A tea Kína déli tartományaiban, a Kínai-tengertõl Tibetig húzódó sávban õshonos. A teacserje külsõ megjelenésében a rózsabokorhoz hasonlít, virága pedig a csipkerózsára emlékeztet. A termesztett növényeket megnyesik, azok csúcsát a két felsõ levéllel együtt leszedik, kiszárítják, feltekerik, erjesztik, szárítják.
A kínaiak a teáról azt tartották: ápolja és meghosszabbítja az életet. Eleinte orvosság gyanánt itták. A kínai bölcsek szerint aki a teát issza, annak szellemi képességei tiszták és frissek lesznek. Európa csupán a 16. században fedezte fel.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az almát és a körtét nem csak nyersen ehetjük, teát is készíthetünk belõle.
Az almateához elõször hámozz meg egy nagyobb almát, vágd cikkekre, tedd bele egy edénybe, majd önts hozzá 5,5 dl forró vizet. 2-3 szem szegfûszeggel ízesítsd és utána kis lángon fõzd.
Az almateát ízesíthetjük mézzel és citromlével. Õszi, téli hónapokban érdemes sok almát fogyasztani, mert rengeteg vitamint tartalmaz.
Fûszeres teát is iszogathatunk, csak annyit kell tennünk, hogy 6,5 dl vizet felforralunk, dobunk bele néhány fahéj rudat, 3-4 szegfûszeget és ánizst. Öt perc forralás után leszûrjük, majd mézzel ízesítjük.
Kutatások kimutatták, hogy akik rendszeresen és nagyobb mennyiségben fogyasztottak kávét és teát, kisebb volt a veserák kialakulásának rizikója. Mindemellett azonban nem szabad megfeledkezni ezen italok túlzott fogyasztásának a szív- és érrendszerre való negatív hatásáról sem, fogyasztásukkal törekedjünk az arany középút megtalálására.
