rss
  • A titok: 2 bögre rum

  • Az elsõ rumos koktél elkészítése is a brit haditengerészethez, pontosabban Sir Edward Vernon angol admirális nevéhez fûzõdik.

    A rum a koktélok alapja, de az a legény, aki tisztán issza. A brit haditengerészetnél például ez volt a napi betevõ, a rumos koktélokat is egy admirálisnak köszönhetjük, a minõségi rumot pedig a karibi klímának. Az óceánok uraként ismert brit haditengerészet már az 1600-as években bevezette, hogy minden 18 év feletti tengerésze sör helyett naponta kétszer egy bögre nyolcvanszázalékos rumot kapjon.

    A páratlanul eredeti döntésnek köszönhetõen jócskán csökkent a hajókon a fedélzeti feszültség, de néha a létszám is, hiszen drámaian sok kótyagos tengerész esett a tatról a vízbe.

    Noha a maró ízû ital kiváló fájdalomcsillapítónak bizonyult a kisebb tengeri mûtéteknél, a hajózók egészségének és életének védelmében 1850-ben a fejadagot a felére csökkentették, majd az amerikaiak 1862-ben, a hagyományaikhoz jóval hûbb angolok 1970-ben végleg eltörölték.

    Az elsõ rumos koktél elkészítése is a brit haditengerészethez, pontosabban Sir Edward Vernon angol admirális (1684–1757) nevéhez fûzõdik.

    A matrózaiért aggódó kapitány vezette be a napi rumadag vízzel hígítását 1:4 arányban. Sõt az ihatóbbá tétel érdekében javasolta citrusok használatát is a keverékhez. A matrózok már az alkotó életében csodálattal adóztak neki, hiszen – noha nem tudtak róla – a nedûbe juttatott C-vitaminnak köszönhetõen a skorbut ellen is hatásos volt a védõital.

    A hálás matróznép el is nevezte grognak, Sir Edward Vernon beceneve után, mert maguk közt csak Old Grognak hívták, a gúnynevet a kapitány által gyakran hordott durva, grogram kabát miatt akasztották rá. Persze a cukornádat a nagy tengeri felfedezések elõtt is ismerte az emberiség. Már az ókorban termelték, sõt Kínában és Délkelet-Ázsiában erjesztett italt is készítettek belõle.

    A magas cukortartalmú nád igazi karrierje viszont akkor kezdõdött, amikor Amerika felfedezése után az elsõ telepesek a karibi szigetvilágban létrehozták hatalmas ültetvényeiket.

    Az olcsó afrikai munkaerõvel pár évtizeden belül megkezdõdhetett a jó minõségû és nagyüzemi méretû cukornádtermesztés és cukorgyártás. Azóta is ez a térség adja a legjobb minõséget, elsõsorban Jamaica, Puerto Rico, Martinique és Kuba, nem csoda, hogy a csúcsrumok ezekrõl a szigetekrõl kerülnek a bárpultokra.

    Mind közül Kuba emelkedett a legmagasabbra a termelt mennyiség és a nemzetközi ismertség tekintetében, nem kicsit az amerikai alkoholtilalom idején bevezetett szeszturizmusnak köszönhetõen.

    Pedig a rumkészítés nem is olyan bonyolult dolog. A frissen learatott cukornádat elõször kipréselik.

    Az egyszerûbb eljárás szerint a cukornád levét közvetlenül erjesztik, majd desztillálják, míg a macerásabbnál a nádlébõl elõbb kinyerik a cukor nagy részét, utána a visszamaradó, nagyjából negyvenszázalékos cukortartalmú melaszt erjesztik és desztillálják.

    Aki markáns, aromásabb párlatot szeretne elõállítani, az a szakaszos, aki simább, könnyebb italt akar nyerni, az a folyamatos lepárlást választja. Az elsõnél némiképp alacsonyabb, a másodiknál magasabb alkoholfokú szesz keletkezik.

