rss
  • A csokoládé története

  • Az elsõ kakaóültetvényeket Közép- és Dél-Amerika forró dzsungeljeiben gondozhatta emberi kéz az azték és maja civilizációk fénykorában.

    A kakaófa egy 10-15 méter magas trópusi fa, termése 20-30 cm hosszú és ez tartalmazza azt a kakaómagot, melybõl kakaóport és kakaóvajat gyártunk. A dél-amerikai bennszülöttek viszont mámorító hatású italokat készítettek. A kakaóitalt fõként ünnepeiken és szertartásaik alkalmával itták. Varázslatos, gyógyítóhatást tulajdonítottak neki. Ezért a fa termését nagy becsben tartották és csereeszközként pénz helyett is használták.

    Az elsõ európai aki megkóstolhatta a közép-amerikaiak titokzatos italát természetesen Kolombusz Kristóf volt. A kakaóbab elsõ európai bemutatkozása viszont kevés sikerrel járt. Amerika felfedezése után spanyol hódítók szállták meg az azték birodalmat. Fernando Cortez elfoglalta a birodalom fõvárosát és az azték állam kormányzójává neveztette ki magát. A legyõzött uralkodó felajánlotta a szent kakaóital, a forró csokoládé receptjét. Cortezt megnyerte az ismeretlen ital és magával vitte Európába. A spanyol királyi udvar volt az elsõ hely ahol a titkos receptet kipróbálhatták. A csokoládéital már nagyobb sikerrel járt, mint a kakaóbab pár évvel korábban.

    Más országokban is próbálkoztak a kakaóbab felhasználásával, de az eredmény túl keserû volt. Ennek oka, hogy a spanyolok féltve õrizték titkukat egészen a 17. századig, mikor fény derült arra, hogy a csokoládét cukorral és vaníliával ízesítik. Az azték uralkodó - Montezuma - titkát idõvel elfeledték és más termékeket, fõleg kemény csokoládét készítettek a kakaóból. Az egyetlen hely a világon a Cadbury Csokoládémúzeum, ahol az eredeti recept szerint még ma is megkóstolható a kakaóital. A titok szerint a gyógyhatású ital szerecsendió, fahéj, méz, vanília és chili felhasználásával készül.

    A kakaófától a csokoládéig

    Az örökzöld kakaófa egy évben kétszer hoz termést. A kemény héjú termést feltörik és a magokat a béllel együtt száradni, majd erjedni hagyják. Majd az ültetvényen a magokat zsákokba csomagolják, ez a kakaóbab. A csokoládégyárakban a magokat megtisztítják majd pörkölik. A pörkölt kakaóbabot apró darabokra törik, majd kakaómasszává darálják. Ebbõl préselik ki a kakaóvaj egy részét. A száraz maradványt kakaóporrá törik. A valódi csokoládéital kakaómasszát és kakaóvajat is tartalmaz. Édesítés és sûrítés után nyers csokoládé lesz belõle. Ebbõl készül - cukor és tejpor hozzáadásával - a barna színû tejcsokoládé. A fehér csokoládé kakaóvajból, cukorból és tejbõl készül. A különleges csokoládék - mint pl. a Cadbury - receptje természetesen nem ilyen egyszerû. A nagy múltú csokoládégyárak mindegyike saját, titkos receptjeit használja. A Cadbury-receptek egy része száz évnél is idõsebb. Így aki Cadbury csokoládét vásárol egy darabka történelmet tarthat a kezében.

    Cadbury


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tojásfestés, -díszítés

    A fogyasztásra szánt húsvéti tojásokat ételszínezékkel vagy tojásfestékkel fessük, melyek általában a fehér héjú tojásokon mutatnak jól. A festéket (hacsak nem ír mást a használati utasítás) tegyük a tojásfõzõ vízbe, és tegyünk hozzá két evõkanál ecetet, ezzel élénkebbé, teltebbé tehetjük a színeket.

    A készen kapható tojásfestékeken kívül természetes anyagokat is használhatunk a húsvéti tojásfestéshez. A vöröshagymahéjjal együtt fõzött tojások színe mélysárga lesz, a vöröskáposzta levélbe csomagolté pedig halványlila.

