodaszernek nevezte, Püthagorasz pedig úgy tartotta, hogy a méz szüli a gondolatokat. Szerelmi bájitalként és az örök ifjúság elixírjeként is emlegették, bizonyos helyeken pedig fizetõeszközként szolgált.

  • WOK, a kínai konyha remekmûve

    A kínaiak univerzális edénye a wok. Ebben fõznek, sütnek, dinsztelnek, olajban sütnek és párolnak.

    A wokot eredetileg nyílt tûzhelyre állították. Ehhez igazodott az optimális hõelosztást biztosító, félgömb alakú formája, melynek következtében az ételek gyorsan elkészülnek, így messzemenõen megõrzik tápanyagtartalmukat. Az edény alapvetõkellékei: az elkészült hús vagy zöldségdarabok tárolására szolgáló drótrács, a pecsenyeforgató lapát, a szintén dróthálóból formált szûrõkanál és a pároláshoz használt bambuszkosárka.

  • 5 élelmiszer, amely megszépít

    Amikor a bõrápolási rituálékról van szó, az egészséges étrend is segít. Bõrünk csúcsformában lehet tõle, és bizonyos ételekkel célzottan lehet harcolni egy-egy probléma ellen. Íme 9 étel, ami segít abban, hogy ragyogyó és egészséges legyen a bõrünk. 1. Alacsony zsírtartalmú tejtermékek

    A bõr egészségéhez alapvetõen fontos az A-vitamin, ami segít a sejtek helyreállításában. Az alacsony zsírtartalmú tejtermékek, mint a natúr joghurt, nagyszerû A-vitamin források, ugyanúgy, mint a máj, a brokkoli, a sárgarépa, az édesburgonya, a spenót és a kelkáposzta.

  • Halevéssel az artériák meszesedése ellen

    Az omega-3 zsírsavat tartalmazó, halban gazdag étrend állhat annak hátterében, hogy a Japánban élõ középkorú férfiaknak kevesebb problémát okoznak a lerakódások miatt beszûkült artériák, mint az Egyesült Államokban élõ fehér és japán felmenõktõl származó férfiaknak - állítják amerikai kutatók.

    Az amerikai kardiológusok szakfolyóiratában megjelent tanulmány szerint a pittsburgh-i kutatók a Japánban élõ japán férfiak vérében kétszer nagyobbnak találták az omega-3 zsírsav szintjét, és artériáik kevésbé meszesedtek el az Egyesült Államokban élõ fehér és japán férfiakhoz képest.

  • A szójában gazdag étrend jót tesz az artériáknak

    Javíthatja a szélütésen átesett páciensek artériáinak állapotát az izoflavon, a szójababban, csicseriborsóban, hüvelyesekben megtalálható kémiai anyag - állapították meg hongkongi kutatók.

    Elsõ ízben vizsgálják az izoflavon étrendkiegészítõ hatását a brachiális artériára, mely a kar fõartériája. A kutatók szerint napi 80 milligramm izoflavon 12 héten át tartó szedése után javult a vérkeringés ebben az artériában, ami különösen fontos azoknál a pácienseknél, akik korábban vérrögképzõdés miatt szenvedtek szélütést.

  • A léböjt kúra méregtelenít

    A léböjt elsõsorban méregtelenítési folyamat, ha nem járna néhány kiló súlyfelesleg leadásával is. A súlyvesztés pusztán pozitív hozadéka a méregtelenítési folyamatnak. Nézzük, milyen mérgekrõl beszélünk?

    A toxémia szó ma már szinte mindenki számára érthetõ. Esetünkben azt jelenti, hogy az anyagcsere közben keletkezõ káros anyagok gyorsabban halmozódnak fel, mint amilyen tempóban szervezetünk meg tud tõlük szabadulni. Ehhez hozzáadódik még mintegy 86 milliárd körüli elhalt sejt is, amelyektõl testünknek minden áldott nap meg kell szabadulnia.

  • A zöldborsó a táplálkozásunk egyik alappillére

    Nem csak a sokoldalú felhasználhatósága, hanem az egyszerû termesztése miatt is.Cukor is, zöld is, hüvelyes is és legalább úgy ragaszkodunk hozzá, mint a borsó a héjához. Valamennyi család étrendjének alapja a zöldborsó.

    A hüvelyben megbújó zsenge szemeket akár nyersen is fogyaszthatjuk - ahogyan azt eleinte is tették -, de csupán a képzeletünk szabhat határt a felhasználási módoknak. Egyszerre készíthetünk belõle elõ- és fõételt, esetleg salátát.

  • Szülõ + reklám = elrontod a gyerekedet a helytelen táplálkozással!

    A védõnõk szerint szülõk és a reklámok befolyásolják leginkább a gyermekek étkezési szokásait!

    A Meki, a Burger, meg a hambi... amitõl dagadhat a máj és beteggé tehet!

    A védõnõk véleménye szerint az általános iskolás korú gyermekek étkezési szokásait a szülõk és a reklámok alakíthatják a legnagyobb mértékben, az iskolai büfé és menza szerepérõl megoszlanak a véleményeik - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet legfrissebb felmérésébõl.

  • Mit lehet kezdeni a megmaradt sonkával?

    Mit lehet kezdeni a megmaradt sonkával, hogy meg ne romoljon? Egy biztos: nem kell egészségkárosító módon egyszerre elfogyasztani az egészet – van mód eltartani, és a legkülönbözõbb módokon „továbbgondolva" elkészíteni. – Ha nem fogyott volna el az ünnep alatt a nagy, nyolc-tíz kilós sonka, akkor sincs ok aggodalomra. A hagyományos eljárással füstölt-sózott sonkát könnyen eltarthatjuk 20-30 napig hûtõben romlásveszély nélkül, s apródonként, különbözõ módon fölhasználjuk. A sonka csont nélküli részét vágjuk le...