    Az így nyert italt (spanyolul: aguardiente) tisztítás, szûrés után a maestro ronerók, a „rumkeverõ mesterek” házasítják, és vagy azonnal palackozzák, vagy tölgyfa hordós érlelésnek vetik alá. Noha a környékre jellemzõ magas külsõ hõmérséklet miatt jelentõs mennyiség párolog el évente a hordókból, az érlelt változat nemcsak a fogyasztóknak, hanem a készítõknek is közelebb áll a szívükhöz, elsõsorban amiatt, hogy a 15–25 éves palackokat igencsak borsos áron mérik. Mivel a legkedveltebb koktélok többségében rum az alapanyag, a bárokban megannyi névvel találkozhatunk. Havana Club, Captain Morgan, Bacardi, Appleton, Mount Gay, Barbancourt, Saint James, Demerara, hogy csak a leghíresebbeket említsük. Megannyi változatuk között elsõsorban a színük alapján tudunk eligazodni.

    Az áttetszõ párlat a white, blanco vagy silver nevet viselheti, a rövid idõre fahordóba kerülõ verziók a gold vagy oro nevet kapják.

    A sötét, barnába forduló rumok jellemzõje a testes, aromás íz és illat, amely a hosszú, legalább hét-nyolc éves, hordós érlelés eredménye, a címkén az añejo felirat utalhat rá. Külön kategóriát képeznek az ízesített (spiced) rumok, elsõsorban goldból készítik õket fûszerezéssel.

    Az elsõ rumos koktél elkészítése is a brit haditengerészethez, pontosabban Sir Edward Vernon angol admirális (1684–1757) nevéhez fûzõdik.

    A rum a koktélok alapja, de az a legény, aki tisztán issza. A brit haditengerészetnél például ez volt a napi betevõ, a rumos koktélokat is egy admirálisnak köszönhetjük, a minõségi rumot pedig a karibi klímának. Zóna-rumkörkép, csak tisztán.

    Az óceánok uraként ismert brit haditengerészet már az 1600-as években bevezette, hogy minden 18 év feletti tengerésze sör helyett naponta kétszer egy bögre nyolcvanszázalékos rumot kapjon. A páratlanul eredeti döntésnek köszönhetõen jócskán csökkent a hajókon a fedélzeti feszültség, de néha a létszám is, hiszen drámaian sok kótyagos tengerész esett a tatról a vízbe. Noha a maró ízû ital kiváló fájdalomcsillapítónak bizonyult a kisebb tengeri mûtéteknél, a hajózók egészségének és életének védelmében 1850-ben a fejadagot a felére csökkentették, majd az amerikaiak 1862-ben, a hagyományaikhoz jóval hûbb angolok 1970-ben végleg eltörölték.

    Az elsõ rumos koktél elkészítése is a brit haditengerészethez, pontosabban Sir Edward Vernon angol admirális (1684–1757) nevéhez fûzõdik. A matrózaiért aggódó kapitány vezette be a napi rumadag vízzel hígítását 1:4 arányban.

    Sõt az ihatóbbá tétel érdekében javasolta citrusok használatát is a keverékhez. A matrózok már az alkotó életében csodálattal adóztak neki, hiszen – noha nem tudtak róla – a nedûbe juttatott C-vitaminnak köszönhetõen a skorbut ellen is hatásos volt a védõital.

    A hálás matróznép el is nevezte grognak, Sir Edward Vernon beceneve után, mert maguk közt csak Old Grognak hívták, a gúnynevet a kapitány által gyakran hordott durva, grogram kabát miatt akasztották rá.

    Persze a cukornádat a nagy tengeri felfedezések elõtt is ismerte az emberiség. Már az ókorban termelték, sõt Kínában és Délkelet-Ázsiában erjesztett italt is készítettek belõle.

    A magas cukortartalmú nád igazi karrierje viszont akkor kezdõdött, amikor Amerika felfedezése után az elsõ telepesek a karibi szigetvilágban létrehozták hatalmas ültetvényeiket. Az olcsó afrikai munkaerõvel pár évtizeden belül megkezdõdhetett a jó minõségû és nagyüzemi méretû cukornádtermesztés és cukorgyártás.