  • Istenek ételei a gombák

    Kiváló gyógyhatással rendelkezik számos, Magyarországon is termõ és termeszthetõ gombafaj. A természetes gyógymódok között is eredményesen alkalmazható a gombagyógyászat, melyet Jan Lelle szakértõ a fitoterápia mintájára mikoterápiának nevezett el. Bár a gombákat nem vehetjük egy kalap alá a gyógynövényekkel, hiszen nem növények, hanem a növény- és állatvilágon kívül létezõ élõlények egy csoportját képezik, mégis gombákkal és a gombákból készített anyagokkal ugyanolyan eredményesen lehet gyógyítani, mint sok jó hatású gyógynövénnyel.

  • Az immunrendszerünk erősítése sütőtökkel

    Az immunrendszerünk erősítése sütőtökkelA sült tök kellemes csemege, ha hidegre fordul az idő. Ráadásul jót tesz, ha minél többet eszünk belőle. Hidegebb időszakban könnyen meghűl a szervezet, viszont a sütőtök kiválóan alkalmas, hogy megerősítsük az immunrendszerünket, felkészítve a testet a beteges időszakra. Megelőzhető a megfázás, tüdőgyulladás és más légúti megbetegedések. Hasi gondok kezelésére szintén javallott, mivel béltisztító hatása van. Ezek mellett úgy tartják, alkalmas a máj- és veseproblémák megszüntetésére. A sárga színe árulkodik magas béta-karotin tartalmáról.

  • Hormonjaink miatt kívánjuk a hízlaló ételeket?

    Ha valaki diétázik, tisztában van azzal, hogy távol kell tartania magát a zsíros, hizlaló ételektõl.

    Sokan ilyenkor mégis ellenállhatatlan vágyat éreznek egy tábla csoki után, és azt kívánják, bár létezne egy olyan pirula, amely megszüntethetné ezt a kínzó vágyat. A tudósok szerint ez a csodaszer egy napon valóban segíthet a kívánósság legyõzésében: felfedezték ugyanis, hogy az 'éhséghormon' nagy szerepet játszik abban, hogy milyen ételekre vágyunk. A szóban forgó hormon a ghrelin, amelyrõl már régóta tudják, hogy szerepe van az éhség szabályozásában.

  • A kivi és gyógyhatásai

    A kivi kúszónövény, Új-Zélandban honos. Tyúktojás alakú és nagyságú gyümölcs. Ma már elterjedt a világban, mert gyümölcse egzotikus, érdekes íze lehetõvé tette, hogy nem maradhat ki a gyümölcssalátából. Magában is fogyasztható. Ha nincs teljesen megérve, a citromnál is savanyúbb, egyébként, ha érett az íze kissé sós-édeskés, különleges. A kivirõl bebizonyították, hogy az egyik azok közül, amelyeknek legjobb hatása van az egészségre. A kivi értéke az ásványtartalmában van. Sok káliumot tartalmaz, valamint van benne boron is.

  • Hússal, vagy hús nélkül egészségesebb az élet?

    Egészséges a hús megvonása? Teljesen le kell róla mondani vagy elég, ha idõnként tisztítókúrát tartunk? Mennyire veszélyesek a radikális tisztítókúrák?

    A vegetáriánus étrend és a hosszabb-rövidebb ideig tartó böjtök egészségre gyakorolt hatásai körül sok vita alakult ki. Kutatások szerint a húsmentes táplálkozással több betegség – így a cukorbetegség, szívpanaszok és elhízás – kialakulásának kockázata csökkenthetõ, emellett a daganatos megbetegedések elõfordulása is visszaszorítható.

  • Étrend és elhízás: a szénhidrát az ellenség vagy a zsír?

    Világszerte aggasztó mértékû az elhízás mind a fejlett, mind a fejlõdõ országokban. Nem esztétikai problémáról vagy szó, hanem krónikus betegségrõl, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1998-ban deklarálta betegségnek a tekintélyes túlsúlyt - hangzott el a Magyar Elhízástudományi Társaság hétfõi ülésén.

    A mûhelyvita és az azt megelõzõ tájékoztató fõ témája az volt, miképpen hat az étrend a fogyókúrára.

  • Ételek az õszi depresszió ellen

    Hivatalos nevén endorfin, népszerû nevén boldogsághormon. Mi az endorfin?

