rss
  • 12 kérdés és válasz a hússal vagy anélkül kérdéskörhöz

  • "Amíg vágóhidak vannak, addig csataterek is lesznek!" (Lev Tolsztoj)

    Leírás: A vegetáriánus olyan személy, aki nem eszik húst, beleértve a halat és a szárnyasokat. Több fajtája is van: az ovo-lakto vegetáriánusok csak húst nem fogyasztanak, de tojást és tejtermékeket igen, a laktovegetáriánusok viszont csak a tejtermékeket fogyasztják, a tojást már nem. A vegánok semmilyen állati eredetû táplálékot nem vesznek magukhoz.

    loading...

    1. A hús egy darab életerõ?
    A húsfogyasztás más okok mellett egyik fõ okozója a civilizációs betegségeknek, mint pl.: cukorbetegség, köszvény, májzsírosodás, vízlerakódások, reuma, allergiák, anyagcserezavarok és szív-, vérkeringési és rákbetegségeknek. Ezek a betegségek a túlzott -, és a hiányos táplálkozás következményei. Ezen betegségek és sokféle allergia oka, az állati fehérjében található. Számos tanulmány kimutatta ezeket az összefüggéseket. Sok bõrbetegség, amelyek különben gyógyíthatatlannak számítanak, csak a húsfogyasztás abbahagyásával gyógyítható. Azon népcsoportok, akik hagyományosan vegetáriánus életmódot folytatnak egyértelmûen egészségesebbek.

    2. A vegetáriánus táplálkozás hiánybetegségekhez vezet?
    Nem! Egy kiegyensúlyozott növényi táplálkozás tartalmaz minden tápanyagot (fehérje, zsírok, szénhidrátok, vitaminok és ásványi anyagok) kielégítõ mennyiségben. Ez különösképpen érvényes minden aminosavra, a B12 vitaminra, a vasra és kalciumra. A heidelbergi, német rákkutató központ 11 éves kutatássorozatának eredményeit tartalmazó legutóbbi tanulmánya, a vegetáriánusoknak hosszabb várható élettartamot és lényegesen kisebb megbetegedési arányt (különösen rák és keringési betegségeknél) igazol.

    3. Miért van tömeges állattartás?
    Az utóbbi évtizedekben ugrásszerûen megnõtt hús és tojásfogyasztás, az üzleti jellegû tömeges állattartást kiterjesztette. Ez az üzleti szemlélet drámai helyzetbe sodorja az állatokat. A tömeges állattartás folyamatos kínzás, az állatok alapvetõ létigényeinek semmibevétele: végletesen szûk bezártság, nyugvóhelyek hiánya, nem a fajnak megfelelõ táplálék, stb... Ez az olcsóbb hús és tojás iránti kereslet egyik szörnyû következménye.

    4. Hogyan jut a vegyszer a húsba?
    A tömeges állattartás elkerülhetetlen velejárója az állatok antibiotikumokkal, hormonokkal, nyugtatókkal, növekedésserkentõkkel való gyógyszerezése. Ezen vegyszerek jelentõs része a húsfogyasztással az emberi szervezetbe kerülhet. Bizonyos, veszélyes növényvédõ szerek a húsban négyszázszorosan koncentrálódhatnak.

    5. Miért pazarló a húsfogyasztás?
    10 kg gabonából még 1 kg marhahús sem "állítható elõ". Közvetlenül felhasználva a gabonafélék és más szántóföldi és erdei termények tehát legalább tízszeres élelem mennyiséget biztosítanak. Aki húsból táplálja magát, sokkal többet használ fel növénybõl, vízbõl és talajból, mint a vegetáriánusok.

    6. Mi köze a "harmadik világ" éhezésének a húsfogyasztáshoz?
    Az éhezõ országokból évente 23 millió tonna gabonát exportálnak az EU számára, hogy ott, az olcsó takarmányból óriási húshegyeket termeljenek. Az UNICEF szerint naponta 40000 gyermek hal éhen, mivel a megmûvelhetõ területeken élelmiszer helyett takarmányt termesztenek a "fejlett" országok számára.

    7. Felfalni és felfalva lenni. Hát nem teljesen természetes ez?
    Sok ember áttérne a vegetáriánus életmódra, ha az állatokat, amiket megesznek maguknak kellene megölniük. Nem veszik tudomásul, hogy az "étel" milyen szenvedések árán került a szájukba. Mivel jól, sõt még jobban élhetünk húsevés nélkül, ezért értelmetlen kegyetlenség megöletni õket.