    Azóta is ez a térség adja a legjobb minõséget, elsõsorban Jamaica, Puerto Rico, Martinique és Kuba, nem csoda, hogy a csúcsrumok ezekrõl a szigetekrõl kerülnek a bárpultokra. Mind közül Kuba emelkedett a legmagasabbra a termelt mennyiség és a nemzetközi ismertség tekintetében, nem kicsit az amerikai alkoholtilalom idején bevezetett szeszturizmusnak köszönhetõen. Pedig a rumkészítés nem is olyan bonyolult dolog. A frissen learatott cukornádat elõször kipréselik. Az egyszerûbb eljárás szerint a cukornád levét közvetlenül erjesztik, majd desztillálják, míg a macerásabbnál a nádlébõl elõbb kinyerik a cukor nagy részét, utána a visszamaradó, nagyjából negyvenszázalékos cukortartalmú melaszt erjesztik és desztillálják.

    Aki markáns, aromásabb párlatot szeretne elõállítani, az a szakaszos, aki simább, könnyebb italt akar nyerni, az a folyamatos lepárlást választja. Az elsõnél némiképp alacsonyabb, a másodiknál magasabb alkoholfokú szesz keletkezik.

    Az így nyert italt (spanyolul: aguardiente) tisztítás, szûrés után a maestro ronerók, a „rumkeverõ mesterek” házasítják, és vagy azonnal palackozzák, vagy tölgyfa hordós érlelésnek vetik alá.

    Noha a környékre jellemzõ magas külsõ hõmérséklet miatt jelentõs mennyiség párolog el évente a hordókból, az érlelt változat nemcsak a fogyasztóknak, hanem a készítõknek is közelebb áll a szívükhöz, elsõsorban amiatt, hogy a 15–25 éves palackokat igencsak borsos áron mérik.

    Mivel a legkedveltebb koktélok többségében rum az alapanyag, a bárokban megannyi névvel találkozhatunk. Havana Club, Captain Morgan, Bacardi, Appleton, Mount Gay, Barbancourt, Saint James, Demerara, hogy csak a leghíresebbeket említsük.

    Megannyi változatuk között elsõsorban a színük alapján tudunk eligazodni. Az áttetszõ párlat a white, blanco vagy silver nevet viselheti, a rövid idõre fahordóba kerülõ verziók a gold vagy oro nevet kapják.

    A sötét, barnába forduló rumok jellemzõje a testes, aromás íz és illat, amely a hosszú, legalább hét-nyolc éves, hordós érlelés eredménye, a címkén az añejo felirat utalhat rá.

    Külön kategóriát képeznek az ízesített (spiced) rumok, elsõsorban goldból készítik õket fûszerezéssel. Aki pedig már eligazodik a színek alapján, az elõbb-utóbb a területenként, érlelésenként, párlóüzemenként, cégenként eltérõ aromákat is felfedezheti.

    Így jelenik meg a kóstoláskor elõször a melasz, a vanília, a karamell és a szegfûszeg aromája, majd a fahéj, a pörkölt magvak és akár az ananász is.

    Aki inkább koktélokba keverve szereti, az a világos rumokat a Daiquiriben, a Bacardiban, a Piña Coladában, a Mojitóban és a Cuba Librében keresse, míg a testesebb, sötétebb fajtákat a Mai Taiban, a Planters Punchban, a Scorpionban vagy a Zombie-ban.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Legyen drága az egészségtelen étel!

    Táplálkozástudományi oktatásnál is eredményesebben lehet a fiatalokat az egészségesebb táplálkozásra rávenni, ha emelik a kerülendõ ételek árát - derült ki az Archives of Internal Medicine szaklapban közölt amerikai tanulmányból.

    A túlsúly, elhízás kezelésére már sok szakember javasolta a hizlaló élelmiszerek adójának emelését. Ezt bizonyos helyeken, például New York államban vagy Philadelphiában megtették, de a módszer mindenütt sok vitát váltott ki és eredményességét még nem sikerült bizonyítani.

  • Francia kaviár szibériai tokhalból

    Szibériai tokhalnak köszönhetõen visszakerül a francia éttermi kínálatba a francia kaviár. Bordeaux környékén, a Gironde-folyóban tenyészõ közönséges, vagy atlanti tokhal (Acipenser sturio) 1982-ben a túlhalászás és a vízszennyezés miatt csaknem kihalt, ezért védetté nyilvánították. Oroszországban és Iránban, a két fõ kaviártermelõ országban a túlhalászás és az orvhalászat miatt igencsak csökkent a tokállomány, így korlátozták az exportot. A kaviárkedvelõk segítségére végül a lénai tok, az Acipenser baerii "sietett" - jelenleg a halat négy francia cég tenyészti.

