rss
  • Ízisz szent növénye, a hagyma

  • A vöröshagyma egyike a legõsibb termesztett növényeknek, hiszen már Egyiptomban is ismerték. Az egyiptomi hieroglifákon a termékenység és a növekedés szimbólumaként szerepel.
    Használata a 17-18. században terjedt el.
    A hagyma számtalan legenda ihletõje, valamint évszázadok óta gyógyszernek tekintik, mára a hagyma jótékony hatását tudományosan is bizonyították.

    A hagymában B1,B2, C-vitamin és nikotinsav, ezenkívül vas, jód, kálium, kalcium, foszfor, szelén és cink található benne.
    A vöröshagymát külsõleg és belsõleg is alkalmazhatjuk. A népi gyógyászatban használták hurutos- és légúti megbetegedések, emésztõrendszeri bántalmak, magas vérnyomás kezelésére.
    A vöröshagyma enyhítheti a megfázás tüneteit, mivel csökkenti az orrdugulást. Illóolajai a légutak nyálkahártyájának mirigyeit hígan folyó nyák termelésére késztetve fellazítják a légutakban lerakódott, besûrûsödött nyákréteget. Asztmaellenes hatását mind laboratóriumi kísérletekben, mind élõ szervezetben bizonyították.

    Segít a fehérjék, szénhidrátok, zsírok lebontását, csökkenti a vérnyomást, vizelethajtó és vérképzõ hatása is van.

    A kutatók vizsgálják a hagymának a rákkal szembeni védõhatását is, mivel úgy vélik, hogy kénvegyületei gátolhatják egyes tumor sejtek (elsõsorban gyomor, bõr) növekedését, burjánzását. A hagyma tartalmaz bizonyos fitovegyületeket (allicinokat, izotiocianátokat és bioflavionokat /pl. kvertecint/), amelyek az eddigi vizsgálati eredmények alapján olyan enzimek termelésére késztetik a májat, amelyek ártalmatlanná tesznek egyes rákkeltõ anyagokat, mások kiürülését meg segítik.

    Tanács: köhögés, megfázás esetén keverjünk össze vastag hagymakarikákat barna cukorral, 12 óra után a keletkezõ lébõl fogyasszon naponta többször egy-egy evõkanállal.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Edzésterv otthonra - legyen télen is fitt

    Állj fel a gép elõl, és fogj egy partvisnyelet. Ugyanis nem kell feltétlenül drága edzõterembe menned, hogy feszesedj és formásodj! Nem feltétlenül kell a konditermi edzést választanod, hogy megszabadulj felesleges kilóidtól. Igaz, az otthoni testmozgáshoz nagyobb kitartásra van szükség, hiszen az edzõ és a többi mozogni vágyó hiánya miatt nagyobb a kísértés, hogy feladd, mielõtt eléred a kívánt eredményt. Ezekkel a gyakorlatokkal az otthontornázókban szeretnénk kedvet ébreszteni a rendszeres mozgáshoz. Elsõsorban az idõsebb és a molettebb hölgyek gondolják úgy (helytelenül)...

  • Az olasz konyha két fõ étkezéssel

    Az olaszok két fõ étkezése az ebéd és a vacsora. Az üzemek, hivatalok, iskolák, üzletek bezárnak déli 1 és 2 óra között, a család az ebédasztalnál találkozik. Egy átlag család ebédje a következõbõl áll: elsõ fogás: valamilyen tésztaféle (spagetti, lasagne, csõtészta) az ízletes mártások egyikével, esetleg rizs második fogás: húsféle vagy hal, zöldségkörettel vagy salátával édesség, majd az évszaknak megfelelõ gyümölcs. Este nyolc óra felé vacsoráznak, zöldség vagy húslevest, majd különféle sajtokat, tojást, felvágottat, friss gyümölcsöt.

  • Jobb a fagyasztott gyümölcs mint a friss?

    Általánosan elterjedt nézet az, hogy a friss gyümölcs és zöldség sokkal táplálóbb, mint a fagyasztott vagy konzerv. Attól függ.