    Különleges, fehérje jellegû anyag, amit a szervezeted termel. Nem kerül pénzbe, csak egy kis odafigyelésbe, hogy a boldogsághormon kiválasztódjék, s te megúszhasd az õszi-téli nyomottságot. Visszavonhatatlanul megjött az õsz. Ilyenkor sokan befordulnak a sarokba, átadják magukat a depressziónak. Az endorfin az agyban termelõdõ fehérje jellegû, hormon tartalmú anyag, mely egyrészt a fájdalom csillapításáért, másrészt az örömérzetért felelõsek.

  • Ha nyár vége, akkor szöllõszüret!

    A szeptember végétõl novemberig tartó idõszak legfontosabb gazdasági, s egyben társadalmi eseménye a szüret. A parasztgazdaságokban, a szõlõkben végzett más társadalmi munkákkal szemben ez társas cselekmény volt, ezért is kapcsolódott hozzá a nap végén ünneplés, táncos mulatság. Még ma is olyan eseménynek számít, amelyen rokonok, barátok, családtagok összejönnek, s a közös munka mellett szórakoznak. A szüret korábban az úgynevezett csíziós (vagy jeles napokhoz) kötõdött.

  • A méz pergetése

    A méz egyik legfontosabb táplálékunk. Elsõ jelek a Cromagnoni õsember sziklarajzáról származnak. A Fáraók korában legértékesebb adománynak tartották. A görögöknél Isten eledele néven emlegették. Hippokratész mennyei csodaszernek titulálta, sõt kozmetikumként is emlegették Rómában. Az egyik legjobb energiaforrásunk, hiszen közel 80 százalékban szõlõ és gyümölcscukrot, 18 százalékban vizet, s csak néhány százalékban tartalmaz szacharózt. Ennek következtében gyorsan szívódik fel.

  • Egy elfeledett étel: a hajdina

    A hajdina - vagy más néven pohánka - a folyondárfélék családjába tartozó növény, melynek szilikát tartalmú magvait fogyasztjuk. Valószínûleg Kínából származik, hûvösebb, fõként hegyvidéki tájakon nagy mennyiségben termesztették régebben, magvának lisztes tartalma miatt. A közelmúltban termesztése jelentõsen csökkent, fogyasztása szinte a nullára esett. Pedig értékes, sokféleképpen fogyasztható növény. Táplálkozástani értékét jellegzetes íze mellett különösen magas ásványi anyag tartalma adja. Vasat, káliumot, lecitint, riboflavint, tiamint tartalmaz.

  • A francia konyha

    A francia konyha az egykori római birodalomból átmentett, valamint az olaszoktól átvett sütési-fõzési módszerekre vezethetõ vissza. Ezeket a hagyományokat az uralkodó osztályok igényei további fejlõdésre késztették. Különösen XIV. Lajos fõudvarmestere, Béchamel márki fejlesztette az udvari konyhát igen magas színvonalra. Ebben az idõben vált ki elsõbbséggel a francia konyha a többi nemzet konyhái közül. Kialakulásának kedvezett, hogy Franciaországban a konyhán szükséges nyersanyagok nagy bõségében álltak rendelkezésre.

  • Narancs diétával a kilók ellen

    A narancs egész évben kapható gyümölcs, ami tele van C vitaminnal. Kalóriatartalma meglehetõsen alacsony, ezért kiváló táplálék diétázók számára is. A narancs a C vitamin mellett tartalmaz még nagy mennyiségben karotint és flavonokat, ezáltal antioxidáns hatású. Nyugtató hatású az idegekre, így a stressz ellen is kiváló. Nobelitin tartalmának köszönhetõen csökkenti a vér sûrûségét, csomósodását. Jelentõs A-vitamint is tartalmaz, ami segíti a légzõszervek zavartalan mûködését. Továbbá a narancsban található ásványi anyagok pedig csökkentik a vérnyomást. Rendszeres fogyasztásával pedig mérsékli, majd megszünteti az emésztõrendszeri problémákat.

  • A csirke, a hal, a királyrák - és a legjobb magyar éttermek

    Budapest - A körúti Bock Bisztró végzett az elsõ helyen a Dining Guide kiadvány által meghirdetett magyarországi éttermi versenyben, amelynek elsõ tíz helyezettje csütörtök esti bemutatását összekötötték

    A csirke, a hal és a királyrák, a világ elsõ gasztronómiai thrillerének nevezett spanyol dokumentumfilm premierjével.