  • 5 élelmiszer, amely megszépít

    Amikor a bõrápolási rituálékról van szó, az egészséges étrend is segít. Bõrünk csúcsformában lehet tõle, és bizonyos ételekkel célzottan lehet harcolni egy-egy probléma ellen. Íme 9 étel, ami segít abban, hogy ragyogyó és egészséges legyen a bõrünk. 1. Alacsony zsírtartalmú tejtermékek

    A bõr egészségéhez alapvetõen fontos az A-vitamin, ami segít a sejtek helyreállításában. Az alacsony zsírtartalmú tejtermékek, mint a natúr joghurt, nagyszerû A-vitamin források, ugyanúgy, mint a máj, a brokkoli, a sárgarépa, az édesburgonya, a spenót és a kelkáposzta.

  • 5 étel a mellrák ellen

    A mellrák a nõket fenyegetõ halálokok között továbbra is az elsõ helyen áll. Ugyanakkor talán ez az egyetlen olyan rákos megbetegedés, amelynek kockázatát egy kis odafigyeléssel és egészséges életvitellel szinte a nullára csökkenthetjük. Nem véletlenül hangsúlyozzák a szakemberek a mammográfiai szûrések fontosságát: a korai felismerés akár életeket menthet! A mellrák megelõzéséért azonban az egészséges életvitellel, a megfelelõ táplálkozással is sokat tehetünk.

  • Gyümölcsborverseny volt Rudabányácskán

    Rudabányácska - Ribizlibõl, berkenyébõl, szederbõl és egyéb, nem feltétlenül bornak szánt gyümölcsökbõl készült borok vetélkedtek a hét végén a különben szõlõboráról is híres zempléni térségben, a történelmi Tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozó Rudabányácskán.

    Kozma István, a rendezvényt szervezõ Szépbánya Egyesület szóvivõje elmondta szerkesztõségünknek, hogy egy feketeberkenyébõl készült bor bizonyult a legnépszerûbbnek, de igazi kuriózumnak számított a csicsókabor is.

  • Ázsia és a tészta

    Ázsiában négy fõ alapanyagból gyártanak kifõzni való tésztát, sokszor még ma is kézi módszerekkel.

    Délkelet-Ázsiában fõként rizsbõl és mungóbabból, Japánban hajdinából, Kínában pedig ehhez járul a mienkhez hasonló búzalisztbõl készült tojásos tészta. A rizsliszt-tészta áttetszõ, fõzéskor egészen kifehéredik. Különbözõ szélességû metélt formájában, illetve nagyobb négyszög alakra vágva kapható. Ez utóbbit töltött tésztatáskákhoz használják. A rizslisztbõl készült tésztát elõször meleg vízzel kell felönteni, majd ha megpuhult, 2-3 percig fõzni.

  • Mely ételek tartalmazzák a legtöbb antioxidánst?

    Ételeink kiválasztásakor számos szempontot vehetünk figyelembe: legyen finom, tápláló, egészséges vagy éppen alacsony kalóriatartalmú. Ajánlatos azonban az antioxidáns-tartalomra is figyelni, amelyet az ORAC érték segítségével adhatunk meg. Egy táplálék antioxidáns-tartalmát, ORAC-mutató (oxygen radical absorbance capacity, szabadgyök-megkötõ kapacitás) adja meg. Az ORAC értékeket feltüntetõ táblázatot 2007-ben hozta nyilvánosságra az Egyesült Államok Mezõgazdasági Minisztériuma, a táblázatban 277 élelmiszer szerepel.

  • Rémséges a keresztallergia

    A görögdinnye hasonló allergiás reakciókat válthat ki, mint a parlagfû – a Mokkában sokat megtudhattunk a részletekrõl!

    Talán már unalmasnak tûnhet, ha újra szóba kerül az allergia, bár az ország lakosságának egynegyedét érinti a betegség. Ráadásul van egy új rém, az egyre gyakoribb görögdinnye-parlagfû keresztallergia. A részleteket megtudhattuk a Mokka két vendégétõl, Gábor Edinától, az OEFI fõigazgatójától és professzor Nékám Kristóf fõorvostól.