    8. A vegetáriánus táplálkozás a jövõ táplálkozása?
    A Föld lakossága folyamatosan nõ. A megmûvelhetõ területek óriási ökológiai károk nélkül nem növelhetõk meg, sõt, az állandó túlzott igénybevétel és az egyoldalú kizsákmányolás miatt inkább csökkennek. A hús-, tojás- és tejtermelés számlájára írható a talajerózió 85%-a világszerte. Az egész világra kiterjedõ vegetáriánus táplálkozás és igazságos élelmiszerelosztás megvalosulása esetén, ma és a jövõben senkinek sem kellene éheznie. Ezt az esélyt mulasztjuk el, ha fenntartjuk a húsfogyasztást.

    9. Miért felelõsek a húsevõk az erdõpusztulásért?
    A savas esõk kialakulásához az ipar kéndioxid, a közlekedés nitrogénmonoxid szennyezése mellett, az ammónia is hozzájárul, ami a nagyüzemi állattartás egyik mellékterméke. Az ammónia salétromsavvá való átalakulása után a savas esõ részévé válik. A nagyüzemi istállók körüli erdõterületek erõsen károsodtak. Hollandiában az erdõpusztulások 30%-ban a nagyüzemi állattartás következményei. A trágyából származó ammóniafelhõk még Lappföldig is eljutnak.

    10. Mivel károsítják a talajvizet?
    A talajvíz szennyezettségéhez a mûtrágyázáson kívül a nagyüzemi hígtrágya felhasználása is hozzájárul. A nitráttal szennyezett víz rákbetegségeket, a vérkép kóros elváltozását és csecsemõknél életveszélyes károsodásokat okozhat. Megnövekedett nitrátszint mutatható ki több ásványvízben is, ami arra utal, hogy a szennyezõdés már nagyon mélyen behatolt a talajba.

    11. Hogyan járul hozzá a húsfogyasztás a természet pusztulásához?
    Ahhoz, hogy kis területeken sok takarmányt termeljenek és a felhalmozódott trágyát ún. trágyaelnyelõ-helyeken elhelyezhessék, óriási földeket kell monokultúrával betelepíteni, elsõsorban kukoricával, mivel ez azon haszonnövények egyike, amelyek nagy trágyamennyiséget elviselnek. A túlzott trágyázás miatt növényvédõ szereket, rovarölõ - és gombaölõ szereket permeteznek. Ezek megváltoztatják a talajökológiát, a talajba hatolnak és mint maradványok az élelmiszerekben megjelennek. Hústermelés nélkül a mezõgazdaság sokkal kímélõbb és eredményesebb lenne.

    12. Mi köze van a karajnak és marhaszeletnek az õserdõhöz?
    A dél-amerikai esõerdõket ("Földünk tüdejét") katasztrófális mértékben irtják az amerikai és európai húsfogyasztók megbízásából. Ezen földeket gyorsan elemészti a sivatag, így a farmerek csak rövid idõre jutnak takarmánytermelõ és legelõterületekhez. A vízháztartás, az éghajlat és a levegõ széndioxidtartalma tartósan megváltozik. Növény és állatfajok pusztulnak ki...

    Pythagoras Társaság az erõszakmentes ember-állat kapcsolatért
    Cím: Ausztria - 1090 Wien Porzellangasse 27.
    Tel.: (00-431-310-93-01)

    Fordította: Mise Darko


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Miért egészségesek a rostos ételek?

    A rostokban dús ételek jótékony hatása régóta ismert, azonban most arra is fény derült, hogy pontosan miért: a rostok "durva" felületének hatására a bélcsatorna falában fokozódik a nyáktermelés, amely megkönnyíti a táplálék továbbjutását a béltraktus további részeibe. Paul L. McNeill (Medical College of Georgia) és munkatársainak új tanulmánya arra enged következtetni, hogy amikor rostos ételeket - teljes kiõrlésû gabonaféléket, zöldségeket és gyümölcsöket - fogyasztunk, azzal folyamatos sérüléseknek tesszük ki a bélcsatorna falának sejtjeit. Azonban az említett ételek jótékony hatásának magyarázata éppen ebben a gyulladásos reakciókat kiváltó folyamatban rejlik.