  • A sótlan táplálkozás elkedvetleníti az embert

    Az átlagember napi 12-20 gramm sót fogyaszt, holott a szervezet ennek csupán a felét viseli el, a vesék ugyanis huszonnégy óra alatt mindössze 5-7 grammot választanak ki. A felesleges molekulákat a sejtnedvek magukba zárják - ettõl pedig az egekbe szökik a vérnyomás.

    Az Iowai Egyetem kutatói most rájöttek arra, miért eszik az emberek annyira szívesen elsózva ételeiket: a sós étel egyszerûen boldoggá és elégedetté tesz. Szinte antidepresszánsként hat, legalábbis a patkányokon végzett kísérletek tanúsága szerint.

  • A sok zsírt tartalmazó étrend emeli a szélütés kockázatát a nõknél

    Jelentõsen növeli az ötven év fölötti nõknél a szélütés kockázatát a sok zsírt tartalmazó étrend - állapította meg egy nagyszabású követéses tanulmány. Az Amerikai Stroke Társaság konferenciáján szerdán ismertetett tanulmány az eddigi legnagyobb, amely az étrend és szélütés kockázatnövekedése közötti kapcsolatot vizsgálta a nõknél. A 87 230 nõ részvételével lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a legtöbb zsírt fogyasztók csoportjában 44 százalékkal magasabb volt a szélütés leggyakoribb típusának kockázata, mint a skála másik végén, a legkevesebb zsírt fogyasztó nõk csoportjában.

  • Túlvédett gyerekek, ártalmas civilizáció?

    A hazai felmérések szerint a gyermekkori asztma gyakorisága egyre nõ, az ezredfordulón 3 százalék körüli volt az érintettek aránya. Ennek okát a szakértõk a modern életstílusban keresik, többek között a "higiénés teóriával" magyarázzák. Az allergiás asztma kialakulása egyrészt attól függ, hogy az illetõ örökölt-e genetikailag hajlamot (atópiás-e), másrészt attól, milyen mennyiségben vannak allergiát okozó anyagok a környezetében, milyen további tényezõk segítik elõ a betegség kialakulását.

  • Tíz lépés az élet - konkrét tanácsok a dohányzásról való leszokáshoz

    A dohányzás abbahagyása után 24 órával csökken a szívinfarktus közvetlen veszélye, 3 hónap múlva múlik a köhögés, 5 év múlva a mûtéttel nem gyógyítható tüdõrák kockázata a felére csökken. Tíz jó tanács ahhoz, hogyan szabaduljunk meg a dohányzás szenvedélyétõl, s néhány biztató tény arról, mit nyerhetünk vele.

    A dohányosok többsége saját elhatározását, vagyis a dohányzásról való leszokást egyedül is képes sikerre vinni.

  • A hús csak mértékletes fogyasztás mellett egészséges

    A hús alapvetõ emberi élelmiszer. Soha nem volt olyan olcsó, és soha nem fogyasztották olyan nagy mennyiségben, mint napjainkban. A húsfogyasztás az utóbbi 40 évben világszerte megháromszorozódott.

    A hús egy fontos táplálék. Értékes fehérjéket, vitaminokat, és sok vasat szolgáltat szervezetünknek. Azonban a hús fajtájától és az elkészítési módtól függõen lehet egészséges és egészségtelen étel is. Függ ez a benne rejlõ zsíroktól, sótól, tartósító szerektõl és az esetleges antibiotikumoktól.

  • Itt a tavasz: ideje méregteleníteni

    Itt a tavasz: ideje méregteleníteniA tavaszi méregtelenítés valójában a húsvéti böjt modern változata. A böjt évezredeken keresztül minden társadalomban fontos szerepet töltött be – nem csupán a legtöbb vallás egyik alapköve, de a legősibb gyógymód is. Az sem véletlen, hogy a keresztény vallásban húsvétkor van Nagyböjt, hiszen a természet tavasszal újul fel – ez az ideális évszak az emberi szervezet felfrissítésére is. Eredetileg a húsvéti böjt negyven napig tartott – ez idő alatt nem volt szabad húst enni, Nagypénteken pedig semmi állati eredetűt (halat, tojást, tejet).

  • Az éltetõ víz

    Éhezni akár egy hónapig is lehet, de szomjazni legfeljebb egy hétig. Ebbõl a ténybõl kiindulva igen elszomorítóak azok az elõrejelzések, miszerint századunk legnagyobb kihívása a Föld ivóvízkészletének megmentése, megõrzése lesz.

    A tiszta víz életre és egészségre gyakorolt hatását (i. e. 460-377) a görög Hippokratész terjedelmes mûben taglalta: "Az ivóvíznek nedvesítõ és lehûtõ tulajdonsága van, mert nedvességet ad a testnek. A legjobb vizek, amelyek magas vidékrõl és földes dombokról folynak. Ezek édesek, tiszták, télen melegek, nyáron hidegek.

  • A sör nem is olyan ártalmatlan?

    Az alkalmanként legalább öt italnyi alkoholtól lerészegedõ amerikaiaknak csaknem háromnegyede nem tömény szesztõl vagy bortól ázik el, hanem sörtõl - ezt állapította meg az Egyesült Államok atlantai egyetemének kutatócsoportja. Az alkoholisták külön fajtájaként emlegetett szesztestvérek, akik nem folyamatosan öntik magukba a szeszt, hanem idõnként összegyûlnek az ivásra és akkor viszont legalább öt alkalommal kiürítik poharukat, korsójukat vagy bármilyen ivóedényt, amit megtöltöttek valamilyen piával, sajátos csoportot képeznek.