  • McItaly, az új hamburger

    McItaly a neve az olasz hamburgernek. Az Olaszországban is népszerû amerikai gyorsétterem-láncba száz százalékos olasz termék érkezett, és Róma tervei szerint a McItalyt globalizálni is fogják.

    Amerikai gyorsbüfében hamburgeres szendvicsbe harapott az olasz mezõgazdasági miniszter, az olasz termékek védelmezõje, aki heves harcot folytat a nem hazai élelmiszerek ellen. Õ volt az, aki karácsonykor nemet mondott arra, hogy az olaszok afrikai ananászt egyenek.

  • Betiltják az eszpresszót a kávézókban?

    Az olaszok szabványosítani akarják az igazi eszpresszó receptjét, mert attól félnek, hogy a kávézókban hígítják a híres italfélét. Az olaszok megunták, hogy szinte mindenhol másként készítik az eszpresszót és a kapucsínót, ezért szigorú szabályokhoz kötnék a kávéfélék készítését. Az olasz parlament mezõgazdasági bizottságának elnöke, Marco Lion attól tart, hogy elvész az olasz kávé igazi lényege, mert több európai kávézóban egyáltalán nem tudják, hogyan kell elkészíteni egy jó csészével. "Csak egy igazi és hiteles módja van a capuccino elkészítésének, a kávézókban mégis számtalan módon csinálják" - mondta a politikus.

  • Milyen az ideális fagylaltárus, lángosos és büfés?

    Fertõzõ betegségeket kaphatunk a bódékban gyártott kajáktól?

    Akadnak olyan országok, ahol veszélyes utcán át árusított ételt enni.

    Bár Magyarország nem tartozik ezek közé, mégis érdemes tisztában lenni azzal, hol szabad lángost venni, elcsábulni néhány gombóc fagylaltra vagy egy jó, fûszeres gyrosra - derül ki a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal (MÉBIH) hírlevelébõl.

  • Amit a francia konyháról tudni kell

    A francia konyha alapvetõen a római kori, valamint az olasz sütés-fõzési módszereket vette át, és fejlesztette tovább, mely utóbbit fõleg az uralkodói osztály igényei indították el.

    Ebben a tevékenységben különösen XIV. Lajos fõudvarmestere, Béchamel márki jeleskedett olyannyira, hogy mára már a francia lett a gasztronómia nyelve. Miután a XVI. századi francia konyhát a pazarlás jellemezte, a kor elõrehaladtával szükségessé vált némi reformáció.

  • Veszélyes az autós étkezés?

    Beállni egy gyorsétterem autósokat kiszolgáló sorába kényelmes ugyan, de sokan nem is gondolnák, hogy milyen veszélyeket rejt a fülkében történõ táplálkozás, illetve az azután maradó szennyezõdések.

    Egy közelmúltban készült brit kutatás szerint az autóban található ételmaradékok olyan baktériumoknak lehet a melegágya, melyek akár komoly fertõzéseket is okozhatnak. Szakértõk szerint az autó belsejének a rendben tartása legalább annyira fontos, mint az autómosás. A felmérés szerint amennyiben a ragyogó kasztni mögött a piszok kerekedik felül, akkor az autóvezetõ, illetve az utasok akár fertõzéseket is elkaphatnak.

  • Zsírégetõ hatású gyümölcsünk: a citrom

    A citrom zsírégetõ hatásának egyik kulcsa a citrom savasságában rejlik. A citromban található citromsav az emésztõrendszerbe kerülve kölcsönhatásba lép az ott lévõ egyéb savakkal és enzimekkel.

    Így a reggel éhgyomorra elfogyasztott citromos víz (magas rosttartalma miatt is) természetes módon támogatja az egészséges emésztést. A citromos víz fogyasztása tisztítja a vastagbelet, és segít megszabadulni a salakanyagoktól. Bélféreghajtó és puffadásgátló hatása is van. A lerakódott salakanyagoktól való megszabadulás kilókban is mérhetõ változást okoz.