  • Az egészséges szív legnagyobb titka!

    A szív és érrendszeri panaszok tipikusan nyugati népbetegségnek számítanak. Létezik azonban egy anyag, aminek segítségével megóvhatjuk szívünket az esetleges problémáktól: ez az E-vitamin.

    A szív és érrendszeri betegségek megelõzéséhez és terápiájához nem elegendõ pusztán egészséges életmódot folytatnunk, és helyesen táplálkoznunk. Ha nem elégítjük ki szívünk E-vitamin szükségletét, minden igyekezet hiábavaló lehet.

  • Õszi gyümölcsök az asztalon

    A legtipikusabb õszi gyümölcs a szõlõ. Ilyenkor van a szüreti idõszak, amit régen - és helyenként most is - szüreti mulatságokkal, bálokkal és különféle népszokásokkal, hagyományokkal kötöttek össze.

    Egyszóval nagy esemény a szõlõszedés, ám nemcsak azért, mert ez a finom gyümölcs ilyenkor kerül az asztalra, hanem elsõsorban a bortermelés miatt. Ám minden ellenkezõ híreszteléssel szemben a szõlõ gyümölcsként is nagyon egészséges, sõt a legegészségesebb gyümölcsök közé tartozik.

  • Itt az eperszezon!

    Izgalmas ételek és italok készíthetõk a gyümölcsbõl. Valaha a fõurak kiváltsága volt, ma már azonban mindenki számára elérhetõ az eper. Megjelent a pesti piacokon a valódi magyar szabadföldi eper, amely az egyik legfinomabb gyümölcsök - no meg a legizgalmasabb étel és ital alapanyagok - egyike. Az eper valaha luxus volt, fõurak kiváltsága, ma már azonban mindenki számára hozzáférhetõ a gyümölcs. Az elmúlt években akár februárban is vehetünk epret, persze annak nincs annyira zamatos íze, mint az igazi magyar földiepernek.

  • Vashiány csecsemõ- és kisdedkorban

    A vérszegénység kialakulásának több oka is lehet, de a leggyakoribb tényezõ a vas hiány miatti kevés vérfesték- (hemoglobin-) képzõdés. A gyerekkori vashiányos vérszegénység sajnos nagyon gyakori.

    Ennek okát legtöbbször a nem megfelelõ táplálkozásban találjuk meg.

    A normál hemoglobinszint függ a csecsemõ korától, ezért egy mért érték csak akkor értékelhetõ, ha ismerjük a gyermek életkorát is.

  • Az arab konyha titkai

    Az arab konyha története az arab világnak a története: ételeik a múlt gyõzelmeinek és vereségeinek emlékét õrzik.

    A pásztor- és kereskedõ-életmódot folytató régi arabok mindössze néhány egyszerû ételt fõztek: sûrû, zöldséges húslevesbe morzsolt kenyeret (szeridet), datolyából, vajból és tejbõl kevert hajszot. Ezek Mohamed próféta kedvenc ételei voltak. A kevés húsból, sok zöldséggel készült ragufélék (marakák) fûszeresebb változatai ma is a leggyakoribb arab ételek.

  • Jönnek a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek

    Brit szakemberek fontolóra vették, hogy a jövõben D-vitaminnal dúsított élelmiszereket dobjanak a piacra, miután egy friss felmérésbõl kiderült: az ország lakosságának 40 százaléka D-vitamin hiányban szenved.

    A vitamint a jövõben számtalan élelmiszerhez hozzáadhatják, például a tejhez, hogy megóvják az emberek egészségét. Mivel a britek majdnem felének szervezetében annyira alacsony a D-vitamin szint, hogy az már az egészségükre is veszélyes lehet, a tudósok úgy gondolták, fontolóra veszik, hogy a jövõben vitaminnal dúsított termékeket dobjanak a piacra.

  • Barát, vagy ellenség a tojás?

    A tojásban igen magas tápértékû fehérjék vannak, melyek az összes esszenciális aminosavat tartalmazzák, ráadásul számos, egyéb élelmiszerekben alig fellelhetõ vitamin, és különféle biológiai folyamatokban nélkülözhetetlen ásványi só is jelentõs mennyiségben, és biológiailag könnyen hasznosítható formában van jelen a tojás különbözõ részeiben. Érdekes, és igen elgondolkodtató, hogy ennek ellenére az 1960-as évek végén egy félreértelmezett összefüggés mégis letaszította a tojást táplálkozástani piedesztáljáról, és mintegy három évtizeden át az elsõ számú népegészségügyi közellenségnek minõsítette.

