Mégsem egészséges a szója?

A tofu és társai fogyasztása évekig a legegészségesebb táplálkozásnak számított, ám az utóbbi idõben hirtelen negatív felhangú cikkekben találkozhattunk vele.

Mi az igazság a szójababbal kapcsolatban, illetve mit mond a tudomány? Kávé kizárólag szójatejjel, bolognai szójakockából és joghurtok, kakaós készítmények szintén a szinte varázserõvel felruházott kis babszembõl. A szójakészítményeket már régóta azokhoz az élelmiszerekhez soroljuk, amelyek az egészségére valamit is adó nõk étlapjáról sem hiányozhatnak. Bár az európai szója-fogyasztás még messze elmarad az ázsiai példától, a tendencia egyértelmû növekedést mutat az „öreg” kontinensen is. Az utóbbi idõben számos tanulmány látott napvilágot, amelyek az eddigiekkel szöges ellentétben azt állítják, hogy a szójatej és a tofu ártalmas is lehet egészségünkre. A növényi anyagokból elõállított másodlagos termékek - az eddigi kutatások szerint - rontják a memóriát, feledékennyé tesznek, de emellett a daganatos megbetegedések kialakulásához is hozzájárulhatnak, a férfiaknál pedig nemzõképtelenséget is okozhatnak.

A következõ összeállításban olyan szakemberek jutnak szóhoz, akik hosszú ideig foglalkoztak e terület kutatásával, és ennek megfelelõen a legfontosabb kérdésekre egyértelmû választ adhatnak. A nyugat-európai piacon a fogyasztóvédõ szervezetek állítása szerint igen csekély arra az esély, hogy a boltok polcain génmanipulált szóját tartalmazó termékekre bukkanjunk, ugyanakkor a Greenpeace néhány - kifejezetten távol-keleti élelmiszereket forgalmazó - üzletben talált ilyen produktumokat. Ennek ellenére indirekt úton is elképzelhetõ, hogy a manipulált szója hús, tej vagy tojás formájában mégis tányérunkon landoljon, amennyiben a tenyésztett állatokat ilyen módosított szójával etették.

A szója nem más, mint maga a szójabab, ami a hüvelyes növények közé tartozik. Nagyon nagy a B-vitamin- és többszörösen telítetlen zsírsav-tartalma, emellett gazdag kalciumban, valamint a sejtjeink védelmére szolgáló olyan mikro-tápanyagokban, mint a folsav és a szelén.

Különféle ásványi anyagból (magnézium, mangán, vas, cink, egy halom, biológiailag értékes fehérjeféle) is jelentõs a tartalma, és nem mellesleg egyetlen gramm koleszterin sem lelhetõ fel benne.

A szójabab finomítva, tofu (szójatúró) formájában, tempehként (fermentált, fõtt szójamasza), illetve szójatészta, -szósz, -tej, -csíra és -joghurt formájában kerül asztalunkra. A szójaolaj - akár a fõzés során felhasználva, akár salátákra öntve - különösen gazdag az egészségünk számára fontos telítetlen zsírsavakban.

„Számos nemzetközi tanulmány értekezik a szójafogyasztás emésztéssegítõ és vérzsír-csökkentõ hatásáról. A vegetáriusok számára a szója az egyik legfontosabb fehérje-forrás” - hangsúlyozza Antje Gahl, a Német Táplálkozástudományi Társaság egyik szakértõje.

A fogyasztóknak mindössze egyetlen dolgot kell szem elõtt tartaniuk: a szója másodlagos növényi anyagokat - úgynevezett izoflavonokat - tartalmaz, amelyrõl állatkísérletekben bebizonyosodott, hogy nem csak a daganatos megbetegedés kialakulását gátolják, hanem bizonyos körülmények között ezzel éppen ellentétes- tehát rákkeltõ - hatást is produkálhatnak.

A „Food and Drug Administration - FDA” elnevezésû egyesült államok-béli egészségügyi szervezet 50 egymástól független tanulmány kielemzése után napi 25 grammban határozta meg a naponta kockázatok nélkül fogyasztható szójaprotein mennyiségét. Ez körülbelül 300 gramm tofunak vagy 800 ml szójatejnek felel meg.

„Aki a fehérjebevitelt szójatermékekkel szeretné szervezete számára biztosítani, a hüvelyes növény fogyasztásával jót tesz egészségének” - hangsúlyozza Manfred Metzler, a Karlsruhei Egyetem Élelmiszeripari Intézetének professzora.

„Ugyanakkor kisgyermekeknek nem ajánlott, az õ esetükben minden szülõt lebeszélnék róla.” Metzler figyelmeztetéséhez a berlini központú Német Nemzeti Kockázatelemzõ Intézet is csatlakozik: „a csecsemõk esetében kizárólag orvosi rendelvényre fogyasztható bármiféle szójatermék, ugyanis számos állatkísérletben derült ki, hogy az egyik, a szójában is megtalálható, hormonhoz hasonló funkciójú anyag fogyasztása a belsõ neki szervek és az immunrendszer elváltozásához vezethet”.

Mint számos jelentés esetében, úgy most is kellõen kritikusan kell fogadnunk azt a híresztelést is, miszerint a szója a spermiumok számát is csökkenti. Bár számos értekezés jelenti ezt ki egybehangzóan, a szakértõk szerint a kutatás módszere nincs eléggé tudományos módszerekkel körbebástyázva.

„A spermiumok köztudottan nagyon nagy számban termelõdnek az egészséges férfiak szervezetében. Még ha a szójafogyasztásnak van is csökkentõ hatása, a milliónyi hímivarsejt esetében ez a csökkenés elhanyagolható, s a férfi termékenysége gyakorlatilag változatlan” - mondja Helmut Heseker táplálkozáskutató, a Paderborni Egyetem szójaszakértõje, akinek kijelentését figyelembe véve azt is elfelejthetjük, hogy a férfiak szójafogyasztása hatásos fogamzásgátló módszer lenne.