  • Kiváló immunerõsítõ: a lime

    A zöld citrom, vagy ahogyan sokan ismerik, a lime, kiváló C-vitaminforrás, így a téli idõszakban bátran használhatjuk immunrendszerünk erõsítésére. A lime leginkább a trópusi és mediterrán területeken található meg. Õshazája az indonéz szigetvilág. Magyarországon csak keveset használjuk, de kellemes íze és egészségre gyakorolt pozitív hatása miatt egyre többek körében örvend népszerûségnek. Magyarul savanyúcitromnak és trópusi citromnak is nevezik. A citromhoz hasonlóan a zöldcitrom is nagymértékben tartalmaz C-vitamint, de található benne B1- és B2-vitamint, foszfor, vas, kalcium és kálium is.

  • Kenyér álomdiéta módra

    Ki ne szeretne kenyeret enni?

    Praktikus az elkészítéshez egy kenyérsütõgép, mely egyre több háztartásban megtalálható, ha nem szeretnénk az újabban divatos kertvégi kemencét szolgálatba állítani. A kenyérnek ma már több száz formája és íze közül tudunk választani. Ki emlékszik a régi szép idõkre, amikor még csak fehér kenyér volt, és a legnagyobb változatosságot a fél, illetve negyed kilós kiszerelés jelentette. Egy jó kenyér, ma már az egészséges táplálkozás és étrend része, így ehhez szeretnénk egy receptet ajánlani.

  • Halevéssel az artériák meszesedése ellen

    Az omega-3 zsírsavat tartalmazó, halban gazdag étrend állhat annak hátterében, hogy a Japánban élõ középkorú férfiaknak kevesebb problémát okoznak a lerakódások miatt beszûkült artériák, mint az Egyesült Államokban élõ fehér és japán felmenõktõl származó férfiaknak - állítják amerikai kutatók.

    Az amerikai kardiológusok szakfolyóiratában megjelent tanulmány szerint a pittsburgh-i kutatók a Japánban élõ japán férfiak vérében kétszer nagyobbnak találták az omega-3 zsírsav szintjét, és artériáik kevésbé meszesedtek el az Egyesült Államokban élõ fehér és japán férfiakhoz képest.

  • A mogyoró számos tekintetben hasznos szervezetünknek

    A mogyoró számos tekintetben hasznos szervezetünknekA mogyoró olajtartalma magas, 100 grammonként kb. 560 kalóriát tartalmaz. Nem árt tudni, hogy telítetlen zsírsavakról van szó, amelyek valójában egészségesek. A telítetlen zsírsavak a szervezetbe jutva hormonokat termelnek, fokozzák a zsíranyagcserét és támogatják az idegműködést. A telített zsírsavakkal ellentétben nem emelik a koleszterin szintet és nem rongálják az erek falait. Úgynevezett jó koleszterint tartalmaznak, melyek a rossz koleszterinnel szemben védnek a szívinfarktus és szélütés ellen.

  • Csontjaink védelme érdekében fogyasszunk sok gyümölcsöt és zöldséget

    Csontjaink védelme érdekében fogyasszunk sok gyümölcsöt és zöldségetHa sok fehérjét és gabonaszármazékot eszünk, akkor a testünk sok savat termelhet - mondják a tudósok, s ez növelheti a kalciumkiválasztást, így gyengítheti a csontokat. Egy új tanulmány szerint azonban, ha fokozzuk a lúgbevitelt, például úgy, hogy sok zöldséget és gyümölcsöt eszünk, akkor az erősítheti a csontokat. A felmérés során 171, ötven fölött járó férfit és nőt kértek arra, hogy szedjen egy gyógyszert. Egyeseknek placebót, másoknak kálium-bikarbonátot, nátrium-bikarbonátot vagy kálium-kloridot adtak három hónapig.

  • Mi is az a turbolya

    A turbolya (Anthryscus cerefolium H.) illata kissé az ánizsra emlékeztet, édeskés ízû növény, már a rómaiak is használták. Értékét és érdekes aromáját újabban ismét kezdik felfedezni. Elvadulva akácosokban, cserjésekben, kerítések mentén is megtalálható. A turbolya illó olajat, glikozidát, keserû anyagot tartalmaz. A zöldségleves, húsleves, és a báránysült ízletes fûszere. Kora tavasszal megjelenõ zsenge hajtásaiból salátát lehet készíteni.

    Teája vese, hólyag, légzõszervi és emésztõszervi megbetegedések esetében nagyon hasznos.