  • A csokoládé jótékony hatása a szervezetre

    Édes és krémesen lágy, vagy sötét és keserû – a csokoládé élvezet az érzékszervek számára. Kellemes íze elégedettséget és komfortérzetet vált ki fogyasztójában, és most új tudományos kísérletek eredményei adnak még több indokot arra, hogy a csokoládé rajongói legyünk: fantasztikus táplálkozási elõnyöket nyújt, feltéve, hogy kiegyensúlyozott étrend részeként fogyasztjuk.

    Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az igazi, jó minõségû csokoládé, illetve kakaó a fenséges íz mellett egészséget szolgáló polifenolokat, köztük flavonoidokat tartalmaz.

  • A halételekrõl

    Honfoglalóink és a késõbbi századok konyhájának sajnos csak a hulladék morzsáit ismerjük. Amit a régi korok szokásairól tudunk az, részben a nagyurakét õrzi. A köznépire csak a néprajzi és más összehasonlító tudományok segítségével tudunk visszavonatkoztatni. A 15.századig hazai konyha-recept csak egy kézen megszámlálható mennyiségben maradt ránk. Mátyás királyunk után lett divatos-külföldi mintára-megörökíteni az étkek és italok elkészítéséhez adandó recepteket.

  • Mûzlit reggelire

    Bár az egészséges életmódnak egyre több elkötelezett híve van, az egészséges táplálkozást követõk tábora nem bõvül olyan mértékben, mint kellene. Egy most nyilvánosságra hozott felmérés szerint 1997 óta töretlenül növekszik a müzlik és gabonapelyhek, valamit az ezekbõl készült szeletes rágcsálnivalók kedveltsége. Azonban a férfiaknak csak 20, s a nõknek is csak 30%-a fogyaszt ilyen termékeket rendszeresen. Ha ehhez még azt is figyelembe vesszük, hogy egy két évvel ezelõtti felmérés szerint csökken a reggelizõk aránya, s az akkori adatok szerint a lakosság alig fele kezdi a napot valamilyen étkezéssel, akkor bizony érdemes elgondolkodni azon, valóban egészségesen táplálkozunk-e.

  • Nyerskoszt diéta

    A friss, nyers zöldség és gyümölcsfélék a vitaminok és ásványi anyagok tárházát vonultatják fel. Ezen kívül számos olyan másodlagos növényi anyag létezik, amelyek elengedhetetlenek a szervezet egészséges mûködéséhez. Ilyenek az enzimek, az aroma és illatanyagok, valamint a színanyagok. A nyerskoszt nemcsak életerõvel ajándékoz meg, de a fölösleges kilóktól is megszabadít. A friss, nyers zöldség és gyümölcsfélék a vitaminok és ásványi anyagok tárházát vonultatják fel. Ezen kívül számos olyan növényi anyag létezik, amelyek elengedhetetlenek a szervezet egészséges mûködéséhez.

  • Hal és hagyma a fogaink védelmében!

    Sokan talán nem tudják, de már a rágás is tisztítja a fogsor felületét. Ha répát, vagy teljes kiõrlésû kenyeret eszünk, az hasonlóképp tisztít, mint a fogmosás. A nyál, a test fogkrémje pedig segít a kalcium és fluorid beépülésében is. Összeállításunkból megtudhatja, milyen ételekkel õrizheti meg fogsora egészségét.

    A cukor a fogak ellensége, de arról már kevesebbet tudunk, hogy a ketchup, a majonéz, a mustár, de még a gabonapehely is tartalmaz cukrot.

  • Már a halolaj-kapszulák sem megbízhatóak?

    Osztrák kutatók különbözõ preparátumokat tesztelnek, amelyek elvileg védenek a szívbántalmaktól. A tudósok szerint a kapszulák tartalmában igen nagy különbségek vannak. Tudományos vizsgálatok alapján a halolaj - amelyben sok az Omega-3 zsírsav - megvéd a hirtelen szívhaláltól. Ugyanakkor a piacon található preparátumok esetében az aranyszínû folyadékról elmondható, hogy nem mind arany, ami fénylik, vagyis gyakran nincs meg a szükséges adag a kapszulában.