    Sokat írnak az antioxidánsok fontos szerepérõl, az állandóan ismételt szöveg az, hogy együnk minél több friss zöldséget és gyümölcsöt, hallgatólagosan beleértve, hogy a fagyasztott gyümölcs másodrendû.

    A valóság ezzel szemben az, hogy a fagyasztott éppen olyan jó lehet, mint a friss.

  • Étrend és elhízás: a szénhidrát az ellenség vagy a zsír?

    Világszerte aggasztó mértékû az elhízás mind a fejlett, mind a fejlõdõ országokban. Nem esztétikai problémáról vagy szó, hanem krónikus betegségrõl, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1998-ban deklarálta betegségnek a tekintélyes túlsúlyt - hangzott el a Magyar Elhízástudományi Társaság hétfõi ülésén.

    A mûhelyvita és az azt megelõzõ tájékoztató fõ témája az volt, miképpen hat az étrend a fogyókúrára.

  • A szívet védõ diétának nem kell drágábbnak lennie

    Akit érdekel szívének egészsége, az felvágottak és disznóhús helyett több zöldséget, diót és mogyorót vesz, a kedvezõbb étrend nem kerül többe, mint az egészségtelen.

    Mind az orvosi szakirodalom, mind a média gyakran foglalkozik azzal, hogy a jó minõségû, egészséges étrend általában drágább, mint az egészségtelen tömegkonyha. Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország és Hollandia élelmiszerárai alapján ezt többször kiszámolták. Adam M. Bernstein és munkacsoportja most az amerikai nõk élelmezési kiadásait mérte fel.

  • Egy jó szegedi halászlé?!

    A szegedi halászlé az alaplé elkészítésével kezdõdik. Elsõ lépésként a finom kockára vágott vöröshagymát 2 evõkanál zsíron megpuhítjuk. Miután üvegesre pároltuk a hagymát, hozzáadjuk a hal csontjait, a fejet, a farkat, az uszonyokat, a kisebb halakat, belerakjuk a zöldpaprikát, a paradicsomot, rászórjuk a pirospaprikát, a sót, majd összefõzzük. Amint rotyogni kezd, hideg vízzel felöntjük és 45 percig egyenletes tûznél fõni hagyjuk. Amikor felforrt a lé, az egészet áttörjük, szitán átpasszírozzuk. Máris elkészült a sûrû, tartalmas hal-alaplé!

  • Immunerõsítõ tavaszi növényünk: a sóska

    A mezei sóska szinte mindenhol megtalálható. Már kora tavasztól a konyhaasztalokra kerülhet, és ez azért is örvendetes, mert immunerõsítõ tulajdonságának köszönhetõen a hosszú téli hónapok után valósággal felpezsdítheti szervezetünket. A mezei sóska föld feletti részét fogyasztjuk, de a föld alatti részeit is hasznosítják gyógyászati célokra. Jellegzetes savanyú ízét az oxálsav tartalmának köszönheti. Márciustól egészen késõ õszig (tenyészidõ) gyûjthetõ, de a legízletesebb a virágzás elõtti (március-április) idõszakban. A mezei sóska a juhsóskával könnyen összetéveszthetõ, de ez utóbbi ugyan úgy felhasználható emberi fogyasztásra.

  • A tarhonya a magyar konyhában

    Tarhonya - milyen szépen hangzik ez a szó. Nagysága, színe, elnevezése, de felhasználása is helyenként változik. Általában több tojásból, megfelelõ finomságú lisztbõl, sóval és vízzel gyúrják, mint a közönséges tésztát. Ezután az úgynevezett tarhonyarostán átdörzsölik, és nagyság szerint osztályozzák. A tarhonya elnevezést már egy 16. sz-i kézzel írott szakácskönyvben is megtaláljuk. A kutatók véleménye különbözõ az eredetérõl.