    Az idei Top 10-ben van francia, olasz és orosz ételeket kínáló vendéglõ is.

  • A tavaszi vitaminpótlás elengedhetetlen kelléke: a retek

    A friss retekgumó nem csak az elsõ a primõr zöldségek között, hanem szinte kihagyhatatlan vitaminpótló is. Tavasszal magával hozza a jó idõt. A zöldségek közül legelõször a kis piros hónapos retek mosolyog rá a reggelizõkre. A kertészeknek fontos primõrtermék, nekünk, fogyasztóknak pedig még fontosabb télvégi vitaminforrás. A hónapos retek a kevés zöldségféle közé tartozik, amelyet hagyományosan csak nyersen fogyasztunk. Hálás zöldség, csak meg kell mosni, és már ehetjük is magában, felvágottak mellé, vajas kenyéren vagy salátával, sajtokkal vegyítve.

  • Csokoládé helyett gyümölcsöt a sulibüfékbe is!

    Jelentõsen nõtt az egészséges ételeket kínáló iskolai büfék száma

    Budapest - Konyhai eszközöket és kisgépeket vásároltak, valamint "egészségnapokat", "egészségheteket" szerveznek azok az iskolák, amelyek az Egészséges Településekért Alapítvány, valamint a Generali a Biztonságért Alapítvány meghívásos pályázatán kaptak 2 millió forintos támogatást, hogy egészségesebben táplálkozzanak az ott tanuló diákok.

  • A hibiszkusz teaként vérnyomást csökkent?!

    A hibiszkusztea csökkenti a vérnyomást

    Ha valaki hat héten keresztül naponta három csésze hibiszkuszteát megiszik, emelkedõben lévõ vérnyomása mérhetõen csökken. A kellemes italt kedvelõk számára kedvezõ eredményt az Amerikai Szív Szövetség kongresszusán ismertették. Valamennyi iparilag fejlett országban a felnõtt lakosság egynegyedét-egyharmadát érinti a magasvérnyomás-betegség, amely a szélütés vagy a szívinfarktus komoly kockázati tényezõje.

  • Mitõl lesz kék a banán?

    Banánhéjat, amelynek állítólag hallucinogén hatása van. Ha az "érett sárgákat" UV-fénnyel világítják meg, akár drogmámorban is érezheti magát a szemlélõ - ugyanis ekkor kéken világítanak, tudósítanak innsbrucki kutatók az "Angewandte Chemie" címû szaklapban.

    "Mi magunk is meglepõdtünk azon, hogy ezt a jelenséget eddig senki sem fedezte fel", mondja Bernhard Kräutler, a kutatás vezetõje. Hiszen a gyümölcs, amelybõl évente 72,5 millió tonna terem, a világ ötödik legfontosabb élelmiszere.

  • A joghurt elõnyei

    Sokunk számára okoz problémát, hogy rohanó életvitelünk mellett nem jut elegendõ idõnk és energiánk arra, hogy kellõ figyelmet fordítsunk étkezésünkre. A felmérések szerint minden harmadik felnõtt nõ észlel magán valamilyen emésztõrendszeri rendellenességet… Ezek megoldásában segíthet a joghurt!

    Egy táplálkozási szokásokat és emésztõrendszeri panaszokat vizsgáló felmérés szerint minden harmadik felnõtt nõ észlel magán valamilyen emésztõrendszeri rendellenességet.

  • Túl sok só van a kenyérfélékben

    A legtöbb só, amit az emberek elfogyasztanak, a kenyérfélékbõl származik – állítja a CDC, az amerikai Járványvédelmi és Megelõzési Központ legújabb jelentésében.

    Ugyanis az Egyesült Államokban a só fogyasztása olyan népszerû ételekhez kötõdik, mint a péksütemények, felvágottak, pácolt húsok, pizza, baromfi, levesek, szendvicsek sajt, tészta és a snack-félék, vagyis a perec és a chips. A tanulmány, amely közel hétezer résztvevõvel készült, megállapította, hogy bár a kenyér adagonként nem tartalmaz túl sok sót.