  • Ártalmas a túl sok alvás

    Széles körben ismertek annak a veszélyei, ha valaki túl keveset alszik, azonban egy kaliforniai vizsgálat szerint azoknak is számolniuk kell bizonyos következményekkel, akik túl sokat alszanak.

    Azok, akik napi 9-10 órát alszanak, nehezebben alszanak el, és nem képesek tartósan aludni, ezen kívül más alvászavaraik is lehetnek - állítják a San Diego-i University of California kutatói. Alvászavarnak minõsül az alvajárás, a hajnali felébredés és a visszaalvásra való képtelenség, valamint a napközben tapasztalt fáradtságérzés.

  • Narancs diétával a kilók ellen

    A narancs egész évben kapható gyümölcs, ami tele van C vitaminnal. Kalóriatartalma meglehetõsen alacsony, ezért kiváló táplálék diétázók számára is. A narancs a C vitamin mellett tartalmaz még nagy mennyiségben karotint és flavonokat, ezáltal antioxidáns hatású. Nyugtató hatású az idegekre, így a stressz ellen is kiváló. Nobelitin tartalmának köszönhetõen csökkenti a vér sûrûségét, csomósodását. Jelentõs A-vitamint is tartalmaz, ami segíti a légzõszervek zavartalan mûködését. Továbbá a narancsban található ásványi anyagok pedig csökkentik a vérnyomást. Rendszeres fogyasztásával pedig mérsékli, majd megszünteti az emésztõrendszeri problémákat.

  • Zsírforradalom az Egyesült Államokban

    Az Egyesült Államokban felfedezik a zsírsertést, valóságos zsírforradalom kezdõdik - idézte a legbefolyásosabb amerikai üzleti lap, a The Wall Street Journal Heath Putnamet, a világhírû magyar sertésfajtát, a mangalicát tenyésztõ Wooly Pigs cég vezetõjét.

    A washingtoni Wooly Pigs az elsõ olyan amerikai vállalat, amelyik mangalica sertést importál. A cég a göndör szõrû magyar sertésfajtát már saját telepein tenyészti osztrák módszerek alkalmazásával. A Wooly Pigs vezetõje szerint a mangalicából készült ételeket sok étterem fel akarja venni kínálatába.

  • Tényleg egészséges a barna kenyér?

    Az egyszerûség kedvéért is gyakran eszünk kenyeret.

    Reggelire vagy napközben összedobunk egy szendvicset, ezt elcsomagolhatjuk az iskolába, munkába is, ez a legegyszerûbb, ha gyorsan szeretnénk valami laktatót enni. Aki egészségesebben szeretne élni, barna kenyér közé teszi a szalámit vagy sajtot. De vajon tényleg egészségesebb vagy csak azt hisszük?

    Tévedés, hogy a barna vagy a félbarna kenyér csak attól más, mint a fehér, mert másféle gabona lisztjét használják hozzá.

  • A gyorséttermek rabságában!

    Az Egyesült Államokban csaknem 600 kamaszkorú és nem idõs felnõtt rendszeres megkérdezésével folyik az a vizsgálat, amelyben a kutatók elsõsorban arra kíváncsiak, hogy az ételek összetételének, kalóriatartalmának feltüntetése milyen módon és mértékben befolyásolja az étlapról történõ választást.

    A gyorsétteremláncok mind népszerûbbek világszerte, de sikerüknek csak egyik oka az, hogy igen gyorsan lehet bennük megebédelni vagy vacsorázni. Egy nagy vizsgálatban még tíz további szempontra adtak választ a megkérdezettek; az eredményt a Journal of the American Dietetic Association szakfolyóirat közölte.

  • Luxus lett a hasábburgonya!

    Valósággal luxuscikké vált Európában a hasábburgonya, miután egyfelõl a rossz európai termés, másfelõl pedig a chips újmódi kínai divatja miatt egyetlen év alatt megkétszerezõdött a krumpli ára. A belga burgonyatõzsdén a bintjes néven ismert burgonyafaj tonnája ezen a héten már 300 eurót (több mint 75 ezer forint) ért, ez kétszerese a tavalyinak, és tízszerese a 2003 évinek, amikor rekordtermést takarítottak be a gumós növénybõl. Az árváltozás fõ oka azonban a kínai ízlés változása.

loading...