  • Minden amit a befõzésrõl tudni kell

    A házi befõzés ma igen nagy népszerûségnek örvend. Sokan szeretik eltenni télire a friss, nyári zöldségeket, gyümölcsöket, így gondoskodva családjukról. De persze az sem utolsó szempont, hogy így tudják, mi is van benne. A befõzés nem túl bonyolult dolog, de könnyen lehet rossz a végeredmény, ha nem megfelelõ az elõkészítés. Ha sokáig eltartható, jó ízû és minõségû befõttet szeretnénk, akkor ahhoz megfelelõ minõségû, érett és sérülésmentes alapanyagokat kell vásárolnunk. Ügyeljünk arra, hogy ne legyen penészes, puha, erjedt, vagy szokatlan szagú, és ne közvetlenül a permetezés után vegyük meg.

  • Ennyi mindenre jó az olívaolaj

    Ennyi mindenre jó az olívaolajOlyan országokban, mint Görögország, Olaszország vagy Spanyolország, évezredekkel ezelőtt felfedezték már az olívaolaj jótékony hatásait. Segít a vér magas koleszterinszintjének csökkentésén, szív- és érrendszeri betegségeken, jó székrekedésre, gyomorpanaszokra, száraz bőrre és terhességi csíkokra. Már több mint 3000 éve termesztik a mediterrán országokban, és az olajbogyóból vonják ki az olívaolajat. A mediterrán országokban az olívaolaj fogyasztásának köszönhetően az emberek kisebb hányada szenved szív- és érrendszeri megbetegedésekben.

  • Alma a négyzeten

    Régebben még illatáért is becsülték, a lakószoba szekrényének peremére azért sorakoztatták fel, hogy élvezzék levegõfrissítõ hatását. Az almával készült ételek - elõételek, fõételek, saláták, sütemények - az õszi konyha igaz vendégei. Az alma hazai népszerûsége az elmúlt évtizedekben hullámzott, érdekes módon, amíg egyik legnépszerûbb exporttermékünk volt, itthon is többen fogyasztották, amikor a nyugat-európai zöldalmák divatja a mi almáink külpiaci kelendõségét csökkentették, a magyar vásárló sem tudott ellenállni a divatnak.

  • Csírában az erõ

    Látványnak ugyan egész furcsa is lehet, ha csírákkal szórjuk meg a salátát vagy szendvicset, a csírákban rejlõ roppant hasznos anyagok miatt azonban érdemes megbarátkozni velük. A csírák rendszeres fogyasztásával bármely évszakban elegendõ mennyiségû vitaminhoz juthat szervezetünk. Nem új keletû felfedezés, hogy a magokból nedves és meleg környezetben elõbújó csírák egészségesek, magas rosttartalmúak és teli vannak vitaminnal, ám sok idõ elteltével csak mostanában kezdünk újra rájönni, hogy a friss csírák - könnyen emészthetõ formában!

  • Számtalan ásványi anyagot és vitamint tartalmaz a ribizli

    Számtalan ásványi anyagot és vitamint tartalmaz a ribizliNem is gondolnánk, hogy a ribizli 100 grammja mintegy 30-40 mg C-vitamint tartalmaz, éppen ezért használták skorbut ellen is. Emellett B1-vitamin, B2-vitamin, B6-vitamin, valamint E-vitamin van benne említendő mennyiségben. Minden bizonnyal flavonoidjainak és béta-karotinjának köszönheti tumorellenes hatását. Fontos ásványi anyagai a nátrium, kalcium, foszfor, magnézium és a vas. Mindegyik elem rendkívül fontos a szervezet számára. A ribizliolaj ápolja az érzékeny, száraz bőrt, fokozza a sejtanyagcserét, rákmegelőző hatású, és a kemikáliáknál jobb vízhajtó.

  • Gazdag galambleves

    Egy finom, zöldségekben gazdag húsleves megfelel az egészséges táplálkozás kívánalmainak, mivel elegendõ energiát szolgáltat és tartalmazza a legfontosabb tápanyagféléket, mint a fehérjét (hús), szénhidrátot (tészta, burgonya), rostot (zöldségek), ásványi anyagokat és vitaminokat, melyek a levesben feloldódva könnyebben felszívódnak.

    A húsleves a vasárnapi ebédek elmaradhatatlan fogása, amely sokféle húsból készülhet.

  • Bodza: lekvár és szörp

    Az európai-mediterrán fekete bodza nálunk is nagyon elterjedt növény. Kedveli a nitrogéndús területeket. Termését gyûjtik, nemesített fajtáit ültetvényekben termesztik. Évelõ, fás bokor, akár 4-6 m magasra is megnõhet. Tõhajtásokat képez, képes nagyon elterebélyesedni.

    Virágai öttagúak, aprók, sárgásfehérek és bogernyõben állnak. Az álernyõ virágzatát és bogyótermését az igen hosszú egyéves termõvesszõkön képzõdõ oldalhajtások végén hozza.

  • Tisztító kúrák kedvelt gyógynövénye: a medvehagyma

    A medvehagyma csodaerejére elnevezése is utal. A szájhagyomány szerint még a medvéket is kicsalogatja téli álmukból. Értékes hatóanyagainak köszönhetõen kiváló erõsítõszer, szívvédõ hatású, tisztító kúrák kedvelt gyógynövénye. A fokhagyma illatára és ízére emlékeztetõ, 25-30 cm magas, hófehér virágú, évelõ növény. Emberi fogyasztásra a zöld részek és a hagyma alkalmazható. Nyugat-Európában olyannyira kedvelt fûszernövény, hogy a tömeges gyûjtés veszélyeztetni kezdte állományát, ezért védetté nyilvánították. A védett területek kivételével hazánkban még nem tiltott gyûjtése.

  • Cukorbetegség kialakulásához vezethet a tejfogyasztás

    A tejrõl azt gondolnánk, hogy magas kalciumtartalma véd a csontritkulás ellen, valamint magas vitamintartalma révén óvja egészségünket.

    A legújabb kutatások szerint azonban a tejfogyasztásnak több hátránya van, mint elõnye: cukorbetegség kialakulásához vezethet, növeli a csontritkulás kialakulásának kockázatát, és súlyos gyomorpanaszokat okozhat! A dús, frissen fejt tejben ugyanis számos olyan kórokozó található, ami súlyos bélgyulladást okozhat.

  • A paprika története

    Láng Görgyöt faggatta egy angol vendége a magyar konyha titkairól. Ezt válaszolta: édes hagyma, nemes paprika, vajpuha szalonna, sûrû tejföl és ezer év tapasztalat. Emeljük ki ezek közül a paprikát, a hazai gasztronómia büszkeségét, amelynek nimbuszát az utóbbi idõben igencsak sikerült megtépázni. Nem lehet véletlen, hogy a paprika lett a legjellegzetesebb magyar fûszer. A paprika a magyar konyhamûvészet számára nemcsak egy fûszer a sok közül, hanem ...

  • A vöröshagyma

    Sok dologra jó a hagyma!

    Az egyik tartozék zöldség-félénk, amelyet szinte mindennap használunk, legyen az bármely étel, leves, tészta-, vagy húsétel. A hagyomány abból alakult ki, hogy hagyma mindig minden mennyiségben volt a háznál, a legszegényebbnél is. És minél szegényebb volt a család, annál egészségesebbek voltak a gyerekek, amit részben a sok (nyers)hagyma fogyasztásnak köszönhettek.

  • Ártalmas a túl sok alvás

    Széles körben ismertek annak a veszélyei, ha valaki túl keveset alszik, azonban egy kaliforniai vizsgálat szerint azoknak is számolniuk kell bizonyos következményekkel, akik túl sokat alszanak.

    Azok, akik napi 9-10 órát alszanak, nehezebben alszanak el, és nem képesek tartósan aludni, ezen kívül más alvászavaraik is lehetnek - állítják a San Diego-i University of California kutatói. Alvászavarnak minõsül az alvajárás, a hajnali felébredés és a visszaalvásra való képtelenség, valamint a napközben tapasztalt fáradtságérzés.